Déli Hírlap, 1978. április (10. évfolyam, 77-100. szám)
1978-04-18 / 90. szám
# A forgón. Már mehet. Képek a mozdony kórházból (2.) Gőzösök és A szelepeket csiszoljuk a fiúkkal Az első Szinte suttogó, meghatott tisztelettel, meleg emlékezettel őzri a család a gyermek szaporodó „elsőit’'. Az első bölcsődei, óvodai, iskolai napot. Az első hosszú nadrág, vagy báli ruha emlékét. Az órára is emlékeznek, amelyet először csatolt a karjára a gyermek. Ám, úgy tűnik, mintha mindennél szürkébb, fakóbb eseménynek számítana az a nap, amikor a gyerek először indul munkába. Az érettségi, a diplomaátadás nagyobb ünnep. Összegyűl a rokonság, eljönnek a család jóbarátai, dínom-dánommal köszöntik a napot. Illik ilyenkor szép és drága ajándékokat hozni. Mindezért nem akarunk száraz fanyalgással szemrehányást tenni, de a szokás töprengésre ad alkalmat. Mert végül is minden előző „első”, a bölcsőde, az óvoda az iskola az érettségi, a diploma csak a munkára való felkészülés egy-egy lépcsőfoka volt. Hogy munkálkodó, alkotó, dolgozó felnőtté váljon az ember, hogy felnőtt, felkészült felnőtt lehessen a gyermek. Minden korábbi örömre végül is az teszi fel a koronát, hogy az annyi küzdéssel, bánattal és örömmel felnevelt ifjú munkához láthasson élete első munkanapján ott. ahol erre alkalmassá teszi a felkészültsége, iskolázottsága, hajlama, tehetsége és felnőtt akarata. A fiatalok belépése a munkába, a termelésbe, a felnőtté válás folyamatának, a társadalmi beilleszkedésnek legjelentősebb állomása. : Az ifjúságpolitika egyik kulcskérdése a pályakezdés, a munkahelyi beilleszkedés elősegítése. Nem véletlenül foglalkozik ezzel kiemelten az Ifjúsági Törvény is, amely többek között előírja, hogy a gazdálkodó szervek személyzeti és munkaügyi szervei az első munkábalépéstől számított öt évig folyamatosan, kiemelt figyelmet kötelesek fordítani a fiatalok beilleszkedésére. Nem kényeztetést követel, hanem illő és méltányos gondoskodást. Hogy ki ne hunyjon az ifjonti lelkesedés, tettrevágyás, újat akaró lobogás. Ne kösse gúzsba őket, ne okozzon keserűséget a rideg közöny, a nemtörődömség, a bürokratizmus. Ne gátolja őket az, hogy a lehetségesnél kevesebbet juttatnak ngkik az anyagi javakból akkor, amikor otthonteremtés, családalapítás előtt állnak. Hogy fogadja be és segítse őket a kollektíva még akkor is, ha természetes módon az ú.i generáció gondolkodása, szokásvilága, öltözködése, modora el is tér az idősebbekétől, viszont a célok. a törekvések egyazon úton vannak. A kohó- és gépipar, a nehézipar legtöbb vállalatánál beszámít a törzsgárda tagságba a szakmunkástanulók iskolai ideje. Az Egyesült Izzóban „mérnökóvoda” van, részletes terv alapján foglalkoztatják a kezdő mérnököket. A miskolci postaigazgatóságon a tanítómester-mozgalom keretében készülnek az első évben a fiatalok a kötelező munkahelyi vizsgákra. Az Óbuda Termelőszövetkezetben nyugdíjasok tanítják a pályakezdő fiatalokat. A Székesfehérvári Könnyűfémműben pat.ronálási rendszer van. A Tiszamenti Vegyiművek megbízottai felkeresik a leszerelés előtt álló fiatalokat, leszerelési segélyt adnak át és tájékoztatják őket a rendelkezésre álló munkakörökről. A Videoton a pályakezdők lakáshoz juttatása érdekében bérlőkijelölési jogot vásárol a tanácstól, kamatmentes kölcsönt ad négy-nyolc lakásos társasházak építéséhez. Cikkünk elején azt kifogásoltuk, hogy a munkábalépést nem ünnepli oly bensőséges melegséggel a család, a társadalom. mint más kisebb eseményt. Lehet, hogy nem is az ünneplések számát kellene szaporítani — inkább a hétköznapok, a munkásnapok tartalmát vonzóbbá tenni! S. I. A Rádiótól kérdezték ... Fórum az ivóvízről, meleg vízről # A „műszer” a kézben..., a Nem is olyan régen, még nagyon sok gőzmozdony fújtatott vaspályáinkon, sűrű, fekete füstöt eregetve. Ma Miskolcnak már csak húsz gőzöse van, s ezek is pár év múlva nyugdíjba, a lángvágó alá mennék. De most még vígan futnak a Miskolc— Ózd. Miskolc—Hidasnémeti vonalon. Ha elromlanák, beállnak a fűtőházba, hogy az olajos kezű mesterek megreparál- ják, meggyógyítsák őket. De nemcsak ők kerülnek a „sziké” alá: fiatalabb testvéreiket, a dízeleket, villanymozdonyokat ;s kezelésbe veszik a doktorok, ha bekerülnek a mozdony kór házba, AKI fOHA NEM VOLT VEZÉR Gőzmozdony a tizenvala- hányadik vágányon, a kör alakú fűtőházban. .A 424-235 névre, avagy számra hallgat. Érdekes, a 424-eseknek nincs, s nem is volt becenevük. A kéményseprő sincs olyan fekete, mint Puda József. A 235-ös számú mozdony vezérállásából kászálódik elő, valahonnan a szelepek közül. Kezében lámpa, s jó fél méter hosszúságú villáskulcs. Puda József betanított lakatos, csak szeptembertől dolgozik a MÁV-nál, de már nagy szakértelemmel magyaráz a mozdonyról: — A DIGÉP-nél voltam betanított kovács, d^ nagyon mozdonyra akartam kerülni, hát jöttem. Igaz, nem vezetek, ám látom, hogy mi megy gőzmozdony árnyékában. (Herényi László felvételei) ebben a masinában. Illetve mi nem megy. Az a feladatom, hogy megjavítsam. Ezt a szelepet csiszolnám, csak be van szorulva, alig lehet kiszabadítani. Mit mondjak? Már nem is nagyon akarok a forgalomba kerülni. Jó itt, a hideg vezérállásban is. Megmutatja a tűzteret, a kilométerórát, a nyomásmérőt és a többi műszert, aztán visszamegy csiszolni a sötétbe, ahol csak a körvonalait látni. Ö viszont lát mindent ... EGY ÉV MÚLVA MEGPRÓBÁLJA Kezét először megtörd nadrágjában, úgy nyújtja bemutatkozásra Várhelyi Miklós. Egy gőzmozdony alól bújt ki, a futóművet vízsgálgatta. — Valamikor mentem vele — mutat rá a 288-as számú csühösre. — Most javítom . . . Fűtőként kezdtem ezelőtt húsz évvel, azon a mozdonyon, amelyen ma már bizonyára elhamvadt a kemencékben. Végül vezér lettem ... Itt egy pillanatra elhallgat, mintha nagyon fájna a következő szó kiejtése, de azért folytatja. — Csak voltam vezér. Nem sikerült a forgalmi vizsgám, így egy évig a műhelybe kerültem. De nem lennék mozdonyvezető, ha nem próbálnám meg jövőre... A Vontatási Főnökség helyettes vezetője, Majorossy Dezső még hozzáteszi: — Nem ő az egyedüli: mások is lekerülnek a javítóba, ha nem sikerül a forgalmijuk. Egy év múlva aztán mindenki újra megpróbálja, s általában sikerrel... Az a mozdony, amelyet Várhelyi Miklós szerel, két- három nap múlva menni fog. Ám a pilótája nem ő lesz... FIATALOK ÉS AZ ÖREG A villanymozdonyok javítóműhelye sokkal fiatalabb, modernebb, mint a század elején készült gőzösszín. Több is a fiatal szakmunkás, mint a feketék birodalmában. Nem csoda, Aki mozdonyvezető akar lenni,‘ annak itt ketV-kezdenie. A dízelmozdpnyqknak ez a restaurátorhelye. Csupasz mozdony, csak a bordái, borítólemezei, és motorjának egynémely alkatrészei látszanak. Szergej név re hallgat, egyébként a száma M bZ 132. A hengerfejei a munkapadon. Hárman állják körül. Egyikük meg a padra is felmászik, hogy joDban hozzáférjen a csavarokhoz. Két fiatal, és egy idősebb szaki. Plattkó Karoly, Hegyeshalmi Tamás és Varga József. A két fiatalember egy, illetve két éve dolgozik a vasútnál. Az öreg...'/ De erről inkább meséljen ő: — Beteg voltam. Kétszeresen beteg. A bajomon kívül lelki fájdalmaim is voltak. Ötvenéves koromig nem tudtam, hogy mi is az az orvosi rendelő. Most meg februártól áprilisig nyomtam az ágyat... De már itt vagyok. A LÁEV-nél kezdtem ’54- ben, akkoriban mozdonyvezető voltam. Később beálltam a ringbe a MÁV-hoz, többed- magammal... Akartam én itt is mozdonyra kerülni, de oda nagyobb intelligencia kell, hát megelégedtem a szereléssel ... A szelepeket csiszoljuk a fiúkkal... A fiúk: — Sokat segít az öreg ... Szakmailag, emberileg ... Jó vele. Mindketten dízellakatosok, de már kacsin#atnak a mozdony felé... — Országot látni a vezérállásból .. . Bárány Árpád a Vörös Csillag szocialista brigád vezetője. Negyedszázada vasutas. De nemcsak ő. — A családban még négyen — mondja. — Négyen vagyunk fiútestvérek, s mind itt vagyunk. Én a bátyámat .követtem, a kisebbek meg engem. Ketten mozdonyvezetők, ketten meg itt szerelünk... Az öcsémmel Kiváló Vasutas kitüntetést kaptunk. Csak az fáj, hogy a húszéves lányom nem lett vasutas... ILLÉST SÁNDOR Ha a szomszédok találkoznak Eúbefa az évben már második alkalommal ,-enuez ilyen találkozót az Ady nure Művelődési Ház. „Ismerjük meg szomszédainkat!” — hirdetik a plakátok a lakók baráti találkozóját. Érdekesség: az első alkalommal még meghívott művészek adtak műsort, ma 18,30-kor a lakók lepik meg műsorral egymás'.. Nem tudjuk, hányán lesznek, de egy biztos: egyféle minta ez is, a mintalakótelephez. A találkozót Szuchy Róbert, a Hazafias Népfront Miskolc városi Bizottságának titkára vezeti. Másfél ezren a közérdekről Az 1977. évi tanácstörvény előírja, hogy valamennyi községünkben, társközségekben évente falugyűléseket szerveznek. Mcgyenkoen 1977-oen 316 falugyűlés volt. Ezeken 26 059-en hallhattak szűkebb pátriájuk gondjairól és eredményeiről, a társadalmi munkák helyzetéről, a lakosságot érintő jogszabályokról ... A gyűléseken 2069-en szólaltak fel, és 1471 hasznosítható, kifejezetten közérdekű javaslat hangzott el. Városainkban, így Miskolcon is körzetenként tartottak beszámolókat. Az adatokról összesítés még nem készült, de ezek a beszámolók kevésbé voltak látogatottak. Yezetoségválasztás a gyorsíróknál A Magyar Gyorsírók és Gépírók Örszágos Szövetségének miskolci csoportja ma délután 5 órakor a TIT Széchenyi út 16. sz. alatti székhazában vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlést tart. Előadó: dr. Völgyi Béla, a szövetség országos választmányának tagja. A résztvevők egyben megtárgyalják a miskolci csoport negyedszázados fennállásáról való megemlékezés programtervezetét. Türelmetlen szalonkák Az elhúzódó tavasz, a változatlanul hideg idő úgy látszik türelmetlenné tette a zempléni és a bükki szalonkákat is. A vadászok örömére, az elmúlt hétfőre, elkezdődtek a nászrepülések. Húz a szalonka, pontosabban húzni kezd. Igaz, még százakban mérik az elejtett villámgyors madarakat, de megkezdődött a tavasz. A szalonkáknál különben csak a vadászok türelmetlenebbek. Sokakat érintő és érdeklő kérdésről rendezett tegnap Fórum-műsort a Magyar Rádió miskolci stúdiója: Miskolc és Eger ivóvíz, és melegvíz-ellátásáról. -szolgáltatásáról kérdezhettek a hallgatók. A műsor szerkesztője. Pa- ulovits Ágoston és a műsorvezető, Imreh József társaságában a stúdióban foglalt helyet Dér Pálné, Eger város Tanácsának elnökhelyettese, Pável János, Miskolc megyei város Tanácsa építési és közlekedési osztályának vezetője, Stéfán Márton, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettes főmérnöke, dr. Kovács György, az Egri Vízmüvek Vállalat igazgatója. Nyíri István, a Miskolci Ingatlan- kezelő Vállalat igazgatója és Piukovics József, a Miskolci Vízművek. Fürdők és Csatornázási Vállalat főmérnöke. Egerből Zakar János jelentkezett a hallgatók kérdéseivel, míg a Kilián-déli lakótelepről Juhász Péter tolmácsolta a közelben lakók kérdéseit. Mint megannyiszor a Fórumok történetében, az idő ezúttal» is rövidnek bizonyult. Így több kérdés maradt megválaszolatlanul. Ezekre holnaptól lapunk hasábjain adják meg a válaszokat az illetékesek. Miért gyulladt ki a Tigris? Thor Heyerdahl, hogy felhívja a nemzetközi közvélemény figyelmét az erőszakra, a diszkriminációra, a gyarmatosításra és a világban még dúló háborúkra, tiltakozásul felgyújtotta hajóját, a Tigrist. A tegnap keltezett hír egy két héttel ezelőtti eseményt magyaráz. Akkor a hírügynökségek csak annyi repítettek szét a világba. hogy a nagy norvég utazó papiruszhajója Afrika keleti partjánál kigyulladt és megsemmisült. Pedig akkor már 132 napja volt úton, nemzetközi legénységgel a nádhajó. A bátor férfiak azt akarták bebizonyítani. hogy a mai civilizáció elődei, az ókori Egyiptom, Mezopotámia és Dél-Azsia népei kulturális és kereskedelmi kapcsolatokat tartottak fenn az akkori világ legtávolabbi tájaival is. Nos, a kísérlet sikerült. A nem várt módon befejeződött utazás tapasztalatai bizonyítják, hogy Heyerdahl jól tippelt. Az ókori népeic is kommunikáltak egymással. A mindenféle szempontból, figyelemre méltó tudományos akció sikeréből semmit sem von le az a megállapítás, mely szerint a hajó még legalább két hónapig tengeren lehetett volna ... Lehetett volna, ha nem lesz a lángok martaléka. A korokat, népeket, kultúrákat, világrendszereket átívelő útvonala Noé-bárkájának világszerte ismert parancsnoka fogott gyufát, és semmisítette meg a Tigrist. Miért tette? Okkal tette-e? Mit veszített a tudomány és mit nyert a világ? A hajó szovjet orvosa, Jurij Szenkevics nemrég tért vissza Moszkvába. Elmondotta, hogy az utazás negyedik hónapjában, az amúgy is puskaporos Afrika-szarva térségében hajózva, egy nagyszabású haditengerészeti gyakorlat közepébe csöppentek ... Heyerdahl ekkor döntött úgy, hogy üsz.kiA, vet a nádcsónakra, s bevégzi az átázást... Bevégezte, de nem fejezte be. A már ki• lábban is legendává lett, soknemzetiségű legénység irányította, s a történelmet magyarázó—összefogó hajó — porig égve is — úton van. Gyakran ellenszélben is, sokszor rossz áramlatok ellenére ü; de előre halad. B. I.
