Déli Hírlap, 1978. március (10. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-07 / 56. szám
Kevesebb a névtelen, több a közérdekű Képek a mentés történetéből Fáraó a folyóban + A Budapesti önkéntes Mentő Egyesület elsősegélytáblája. (Kerényi László felvételei) Nem hisszük, hogy bizonyításra szorulna a megállapítás: a mentés története egyidős az emberiséggel. Az őskortól kezdve nagyra becsülték azokat, akik megmentették társaikat, és segítséget nyújtottak a sebesülteknek. Hazánkban a sérültek ellátásával elsőnek a gyógyító szerzetesrendek és a borbély-sebész céhek tog- lalkoztak. 1769-ben Mária Terézia, majd II. József rendeletileg kötelezte a sebészcéheket az elsősegély- nyújtásra, az életmentő felszerelések beszerzésére. A mentés történetének fejlődését, az Országos Mentőszolgálat elődjének kialakulását. fejlődését követhetjük nyomon azon a kiállításon, amelyet tegnap nyitottak meg a Borsod megyei Egészségnevelési Csoport Bajcsy-Zsilinszky úti kiállítótermében. A szűknek bizonyult helyiségben dr. Tóth Judit csoportvezető főorvos köszöntötte a megjelenteket. közöttük dr. Fel~ kay Tamást, az Országos Mentőszolgálat főorvosát, dr. Szabó Istvánt, a Borsod megyei Tanács egészségügyi osztályának vezető főorvosát, dr. Kubassy Lászlót, az Országos Mentőszolgálat Borsod megyei Szervezetének vezető főorvosát. Rendhagyó módon, protokolláris megnyitó helyett, ezúttal diaképekkel illusztrált előadást hallgathattunk meg A mentés fejlődéstörténete címmel. Dr. Felkay Tamás értékes ismereteit osztotta meg a szép számú jelenlevővel. Megtudhattuk, hogy az időszámításunk előtt 1350 körüli időből maradt fenn az első emlék a mentés történetéből II. Ramszesz síremlékén, amelyen a fáraó, ellenfelét a folyóból kimentve, nyújt elsősegélyt neki. Érdekességként említette az előadó az irgalmas szamaritánusok rendjét, akik már erkölcsi kötelességüknek tekintették a mentést, minden ellenszolgáltatás nélkül. A fejlődéstörténet újabb szakaszát jelenti a Bernáthegyen kialakított első , intézmény, amelyben az ember mellett a kutyák segítségét is igénybe vették az életmentők. (Innen a bernáthegyi kutya elnevezés is...) Ki hitte volna, hogy a mentésben kontinensünkön elsőként a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület alkalmazott gépkocsit? Ilyen, s hasonló történeti ritkaságokkal. relikviákkal ismerkedhetünk meg a Képek a mentés történetéből című kiállításon, amelyet munkanapokon 9—12 és 14 —16 óra között lehet megtekinteni. A kiállítás szerves részeként, pénteken délután 3 órától dr. Kubassy László főorvos A mentésügy fejlődése megyénkben címmel tart előadást az érdeklődőknek. (tóth) % Kérdezzen, az illetékesek válaszolnak Törzssárdaíagok és vándormadarak Fórum-műsor a miskolci rádióban A Magyar Rádió Miskolci Stúdiója március 13-án. hétfőn délután 17 óra 5 perctől 17 óra 45 percig Fórum-műsort sugároz a munkaerőgazdálkodásról. Ismeretes, hogy Borsod és Heves megye üzemeinek többségében egy-egy nagyobb településen, sőt a mezőgazdaságban is gyakran gondot okoz a munkaerőgazdálkodás. Immár nemcsak az foglalkoztatja egy-egy új üzem vezetőit, hogy kidolgozzák a szükséges technológiai folyamatokat, hanem az, hogy megteremtsék a technikát irányító személyi feltételeket is. Éppen ezért egyre nagyobb jelentősége van a törzsgárda kialakításának. Ez utóbbit segíti szocialista bérpolitikánk a maga sajátos eszközeivel és segítik azok az intézkedések. amelyek nyomán mind nagyobb az erkölcsi és anyagi megbecsülése azoknak, akik hosszú időt töltenek egy munkahelyen. A munkaerőcsábítás feltételei egyre inkább megszűnnek. t A stúdióba meghívott vezetők a műsorban azokra a kérdésekre válaszolnak, amelyek összefüggnek a munkahely-változtatás olyan okaival, mint például a szociális körülmények hiánya, a nem megfelelő bérezés és premizálás. a munkahelyi légkör, a szakmai felkészültség lebecsülése. a nem egyenlő teherviselés, vagy az üzemi demokrácia hiánya. A kérdéseket levélben legkésőbb március 10-ig kell a Magyar Rádió Miskolci Stúdiójának címére elküldeni. (3527 Miskolc, Bajcsy-Zsi- linszky út 15.) Az adás időpontjában a stúdió a 16-427-es és a 35-510-es telefonszámon tart ügyeletet. A rádió hallgatói két helyszínről, a Lenin Kohászati Művek vezérigazgatói tanácsterméből, valamint a Miskolci Pamutíonó tanácskozóterméből egyenes adásban kapcsolódhatnak be kérdéseikkel a műsorba. Kérdezzen — az illetékesek válaszolnak! Hová mennek az ellenőrök? Nem tudom, az érintetteket hogyan érinti majd a hír, ha megtudják, hogy meglátogatják őket a népi ellenőrök. A látogatás persze baráti szándékú, ám következményeiben szigorúság. hibafeltárás prognosztizálható ... A Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnapi sajtótájékoztatóján ismertették az idei menetrendet. A témákból már következtetni lehet a látogatások színhelyére is. A lej útja E hónapban kezdődnek a tej útját a termelőtől a fogyasztóig nyomon kísérő vizsgálatok. Érdekesnek ígérkezik az újítómozgalom helyzetét térképező elemzés is; különös tekintettel azokra a buktatókra, amelyek — sajnos — gyakran még mindig nehezítik és keserítik a jelent a jövő érdekében tagadó ötletes, ámde nehéz (vagy nehéz sorsú?) emberek sorsát. A májusi program a tankötelezettségre vonatkozó rendelkezések végrehajtásának ellenőrzését írja elő. Ez már csak azért is izgalmas téma, mert a tapasztalatok szerint évről-évre újratermelődik az általános iskolát el nem végzett dolgozók mintegy tíz százalékos aránya. Második félévi téma lesz az úgynevezett „panasztörvény”, a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló 1977. évi I. törvény ^végrehajtásának ellenőrzése. A vizsgálat, egyebek mellett, annak az okút is kiderítheti, hogy egyik évről a másikra miért csökkent kétharmadára a NEB-hez továbbított névtelen bejelentések aránya. Bátrabbak lettünk? Vagy — ami éppen a törvényalkotókat ösztönözte — javult ügyes-bajos dolgaink intézésének a színvonala? Nőtt a tekintély Ebben az évben ünnepelte fennállásának huszadik évj- fordulóját a népi ellenőrzés. Az átlagosnál több szó esett erről a társadalmi munkásokat tömörítő testületről. De túl az ünnepes hangulaton, a NEB munkájáról el lehet möndani — s ezt állapították meg azok a szervek is, amelyek rendre beszámoltatták a népi ellenőrzést —, hogy megfelelt a követelményeknek, jól szolgálja a politikai és gazdasági munkát, szerves részévé vált a vezetésnek és nőtt a tekintélye. Borsod több mint kétezer népi ellenőre az elmúlt esztendőben 140 téma- és cél- vizsgálatban vett részt, s jelentősen nőtt a vizsgálatra fordított idő hossza. Ennek következtében tartalmasabb és a korábbinál alaposabban dokumentált felmérések készülték. s jobban hasznosíthatók azok a tapasztalatok is. amelyeket az érintettek figyelmébe ajánlottak. Fogas téma Gondoljunk csak a tavalyiak közül egyre, a fogászati ellátást körüljáró felmérésre. A helyzet javult, de a népi ellenőrök véleménye szerint, az erőfeszítések ellenére az ellátás színvonala elmarad az igényektől. Tudjuk: a fogszuvasodás népbetegség, s azt is tudjuk, hogy Borsodban egy fogorvosra 7000 beteg jut. Az országos átlag: 4370. Persze, a népi ellenőrök munkáját nemcsak a nagy témák teszik ki. Az ölmúlt évben például félezernél több lakossági bejelentés érkezett a bizottságokhoz, (öt bejelentés közül négy közérdekű 1) A legtöbb lakossági észrevétel a kereskedelmet és a szolgáltatást érinti, s a magánpanaszoknak csaknem a fele a hatósági eljárások során hozott határozatokat kifogásolja. Hogyan mérhető az ellenőri munka hatékonysága? Ál. talános tapasztalat, hogy a NEB ajánlásai általában meghallgatásra találnak. Persze, van úgy, hogy a szép szó kevés. Az elmúlt évben a népi ellenőrzési bizottságok 7 személy ellen bűnvádi, 40 személy ellen fegyelmi, 53 személy ellen kártérítési, 14 esetben pedig szabálysértési eljárást kezdeményeztek. B. I. Korábban jött a tavasz Takarítás, tegnaptól A hivatalos tavasz kezdete még kereken két héttel odébb van. de a tavasz m'r szombat óta főpróbát tart Miskolcon. Ügy látszik, a takarító vállalatoknak is korán jött a jó idő, mert a premierre tartogatták a fő erőt. Ennek ellenére már tegnap, s ma is kivonultak a város különböző területeire, nem várva meg március 21-ét. A Miskolci Köztisztasági Vállalatnál az általános tavaszi nagytakarítási terv március 15-i kezdési időt ír elő. Ám már hétfőn hadba indultak a vállalat locsoló- és seprős kocsijai, illetve seprős brigádjai a tisztátlan Konténer a sárban: talán egy éve nem ürítették. + Tuskóznak, vagyis ritkítják a bokrokat a kertészek (Sólymos László felvételei) tél utolsó maradványai ellen. Tisztítják a Gömöri felüljárót, a villamossínek és a megállók közötti területet, a járdákat, az úttestet. A kertészeti vállalat munkásai is csatarendbe álltak. Az utolsó őszi falevelektől is megszabadulnak a parkok ritkítják a bokrokat, fákat. A tavaly Kitaposott fő helyére újat ültetnek, s a földet is előkészítik az árvácskák, tulipánok fogadására. S végül álljon itt egy sajnos, mindennapinak mondható miskolci kép: a szemeteskonténer elsüllyedt a sárban, ürítve talán egy fve nem volt. Pedig jó lenne csatlakozni a „Tiszta, virágos Mis- kolcért” mozgalomhoz. Elvégre nagytakarítás van ... I. S. i Az első magyar mentőkocsi makettje.
