Déli Hírlap, 1978. március (10. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-04 / 54. szám
Péntek esti premier KÍSÉRTETEK ^ A dráma két főszereplője Blaskó Balázs (Osvald) és Kovács Mária érdemes művész (Helena Alving). (Jármay felv.) >jc Tálát Benler (balról a második) a kiállítás megnyitóján 0 r# Ősök — istenek A török nagykövet gyűjteménye ,,Országszerte kísértetek járnak, . .. és mi valamennyien fényiszonyban szenvedünk miaauK” — mondja Helene Alving, vagyis pár szóban kimondja, miért írta Henrik Ibsen a Kísértetek című drámát. Miért született meg a Nóra után a másik főműve, a korának társadalmával, a korabeli norvég viszonyokkal szembeszálló, kegyetlenül szókimondó, kemény ítélet. Ibsen megvetette, lenézte a kicsinyes, korrupt, álszent, hazug életformát, irtózott ezektől a nyomasztó „kísértetektől”. Fuldokolt a szorításukban. és egy lefojtott világban a maga és a mátok számára kereste a levegőt. Társadalmi dráma tehát a családi tragédia, és az író véleményét ml sem erősíti jobban, mint az, hogy történetét a sorstragédiák végzetszerűségével ruházza fel. Az apak bűnéért lakot meg a gyermek, a védtelent szolgáltatja ki a pusztulásnak a bűn és a gyengeség. Alvingékkal sok esztendővel a családfő halála után találkozunk, de a néhai kamarás baljós árnya ott lebeg az özvegy és a fiú fölött, rátelepszik az életükre. Ezt azonban csak az asszony tudja, mert ő ismerte a maga valójában a köztiszteletben álló férfit. Ö akart a romlottság légköréből undorodva menekülni, és őt kényszerítette vissza a konvenció, Verte bilincsbe a régi barát, Manders tiszteletes által rákényszerített kötelesség ; tisztességes asszonynak a férje mellett a helye. Minden áron — és az ár iszonyú. Végig kell néznie, hogy züllik el végképp a férj, figyelnie és segítenie kell a szobalánytól született gyermek, Regina sorsát, és meg kell érnie, hogy fia (mit sem sejtve) ezt a lányt, féltestvérét akarja társul. De meg kell érnie a legborzalmasabbat is. A bűntől távol nevelt, imádott fiú a bűn, apja erkölcstelen életének áldozata; halálos beteg. Hiába volt tehát az önfeláldozás, hiába a kegyes, óvó hazugság, ha hazug az egész élet. Leég a képmutatás emlékműve, a kamarásról elnevezett men. hely; minden összeomlik. „Mindig féltem, hogy az igazság előbb-utóbb kiderül és győz” — mondja Alving- né, akit egyáltalán nem nyugtatnak meg a pap „vigasztaló” szavai: „A jövőért senki nem felelhet”. Ö nem olyan erős, mint Nóra, nem tud kitörni, de tudja, hogy igenis a múlt hordozza a jövőt, és mindenért felelős az ember. Ezt tanítja a dráma, ezt örökíti ránk a Miskolci Nemzeti Színház előadása. Szűcs János rendező tudja, hogy 1881, a darab születése óta morális igazsága semA gyönyörű hegyközi tájnak mcgkapóan szép történelmi emléke a füzén vár. Mihelyt Széphalomnál kisvo- naton vagy gépkocsin beléptünk a Hegyköz „kapuján", bármerre haladjunk is, attól kezdve miridenütt, mindig a szemünkbe tűnik. Igazi hegyi vár, amelyhez fogható hazánkban másutt sehol sem található. Építése a középkorba. Árpád-házi királyaink idejébe nyúlik vissza. A tatárjárás után V. István emelte a vár román stílusú központi részét, amelyet a későbbi időkben tovább bővítettek tulajdonosaik: a Drugethek, Peré- nyiek. Ök építik igazi, több szintes sziklavárrá, látják el bástyákkal és különféle védőművekkel. Ekkor kapják a belső termek és maga a kápolna is a csipkefinom, gótikus díszeket. A most hazakerült királyi korona sok hányattatása során a füzéri várba is eljutott. Ugyanis Perényi Péter koronaőr, a mohácsi csatavesztés után Sárospatakra menekült, magával hozva a királyi komit nem fakult; nem törekszik direkt aktualitásra, „hagyományosan” állítja színpadra a művet. Mindhárom felvonás egy helyszínen, Alvingék polgári jómódot tükröző otthonában, Gergely István korrekt díszletei között játszódik. Hasonlóan egyértelműek a vendég Vág- völgyi Ilona jelmezei is, sőt a vetítettképes háttér sem hangsúlyozza a modern technikát. A rosszat sejtető, kör- vonalazatlan árnyképek, a tornyosuló felhők belesimulnak a játékba, fokozzák a szó erejét. Tükrözik és felerősítik a drámát, amely Ibsen kristálytiszta építkezését követve, a harmadik felvonás letaglózó, utolsó képében éri el a tetőpontját. ■ ■ A Kísértetek még az évad elején egri premier volt. Most csak nagyobb színpadra került az előadás, de az öt színész sokszor játszott szerephez öltözött be tegnap este; kiforrott alakítások készítik elő, viszik tovább a tragédiát. Ami persze nem jelent egyforma teljesítményt, nem képvisel egyforma erőt. rónát is, s azt a füzéri vár kápolnája alatti dongaboltozatos teremben rejtegette néhány évig. A Perényiek után a XVI. század végén a vár Báthori Istváné, majd lengyel királlyá történt megválasztása után a Báthori Erzsébeté lett, akit „csejtei szörnyeteg” néven emleget nem is annyira a történelem, mint inkább a kriminológia. A Báthory-család révén került Füzér vára a Nádasdyak birtokába, majd kis ideig a Thököly Imréé, utána a Rá- kócziaké, végül a Károlyi-családé volt egészen a felszabadulásig. Lipót császár 1683- ban felrobbantatta a falait, így a Rákóczi-szabadságharc idejére a füzéri vár már elvesztette katonai jelentőségét. Romjaiban maradt tehát a mi korunkra, de így is valóságos ékessége a nagy múltú tájnak. Kedvelt kiránduló- hely és idegenforgalmi látványosság. De nemcsak a turisták; hanem a botanikusok is szívesen felkeresik, mert a Harsas-, Tolvaj-, Remete- és Vágott-hegy karéjában egyedül meredő Vár-hegyen és sziklafalai tövében a kárpáti flórára jellemző ritka Alvingné szerepe szerint Kovács Mária érdemes művészé a vezérszólam, de tra- gikai karaktere, ereje is őt teszi elsővé az előadásban. Vagyis elsők lesznek ketten az Osvaldot, a fiút játsszó Blaskó Balázzsal, mikorra magukra maradnak az embert felőrlő, elpusztító, belső tragédiában. ,A végül lehulló, a felkelő napot mindörökre eltakaró függöny (hatásosnál jóval több ez a rendezői elgondolás), ritka szép drámai kettőst zár le. Manders. tiszteletesként Somló Ferencet látjuk. Az álszent, korrupt embert megformálja, de a pap meggyőződéséből, hatalmának erejéből fakadó kemény kegyetlenségével adós marad. Engstrand asztalos némi ravaszsággal, gátlástalansággal megfűszerezett, egyértelmű alakját talán markánsabbá is formálhatta volna Csapó János. A jó partira vadászó Regina Engstrandként Horváth Zsuzsa nem hiteles; a figura jelzés marpd. Mikor lehull az álarc, szerepe végén válik tényezővé. MAKAI MÁRTA növények találhatók, amilyen a szirti páfrány, édesperje, rózsás kövirózsa, parlagi rózsa, pongyola-harangvirág, magyar liliom, magyar kőhúr. Történelmi és művészettörténeti értékei miatt a megyei tanács az Országos Műemléki Felügyelőséggel karöltve ebben az évben megkezdi a füzéri vár restaurálását. A szükséges felméréseket már elvégezték, s a tervek szerint elsősorban állagmegóvást végeznek a vár falainak és boltozatos termeinek védelme érdekében, de helyreállítják a pincerészeket, az egyes termek faragványait, a kapuzatokat. Nem lesz könnyű dolguk az építőknek, hiszen az 560 méter magas sziklacsúcson levő hegyi várba semmiféle közlekedési eszközzel sem lehet. feljutni. A kirándulók is csak a hegyoldalba vájt, igen meredek sziklalépcsőkön tudnak nagy nehezen felkapaszkodni. Mindenképpen kötélpályát kell majd építeni, de az sincs kizárva, hogy egyes építőanyagokat helikopterrel lehet csak a várba juttatni. HEGYI JÖZSEF Nőnapi ünnepségek Komáromy Éva és Mátyás Jenő, a Miskolci Nemzeti Színház művészei közreműködésével nőnapi ünnepséget rendeznek hétfőn délután 3 órától a MÁV oktatási főnökségén, kedden — ugyancsak 3-tól — a Tiszai' pályaudvaron, szerdán fél 4-től a vontatási főnökségen. Villantó Innen — onnan Hírek egy mondatban: Március elsejétől általános csukafogási tilalom van, amely március 31-ig tart, Üj horgászkönyv került a boltokba a Natura—MOHOSZ kiadványaként. A könyv címe: Keszeghorgászat — versenyhorgászat; 15 forintért kapható. Ebben az évben 900 fiatal táboroztatását tervezi a MOHOSZ Ifjúsági Szakbizottsága; közülük 440 gyermek- és ifjúsági horgász a területi szervek táborában' kap helyet, 360 fiatal az országos táborokba kérheti előjegyzését, 100 fiatalt a versenyzők táborába hívnak meg. A meteorológiai intézet jelentése szerint erre a hónapra a sokévi átlagnak megfelelően 3,8 és 6,3 Celsius-fok napi átlaghőmérséklet várható, a napsütéses órák száma három és hét között lesz. (Ügy látszik, március első hete megtréfálja az átlagot.) Egy hét múlva, március 12-én tartja évi rendes, s egyben 40. jubileumi küldött- közgyűlését az Észak-magyarországi Horgász Egyesület. Külföldön történt: Az NSZK-ban, Münchentől keletre óriás keszegek akadnak horogra. A 4—5 kilogrammos példányok szinte mindennapiak. A biológúsok megállapították, hogy a víztározó iszapjában tömegesen élnek különféle rovarlárvák, férgek, s ezek teszik lehetővé, hogy a keszegek nagyra nőjenek. (Nálunk sem ritkák a rovarlárvák és férgek, s mégis, már a fél kilós keszeget is keresni kell.) Ám nemcsak a keszegek nőnek ily’ nagyra. Svájcban egy szerencsés horgász 20 kilogramm súlyú csukát akasztott meg. A hal hossza 130 centiméter volt, s megállapították, hogy 12 évig élt. Nemrégen beszámoltunk egy miniatűr melegítő berendezésről, egy zsebkályháról. Nos. a Szovjetunióban is kikísérleteztek hasonlót; sorozatgyártását már az idén megkezdik. Reméljük, hozzánk is eljut. A kályha hosz- sza 20, átmérője 2 centiméter, láng nélkül ég, s óránként 2,5 gramm benzint fogyaszt. Egy töltéssel 12 óráig melegít, súlya mindössze 400 gramm. A Magyar Rádió Miskolci Stúdiója március 13-án, hétfőn délután 17 óra 5 perctől 17 óra 45 percig Fórum-műsort sugároz a munkaerő-gazdálkodásról. Ismeretes, hogy Borsod és Heves megye üzemeinek többségében egy-egy nagyobb településen, sőt a mezőgazdaságban is gyakran gondot okoz a munkaerőgazdálkodás. Immár nemcsak az foglalkoztatja egyiegy új üzem vezetőit, hogy kidől, gozzák a szükséges technológiai folyamatokat, hanem az. hogy megteremtsék a technikát irányító személyi feltételeket is. Éppen ezért egyre nagyobb Nyugat-Afrikában gyűjtött népművészeti tárgyakból rendezett kiállításának megnyitására tegnap feleségével Miskolcra érkezett Tolat Benler, a Török Köztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A vendégeket a városi tanácson Tolnay Ferenc, a művelődésügyi osztály vezetője fogadta, majd a nagykövet feleségével a iyiiskolci Pamutfonóba látogatott, később a Nehézipari Műszaki Egyetemet keresték fel, ahol hosz- szabb időt töltöttek a könyvtárban. Délután négy órakor dr. Szabadfalvi József, a Herman jelentősége van a törzsgárda kialakításának. Ez utóbbit se^ti szocialista bérpolitikánk a maga sajátos eszközeivel és segítik azok az intézkedések. amelyek nyomán mind nagyobb az erkölcsi és anyagi megbecsülése azoknak, akik hosszú időt töltenek egy munkahelyen. A munkaerőcsábítás feltételei egyre inkább megszűnnek. A stúdióba meghívott vezetők a műsorban azokra a kérdésekre válaszolnak, amelyek összefüggnek a munkahely-változtatás olyan okaival, mint például a szociális körülmények hiánya, a nem megfelelő bérezés és premizálás, a munkahelyi légkör, a szakmai felkészültség leOttó Múzeum igazgatója köszöntötte a kiállítás nagyszámú közönségét, majd Tolnay Ferenc nyitotta meg a maga nemében páratlan tárlatot. Szót kért Tálát Benler is, megköszönve egzotikus tárgyainak miskolci bemutatását, és a két nép közötti, egyre szorosabbá váló kapcsolat további lehetőségeit ecsetelte, mgjd Ecsedy Csaba ismertette az Ősök — istenek kiállítás anyagát. A megnyitón részt vettek a városunkban tanuló afrikai egyetemisták is, akik közül az egyik, rokonait is felfedezte a Nyugat- Afrikában készített fotók egyikén. becsülése, a nem egyenlő teherviselés, vagy az üzemi demokrácia hiánya. A kérdéseket levélben legkésőbb március 10-ig- kell a Magyar Rádió Miskolci Stúdiójának címére elküldeni. (3527 Miskolc, Bajcsy-Zsi- linszky út 15.) Az adás időpontjában a stúdió a 16-427-es és a 35-510-es telefonszámon tart ügyeletet. A rádió hallgatói két helyszínről, a Lenin .Kohászati Művek vezérigazgatói tanácsterméből, valamint a Miskolci Pamutfonó tanácskozóterméből egyenes adásban kapcsolódhatnak be kérdéseikkel a műsorba. Kérdezzen — az illetékesek válaszolnak! Szállítás helikopteren ? „Várvédelem” Füzéren Az egyik fényképen a rokonait fedezte fel... (Sólymos László felvételei) Kérdezzen, az illetékesek válaszolnak Törzsgárdaíagck és vándormadarak Fórum-műsor a miskolci rádióban
