Déli Hírlap, 1978. március (10. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-07 / 56. szám
Iskolatípusaink nyitottak Pályát választanak Kellő önismerettel... Andrea a Herman Gimnáziumba jelentkezett, biológia tagozatra: — Végleg eldöntöttem, hogy orvos szeretnék lenni. Nyáron határoztam el, addig biológia— földrajz tanárnak készültem. Jeles tanuló vagyok, járok biológia-szakkörre, és otthon is sok könyvem van, amikből tanulok. Mindig is szerettem a biológiát, az elhatározásomban nem kis része van annak, hogy sok orvost ismerek, akik a szüleim barátai. Szülészorvos akarok lenni, bár a szülő nőknek inkább a férfiakhoz van bizalmuk. Imre is a Hermanba kérte a felvételijét, matematika tagozatra: — Én gépészmérnök szeretnék lenni. Matematikából ötös vagyok, jól megy a műszaki rajz is, érdekelnek a gépek, és van több egyetemista ismerősöm, tőlük sokat hallottam a miskolci egyetemről. Edit óvónőnek készül: — Amikor alsótagozatos voltam, tanár akartam lenni, utána egy barátnőm tanácsára ruházati eladó — másodiknak most is a kereskedelmit írtam be —, de legszívesebben óvónő lennék, mert nagyon szeretem a gyerekeket, és azt hiszem, tudnék bánni velük. Mindhárman nyolcadikosok, az iskolájuk ezekben a napokban postázza felvételi kérelmeiket. — Már hetediktől foglalkozunk a gyerekek pályaválasztásával, üzemlátogatásokra, kiállításokra visszük őket, pályaválasztási vetélkedőkön vesznek részt, osztályfőnöki órákon, szülői értekezleteken mindig fontos téma volt a továbbtanulás — mondja osztályfőnöknőjük. — Körülbelül kilencven százalékban megegyezik a gyerekek, illetve a szülők véleménye a továbbtanulásukat illetően a mienkkel — szaktanáraikéval, osztályfőnökükével. Általában jól mérik fel képességeiket, és ebből adódó lehetőségeiket. Az én osztályom egyharmada gimnáziumba, egyharmada szakközépiskolába. egyharmada szakmunkásképzőbe jelentkezett. Ügy látom, hogy a gyerekek többsége nem egyedül, hanem szülei, barátai hatására választ pályát, ami azt hiszem, az ő korukban természetes, hiszen azt szerethetik meg legjobban, amit ismernek. Az iskola igazgatónője: — Tavaly kettő kivételével valamennyi gyerekünket felvették, vagy az elsőnek megjelölt, vagy a második helyre, valamennyi nyolcadikosunk jelentkezett középfokú tanintézetbe. A megoszlás: körülbelül negyven százalékuk gimnáziumba, harminc-harminc százalék szak- középiskolába. illetve szakmunkásképzőbe. A „problémás” eseteknél — ha kellett — többször elbeszélgettünk a szülőkkel, néhányan így Is voltak, akik javaslatunk, tanácsunk ellenére maguk választottak pályát — iskolát — gyerekeiknek. Ilyenkor azt írjuk a papírra, hogy az iskola a szülő kérésére javasolja a tanulót a választott iskolába. Dr. őri Istvánná, a megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet igazgatója: — Ezekben a napokban küldjük szét a megye valamennyi hetedikesének az úgynevezett szándékfelmérési lapokat, melyeket aztán a diákok és a tanárok — később — összevethetnek az új elképzelésekkel. Ezek a kitöltött lapok rengeteg hasznos információt nyújtanak az osztályfőnököknek, de a diákoknak is. Hozzánk általában azok a gyerekek kerülnek, akik pályamegerősítést várnak tőlünk, több lehetőség, illetve elképzelés közül nem tudnak választani, egészség- ügyi problémáik vannak, vagy nincs elképzelésük. Először csoportos, aztán egyéni vizsgálaton vesznek részt, és mi legjobb tudásunk és lelkiismeretünk szerint javasoljuk nekik azokat a pályákat, amelyekre alkalmasnak véljük őket. Hozzánk érkeznek a mindkét helyről elutasítót tak lapjai is. igyekszünk mindenkit a képessége, alkalmassága szerint Irányítani, A gyerekek nagy többsége reálisan méri fel önmagát. a gond ott jelentkezik, hogy nem mindig rendelkeznek kellő ismerettel a lehetőségeikről. Ezen kívánunk segíteni a különböző vetélkedőkkel, kiállításokkal, az Iskolák pályaválasztási meg- bízottainak rendszeres továbbképzésével, üzemlátogatások szervezésével, pálya- választási füzeteinkkel. Szeretném hangsúlyozni, hjjgy bár nagy és fontos dolog a nyolcadikosok pályaválasztása, de akkor sem szabad kétségbeesnie a szülőnek, ha gyermekét egy harmadik helyre veszik csak fel. Iskolatípusaink nyitottak, a tehetség és a szorgalom bármelyikből lehetővé tezi a továbbtanulást. Nem beszélve a felnőttoktatás legkülönbözőbb formáiról... Minél inkább ismeri a gyerek önmagát — és minél inkább ismerik őt szülei —, annál kevésbé érheti a későbbiekben csalódás. * Nem tudom, hogy sikerül-e a megkérdezetteknek bejutni a választott középiskolába, osztályba. Azt sem tudom, hogy egy, két vagy négy év múlva is kitartanak-e elképzelésük mellett. Kívánom nekik — és a többieknek —, nogy sikerüljön valóra váltani terveiket. Hogy minél kevesebb legyen a csalódott, önmagával lés a világgal elégedetlen ember a most még csak pályát választó kisdiákok közül. Sz. G. A Képtárépítő Egyesület idei közgyűlésén adták át Szombathely város díszpolgári oklevelét özv. Dési Huber Istvánná nak, aki a városnak adományozta nagy értékű művészeti hagyatékát, melyet a társadalmi összefogással épülő képtárban helyeznek el. (Képeinken: Mátis Lajos és Sólyom Miklós építészek pályamunkája, mely elnyerte a képtár tervezésére kiírt pályázatot és özv. Dési Huber Istvánné a díszpolgári oklevéllel.) (Rózsás Sándor felvételei) A Miskolci Bartók Kórus kitüntetése A Magyar Rádió zenei főosztálya által Szervezett Kóruspódium című műsor évadzáró hangversenye alkalmából — a múlt hét végén — a Rádió márványtermében Faludt Rezső főosztályvezető emlékplakettet és jelvényeket nyújtott át a Reményi János karnagy vezette Miskolci Bartók Kórusnak, kiváló szereplésükért. Nyugat-Berlinben: Magyar fílmsiker Sikerrel szerepeltek a magyar filmék a vasárnap véget ért 28. nyugat-berlini filmfesztiválon. Az „Apám néhány boldog éve”, amely szombaton nagy közönségsikert aratott, a zsűritől a kritikusok díját kapta. A fesztivál Arany Medve díját a „Pisztrángok” és a „Max szavai” című spanyol filmek kapták. Az Ezüst Medve díjat brazil, lengyel és kubai filmeknek ítélték oda. A Pisztrángok című filmet egyéb alkotásokkal együtt már megvásárolta a Hunga- rofilm helyszínen tartózkodó küldöttsége. 25 éves az egyetemi újság és stúdió A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem kéthetente megjelenő lapja — A Mi Egyetemünk —, és az egyetemi stúdió ezekben a napokban tölti be huszonötödik „életévét”. A jubileum alkalmából az újság és a stúdió körülbelül félszáz egyetemista munkatársa baráti találkozót szervez, melyre meghívják az egykori munkatársakat. Egy este Obrazcovval Az Ohraxcov-müsor délutánján a kritikust céh tagjai közül mindazok fellapozták a lexikont, akik nem számítanak élő lexikonnak. — Hetvenhat éves — hallottam innen is, onnan Is az újjávarázsolt Állami Bábszínház márvány- és tükörra- gyogású előcsarnokában. A világhírű művész minden magyarországi ismerőse (s milyen sokan vannak!) eljött, hogy lássa, s meghallgassa a mestert, akit Máriássy judtt oly találóan nevezett Chaplin-mo- solyúnak. Obrazcov egyébként nem tagadta le korát, sőt többször is említette, de igenis meghazudtolta a hetedfél évtizedet. Meghazudtolta egyenes derekával, hangja színével, s mindenre figyelő szemével — szellemi frisseségével. A nagy művész mindazonáltal tudja, hogy véges az emberi élet. s most szinte mindent igyekezett elmondani, amit tud az életről, művészetről. Nem sokan lehetnek, akik egyszerűbben, szemléletesebben fejtik meg a nagy titkokat. Tanításait tulajdonképpen tételekbe lehetne foglalni, de. hát ennek bizonyára nem örülne, meg sajnos nem is őrzött meg mindent ebből az estből az emlékezetem. De az nagyon elevenen él. bennem, hogy mit mesélt gyerekkoráról. — Szüleim nem voltak művészek, tehát normális családban nevelkedtem — kezdte azzal az utánozhatatlan iróniával, mely ott bujkál minden mondatában. — Apám ukrán volt, s szeretett énekelni, mert az ukránok valameny- nyien szeretnek. Anyám moszkvai illetőségű volt, s ő is szeretett énekelni. Esténként tehát énekeltünk (azonnal be is mutatja, hogyan), de az én szüleim nem tudták, hogy ez esztétikai nevelés... Aztán voltak galambjaim, halaim, s mindenféle állatom. Most is vannak. Mert a természet szeretete nélkül nincs művészet. Aki nem figyeli meg, hogy egy levesbe esett légy — a kiha- lászasa után — hogyan tisztogatja szárnyait, miként próbálgatja erejét, s végül — mintegy fügét mutatva nekünk — hogyan repül el, az szegény ember marad... A közönség — melynek tagjai közül minden harmadik ember tud oroszul — derül; isszuk a művész szavait, melyeket írásban aligha lehet visszaadni. Később az a fejezet következik, hogy a fiatal mérnökhallgató hogyan jelentkezett a Moszkvai Művész Színház stúdiójába, ahol Nyemirovics Dancsenko hallgatta meg, s vette fel a színház tagjai közé. A színháztörténet olyan nagy nevei röpködnek közöttünk, mint Szta- nyiszlavszkij, Meyerhold, Gordon Craig. De ismerte Obrazcov Saljapint is ... A fiatalember első közönsége jórészt a fentiekből tevődött össze, ök biztatták, hogy csináljon önálló bábszínházát. Előtte azonban mintegy másfél évtizedig élő színházban játszott. A bábok csak segítettek neki egy-egy szerep megformálásában. Elképzelte, elkészítette azokat a karakterfigurákat, melyeket színpadon meg kellett formálnia, s ha azok hitelesen tudtak megszólalni, akkor már 6 is őszinte volt a színpadon. Most játék következik. Obrazcov eltűnik a kis paraván mögött, majd kisvártatva megjelennek kedvenc hősei: a két szerelmes majom. A mester mindent tud a szerelemről is. A suta simogató mozdulatok, a nagy kitörések, a gyerekes dac, a tartózkodó szemérem mind-mind nagyon ismerős. S milyen mulatságos. De azért nem nevetjük ki a majmokat, legfeljebb elgondolkodunk kicsit a szerepjátszó szerelmen. Természetesen a jól ismert Tyápa csecsemő is színre lép. Virgonc és szertelen, s végtelenül falánk. Karinthy vonaton utazó csöppsége ' jut eszünkbe (valódi nevén Réz Jeromos), aki csak azért mórikálja magát, hogy a szegény felnőtteknek tessék. A Karinthy-rokon- ság egyébként is kimutatható. Obrazcov Tigrisidomár című jelenetében a cirkuszi nagyvad lenyeli idomítóját. A közönség tulajdonképpen — mondja Obrazcov — titkon mindig is erre vágyik. Hát tessék! (Karinthy azt Írja a cirkusz nézőiről, hogy azok a légtornász lezuhan násában reménykednek.) De a legérdekesebb dolgok még csak ezután következnek. A színház titkairól lebbenti fel a leplet a művész. Arról beszél, hogy miként tapsolunk a festett felhőknek a színházban, s mennyire nem tapsolunk a valóságosaknak, ha a színházból kijövet a nyakunkba zuhannak. S hogy mi a különbség a film fényképezett felhői meg a színpadi felhők között. Aztán egy valóságos ló színpadi szerepeltetését képzelten el velünk (ami csak lovat tud játszani), majd arról szól, hogy mennyire zavarja a nézőt egy előző felvonásból ottmaradt vízfolt a színpadon. A valóságról, s annak égi másáról soha senkit nem hallottam érzékletesebben beszélni. Végül a világszerte ismert részeg- számot látjuk. Egy embert, aki iszik örömében, s iszik bánatában. Majd kijön elénk a mester s azt mondja: ne higgyék, hogy ma este csak én játszottam. Együtt játszottunk. Mert önök döntötték el, hogy mikor tartsak szünetet, a nézők ,csendje szabta meg, hogy mit és mennyit mondjak. Mikor legnagyobb volt a csend, akkor beszéltek hozzám legöszintébben. Milyen igaza van! (gyarmati) KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Melódiakoktél. — Közben 13.10: Törvénykönyv. — 14.11: A hinta, a romos ház, meg a Gizi. — 14.47: Éneklő ifjúság. — 15.00: Hírek. — 15.10: Kelen Hugó dalaiból. — 15.28: szalai Antal népi zenekara játszik, Lukács István cimbaimozik. — 15.44: Magyarán szólva... — 16.00: Ütközben. — 16.05: Harsán a kürtszó! — 16.35: Zenekari muzsika. — 17.00: Hírek. — 17.07: Köztünk maradjon! Gazdaságpolitikai elmélkedések. — 17.32: Birgit Nilsson énekel. — 18.00: A Szabó család. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Népzenei hangos újság. — 19.55: Többszemközt a Kossuth Klubban. — 20.25: örökzöld dallamok. — 21.03: Kilátó. A Rádió világirodalmi folyóirata. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Magyar kórusművészettel a világ körül. — 23.20: Dvorzsák: f-moll zongoratrió. — 24.00: Hírek. — 0.10: Pásztor László és Hatvani Emese táncdalaiból. Petőfi rádió: 12.00: Kalmár Magda és Simándy József ope- rettfelvéleleiből. — 12.30: Hírek. — 12.33: Arcképek a bolgár irodalomból. — 12.47: Zenekari muzsika. — 13.25: Szobanövénykedvelöknek. — 13.30: Ravel: Lúdanyó meséi. — 14.00: Kettőtől havig... A Petőfi rádió zenés délutánja. — 18.00: Barátság slágerexpressz. — 18.30: Hírek. — 18.33: Beszélni nehéz. —18.45: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. — 19.16: Magatartásgenetika. — 19.26: Jó estét, gyerekek! — 19.30: Csak fiataloknak! — 20.30: Hírek. — 20.33: Irodalmi kirándulások. — 21.03: A Rádió Dalszínháza. Suppé: Pajkos diákok. — 22.12: Nótacsokor. — Közben 22.30: Hírek. 22.33: Tíz perc külpolitika. — 23.13: Dzsesszfelvételekből. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Fiatalok zenés találkozója. (Szerkeszti: Varsányi Zsuzsa.) — Az Igazságügy Fóruma: a szövetkezet. Dr. Tímár László előadása. — 10.00—18.30: Észak-magyarországi Krónika. (A Pedagógus MB az 1977—78. évi munkaerő-gazdálkodás tapasztalatairól tárgyalt. — A Sátoraljaújhelyi járási-városi NEB ülésezett.) —/ Operaslágerek. — Hírösszefoglaló, lap- és músor- előzetes. Televízió, 1. műsor: 16.40: Hírek. — 16.45: Amák, a tenger asszonyai. — 17.10: A színfalak mögött. — 17.40: Mindenki iskolája. — 18.45: Iparosító iparágak. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Tévéi orna. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Égj, hogy világíts! — 21.10: Színházi Album. — 22.10: Tv-híradó 3. — 22.20: A XVII. San Remó-i dalfesztivál. Televízió, 2. műsor: 20 01: „Csuk a derű óráit számolom”. Találkozás Mándy Ivánnal és barátaival. — 20.55: Autó-motorspon. — 21.15: Tv-híradó 2. — 21.35: Rendeljen rózsát! Miskolci Nemzeti Színház (3): Hamupipőke. (7): Veronai fiúk. Kiállítások: Mini Galéria (10— 18): „Száll az ének szájrul szájra”. Gyermekrajz-kiállítás. — Herman Ottó Múzeum (10—13): Ember és munka. — Ősök és istenek. — Miskolci Képtár (lo —18): A XX. század magyar festészete. — Mokri Mészáros Dezső-emlékkiállítás. — Herman Ottódéin lékház (10—18): Herman Ott élete és munkássága. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE A közös bűn Szí. magyar film Kezdés: f4, hn6 órakor Piedone Hongkongban Mb. szí. olasz film Másfél helyár! Kezdés: 8 órakor KOSSUTH Kedves Michele Mb. szí. olasz film Kezdés: f3, hn5, 7 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB Kakuk Marci Szí. magyar film 16 éven felülieknek! Kezdés: f5, f7 órakor FÁKLYA A fekete rák ollójában Szí. szovjet film Kezdés: i5, f7 órakor PETŐFI Osceola Mb. szí. NDK film Kezdés: f5, ii órakor SZIKRA Száll a kakukk fészkére Mb. szí. amerikai film Másfél helyár! 16 éven felülieknek! Kezdés: 5, 7 órakor TÁNCSICS A megrögzött Szovjet film Kezdés: f5, f7 órakor sagvari Holttest a Temzéből Mb. szí. NSZK film Felemelt helyár! Kezdés: 5, 7 órakor GÖRÖMBÖLY-KRÜDY A taxi utasai Mb. szí. szovjet film Kezdés: 6 órakor SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: A mai nap kulturális prog-» — 8<27: Szociálisig brigádok akadémiája. — 8.57: zenevár. — 9.12: A színháztör- ténesz mondja. — 9.22: Brahms: h-moll klarinétötös. — 10.00: ,,— 10.05: „Nyitnikék”. Kisiskolások műsora. _ 10 40" Válaszolunk hallgatóinknak. — 10.55: Barokk muzsika. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Lehár operettjeiből. —8.57: Rejtendő szerelem. Versek. — 9.07: Járdányi Pál népzenei feldolgozásaiból. - 9.30: A 04. 05, 07 jelenti. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.30: Hírek. — 11.33: A Szabó család.
