Déli Hírlap, 1978. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1978-05-15 / 112. szám

Az a baj, hogy betemették a régi árkokat - mondja Kovács András Protestálnak a martin telepiek Utat a víznek! « ■ Az írás megmarad ■ Számon kérik az ígéreteket A szó elrepül, az írás meg­marad — a latin közmondás szerint. Gáspár Tibor mar­tintelepi lakos is sok szép Szót hallott már arról, ho­gyan oldják meg a városne­gyed legnagyobb gondját, a felszíni vizek elvezetését, mégis a múlt év szeptember 14-én írt cikkem állításával perel. Azt írtam ugyanis, hog" még az őszi esők beáll­ta előtt (értsd: 1977 ősze előtt) kitisztítják a telepen az árkokat, átereszeket, okulva a tavaszi bajokból. Altkor ugyanis a kertek jó részét el­árasztotta a belvíz. Szerepelt a cikkben még egy ígéret: megrendeli a tanács az egész telep felszíni vízelvezetését szabályozó tervet és 1978-ban hozzálátnak a nagy munká­hoz. G spár Tibor tehát hozta a cikket és tetemre hívott. Azt mondta, ha elkísérem a lakhelyére, saját szememmel győződhetek meg róla, meny­nyi vált valóra az ígéretek­ből. A Tapoly utca még újnak számító, de máris összevisz- sza repedezett, szakadozott betonjáról jól be lehet látni a kertekbe. Be ám, mert az úttestet jó magasra töltötték — ki tudja, milyen meggon­dolás alapján? — és azóta onnan is a házak kertek fe­lé folyik a víz. A víz, ami ott csillog szinte mindegyik udvarban, özvegy Báló Fe- rencné portájára térünk be először. Kis nyugdíját azzal egészíti ki, amit a gondosan művelt kertecske ad. Most legalább félméteres víz fedi az ágyasokat. Báló néni zo­kogva siratja a termést és mutatja konyhájának, szobá­jának nedves padlóját, hideg verítéket izzadó falait. Közeli szomszédja Kovács András, a DIGÉP nyugdíja­sa. Neki is van oka a keser- gésre. Saláta, hagyma, mál­na, földieper, piacra szánt virág van víz alatt a kertjé­ben. Attól tart, nem élik túl a természeti csapást a lu­gas tőkéi sem a gyümölcs­facsemeték. 1938 óta él itt a telepen és jól emlékszik rá, hogy Valaha a kertje végé­ben is húzódott egy árok, ami levezette a vizet a köze­li nádas rétig. Később azon­ban parcelláztak, és a telek- tulajdonosok építkezés előtt feltöltöttek a portájukat. A Báló néni az idei termést siratja ^ (Kerényi László felvételei) • régi árokrendszer ezzel meg­semmisült. ráadásul az ösz- szevissza töltések a réai. mé­lyebben fekvő portákra te­relik a vizet. A panaszos. Gáspár Tibor nemrégiben énült házának alaoiát is nyaldossa a belvíz, pedig ő a szomszédos utcá­ban. egv viszonylag magasab­ban fekvő részen vásárolt telket. — Ha ezt tudom, soha meg nem vettem volna. De sen­ki sem hívta fel rá a figyel­memet. hogy mivel kell szá­molnia annak.*aki a Martin­telepre költözik. A lehangoló séta után to­vábbadtam Gáspár Tibor kér­dését: ml valósult meg az ígéretekből? Nem azért dob­tam tovább a labdát mert í^y szokás, hanem azért, mert amif tavaly szeo+em- berben leírtam, azt mind­mind illetékes tanácsi em­berektől hallottam. A városi tanács építési és közlekedési osztályának ne­Szerdán: A munkahely becsülete A napilap gondos átböngészése közben egy első olvasásra nem különösebben figyelemreméltó hírecskén akadt meg a tekintetem. A hír ennyi volt: ..... a gyermekek munkára ne­veléséről tárgyalt az úttörőszövetség ...” Helyes — mormol­tam magamban —. nem lehet elég korán kezdeni a nevelést, különösen, ha munkáról van szó. És miért ne lenne ez fel­adata és gondja az úttörőszövetségnek? Már lapoztam volna tovább, ha fel nem ködük bennem a kaján ötlet, mi lenne, t ha olyasféle hírt olvasnék a lapokban, miszerint: ...... a fel­nőttek munkára neveléséről tárgyalt a már utat-törtek szö­vetsége...”? Ha a több mint egymillió és kétszázezer úttörő helyett és mellett a több mint ötmillió, munkára képes felnőt­tet nevelné munkára egy szövetség. Az úttörők büszkék iskolájukra. De a felnőtt munkás, a munkálkodó munkás, a munkára nevelt dolgozója valamely üzemnek, büszke-e. hogy éppen annak az üzemnek a dolgo­zója? Aligha vitás, hogy Csepelen lenni munkásnak vagy a Lenin Kohászati Művekben, avagy a Ganzban, az rangot és tekintélyt is jelenthet. Jól csengő nevű. nagy múltú, hagyo­mányokkal gazdagon rendelkező, jobbára a munka sikereiről és a termékek minőségéről híres nagy gyárak munkavállaló­jának lenni, gondolom, presztízs is lehet. De vajon valóban presztízst jelent-e mindenütt és általában? A srác húszéves és hülyének néz. amikor rákérdezek. — Hogy micsoda? Büszke? Mire? Gyengéi muzsikál a csa­pat. lehet, hogy ki is esünk... Ja. a munkahelyemre? Nem is tudom... De miért kellene büszkének lennem? Miért? Valóban: miért? És kiknek? Kiktől várható el. hogy büsz­kék legyenek az üzemre, ahol dolgoznak, s milyennek kell lennie annak az üzemnek, amelyre büszke lehet a becsületes munkása? Az íróasztal sarkáról újra előkotrom az újságot, elolvasom immáron még egyszer a hír befejező sorait is: „... a gyer­mek munkára nevelésére teremt további alkalmat... a kez­deményezett 12 napos közhasznú munkavégzés fokozatos be­vezetése az általános és középiskolákban...” És máris az újabb kérdés: ha olyanok között végzik ezek a gyermekek a munkára neveltetés közhasznú munkáját, akikben semmi büszkeség munkahelyük és munkás mivoltuk iránt, nem lesz-e jogos majd velük kapcsolatban is feltenni a kaján-profán kérdést egykoron: „Nem kellene megszervezni a felnőttek munkára nevelését is?” GYURKÓ GÉZA Biifié az új MIK cn E héten, szerdán tartja so­ron következő ülését a Szak- szervezetek Borsod megyei Tanácsának elnöksége. A tes­tületi munka napirendjén szerepel a KISZ megyei bi­zottsága és az SZMT elnök­sége között kötött együttmü-- ködési megállapodás végre­hajtásának áttekintése. Meg­vitatja a testület a szakszer­vezeti tömegpolitikai oktatás tapasztalatait és feladatait, valamint a munkáslevelezés és panaszügyintézés kétéves tapasztalatait is. Uj üzletek a Győri kapuban A Miskolci Patyolat Vál­lalat és az Autóklub műsza­ki állomása között nemrégi­ben épült fel a BÁÉV dol­gozóinak 3 darab, emeletes lakóépülete. A földszinten, a lakók nagy örömére, külön­böző üzletek kaptak helyet. A középső ház alatt már megnyílt a Miskolci Élelmi­szer-kiskereskedelmi Válla­lat kényér- és pékáruüzlete, s a jövő hét első napjaiban (valószínűleg kedden dél­előtt) nyit a Diósgyőr felé eső szélső épület földszint­jén ugyanennek a vállalat­nak a hús-élelmiszerboltja is. Utóbbival kapcsolatban Mátyás Lajos, a vállalat igazgatója elmondotta, hogy az új boltban tőkehús mel­lett húskészítményeket, vá­gott baromfit, s az alapvető élelmiszereket is megvásá­rolhatják a vevők. A 45 5 négyzetméternyi vevőtér mellett (19 négyzetméteres raktár áll a hat bolti dol­gozó rendelkezésére ahhoz, hogv eleget tegvenek a vál­lalat ál*al megkövetelt új fe’sdaioknak. A környék lakói minden Iszonnyal örömmel iidvöz- lik a vállalatvezetésnek azt a döntését is. hogv a 407-es hús. és élelmiszerbolt reg­gel 6 órától 18 óráig lesz nyitva. A jövő hét első napjaiban uevanesak megnvjtíák a mű­szaki állomás me’’prtti émi- let fotHczir-tía-i helyet ka­no+t 5töT ntfp.T zöldség-gyü­mölcs szaküzletet is. Tóth Károly szocialista brigádvezető nem szokta szégyellni magát. Nincs mi­ért szégyenkeznie sem neki, sem munkatársainak, akik közül jó néhánnyal 20—25 éve dolgozik együtt a Bor­sod megyei Állami Építőipa­ri Vállalatnál. Ácsok. Szo­cialista brigádjuk „ezüstös”, de munkájuk aranyat ér. Bi­zonyíték rá számos kitünte­tés, Kiváló Dolgozó cím, amit a brigád tagjai kaptak az évek során. Tóth Károly mégis így kezdi a beszélgetést: —Rös- telltük magunkat az egész héten. Megálltak mellettünk a járókelők és gúnyosan kér­dezgették tőlünk, hogy lehet ilyen munkát végezni? Égett a bőr a képünkön, de hall­gattunk, mert mindenkinek külön-külön nem magyaráz­hatja el az ember, hogy ... A Patak utcai munkálatok valóbai. sok embernek szemet szúrtak. Volt, aki nem elé­gedett meg a dörmögéssel, hanem levelet irt szerkesztő­ségünknek. Szávó János so­rait idézem: „Ha akarnak bábeli munkát látni, menje­nek el a Patak utcára, a Kossuth étterem háta mö­götti térre. Nagv sietséggel, nagy költséggel felhúztak itt Ezen a héten megnyílik a Bükkvidéki Vendéglátó Vál­lalat büféje a Miskolci In­gatlankezelő Vállalat erenyői új telephelyének központi irodaházában. Tekintettel a telephelyen dolgozó sok nő­re, lehetővé teszik azt is, Holnap 14 órakor vitát rendeznek a XVI. sz. AFIT kultúrtermében. A téma: az autójavítás műszaki és tech­nológiai feltételei a XVI. sz. Autójavító Vállalatnál. A vi­egy irodaházat 1977 őszén, most pedig bontják, mert tervrajz és engedély nélkül építették a nagynyomású gázvezeték fölé. Sok ezer munkaóra és forint ment ve­szendőbe. Ilyen gazdagok va­gyunk?” Nos, ez az, amit a brigád­vezető nem magyarázhatott el külön-külön minden járó­kelőnek. Nem is volt hozzá kedve. mert korántsem mindegy nekik. értelmes vagy értelmetlen dolgot csi­náltatnak velük. Akkor sem mindegy, ha egy a fizetség! — A mi zsebünkre megy ez, kérem — fogalmazta meg a kollektíva véleményét Tóth Károly. — A betonala­pot szét kell verni, elvész a drága anyag. A faházat szét­bontottuk. igyekeztünk úgy leszedni róla a palát, hogy r.e nagvon rongálódjon. De a szállítás, a munkabér és az idő .. . Lett volna mit csi­nálni nekünk másutt is. Az ügy hátteréről röviden,: a Széchenyi út 3—9. szám alatti építkezéshez az épí­tőknek szükségük van olyan területre, ahol anvagot tá­rolhatnak. Ám arról szó sem volt. hogy a Patak utcában résben jrp^a résben ebéd­lő céljára épületet emelhet­hogy a dolgozó nők megren­deléseket adjanak fel a bü­fének olyan napicikkekre, amelyeket a büfé nem árü- sít. A műszak végére ezeket a büfé beszerzi, s így a nők megmenekednek a bevásárlás munka utáni nehézségeitől. tát Lövész Miklós, a válla­lat csoportvezetője vezeti. Szó lesz a tanácskozáson a hejőcsabai autószerviz fejlő­déséről is. nek. Az építkezés tehát en­gedély nélkül történt, rá­adásul olyan területen, ami alatt gázvezeték húzódik. El­rendelték tehát a lebontását. Félreérthetetlen a tájékoz­tatás. Az emberben mégis kérdéseket ébreszt. Honnan veszi a -bátorságot magának bárki ahhoz, hogy a város közepén felvonulási épületet emeltessen ? De ha már meg­kockáztatja ezt a vakmerő­séget, miért nem nézi meg alaposabban, hová, milyen közmüvek fölé kerül majd az épület? Miért csak akkor derült fény a szabálytalan­ságra, amikor már állt a ház? Ha ugyanis legalább az alapozás időszakában felne­szeinek az illetékesek, ki­sebb lenne a kár. Az ám. a kár! Levélírónk azt kérdezte, hogy: „Ilyen gazdagok vagyunk?” Erre legalább biztos választ tu­dok adni: nem vagyunk ilyen gazdagok! Ezért kér­dezem együtt Szávó János­sal: ki a felelős? Ügy gon­dolom. erre szívesen kapná­nak választ Tóthék is. Ha másért nem. azért, hogy tud­ják. ki helyett égett a bőr a képükön egy hétig .. (békés) Az autójavítás feltételei Ki helyett röstelkedtek? 1st Iáit az SZU elnöksége vében — mint annak tje­ién is — dr. Horváth Béla főépítész nyilatkozott: — Az utak mellett1 ár-ko­kat. átereszeket a múlt őszön kitisztították. Ez azonban kevés ahhnz. hosv az elmúlt hetekben tnoaszf?U csapadé­kos időtárás esetén re önt­se el a belvíz a kertek eev ré=zét. hiszen a Me.rtintéieo mélveo fekvő csatornázatlan terü’et. A felszíni vizek el­vezetését szabályozó tervet először a Borsod meevei Tervező ^á'lz’atnái rendel­tük meg. Mivel azonban nem azt kantuk volna a kívánt határidőre, amit vártunk, a TÖVÁT.L-ra bíztuk a mun­kát. Az utóbbi vállalat a tervezéssel párhuzamosan, hozzálát a munkához, mi­helyt. az időiárás engedi. Egyébként, minderről táié- koztatta választóit Keszthelyi Zoltán tanácstag a fogadó­óráién! Megígérte a főéoítész azt is. hogy megvizsgálták, mi­ért mehetett tönkre ilyen rö­vid idő alatt a Tapoly utcai burkolat. B. D.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents