Déli Hírlap, 1978. június (10. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-07 / 132. szám
X A kötőanyag már megszilárdult Mgy áj íérplaszíika Még csak dolgoztak a térplasztikák felállításán, amikor hírül adtuk, hogy Gádor István Kossuth-díjas keramikusművész négy kompozíciójával gazdagodott Miskolc. Az elemek összeállításához használt kötőanyag néhány óra alatt megszilárdult, és pár napja biztosan állnak a helyükön a pécsi Zsolnay gyár által kivitelezett térformák. A város sokat áldoz rá, hogy a közterek, középületek esztétikusabbak legyenek; nem múlik el úgy egy esztendő sem, hogy valahol ne állítanának fel térplasztikát, szobrot, ne raknának fel egy új, nagy felületű mozaikot. Eg" évvel ezelőtt művészekből, építészekből, Miskolc arculatáért felelős szakemberekből álló bizottság két napol keresztül kereste a megfelelő helyeket, hogy minden műalkotás a hozzá legjobban illő környezetbe kerüljön. Ennek eredményeként helyezték el a Gádor-kerámiákat a "’anácsház téren, a sport- csarnok előtt, a Nehézipari Műszaki Egyetem parkjában, illetve a belvárosi lakótelep •’trlános iskolája előtt. Hasonló meggondolások alapián állítják majd fel a következőkben is a megvásárolt alkotásokat. A tervek szerint még az idén a helyére kerül Marosán László sellőt ábrázoló fémkompozíciója a ta- - polcai csónakázótó mellett, elhozzák Mészáros Dezső kőszobrait pillanatnyi helyükről. az esztergomi szabadtéri múzeumból. Szintén Tapolcán, felállítják Nemes Attila kőplasztikáit, és elfoglalja helyét a Vasas Művelődési Központ előtt Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész Munkás című műve is. Nagy B. István nagyalakú mozaikját pedig a következő év nyarán rakják fel a Gyermekváros ebédlőjének falára. ■ ■ Egy-másfél év tehát, és a felsorolt műalkotások mind- gyikével találkozni fogunk. Ismerkedünk majd velük, mint most a Gádor-kerámiákkal. F utólag tudomásul vesszük őket. vagy hosszan szemléljük, egy nap vagy talán hosszú idő alatt megszokjuk ottlétüket. Ez az a folyamat, amikor a szobor, a térbe helyezett -kompozíció élni kezd, amelytől maga az alkotó is műve igazi megszületését várja. Nem véletlen tehát, hogy amikor a múlt héten, a Tanácsház téren levő térplasztika felállításakor az aprólékos tervrajzok alapján sem sikerült a következő elem megfelelő helyét megtalálni. a nyolcvanhét esztendős Gádor István azonnal Miskolcra utazott, és az sem véletlen, hogy mindenki örült, hogy az idős mester még aznap vissza is fordult Budapestre. Utólag talán keMecénások ajándéka Jubileumi kiállítás a Sárospataki Képtárban Hétszáz éven át váltakozva királyi, királynéi,. majd mezőváros, de mindenkor híres „diákváros” volt Sárospatak. A közigazgatási értelmű városi jogállását 1886-ban elveszítette, mivel a városi címmel járó nagyobb adóterheket a nagy kiterjedésű pataki határ földesurai nem voltak hajlandók vállalni. így csak a diákvárosi „rangja” maradt meg csorbítatlanul immár csaknem félezer eszicndeje. Nagyközségi „státusban” élt tehát Sárospatak 100 évig, mígnem az Elnöki Tanács döntése alapján 1968. augusztus 20-án ismét visszanyerte városi jogállását. Éppen tíz éve ennek, s a patakiak elégedetten emlékeznek az eltelt évtizedre, Sárospatak arculatának az utóbbi tíz év alatt bekövetkezett városiasodására: a társadalmi, gazdasági, kulturális és egészségügyi téren elért szép' előrelépésre. A szerény jubileumi rendezvények sorába tartozik az a kiállítás is, amely a Sárospataki Képtár várbeli galériatermeiben nyílt meg nagyszámú érdeklődő közönség jelenlétében. A képtár maga is tízéves. Alapjait Béres Ferenc énekművész. volt pataki diák vetette meg 1968-ban azzal, hogy saját gyűjteményéből 60 műalkotást a városnak ajándékozott közművelődési célokra. A gyűjtemény 1975- ben újabb értékekkel gyarapodott: Dómján József Kossuth- és Munkácsy-díjas, Amerikában élő festőművész annak emlékére, hogy a felszabadulás utáni években hosszabb ideig dolgozhatott a Rákóczi-vár alkotóotthonában, egész életművét felölelő színes grafikát és régi kínai fametszetekből, ecsetrajzokból, múlt századi francia és századeleji magyar művészek alkotásaiból álló gyűjteményét szintén a városnak adományozta. A harmadik művész-mecénása Sárospataknak Andrássy Kurta János szobrászművész, aki 1976-ban mintegy száz kő- és bronzszoborból, s ugyanennyi grafikából álló, egész életművét bemutató alkotásait adományozta a városnak. Az alkotóművészekhez negyedik mecénásként csatlakozott Klinkó József neves műgyűjtő, volt pataki diák, aki a közelmúltban 99 éves korában bekövetkezett halála előtt nagy értékű kép- gyűjteményét végrendeletének szavai szerint „az alma materre testálta”. Az alma mater pedig megőrzésre, kiállítási anyagként a városi tanácsnak engedte át. Klinkó József hagyatéka főképp XX. századi magyar mesterek műveit tartalmazza, többek között Gulácsy Lajos, Nagy István, Márffy. Ödön, Rudnay Gyula, Paizs-Goebel Jenő, Szobotka Imre, Szönyi István és mások műveit foglalja magában. Mindebből a rendkívül gazdag és változatos „mecé- nás”-anyagból Sárospatak város és képtára tízéves jubileuma alkalmából pompás kiállítás nyílt a Rákóczi- várbar*, amelyet az érdeklődők egész nyáron át megtekinthetnek. HEGYI JÓZSEF A Tanácsház téren levő ko mpozíció vésbé fogja kellemetlenül érinteni a hír, hogy a sport- csarnok előtt levő kompozíciói. már a felállítása napján baleset érte. Az arra sétáló gyerekcsoport eg'űk rakoncátlan tagja a még meg nem szilárdult kötőanyag ellenállását legyőzve, ler.V.itotta, eltörte az egyik elemet. A beton alapokai, a beépített posztamensekkel együtt több mint 500 ezer forintba került a négy térplasztika, de ner- is annyira az áruk gondolkodtatja, vagy a keletkezett néhány ezer forintos kár szomorítja ei az embert. Egy gyerek rossz mozdulata sem válthat ki különösebben nagy indulatokat, mert gyerekről van szó, és mert reméljük, hogy egyre kevesebben lesznek, akik egy térplasztikán a szobrok jellemzőit kérik számon, és egyre többen, akik csak másodfokon firtatják azt, hogy mit is ábrázolhat. Először elég, ha örülünk neki, hogy jól illeszkedik a térbe, amelyet megszépít, és nem igyekszünk a teherbírását ki- nróbálni. Mert igaz, hogy a kerémia törékeny, de ezek a művek belül vasbetonnal vannak kiöntve, tehát tartósak. Ennél már csak az ér többet, ha a vasbetonnál is erősebb védelmet tudunk biztosítani a számukra. Nevezhetjük szépérzéknek is. M— SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Könyvszemle. — 13.30: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik. — 13.57; A tiltakozás dalai. — 14.09: Korok és kalandok. — 15.00: Hírek. — 15.10: Kóruspódium. — 15.36: Ludovic Spiess Lopez műveiből énekel. — 16.00: Ütközően. — 16.10: Harsan a kürtszó! — 16.44: Vakáció az Egyenlítő mentén. — 17.00: Hírek. — 17.07: Egy hazában. — 17.32; Schumann: III. szimfónia. — 18.06: Haydn: Asz-dúr szonáta. — 18.25: Mai könyvajánlatunk.— 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Gondolat. — 20.00: Kathleen Ferrier és Heinrich Schusnus Brahms-dalokat énekel. — 20.30: Népdalest. — 21.28: Üj operalemezeinkből. — Közben; 22.00: Hírek. — 24.00: Hírek. — 0.15: Addison: Divertimento két trombitára, kürtre és harsonára. Petőfi rádió: 12.00: Külföldről érkezett. — 12.20: Kabalevszkij; Három orosz tánc a Nyikita Varsinyin című operából. — 12.30: Hírek — 12.33: A trubadúr. — 13.28: Néhány perc tudomány. — 13.33; Muszorgszkij: Gyermek- szoba-dalok. — 14.00: Kettőtől fél ötig... — A Petőfi rádió zenés délutánja. — 16.30: Hírek. — 16.33: ötödik sebesség. — 17.30: Egészségünkért! — 17.35: Labdarúgó V£3, 1978. Kapcsoiásos közvetítés az Ausztria—Svédország és a Brazília—Spanyolország mérkőCniITTS zésről. — 19.35: Jő estét, gyerekek! — 19.40: Egy kis figyelmet kérek! — 19.50: Daloló, muzsikáló tájak. — 20.30: Hírek. — 20.33: Diákkönyv.ár hangszalagon; A nagy Hoggarty ' gyémánt. — 21.28: A tegnap slágereiből. — 22.10: Zenés játékokból — 23.10: Balassa P. Tamás szerzeményeiből. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hirek, időjárás. — Gyári belépő. A kazincbarcikai Berentei Hőerőműben. Riporter: Sütő Enikő. — A Miskolci Zeneművészeti Főiskola kamarazenekara játszik. — Vízkárok Borsodban. — Befejeződtek a borsodi határszemlék. Riporter: Nagy István. — Slágerpanoptikum. — Sport. — 18.00 —18.30: Észak-magyarországi Krónika. (Az MSZBT Gorkij Nyelviskola Borsod megyei tagozata a nyári intenzív tanfolyammal kapcsolatos feladatokról tárgyal. — A kertbarátmozgalom helyzete Borsodban. — Az új taxltarifa-rendszer tapasztalatai a 3. sz. Volánnál.) — Adriano Celentano énekli dalait. — Lap- és müsorelözetes. Televízió, 1. műsor; 16.30: Hirek. — 16.35: Magyar rövidfii-' mek a képernyőn. — 17.05: Szé% A térforma a sportcsarnok előtt van. A Meseautó9 meg a többiek — Na, most aztán jól kiemlékezzük magunkat, gondoltam, amikor a televízió meghirdette a Kabos Gyula-sorozatot, s közben arra kellett rájönnöm, hogy megöregedtem. örök barátom, Mindig Alajos kezdte így legújabb mondókáját, amikor arról beszélgettünk, hogy az idő bizony halad és tempóra mutantur et nos mu- tamur cum Mis, azaz, hogy az idők változnak, s mi is változunk, merthogy ő még hajdani gimnáziumba járt, ahol is a közhelyeket latinul illett bebiflázni és alkalmazni. Magyar közhelyekkel vigasztaltam, hogy öregember nem vénember, meg hogy mindenki annyi idős, amennyinek érzi magát és hasonló bölcsességekkel, de ö makacsul visszatért a régi filmekhez, mondván, nem először érzi ezt az öregedést a moziban, meg a képernyő előtt, ha régi filmet lát. — Kamaszkorom egyik legszebb emlékeként őrizgettem magamban az Óz, a csodák csodája című film élményét. Húsz éven át vártam, hogy újra láthassam. Amikor műsorra tűzték, magammal vittem tíz év körüli kislányomat, lássa a gyerek, mi tetszett hajdan az apjának. Valahogy olyan érzésem volt, hogy én nem erre a filmre vártam. Olyan kopott volt, olyan érdektelen, olyan primitiv. A gyerek is megkérdezte, mi a csoda lelkesített fel engem hajdan ennél a filmnél, ahol látszik a papírmasé díszlet, meg hogy a kígyó is valami műanyag, a színek meg azon a néhány képsoron, ahol egyáltalán már voltak, rikítók. Azzal vigasztaltam magam, hogy a gyerek nem ért a filmhez. Kicsit elhallgatott, mint aki élményei között matat. — Aztán itt volt a Halálos tavasz, Zilahy Lajos giccsbe hajló kisregényének filmváltozata Jávor Pállal, meg Karády Katalinnal, meg a magyar film-sztriptíz ősével, az Ág utcai legénylakáson. Amikor a film új volt, a diáksapkát zsebbe gyűrve osontunk be az Uránia moziba, hogy megnézzük, és piruló fülekkel ültünk a sötétben. Harminc év múltán találkoztam újra e filmmel, amikor a filmmúzeumi sorozatban felújították. Nincs az a film- burleszk, amin annyit tudnék nevetni, mint amikor ezt a tragikus végű filmet megnéztem. Hát mit is lehetett szipogni harminc évvel korábban azon, hogy az osztrák származású tábornok lánya miként flörtöl a magyar kurtanemesi családból lett minisztériumi fogalmazóval, s az annyira a szívére veszi a szakítást, hogy szivén lövi magát és a mentőkocsiban éppen az előtt a ház előtt hal meg, ahol egyszer-két- szer a tűzzel játszottak?! Hát nem az öregség jele, hogy ez már nem tetszik? Gondoltam, most jön a nagyágyú. Nem tévedtem. — És most itt van ez a Kabos Gyula-sorozat. Nincs ember, aki nálam jobban tisztelné Kabos Gyulát, az embert, a művészt. Az egész életrendemet úgy alakítottam most ki, hogy otthon ülhessek a képernyő előtt, amikor a filmjei peregnek, még az ország másik végéből is hazatérek vasárnap délutánonként. Hát jött a Hyppolit, a lakáj. Ez örökértékű alkotás, ezzel nincs semmi bajom. De aztán jött « Lila Akác, meg a Meseautó, az Ez a villa eladó... Jaj nekem, jaj a Kabos-emlékeknek. Hiába magyarázom magamnak, hogy Kabos ezekben a nagyon is selejtes készítményekben is fel tudta villantani az emberi, s a lehetőség határain belül művészit tudott teremteni. Lehetetlen csak Kabost látni. Még Gózont, meg Törzs Jenőt, meg Gombaszögi Ellát, meg Somló Istvánt, meg a többi nagy művészt. Mert látom a sztorikat is. A Meseautó szirupját az egy perc alatt szerelemre gyulladó bankvezérről, meg az ismeretlen hivatalnoklány csodás karrierjéről. Meg látom a hamis, hazug világot a svábhegyi villát vásárló újgazdag estélyén, meg látom a hajdani filmipar primitívségét, hallom a közhellyé lett rossz szóvicceket, látom Vadnai László tréfáit, mesefordulatait filmről filmre vándorolni. S töprengek: ezen szórakoztunk hajdan? Tapasztalataim meglehetősen egybeesnek. Mindig Alajoséval. Kortársak vagyunk, azonos emlékekkel, élményekkel. Közös a tanulságunk is: nemcsak mi öregedtünk meg, hanem végleg lejárt az ideje annak a törekvésnek, amely a filmművészetet filmiparrá devalválhatta; végleg eltűnt az a világ, amit ezek a rossz filmek akaratukon kívül is leleplező módon tükröztek; végleg megváltozott a művészet és benne a film legjobb jelentkezéseinek áramlata. Igen, változnak az idők, mi is változunk azokkal — ízlésünkben is —, és változik, fejlődik a filmművészet velünk és az időkkel együtt. A Meseautó világa meg a lomtárba került. Még ha a korosztályom olykor könnyes mosollyal is emlékszik rá... De ha új ra látja, eltöpreng, mint az előbb Mir dig Alajos. BENEDEK MIKLÓS pen, jól magyarul. — 17.35: Telesport. Labdarúgó VB. — 19.30: Tv-híradó — 20.00: Esti mese. — 20.10; Tévétorna. — 20.15: Hököm Színház. — 21.00: Panoráma. — 21.30: Telesport. ' — Labdarúgó VB. — 23.20: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor; —.20.01: Autó-motorsport. — 20.25: Arséne Lupin. — 21.15: Tv-híradó 2. — 21.35—22.10: Zenés nyári esték: Esküdtszéki tárgyalás. Szlovák televízió: 16.50; Autósok, motorosok! — 17.20: Riportműsor. — 17.35: Labdarúgó VB. Ausztria—Svédország. — 19.30: Tv-híradó — 20.00: Amíg élek. (Szovjet film), — 21.25; A rendőrség nyomoz. — 21.30: Tv-híradó. — 22.00: Nemzetközi atlétikai verseny. Miskolci Nemzeti Szinház (8): La Mancha lovagja. . Kiállítások; Miskolci Galéria (10—18); Keleti szőnyegek. — József Attila Klubkönyvtár (12— 20): Az Akadémiai Könyvkiadó tipográfiai műhelyének kiállítása. — Miskolci Képtár (10—18): A XX. század magyar festészete. — Kondor Béla-emlékkiállítás. — Zichy Miháy illusztrációi. — Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — Ősök és istenek. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Diósgyőri vár (9—17): A diósgyőri vár története. — Déryné-ház (9—17): Déryné Széppataki Róza- és Lévay Jó- zsef-emlékszobák. — Mini Galéria (10—18); Szentirmai Zoltán szobrai. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Kihajolni veszélyes Szí. magyar film Kezdés: f4, hn6, 8 órakor KOSSUTH Ahová lépek, ott fű nem terem! Mb. szí. francia film Másfél helyár! Kezdés: f3, hn5, 7 órakor ART-KINO, KERTMOZI Szandakan 8. Szí. japán film 18 éven felülieknek! Kezdés: 8 órakor TAPOLCA, KERTMOZI Különben dühbe jövünk! Mb. szí. francia film Másfél helyár! Kezdés: 8 órakor sagvari Péntek, a bennszülött Mb. szí. angol film Kezdés: 7 órakor ADY MŰVELŐDÉSI HÁZ, KLUBMOZI Küldetés (Portréfilm Balcző Andrásról) Kezdés: 4, 6 órakor SZIRMA Ahová lépek, ott fű nem terem! Mb. francia film Másfél helyár! Kezdés: Í6 órakor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hirek. — 8.27: Szabad idő Huszton. — 8.53: Zenekari muzsika. — 10.05: Gyermekeknek. — 10.41: Taxi. — 10.56: Arturo Toscanini operafel- vételeiből. — 11.40; A nagymosoda. Petőfi rádió; 8.00; Hirek. — 8.05: Harangozó Teréz virágénekeket énekel, Benkő Dániel gitáron játszik. — 8.20; Tiz pere külpolitika. — 8.33: Bágya András dalaiból. — 8.42; Slágermúzeum. — 9.32; Vidám könyvespolc.
