Déli Hírlap, 1978. június (10. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-26 / 148. szám
I Egy ilyen vállalat mun. kaja nem a cég falain belül méretik meg, hanem a városban. Leveleznek-e «. fák, zöldell- nek-e a parkok, virítanak-e a virágok? Egyetlen városnak sem kínálkoznak olyan páratlan lehetőségei, mint Tapolca vagy Lili *füred. Tapolca: a nyc szerelmeseinek Mekkája. Lillafüred: a Bükk ékköve. Miskolcról, a szűkén vett Miskolcról rregoszlanak a vélemények. Tény, hogy szebb, mint volt. Azt szeretnénk, hogy szebb legyen. Felnőtt tervez, gyerek játszik Talán nincs is Miskolcon olyan apróság, aki ne próbálta volna ki a népkerti, megépülésekor szenzációt keltő játszóteret. A Miskolci Kertészeti Vállalat 3-as tervező kollektívájának ötlettárából kerültek ide ezek a játékok. Tóth Tihamér kiváló úítói díjat is kapott az itt található játékokért. A játszótér éli is itt világát, amíg el nem kopik, illetve útjába nem áll a majdan itt épülő szállodánknak. Akkor azt mondtuk, ilyen ötletes, fantáziagazdag játszótereket szeretnénk. A közeljövőben sorra kerülő környezetvédelmi kiállításon is megismerkedhetünk egy-két újdonsággal. S ezenkívül még egy jó hír játszótér-ügyben. A városi tanács azt tervezi, hogy a Népkert és a belvárosi lakótelep között nemsokára megkezdik egy komplex játszótér építését. A komplex szó azt jelenti, hogv a csecsemőkorú csemetéktől kezdve a felnőtt korúakig mindenki megtalálhatja a maga kis játszóterét, játszó eszközét. Itt aztán csap,ong- hat a tervezők fantáziája. Persze, nem mindegyik ezután épülő játszótér nyújt majd ilyen szenzációt. Az anyagi eszközök ugyanis végesek. s a most forgalomban levő játékeszközök igen szegényesek. A szakemberek tudják és sürgetik egy olyan szakvállalat, létrehívását, amely érti és tudja a dolgát. Ehhez nemcsak kertészek és gépészek kellenek, hanem gyerekek és anyukák, pszichológusok és pedagógusok, főleg testnevelő tanárok, akik tudják, mit szeretnének a gyerekek. Most ugyanis gyakran az az érzésünk, hogy a játszóeszközök készítői régen voltak gyerekek ... (oláh) 1. A kiültetett fát a ház-, telektulajdonos saját költségén karózni, öntözni köteles. 2. Kötelessége azt őrizni, az esetleges rongálékat a tanácsnak bejelenteni. 3. Kipusztulás esetén saját költségén a hiányt pótolni. (Miskolc város tanácsának jegyzőkönyve 1885.) Lakótelepek zöld ruhája Kik kozmetikázzák a várost? Egy várost felékesíteni csak virágokkal, fákkal, bokrokkal lehet. Ha széltében-hosszában végignézünk Miskolcon, azt mondjuk: szép is, meg csúnya is. Vannak ékszerdobozként csillogó, jól festő parkjaink, s vannak szép számmal gazdátlan területek. Olyan ez, mint két nő; az egyik kozmetikushoz jár, a másik nem ad magára. Az előbbi a szép vonásait kiemelheti, a gondozat- lanság viszont a szépeket is tönkrevághatja. No, de mint mindennek, a szépségnek is ára van. S Miskolc kozmetikázásához is még több pénz kellene. Akinek elvisz az útja egy csinos kis park mellett, talán eszébe sem jut, hogy a megépítése, a fenntartása milliókat emésztett fel a közkasz- szából. Mert az is beruházás, amikor a lakásépítők után a kertészek szemet nyugtató zöld területet építenek. Ebben az évben például 40 millió forint a parképítési keret. S nem is mindig a kertész-kapacitás az oka, hogy egy-egy lakótelep csak néhány év múlva veheti fel zöld ruháját. Inkább az anyagiak hiányoznak. A Miskolci Kertészeti Vállalat a tanács megrendelésére dolgozik. A zöld takaró addig nyújtózkodhat, ameddig a pénzünkből futja. Dr. Csépányi Józseffel, a vállalat igazgatójával beszélgettünk városszépészeti kérdésekről. — A hiba még ott van, hogy a parképítés technológiájának fejlődése nem tudta követni az építőiparét. Olyan forradalmi változás ment végbe a kertépítésben, mint az építőiparban, a házgyári lakások módszerének bevezetésével. A forradalom előszele viszont már felénk is fú.idogál. A gépesített parképítésé és -gondozásé a jövő. S erre az ínséges munkaerőhelyzet is kényszerít. A parkok gazdája, a városi tanács, több mint egymillió 800 ezer négyzetméternyi parkot gondoztat. S hogy ez mibe kerül? 16 millió 700 ezer forint ebben az évben. A parkfenntartó üzem 116 dolgozója gondozza a parkokat — amennyit győz. A fűnyírásra kevés az ember, de a masinákhoz alkatrész sincs elegendő. Szívesen venné a vállalat, ha a diákok, akik tenni is akarnak valamit „A tiszta, virágos' Miskolcért!” jelentkeznének nyári parkápolási munkára. A jövő kertészgenerációjában van minden reményük. Az Abaújszántói Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Iskolának — amelynek ez a vállalat a bázisa — miskolci tagozata is van. Sok kertészjelöltet kötnek ösztöndíjjal a vállalathoz. • A kiliáni gyep nem sinyli meg, hogy játszanak rajta a gyerekek, napoznak a felnőttek. De miért? Mert a nagysága az országos normatíváknak megfelel. Az előírás ugyanis az, hogy lakónként tíz négyzetméter, illetve lakásonként 32 négyzetméter lakótelepi parkot kell — kellene — építeni. De messze még e kánaán ... Mi, a lakók ráadásul azt szeretnénk, ha rögtön árnyat adó fák, dús lombú bokrok díszlenének a lakótelepek közkertjeiben... — Egyezik a Véleményünk — mondja az igazgató —, és szorgalmazzuk is, hogy a tervezők legyenek merészebbek ... Kerüljön több idős díszfa a parkokba. Mert ma már az esztétikai igény mellett előtérbe kerül a szo- ciálhigiéniai funkció. A város „kozmetikusainak/” feladata: hogy fekvésében szép, de idős városunk vonásait megfiatalítsák, a szeplőit eltüntessék. S ez nem is kevés. O. E. >je Motorizált fűkaszálás... Több gép és több ember kellene (Sólymos felv.) „Csak" szabálysértés... Nap mint nap látjuk, vannak magukról megfeledkezett, sokszor vandál módon pusztító emberek, akik a játszótereken, parkokban élik ki pusztító hajlamukat. Letépett rózsák, tulipánok, felborított, ripityává tört padok, szétrombolt játszóterek árulkodnak a pusztítókról. A Miskolci Kertészeti Vállalat, vagy a városgondnokság dolgozói, de maguk a lakók is több esetbten kezdeményeznek a kerületi tanácsi hivataloknál szabálysértési eljárást a rongálókkal szemben. A jogszabály azonban ilyenkor „kíméletlen”: a feljelentőn kívül két tanúnak kell hitelt érdemlően igazolnia, hogy látta a pusztítókat. Márpedig ki vállalja ennek minden ódiumát? Ettől függetlenül a kerületi hivatalok évente 100—150 ilyen feljelentéssel foglalkoznak, s rónak ki — nemegyszer tekintélyes összegű — szabálysértési bírságot. Ugyanakkor mind a városgondnokság, mind a kertészet megfeledkezik róla, hogy kártérítési indítványt is tegyen. így hát á szabálysértési elsőfokú hatóság csak pénzbüntetésekkel sújthatja az elkövetőt, az okozott kár megtérítésére nem kötelezheti. Több városban áttértek már a helyszíni bírságolásra. A rend őrei, de nemegyszer a parkőrök —, akik ugyanúgy hivatalos személynek számítanak, mint a rendőrök — azonnal pénzbüntetéssel sújthatják a gépkocsijával gyepet felszaggató, fát kitörő gépjárművezetőt, a virágot letépő járókelőt. Nem ártana megfontolni valami hasonló kezdeményezést városunkban is, talán akkor elejét vehetnénk a parkrongálásoknak, a játszóterek rombolásának. Mindehhez hozzátartozik még: rendőrségi ügy csak akkor lesz a szabálysértésből, ha a pusztítók-rongálók valamit el is tulajdonítanak a parkból, játszótérről. Mindaddig, amíg ez nem következik be, a rendőrség visszaadja a feljelentést a kerületi hivatalnak, szabálysértési eljárás kezdeményezésével. .. •fje Virág és beton a Kiliánban ...A parknak nemcsak esztétikai értéke van. Díszpolgárok legyenek Szegény, városi fák Szánom, s szemmel is növeszteni szeretném a szegény városi fákat. Nehéz életük van, mert állandó életveszély közepette élnek. A múltkor füvet nyírtak egy parkban. A traktorra szerelt gyep-borotva, a pilóta figyelmetlensége miatt, tőből metszett le egy fiatal fát. A traktor nyergében fütyörésző fiatalember még csak nem is restellkedett. Mennyit ér egy fa? A városrekonstrukciónak nemcsak a régi házak, hanem a legszebb férfikorukat érő fák is áldozatul esnek. Szinte csoda, ha egy-egy dió vagy hárs megmarad ott, ahol az új lakótelepek nőnek ki a földből. A házak gyorsabban nőnek, mint a fák. Kő-magány, beton-betegség — mondjuk, az új lakótelepeken élő ember közérzetét szondázva. Az új csemeték kicsik, nem adnak árnyékot, ujjnyi vastag törzsük könnyen derékba törik a figyelmetlenül vezetett fűnyírótól, s a vandálok kezétől. Majd ültetünk újat? A szakértők szerint egy ötvenéves fa átlagosan 2500 csemetével egyenértékű. Minthogy egy felnőtt ember évenként 330 kilogramm oxigént fogyaszt, egy százéves fa 20 éves oxigénszükségletet fedezi. Viszont egy autó, egyetlen üzemói a alatt, 760 felnőtt oxigénadagjat „léleg- zi el”. Továbbá: egy nagy koronájú fa evente 25 mázsa portól mentesíti a környezetét. A zöld sáv 3.5—4 fokkal mérsékeli a városok nyári forróságát, s tulajdonképpen néhány száz méterrel magasabban fekvő, hűvösebb teleoülés illúzióját kelti. Mennyit ér egy fa? A lengyelek kiszámították, hogy egy ötven centiméteres törzs- átmérőjű hárs Katowicében 116 ezer zlotyt ér. De tudjuk azt is. hogy Miskolcon egy földlabdás, legénykorú fa városba telem'tésének költsége meghaladja a háromezer forintot. A természet értékeinek nincs, nem is lehet csak pénzben kifejezhető értéke, ára. Magunkat védjük, ha a fákat is óviuk. A környezetvédelemmel. urbanisztikával foglalkozó kutatók arra próbálják ráirányítani a közvélemény figyelmét, h így a fák ne csupán megtűrt lakók, hanem díszpolgárok legyenek városainkban. B. L Otthon ilyen nincs... Szereti Miskolcot? Kicsi nekünk ez a város... A kérdések ugyanazok: Szereti Miskolcot? A válaszok változatosak. A városlakó azt mondja: Ha elutazom, alig várom, hogy itthon legyek. . . A bejáró, s a vásárolni ideutazó másként vélekedik. A vonat nagyon tele volt, szorongtunk. A naptár szerdát mutatott, s miskolci specialitásként, piaci napot. Ám ez csak fejben van leírva... Senkinek Senkinek sem volt kedve beszélgetni, hallgattunk, olvastunk, egyesek morogtak. — Szereti Miskolcot? — Ezt a tömeget... ? a kérdezett visszakérdezett, Özdról azt mondják: szürke város, szürke fák, szürke emberek. És Miskolcról? — Tudja, mit hiányolok Miskolcon ? — kérdezi, mondja egy fiatal tanárnő, Kondás Judit. — Azt, ami Debrecenben van. Széles utcák, az utak mentén virágtartók, zöldellő, virító virágokkal, s fák. Itt, a belvárosban nincs is fa ... Magyarázzam ? — Már rég elmentem volna innén — bólogat sűrű taglejtésekkel Olajos József kőműves. — Mondják a kollégák, hogy máshol jobban lehet keresni, meg más város szebb is. Nekem ezt ne mondja senki. Sehol nincs Tapolca, Lillafüred, Csa- nyik... Üde terület a város szívében a Tanácsház tér melletti park. Padokkal, szobrokkal. Egy család, öt pádon. Kettőn a csomagok vannak... Meséli a családfő (a feleség, mert látszik, hogy ő viseli a kalapot), hogy Putnokról jöttek. Hogy mit láttak a városból? Semmit. Nem volt nekik arra idejük. Csak az üzleteket; belülről. Örültek, hogy valahol megpihenhettek, örültek. Van hol megpihenni... A Tiszainál a park középében egy férfi fekszik a pádon. A lábánál üveg ... — Jó itt...? — Csuda illatos a mező... — feleli, kicsit szaggatottan. .. Lillafüreden SZOT-üdü- lőkbe botlik az ember. Csodálják a vízesést, sétálnak az évszázados fák alatt. — Otthon nincs ilyen... A város? Egyszer láttuk. Igyekeztünk szabadulni. Tömeg és beton ... I. S. „Nagyon kell szeretni ezt a várost, Hogy szépnek látsszon!" (Ismeretlen bölcselő a XX. század hetvenes éveiből, aki Miskolcon járt.) Mennyit ér egy fa? Az észérvek roppant meggyőzőek. Egy százéves fa élete során 18 millió köbméter, levegőben található széndioxidot dblgoz fel, a fotoszintézis útján pedig 6600 kilogramm oxigént „termel”. „Az új Tanácsház tér hangulatos rendezése, az Avas városképi értékű hátterére támaszkodva egy összvárosi főtér biztató ígéretét hordozza. Bár ennek fásításánál meg kell kérdezni, hogy nem csap- iuk-e be magunkat, amkor az ide ültetett fenyőket a faiskola helyett egy másik városi piciből hozzuk el. ösz- tövérré téve azt amelyik még mana is inkább gyarapítást kíván?! (Or. Rartii* c,°- mér, oki. mg. mérnök.) Két kis park A Miskolcra vonattal érkező idegent az ország talán legcsúnyább pályaudvara fogadja. Nem szerencsésebb a kép akkor sem, ha az idegen kilép az állomás épületéből. Van viszont a téren, a MÁV-munkásszálló előtt egy szép kis park. Az élelmes utasok tavasztól őszig már régen váróteremnek használják. Szép park ez, rendben is tartják, de gondolkozni kellene rajta, hogy éppen az állomás közelsége miatt nem férne-e el a padok mellett néhány asztalka, ahol enni lehet (így a pádon esznek és jószerével az lesz zsíros), néhány szemétgyűjtő (így a fűbe hajítják a csontot), esetleg egy hinta az utazás közben nyűgös gyerekeknek. Mondom, gondolkozni kellene ezen, mert nagyon sok utas számára tennénk kellemesebbé a várost. A másik park szomorúbb. A Baross Gábor utca hivatalházai előtt keskeny, árnyékos parkocska húzódik a járda mellett. Lehetőségnek nagyszerű, de évek óta szinte a füvet se látni a szeméttől, és nemhogy leülni, de megállni se áll meg szívesen az ember. Érdemes lenne többet törődni azzal amink van, ami készen van, csak vigyázni kellene rá. Szinte hallom az ellenvetést, hogy nem a kertészeté a két park. Igaz, de a kertészetnek segítene bármilyen rendelet, amely kötelezné a vállalatokat a közvetlen környékük rend- bentartására. Ehhez ugyanis nem kellenek százezer forintok. A haszon viszont milliókat érhet. B. G. T. Z.
