Déli Hírlap, 1978. június (10. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-26 / 148. szám
I Tegnap a Csanyikban Mindig sok embert vonzott a nagyszínpad, ahol egész nap színvonalas műsor szórakoztatta a juniális résztvevőit. Péter-Pál hetében Együtt a vasasok nagy családja Együtt volt a borsodi nagy vasas-család a Csanyikban. Sőt, itt vendégeskedtek a vasas barátok is Csehszlovákiából és az NDK-ból. A legtöbbje fel sem vette, hogy tűz a nap; nem ilyen hőmérsékleten edzi magát a kohók mellett, a kemencék környékénTánc. zene, foci és kézilabda, bábjáték és vattacukor, léggömb, virsli és bog- i'ácsgulyás, egy kis sör. meg töméntelen kóla. Elképzelhetetlen, hogy régen másként is volt. A most megkoszorúzott hősök idejében. Csillogóan fehér hajú bácsi áll az emlékmű mellett. Sejtem, van valami kapcsolata az eltűnt időkkel. Mar- gitfalvy József, a Diósgyőri Gépgyár szakszervezeti bizottságának nyugdíjas titkára: — Vannak fényképeim a régi juniálisokról. Az édesapám idejéből. Ö hengerész volt, s mindig itt, a Ládi erdőben tartották az összejöveteleiket. Idős Matyuga István volt a neve, s mivel bizalmi volt, ez meglátszott a bérén is. Persze, ha nem lett volna hengerész, nem dolgozhatta volna végig a hetet. A lakatosok, az esztergályosok jó ha kétnapos munkához jutottak. S tízen voltunk testvérek. — Engem a sors egy kicsit a kegyeibe fogadott, mert szépen tudtam rajzolni, s nyomban irodába kerültem. Negyvenöt évi és hat hónapi szolgálat után a műszaki könyvtár vezetőjeként mentem nyugdíjba. Most sem pihen! Egy augusztusi, nagy nyugdíjastalálkozó terve foglalkoztatja. amit itt rendeznének meg a Csanyikban. Beszélgetünk ' Egész napos juniálissal kezdődött vasárnap — idén huszadik alkalommal — a Szentendrei Nyár rendezvénysorozat. A szentendrei szabadtéri színpadnak, a Theatrumnak a színészei dél- I után a Templom téri játékokkal, este pedig Shakespeare Tévedések vigjátéka még a boldog családi életről, hiszen már hat eleven unoka veszi kórül. S így jön szoba a jövő, egy kis politika. — Ennek a szép szocialista életnek végig kell menni g világon. Én tudom, hogy mit szenvedtem gyermekkoromban. S látom, mit kapnak a mieink, és a többiek. Politika. Beszédtéma-e most, itt, ezen a majálison, amikor felhőtlen felettünk a nyári ég? Regdon István — kedves ismerősöm — és öccse, Regdon Lipót, valamint Pethö Sándor — valamennyien LKM-esek — egy kis asztaltársaságot alkotnak. Azt mondják, ma sincs juniális politika nélkül. De munkahelyi témák nélkül sem múlhat el. A két testvér gyermek volt még, amikor édesapjuk, a papírgyári munkás ki-ki- hozta őket, ide lejjebb — s mutatják az irányt — az ilyen „balos-összejövetelekre”. Asztalosként dolgozott — s dolgozik még ma is. hetven évesen —, s akkor az üzemi bizottság titkára volt. Gyerekek voltak még, s így nem csoda, ha csak az ingyen kiflikre és zsemlére emlékeznek, amit itt osztogattak. A juniális még csak most kezdődik számukra igazán. Egy kis söritallal a lóverseny feszültségeit vezetik le. A mintakészítő üzem egy kis kollektívája ugyanis, amelycímű müvének nyilvános főpróbájával mutatkoztak be. A X. évfordulóját ünneplő Theairum első bemutatójára július 1-én kerül sor. Zenei esték és zenés városnézések, képzőművészeti kiállítások, baráti találkozók, ifjúsági rendezvények várják az érdeklődőket július vegéig. nek a két Regdon is tagja, az MHSZ szocialista brigád nevét viseli, és jó előkészület volt szombatra, a tartalékosok honvédelmi versenyének városi bajnokságára. Azt nem mondják, hogy elégedettek a most megszerzett harmadik hellyel, de azzal vigasztalják magukat, hogy Argentínában is annyi mindenki akart első lenni... ■ ■ Százak táboroztak le a színpad közelében. Hiszen reggeltől napestig le sem vonulnak a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ együttesei és a meghívott vendégcsoportok. Egy alig- szoknyás. két és fél év körüli picinyét figyelek. Amikor a tiszalúci bábegyüttesé a színpad, tátott szájjal figyeli a meseflgurákat. De amikor a csehszlovákiai Palóc Együttes lányai ropják a táncot, bámulatosan riszálja pici kis szoknyáját. — Kivel vagy itt? — kérdezem tőle. — Anyukámmal. — Es apukád hol van? — „Dogozik a gyálba. De mái nem soká itt lesz . ..” Az en nemzedékem már békében volt katona, de azért, ha — fehér asztal mellett — szóba kerül a szolgálat, egy csapásra hős Háry Jánossá válunk mindannyian. Most is egy katonaemlék következik, de két mentségem is van ra, hogy elő merek rukkolni vele: egyrészt nem olyan, amiért ordót akasztanak a hadfi mellére, másrészt előhangja. bevezetője a továbbiaknak. Költözött a regiment, mégpedig vonattal. Gyuri baj társammal — aki hozzám hasonlóan nem kúszott magasra a ranglétrán —, igen fontos megbízást — pardon: parancsot — kaptunk. Halált megvető bátorsággal kellett őriznünk az úton a parancsnoki szoba bútorait. Ez stratégiailag úgy nézett ki, hogy kényelmesen elterpeszkedtünk a nyitott vagon tetejére rakott fotelekben és csizmás lábunkat keresztülvetve az íróasztalon — kimerítve a függelemsértés tipikus esetét — napfürdőztünk. amennyire a ránk aggatott hadi felszerelés (gimnasztvorka, derékszíj, csizma, gázálarc és sok egyéb) engedte. Az állomáshoz közeledve, lassított a szerelvény, és egy darabig párhuzamosan gurultunk azzal a menyecske brisáddal, amely a töltés melletti úton, Mától Péter-Pál hete van, s úgy tartja a néphit, hogy ekkor gyökere szakad a gabonának. Színesedik a kalász Miskolc környékén is. s ha késni is fog néhány napot az aratás, a város két termelő- szövetkezete már régen elkészítette a maga aratási, betakarítási tervét. Csepregi Csaba, a városi tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője kísért két termelőszövetkezet rögtönzött határszemléjén. „Mentettük a menthetőt” Az Új Élet Termelőszövetkezet jelentése május 14-én: ..A termelőszövetkezet szántóterületének 50 százaléka víz alatt áll...” Ugyanebben az időben víz borította az Egyetértés Termelőszövetkezet Sajó-parti tábláit is. Berta László (az Új Elet Tsz elnöke): — Nem hiszem, hogy bármikor is ilyen szépet reméltünk áprilisban, mint most. A szűnni nem akaró esők elrontották ezt a kedvet. Volt, van olyan táblánk, ahol a vegyszeres kezelést sem tudtuk elvégezni. — Most? — Mentettük a menthetőt, s felkészültünk az aratásra. Ha a negyvenhektárnyi borsóvetésünket is számítjuk, akkor már el is kezdtük. Van 540 hektárnyi őszi búzánk, 39 hektárnyi őszi árpánk, 301 hektárnyi tavaszi árpánk, van káposztánk, repcénk és 20 hektáron fénymagunk. A betakarítás nagyjából egyidő- ben zajlik ... — Gépek? — Van egy SZK—6-os, 4 SZK—5-ös és 2 SZK—4-eS kombájnunk. Ha jó időnk lesz az aratáshoz, ekkor ez elég, de tárgyaltunk róla, hogy önköltségi áron segít, ha kell. a Nagy-miskolci Állami Gazdaság. kerékpáron igyekezett munkahelyére. Gyuri barátom, aki többre becsülte a hadtudományoknál a szép lányokat és menyecskéket, odakiáltott az asszonycsapatnak néhány közvetlen hangú ígéretet. Ezen a helyen csak a lényegét idézhetem harsány szózatának; ne szomorkodja- nak, mert jövünk, s az egész regiment csupa olyan pompás fickókból áll, mint mi. Szemmel láthatóan nem vették jó néven a biztatást az asszonyok, De kit érdekelt. amikor a vonat gurult és azt hihettük, hogy soha többé nem látjuk őket. Másként történt. A vasúti átjárónál lefékezett a szerelvény, és — mit ad isten? — pont akkor érkezett a sorompóhoz az asszonycsapat is. Attól tartottunk, hogy leoldják a kapákat is a biciklivázról, de ijedtségünk láttán' megszántak bennünket és csak szópergőtüzet zúdítottak ránk. Mit mondjak? Szívesen bebújtunk Volna az íróasztalba is, ha az éber parancsnok nem k,irta volna be a fiókokat. jóllehet üres volt mind. Mi a tanulság? Ezzel még ráérünk később. Következzen az a történet ke. ami felidézte nem túl dicsőséges katona-emlékemet. Átiobogott a gyalogos átkelőhelyen egy teherautó. — Különös gondjuk? — Nincs szárítónk, és csak szükségtárolóink vannak. Ha szárítani kell a terményt, akkor nekünk jelentős távolságra szállítanunk, le- és felrakodnunk kell. Olyan ez, mintha rövid távon futnánk Versenyt, és nem lenne rajtgépünk ... — Ez egy nehéz évben kétszeres hátrány. Mit remél a gazdasági évtől? — Tisztes helytállást a terveinkhez mérten. A múltkor csináltunk egy szemlét. Túlmentünk a megye határán, és örült az ember, mert láttunk olyan helyeket, ahol a nálunk áDrilisban remélt rekordok is megteremhetnek. Az, hogy itt május 4-e és június 25-e között 260 milliméter eső esett, az rendhagyó. Kétszáztiz hektárnyi vetésünk jégkáros is. — A betakarítási tervek? — Azt mondhatom, hogy ugrásra készen állunk. Reméljük. nem lesz olyan a nyár. mint a tavasz, amikor a gépekkel nem tudtunk a földekre menni, s a mi szétszabdalt parcelláink fölé még helikoptert sem hívhattunk. A városkörnyék, a csupa- vezeték táj határt szab a lehetőségeknek. — Hány napra tervezik az aratást? — Ha az időjárás nem szól közbe, akkor 16 nap alatt végzünk. Minden szemet meg kell fognunk ahhoz, hogy elérjük. vagy legalább közel maradjunk a terveinkhez. f ekszik a gabona Kormos György, az Egyetértés Termelőszövetkezet elnöke: — A gondjaink lényegében azonosak. Minket ár- és belvíz is vert. És ez a környéken mindenütt egyformán igaz. Ismerem az Üj Élet földjeit. Tudom: nincs az a gazda, aki segíteni tudna azon. hogy nád nő idén a búzatábla közepén. Ügy ugráltunk szerteszét, mint a gyalogbékák, ha átsuhan fölöttük a gólya árnyéka, a gépkocsi vezetője mégis elégedetlenségét fejezte ki. Talán mondanom sem kellene, hogy igen közvetlen formában. Nem szeretem, ha oktatnak, még kevésbé, ha „kioktatnak”, különösen akkor nem, ha nincs is igaza az illetőnek és csak azért teheti, mert — a gépkocsival együtt — ő az erősebb. Ráadásul el is robog, anélkül, hogy szembe lehetne nézni vele. Ez egyszer elszámította magát a harsány pilóta. Utam arrafelé vitt, ahol a szállítmányát lerakták. Kiderült, hogy a harsány, rettenetes °mber így a földön állva, erősen pocakosodó, reszke- teg hangú férfiú. És olyan, de olyan udvarias, mint egy tánc- és illemtanár. A zebrán szétszórt gyalogos csapat felháborodásától fűtve léptem hozzá, ám a vé^én megsajnáltam. Felírtam ugyan a kocsi rendszámát. — máig is őrzöm a noteszemben —. de tulajdonképpen már akkor tudtam, hogy nem megyek panaszra senkihez. Talán közrej faszolt ebben az a régi. keserves katona-emlék is. (bckcs) — Itt? — Őszi búzánk van 143 hektár, árpánk 118 hektár. Ehhez van három kombájnunk. 12—14 napra tervezzük az aratást. Volt olyan időszak. amikor 120 hektárunk volt víz alatt. Csak kukoricát 56 hektáron vetettünk újra. v — Äiit igér az év? — Soha ennyi trágyát, ilyen megművelést nem kapott a föld, mint idén. Még mindig abban bízunk, hogy jobb eredményünk lesz búzából, mint tavaly. Más dolog, s erre már számítani kell. nehéz lesz az aratás. Sok a fekvő gabona, nehéz a talaj.., — Gép, alkatrész, átvétel? — Az átvétellel semmi gondunk nem volt tavaly. Néhány hiánycikk van. de az alkatrészellátás is jobb, mint korábban. Ebbe a jobba azért még mindig belefér, hogy pótkocsira helyzetielző lámpákat. csak maszeknál kaptunk Pesten. Megvettük, mert csak teljesen felkészült gépsorral kezd az ember. „Ln nép az aratás, de..." — Szárítás? — Elég gépünk van, kivárhatunk az optimális kezdési időpontig. — Az aratás valamikor soksok ember ünnepe volt. Most? — Ünnep, de nálunk is csak egy brigád dolgozik majd az aratáson ... Péter-Pálkor gyökere szakad a gabonának. Egy nehéz ev után mondják két szövetkezetben: úgy készültünk, hogy a legjobb pillanatban kezdjünk. Amivel esetleg kevesebb termett, azt megfogjuk az elpergő szemekben .. j Berta László tömött ka-' lászt mutatott: — Ilyen lehetett volna mind... Kormos György egy táblát: — Itt rekordot is várok. Elzt nem érte a víz. BARTHA GABOR Városi tooácsiagok fogadóórái 1978. június 28. Barna Andrásné, JII12. part- alapszervezet, diósgyőri város- központ, 18 órától: Budai József, Kammel Lajosné. Kalló István és Tóth Lajos. 1/2. pártalapszerve- zet, Baross G. u. 18., 17 órától; Dr. Drahos István. ..GEPES^”’ Lakásszövetkezet, igazgatósági iroda, Irinyi u. 13., 18 órától; Kovács György. Hoffmann O. u. 25., MHSZ-iroda. alagsor. 17 órától; Kovács Vilmosné Oprendek S. Pártszervezet, Szikra mozi, Marx K. u. 49.. 17 órától; Sán- dorfi László. Avasalja u. 14., 1« órától; Sugár Andor. Kazinczy u. 15.. 18 órától; Tóth Tibor, Vörösmarty utcai iskola, 17 órától. 1978. junius 27. Faragó Erzsébet, Oprendek S. Pártszervezet. Szikra mozi. Marx K. u. 49.. 17 órától: Vincze Sándor. Gépipari Szakközépiskola, Kun B. út 10.. 18 órától. 1978. június 28. Szabó János, könyvtár. Szent-« péteri kapu 95., 18 órától. 1978. június 29. Dr. Farkas József. Vörösmarty Művelődési Ház. Lenke u. 1 18 órától; Karaba László, Szinyei Merse Pál u. 10., 18 órától. 1978. június 30. Maiiák István, Pereces. Bolló« alja utcai bölcsőde. 18 órától; Szolga István. 40. sz. Alt- Iskola, Herman O. u. 2., 17 órátok Ádáz csata dúlt a két „szomszédvár”, a Lenin Kohászati Művek és a Diósgyőri Gépgyár női kézilabdásainak összecsapásán. (Szabó István felvétele) Szentendrei Nyár o. E. Színe és Vigyázat, mindig jöhet egy sorompó! i Aratás előtt a miskolci termelőszövetkezetekben
