Déli Hírlap, 1978. március (10. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-06 / 55. szám
a miskolciaké a szó Korlátlan lehetőség A brigád — nyakkendősen 9 s Először azt hittem, hogy ivott, aztán rájöttem, hogy sírt a férfi. — Nem tetszik rám, emlékezni. 1969-ben írt rólam az újság- írónő. Rólunk. Mi voltunk a fiatal pár. Az egyik a négy ifjú pár közül. A legszebbek... — s emlékidézőnek elém tette a régi cikket. — Akkor én azt mondtam: egy szép kis otthont és iiygr- meket akarok. Kislányt. A nevét is tudtuk: Antónia lesz. Azért jöttem, hogy elmondjam: sikerült. Megvan a lakás, van Antónkánk, sőt Katinkánk is. És most — válunk. Nyolc hónapja nem láttam a gyerekeimet... Segítsen! Nehezen értettem meg, miben is lehelnék segítségére, mit is kíván tulajdonképpen. Nehezen tudta szavakba foglalni: segítsek békülni, visszahozni otthonukba a vidékre szaladt családját. A családjogi törvényre hivatkozott, amelyet már betéve tud, akár visszafelé is elmondana, bár lakatos létére a jog nem kenyere. — Ha helyrehozható egy családi élet — mondja a törvény —, mindent el kell követni érte — citálta. És szentül hiszi: az ő életük még helyrehozható. Csak segítsen valaki, mert egyedül nem megy semmire. Roppant felelősség belenyúlni mások életébe-sorsába. Nincs biztosíték rá, hogy okosabban folytatják vagy kezdik újra. — De van! — ingatott meg. — Én hiszek Hemingway-nek: „Minden ember ott válik erőssé, ahol megtörik ...” Ígértem: megpróbálok segíteni a békülésben. Három nap múlva telefonált a December 4. Drótművekből, ahol dolgozik. Utazik a családjához, s vele megy a brigád. Ünnepélyesen, nyakkendősen ... Nem tudom, mit végeztek, azt sem, hogy megjárták-e már az útjukat. Őszintén, szívből szurkolok nekik! R. É. Az OFOTÉRT-nak megéri, nekem nem! Még tavaly nyáron történt: filmet vittem előhívatni az OFOTÉRT-ba. Az átvevő a film tasakjára rá is írta, hogy kazettával együtt vette át. Amikor azonban az előhívott filmért mentem, a kazetta nem volt a tasakban. Kérdeztem, hogy miért nem adják vissza. A válasz: a labor nem küldte vissza. Akkor adjanak itt kazettát — mondtam; de minek. Nem adtak. A következő alkalommal — okulva az előzőekből — már ráírattam az átvételi ta- sakra, hogy a kazettát kérem vissza. Az átvevő „megnyugtatott”: ő ráírhatja, de fölösleges, mert a labor úgysem teljesíti a kérést. És igaza volt. A kazettát megint nem kaptam meg. Hogy ez mint jelent? Egy kazettás film a Penti gépbe 10 40, anélkül 5,40-be kerül. Egy, kazetta tehát 5 forint. Ami azt jelenti, hogy minden film előhívásánál — szándékom ellenére — öt forintot ajándékozok a labornak. Régebben kérni sem kellett, természetes volt, hogy ami az enyém, azt visszaadták. Ezzel az „újítással” csak tavaly találkoztam először, de nemcsak a Penti-kazetta esetében. 2x8-as fordítós filmet hívattam elő Velük, s csodák csodája, sem a film orsóját, sem a film dobozát nem kaptam vissza. Szeretném tudni, vajon milyen jogon tartják meg a tulajdonomat képező értéktárgyakat? Lehet, hogy — sok kicsi sokra megy alapon — nekik megéri; de nekem, s velem együtt sokaknak nem! Diószeginé Kocsis Edit Miskolc, Baross utca 4. sz. Pardon! Valakik így felejtették a népkerti burkolatot. Régen. Soksok hónappal ezelőtt. A járókelők szeme is kibicsaklik rajta. A környék lakói pedig totóznak: rendbe teszik-e tavaszi nagytakarítás előtt? Vagy: csak a nagytakarításkor? Vagy: akkor se... ? (Pusztai László felvétele) Kutyaveszély a hűtlen gazdik miatt Egy hete, hogy lebontották az egyik „Villa Negra”-szeríi viskót a Szepesi Pcál utcában, a Vologda városrészben. Míg lakói voltak, három hatalmas kutya őrizte a portát. Mondanom sem kell, a kutyák addig is vadak, hamisak voltak, nem lehetett a járdán elmenni mellettük, mert lerohanták a járókelőket. A gazdi elment, ám a három kutyát itt hagyta. Azóta ezek nem ettek, s ellehet képzelni, milyen idegállapotban vannak Én nem vagyok kutyaellenes, de amit március 1-én láttam, az ijesztő volt. Egy hölgy gyamV- Janui sétáltatta kutváját, a három kiéhezett eb rajuk rontott, s egykén marták az embert és az állatot. A hölgy kétségbeesetten sikoltozott, közben sajnos nem volt senki, aki segít hetett volna. Én is csak mész sziről láttam, de így is futká rozott a hideg a hátamon. Nagyon veszélyesek ezek av ebek, má” csak azért is, mert nemcsak felnőttek, hanem gyermekek is járkálnak ezen a te rttleten. Azt hiszem, nem szűk séges megvágni, anvg valam helyrehozhatatlan történ1’k. Ten ni kell valamit a kutyákká’ mert így tarthatatlan a környél helyzete. S azokkal a hűtlen „gazdikkal” is, akik így sorsukra hagyják az állataikat. K. I.-né • Vologda városrész / f. f j f//rJ f//f-. j i f:Sj f. :.J B. J.-né, Miskolc, Arany János u. 19. sz.: Kerestük, de még nem találtuk meg a reklámtáblát. Ha még aktuális, közelebbi helymeghatározást kérnénk. Nyirkó Istvánná, Miskolc, Dráva u. l. sz.: Panaszával csak akkor tudunk foglalkozni, ha pontosan leírja az említett betegek nevét, s a sérelmezett eljárás időpontját. Egyébként egyelőre csak any- nyit; az egészségügyi törvény értelmében minden magyar állampolgárnak joga van további felülvizsgálatot kérni, ha úgy érzi, indokolatlanul tagadták meg táppénzre vételét. Az ilyen jellegű kérelmek kivizsgálását szolgálja Miskolcon a Megyei Tüdőkórház épületében elhelyezett úgynevezett bajmegállapító osztály. Vitás esetekben ott vizsgálják ki a betegeket. P. D.-né, Kazincbarcika: Sajnáljuk, hogy nem írta meg sem a nevét, sem a lakcímét. Ha valóban kívánja, hogy panaszával foglalkozzunk, kérjük pótolja. Attól még kérheti, hogy teljes nevét ne hozzuk nyilvánosságra, s kérését teljesítjük is. De nekünk tudnunk kell/ hogy kivel levelezünk. Képes Árpád, Sajószentpéter, Lévay u. 25. sz.: Ilyen lehetőség nincs. Egyébként ott követték el a legnagyobb hibát, hogy nem adták be idejében az igénylésüket. Már régen kaphattak volna lakást, ha nem egy. nanem tizenkét éve nyújtják be lakásigényüket. S bár saját hibájukból vannak még albérletben, a három gyermekre tekintettel a helyi tanács bizonyára a nagy- családosok között tartja nyilván, s kezeli igénylésüket. Erről érdeklődjenek az illetékes szakigazgatási szervnél. Boltok, rangrejtve Szeretném felhívni a vásárlók figyelmét, hogy ne higgyenek a szemüknek. A Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat két, egymás mellett levő. Széchenyi úti boltja változatlanul azokat az árucikkeket kínálja, mint korábban. Az egyik az elektromos háztartási gépek alkatrészeit, a másik a TUNGSRAM-termékeket. Ez ugyan nem derül ki a közös cégtáblából, amely 8 —10 méter hosszan és 60— 80 cm szélességben titkolja a boltok cégjeiét. A portál fölött éktelenkedő farostlemez absztrakt mintázata olyan, mintha sárba mártott kutyát zavartak volna át rajta. Jó régen gyönyörködhetünk benne városunk fő- utján. Nem unják még ... ? Dr. Tóth László Miskolc, Tátra u. 6. sz. A kalauz bácsi sarokba állított Március elsején, szerdán reggel bizakodva szálltam fel a Zemplén expresszre, s kényelmes kétórás utazást reméltem. Nyékládháza és Ludas között azonban minden örömöm elszállt, mert a kalauz bácsi a sarokba állított. Pontosabban a peron sarkában kellett várakoznom, hogy visszatérhessek a helyemre, az ajtó ugyanis bezáratott mögöttem. Az 1. számú kocsiban kaptam helyei, s onnan indultam kollégám keresésére. A 7-es kocsiban (de lehet, hogy a 6-os volt) megállított a ka- auz, a miután jegyemet kezelte, közölte, hogy az az utolsó kocsiba szól Mondtam: tudom, de előre kell mennem, kollégámat keresem. Ami kor a peronajtóhoz értem, hogy átmenjek a következő kocsiba meglepődve tapasztaltam; nem tudom kinyitni. Szóltam az előb: kalauznak, aki „megjavította”, azaz — igaz, a tenyerével eltakar va — kinyitotta a biztonsági zárat. Ügy látszik, elromlott! — mór mogta. Gyanút fogtam, s amikor átértem, visszanéztem. Nem ered ménytelenill. Mint sejtettem, kalauzunk visszazárta az ajtót. M' zaporítsam a szót, hiába dörömböltem, s hiába szój'am lecnláb itször az ott kezelő kalauznőnek, csak Ludasnál nyertem bocsána ot, s ekkor engedtek vissza az elzárt részbe. Az ok? A kalauz szc "Int: főellenőr van a vonaton. A főellenör, akivel később összeta álkoztam, szinte ne-* ve csodálkozott, s kijelentette: ő bizony ncn kért senkit arra. ho£v zárják le az ajtót, mert azt egyébként ser szabad, hiszen zárt, biztonságos átjárók vannak a kocsik közöl' Tehát: nem szabad! ö mondta. Kalauzunk azonban úgv látszik, va lamiféle egészen más szabályzatot ismer, vagy csak tényleg sarokba akart állítani? Mert kedve ellenére mászkálni mertem az ő vonalján!? (h. k.) 3. A csatornázások, kábel- fektetések miatt kiásott árkok körül nincsenek korlátok. Hogy még nem zuhant beléjük valaki, isteni szerencse. (A korlátokat eredetileg kihelyezték, de a környékbeliek eltüzelték. Ez hozzátartozik az igazsághoz.) Naponta kétszer járok arra, s tapasztalom: fél éve nem törődik ezzel az útkereszteződéssel senki sem. Tartok tőle, hogy előbbutóbb balesethez vezet ez az állapot. Jobb volna megelőzni. Mindenesetre én az építők helyében nyugodtab- ban hajtanám naponta álomra a fejem, ha a biztonsági előírásoknak megfelelően alakították volna ki az építési területet... Szabó János Miskolc, Labanc u. 7. sz. Tönkreteszik a bánkúti utat A KPM Közúti Igazgatóság jóvoltából tavaly ősszel úgynevezett itatott maka- dámburkolatot kapott a bán- kúti sípályákhoz vezető bo- rovnyáki út. Az átadáskor az igazgatóság szakemberei figyelmeztettek rá mindenkit akit illet, hogy ez az út csak személygépkocsi-forgalomra alkalmas, mivel a burkolat vékony. Ezt annak idején megírta a DH is. A jószándékú figyelmeztetés ellenére a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság már most megkezdte a tűzifa szállítását erről a területről, jóllehet nekik kell a legjobban tudni: amikor a föld fagya enged, akkor a legérzékenyebb az útburkolat. Véleményem szerint, nép- gazdasági érdekből lehetne ezzel a szállítással várni mindaddig, amíg kiszárad az út, mint ahogyan lehetett volna a téli fagyok idején is szállítani az anyagot, amikor még semmi kárt nem tettek volna az útban. Évtizedeket kellett várni, míg végre elkészült a jó burkolatú út Bánkút felé. Igaz, nem az erdészet pénzén. De éppen ezért, az erdészet is tehetne legalább annyit, hogy megkíméli azt. ami már meg- vaa Dr. Jankovics Gyula ny. osztályvezető Miskolc, Katowice utca 13. szám Füst és záptojásszag Éjszakáról éjszakára „kiboru .unk” a Testvérvárosok utcábar Yblakaink alatt ugyanis van eg* parvasút, amely valamiféle V akaihoz közlekedik, megállapít látatlan menetrend szerint. / arakat állítólag a Diósgyőri Gér Tyáré. Tudjuk, hogy n.yilvé zükségből tartják fenn a bérh ak tövében. Megértjük azt i rogy oda-vissza szállítani k' vz ott tárolt termékeket.- vor \nyagokat. Csak azt nem értjü) rogy miért gőzmozdonnyal ol' ák meg a szállítást. Az elavu1 nasina ott csühög, sziszeg u’üszköl, hatalmas fü^feihőke avesretve az ablakaink alatt. Szerdára virradó éj.l'ü is tö1*’ mint n^gy óra hosszán keresztül voltunk kénytelenek hallgatni idegőrlő zakatolását. Gyerek felriadnak, sírnak, s képtelenek •/agyunk elringatni őket. hiszen zünet nélküli a zaj. Hogy miyen széngáz van messze kör- ryéken, azt csak az tudja, aki tt lakik, vagy legalábbis járt iár mifelénk. A záptojásszasrú űz örökös émelygésre ingerel, így véljük; nagyobb kíméletet érdemelnénk mindannyian. Nem rrról van szó, hogy lehetetlent kívánunk, csuoán azt kérjük; ál- andósítsák ezen az iparvágányon azt a dízelmozdonvt, amely olykor-olykor megjelenik, s pihenést enged fáradt éjszakáinkon. Vanta Gézé-* Miskolc, Testvérvárosok u. 32. Aki nem ismeri, annak érdemes megtekinteni a Beloiannisz utca és a Madarász Viktor utca kereszteződését. „Élmény”! 1. Nem tisztítják az utcát. 2. Felbontották a járdát — már az idejét sem tudjuk, hogy mikor —. de nem csináltak helyette még ideiglenes gyalogjárót sem. A járókelőknek ezért az úttestre kell letérniük, ahol sárral- latyakkal tisztelik meg őket az arra tartó autók. Nyílt levél Asszonyom! önnek szól a levél, aki 1978. február 16-án volt szolgálatban az Augusztus 20. strand női Öltözőjében. Azon az estén 5 óra után — állítólag szívességből! — mégengedte az egyik fürdeni vágyó vendégnek, hogy használja az öltözőt, amelyre befizetett. Ezért köszönet, ha egyáltalán szívességnek tekinthető ez. Ám azt a hangot, amelyet záráskor használt, a magam és a másik vendég nevében is visszautasítom ! Szeretném felhívni a figyelmét rá: nem tett nekünk szívességet azzal. hogv még 18 óra előtt (tehát záróra előtt!) kiadta a ruhánkat. Emiatt nincs joga, hogy a vendégekre ordítson. s nyíltan követelje a borravalót. Arról uovanis a vendén vem tehet, hogy önnek ilyen a munkabeosztása. Ezúton közlöm: ezzel a ..módszerrel” soha. senkitől sem fog borravalót kapni. Próbálkozzon talán barátságosabb hannot használni. S ha majd nem rontja el a vendégek hannula+át. nthan^sét, kikapcsolódását, biztosan jobban íár Nem kell „ingyen” dolgoznia! Nádas*. Erika Miskolc, Batthyány sor 32. sz. A MISKOLCIAKÉ A SZÓ Szerkeszt!: Uadványi Éva Levélcím: Déli Hírlap szerkesztősége 352? Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15. Telet onszám: 18-221
