Déli Hírlap, 1978. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-01 / 27. szám

Nemzeti stadionról álmodott... Száz éve született Hajós Alfréd Ilosvay Lajos professzor rosszallóan pillantott az előt­te álló, sápadt fiatalemberre; — Felőlem elutazhat, bár sokkal jobban tenné, ha in­kább a tanulmányaival tö­rődne ! * Athén, 1896 áprilisa. Első alka­lommal gyűltek össze 13 ország legjobb sportolói, hogy az újjá­született olimpiai ját'ékok kereté­ben összemérjék tudásukat. A magyar tábor hangulata napról napra szorongóbbá vált: az áhí­tott győzelem még egyikükre sem mosolygott... Április ll-én a Zea-tengeröböl pariján 40 ezer ember szoron­gott, várva az úszóversenyek rajtját. A 100 m-es gyorsúszás 13 résztvevőjét kis gőzösök szállítot­ták az öbölben felállított rajt­helyre. Az úszók pisztolylövésre vetették magukat a dermesztő, alig il (!) fokos vízbe. Már a táv felénél Hajós szőke feje bukkant fel a mezőny élén. Feltartóztat­hatatlanul haladt a parton levő cél felé, és 3 méter előnnyel győzött. A főárbocra maga a ver­senybíróság elnöke, a görög trón­örökös vonta fel a magyar zászlót! Alig egy órával később, miután faggyúval vastagon bekente ma­gát, az 1200 m-*es versenyben is­mét vízbe szállt. A nyílt ten­gerről rajtoltak — ágyúszóra. A gőzösök egy időre magukra hagyták a versenyzőket, akik el- merevedö tagokkal, halálfélelem közepette küzdöttek a hullámok­kal. A vaporettók éppen végszóra tértek vissza, és szedtek fel né­hány, félig eszméletlen úszót. Hajós is már-már a feladás gon­dolatával foglalkozott, végül azonban — talán Ilosvay profesz- szor szigorú arca ötlött fel előt­te? — legyőzte szorongását, és egyre nagyobb előnnyel tört elő­re. A hajrában a második helye­zettet mintegy 100 (!) méterrel megelőzve, ismét győztesként ér­kezett a célba! — Hiszen ez az ifjú valóságos delfin! — kiáltott fel elragadta­tással a trónörökös­* Hazatérése után éjjel-nap­pal tanult, bizonyítani akart A vizsga napján diáktársai zsúfolásig megtöltötték a ter­met, szurkoltak érte. Ilosvay professzor közömbös arccal tette fel egymás után a kér­déseket, Hajós mindenre pontosan, szabatosan vála­szolt. Az utolsó felelet után az Európa-hírű vegyésztudós felállt, és mindkét kezét oda­nyújtotta ifjú növendékének: — Gratulálok, fiam, a szi­gorlatához és most már — az olimpiai győzelmeihez is! — Ezután a hallgatóság felé fordult: — Uraim, ez a tár­suk fizikailag és szellemileg egyaránt kiváló ember. Ké­rem, kövessék példáját! * Hajós hamarosan felhagyott az úszással, egy új „szerelem”, a labdarúgás kedvéért. Az első ed­zésektől állandóan tagja volt a BTC csapatának. 1897. májns 9- én, az első nyilvános mérkőzé­sen, majd 1902. október 12-én, az első válogatott találkozón, Bécs- ben, egyaránt szerepelt. A két­szeres bajnokcsapat egyik erős­ségének bizonyult. ♦ Visszavonulása után is — egészen haláláig — hű ma­radt a sporthoz. Nemcsak mint sportvezető, hanem mint kiváló építész is. Jelentős sportlétesítmények hirdetik művészi alkotóerejét: a ma már az ő nevét viselő, mar­gitszigeti Nemzeti Sportuszo­da fedett része; a Megyeri úti UTE-stadion, a győri, a szegedi, a miskolci sportuszo­da. Érdekesség, hogy a deb­receni Arany Bika Szálloda és Vigadó is Hajós Alfréd ter­vei alapján épült. Régi álma volt a nemzeti stadion. Ennek első terveit 1913 decemberében ő tette közzé — visszhang nélkül. A stadion érdekében végzett több évtizedes tevékenységé­nek méltó betetőzése volt, hogy — külső szakértőként — részt vehetett a Népstadi­on tervezésében. Közben, az 1924-es olim­pián, újabb nagy sikert ara­tott. Barátjával, Lauber De­zső építésszel közösen készí ­tett klasszikus sportfórum- tervet a zsűri ezüstéremmel jutalmazta. Ez győzelemmel ért fel, az aranyérmet nem adták ki. * A Népstadion avatásának évé- ben éppen 75 esztendős volt. A nagyszerű sportember maradan­dó életművét a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a legnagyobb kitüntetéssel. Olimpiai Diplomá­val jutalmazta. Alig fél esztendővel olimr»í*»1 győzelmeinek hat évtizedes jubi­leuma előtt, 1955. november 12-én hunyt el. ANTAL ZOLTÁN Labdarúgás fl megyeiben 12-én kezdenek A labdarúgók megyei baj­nokságának I. osztályában — az NB I-eseket is megelőzve — már február 12-én meg­kezdődik a bajnokság tava­szi szezonja. A megyei baj­nokság 19-ik fordulóját va­sárnap rendezik meg s így a befejezés napja június 18. Ezt követően tovább növek­szik a megyei bajnokság el­ső osztályának játékereje, hiszen az NB III-ból kieső jövőre itt szerepel. Miskol­cot ebben a bajnokságban öt csapat képviseli. Februárban háromszor lépnek pályára, a következő menetrend sze­rint. Február 12.: Mákvölgyi B. —Hejőcsaba, Mezőcsát—Bor­sodi Volán, jBükkábrány— Miskolci Üveggyár, MEAFC —Alsózsolca, MÉMTE—Tály- lya. Február 19.: SÜMSE— MÉMTE, Szirmabesenyő—■ MEAFC, M. Üveggyár—Sá­rospatak, B. Volán—Bükkáb- rány, Hejőcsaba—Mezőcsát. Február 26.: Bükkábrány 1 Hejőcsaba. Sárospatak—B. Volán, MEAFC—M. Üveg­gyár, MÉMTE—Alsózsolca. A megyei I. osztály prog­ramját a továbbiakban ha­vonta, a hónap első napján közöljük. Vívás Az influenzajárvány a sportolókat sem kíméli. Leg­alábbis erre vall az, hogy a Veszprémben rendezett ju­nior vidéki vívóbajnokság 160 nevezett résztvevője kö­zül a rajtig 30 versenyző be­tegség miatt lemondta a rész­vételt. Különösen, a kardozók mezőnye fogyatkozott meg, amelyben csupán M vívó lé­pett pástra! A borsodiak három fegy­vernemben igen jó teljesít­ményt nyújtottak, s mindhá­romban dobogóra kerültek. A női tőrözők mezőnyében — 35 vívónő lépett pástra — a diósgyőri Simányi a második. Nagy a negyedik, Márkus pedig az ötödik helyen vég­zett. A kardozók és párbaj­tőrvívók viadala hallatlan iz­galmak közepette hármas holtverseny után ért véget, s az utóbbi fegyvernem bajnok­sága diósgyőri sikerrel zá­rult. Az újravívásban Pász­tor, a DVTK versenyzője le­győzte a tatabányai Hegedűst és a pécsi Dolmányt is; így országos vidékbajnoki címet nyert. A kardvívóknál az óz­di Csernusnak ezt nem sike­rült „ismételnie”; ő a har­madik lett. Klubtársa, Schwartz, a negyedik, a di­ósgyőri Fiedler pedig az ötö­dik helyen végzett. Legnagyobb alkotása, a margitszigeti uszoda ma már Hajós Alfréd nevét viseli diindenjéle Le kell vetniük a szárit A szári az indiai nők népviselete — s a nőknek most le kell vetniük. A szá­ri túlságosan drága lett. A szári eredete a mitológiába nyúlik vissza. A szép Drau- padi egykor csak azért őrizhette meg tisztaságát és ártat­lanságát, mert Kris­na isten egy végte­len hosszú szárit ajándékozott neki, amelyből a kéjsóvár hódolók nem tudták kihámozni. A sokszor Össze­hajtogatott és körül­csavart ruhadarab, amely egyszerre csá­bos és szemérmes, a józan gazdasági szak­emberek vitatémájá­vá lett. Az Economic Times bonyolult szá­mítások alapján ki­mutatta, mennyi ru­haanyagot lehetne megtakarítani, ha az indiai nők áttérné­nek a térdig érő szoknyára vagy a nyugati típusú nad­rágra. Számtalan in­diai nő annyira sze­gény, hogy nem tud megfelelően ruház- kodni. „A szári a va­gyonosok szimbólu­ma a nincstelenek országában. Szívte­len, pazarló és haza- fiatlan” — írja a lap. A klasszikus szári valóban 6 méter hosszú és több mint 1 méter széles pamut vagy selyem anyag­ból készül. Hozzájön még ehhez 2,5 méter anyag az alsószok­nyához, amely nél­külözhetetlen a szári összecsavarásához. További 1 méterre van szükség a kis blúzhoz. A lap szá­mításai szerint ah­hoz, hogy minden nőnek egyetlen szá­rija legyen, az indiai évi textiltermelés kétharmadára lenne szükség. A szárianyagokat tőkeintenzív szövö- dékben és fonodák­ban gyártják. Varrá- si munka nem szük­séges hozzá, amely sok munkanélkülinek adna kenyérkereseti lehetőséget. A nyári hőségben a szári túl­ságosan meleg, esős időben a tócsákon és az elárasztott ut­cákon átkeléskor, a buszra felszálláskor és sok más esetben az elképzelhető leg­kevésbé praktikus ruhadarab. E hátrá­nyokat aligha ellen­súlyozza, hogy a szá­ri a család legkar­csúbb és legkövé­rebb hölgyeire is il­lik, és ki lehet őket cserélni. A gyakor- latban ez a tapaszta­lat szerint ritkán tör­ténik meg. Az említett érvek ellenére a legtöbb indiai nő eddig hú maradt a szárihoz, A takarékoskodni vá­gyó szakértők most céltudatos kampány­nyal szeretnék ráven­ni a véleményfor­máló hölgyeket, hogy tegyék le e pazarló ruhadarabot, és öl­tözködjenek nyugati társnőik mintájára: elsőként a 16—35 éves városlakókat akarják megnyerni és remé­lik, hogy később a konzervatív vidéki lányok és anyák is követni fogják őket. Meglehet, egy napon teljesen eltűnik majd India világszerte leg­ismertebb szimbólu­ma. Egyelőre azonban az idegenben egy in­diai nő megpillantá­sakor gyakran felve­tődik az a gondolat, hogy vajon hányszor kell körbeszaladni a hölgy körül. A hoz­záértők azonban azt állítják, hogy a do­log egészen másként történik: meg kell fogni a ruhadarab megfelelő csücskét, s a leány forog..* (Mező István rajza) Változatok Munkácsyra Kék juhok A Tadzsik SZSZK-ban új juhfajtát tenyésztettek ki: gyapjújuk kékes színű. Az új juhfajtát a Kabardian kolhozról nevezték el, ahol ezeket a különleges állatokat tenyésztik. Atlétika 4 fedettpályás bajnokság folytatása ingatlan Kétszoba-konyhás, régi családi ház eladó. Érdeklődni: Miskolc- Szirma, Üj Élet út 13. sz. Irány­ár 220 ezer. Elveszett a Borsod—Heves m. ÉLVEGY alábbi szövegű bélyegzője: Borsod-Heves megyei ÉLELMISZER ES VEGYIÁRU Nagykereskedelmi Vállalat Miskolc MNB 270-09741 9. sz. áruátvevő Érvénytelenítjük. Hogy ne okozzanak túlzot­tan nagy zsúfoltságot a vas­gyári sátorcsarnokban, a szö­vetség két részletben bonyo­lította le a megyei fedettpá­lyás ifjúsági és serdülő baj­nokságokat. Legutóbb már a „második felvonás” résztve­vői, az ifjúsági leányok és a serdülő fiúk léptek pályára. Míg az első felvonásban meg­lehetősen nagy volt a DVTK fölénye, addig a legutóbbi szereposztásban az MVSC leányai minden számban do­bogóra kerültek, sőt a tízből nyolcat meg is nyertek. A fiúk részére tizenkét szám­ban rendeztek ezúttal megyei bajnokságot, amiből kilenc első hely volt a DVTK-é, míg a gépipari kettőt, a Föl­des Gimnázium pedig egyet mondhat magáénak. A baj­nokság második felében egyébként kilenc egyesület indította versenyzőit, de a vidékieknek (Szikszó, LMTK, Mezőkövesd), illetve a 105. és a 114. DSK versenyzőinek csak ezüst- és bronzérem ju­tott. A fedettpályás megyei baj­nokok: NŐK 40 m síkfutás. 1960-ban szüle­tettek: Dobrosi (MVSC) 5,7; 1961- ben születettek: Falum bi (DVTK) 5,8. Kétkörös futás. üs Fngyjfc (MVSC), 34,8; 61: Kirsch (MVSC) 32,9. Súly lökés. 60- Kispál (MVSC) 12.62; 61: Kirsch (MVSC) 8,42. Magasugrás. 60: Mikola (MVSC) 169; 61: Kirsch (MVSC) 160. Távolugrás. 60: Dobrosi (MVSC) 502; Sí: Farkas (DVTK) 473. SERDÜLŐ FTÜK Egykörös futás. 62: Horváth (DVTK) 14,8; 63: Hernádfői (DVTK) 15,5. Háromkörös futás. 62: Horváth (DVTK) 46,6; 63: Kaposvári (Földes) 51.4. Magasugrás. 62: Cservenyák (DVTK) 180; 63: Bodnár F. (DVTK) 168. Súlylökés. 62: Vágó (DVTK) 11.97; 63: Lukács (Gépipari) 982. Távolugrás. 62: Rontó (DVTK) 63c Dorogi (Gépipari) 522. Szövetkezetünk előszerződést köt villanyszerelő szakrakásianulé-lépzésre 16 évet be nem töltött fiatalokkal, akik 8 általános iskolai tanulmányaikat 1978-ban fejezik be. A tanulók képzést nyernek: szerelési, erőátviteli, elektro- mérési szakterületen és háztartási gépek javításában. Univerzális oktatás! Kollégiumi elhelyezést biztosítunk! Jelentkezés helye: Általános Villamossági Ipari Szövetkezet 1137 Budapest XIII., Radnóti Miklós u. 19/b, Ügyintéző: Kurz - telefon: 490-765 Részletes felvilágosítást adunk levélmegkeresésre isi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents