Déli Hírlap, 1978. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-01 / 27. szám

Az elsőből lett a sztár A Rádiótól kérdezték — a DH válaszol Pisztráng­nász Őszintén megmondom, pisztrángot még nem ettem. Látni is csak egyszer láttam, valamikor régen. Szilvásvá­rad környékén. Aztán tegnap nagyon közelről megismer­hettem ezt a különleges vízi ragadozót. Az evés termé­szetesen most is elmaradt, hisz’ ívnak a pisztrángok. — Bárcsak még hidegebb lenne — mondja Grassalko- vits Tibor, a garadnai piszt­rángtelep vezetője. Pisztrángnevelde a Bükk- ben, a Garadna völgyében. Hat mesterséges kis tavacs­ka, s egy keltetőház. A víz: a kilenc Celsius-fokos Mar- git-forrás. Ketten dolgoznak itt a hóval terhelt fenyők árnyékában. Ketten, sok ezer pisztránggal körülvéve. Ivásra mentünk, s premi­erre érkeztünk. A sötét kel­tetőházban dobozok ikrával, háromnapos, egyhetes, vagy már hamarabb kikelt, halnak alig nevezhető élőlényekkel. Pedig halak, pisztrángivadé­kok. — Egyelőre ezek még mind sebesek... — mondja Vá­sárhelyi Istvánné. Magyarország egyetlen ős­honos pisztrángja a sebes­pisztráng. Főleg nálunk, Bor­sodban, a tiszta vizű hegyi­patakokban, a Szinvában, a Garadnában érzi jól magát, s természetesen a Hámori­tóban. — A héten a szivárványo- sok fejését is megkezdjük, ez lesz az idei első — hoz ki egy erősen tátongó halat Grassalkovits Tibor. Óvatosan megfogják a szi- várványost, amely talán azért 6zivárványos, mert mindkét oldalán pettyek láthatók, s vigyázva lefejik ikráját. Hogy mennyi van egy ilyen anyá­ban? Rengeteg. — Megszámolni természe­tesen lehetetlen, de úgy két­száztól kétezerig biztos. Ezek­nek nyolcvan százaléka kel ki. Az idei terv Felújítja az Ingatlankezelő Elkészült a Miskolci Ingat­lankezelő Vállalat ez évi fel­újítási és karbantartási ter­ve. A vállalat 26 ezer bérle­mény kezeléséről és 18 ezer lakás távfűtéséről gondosko­dik. A tervek szerint az idén 90 millió forintot fordítanak az otthonok felújítására és 157 millió forintot tatarozás­ra, karbantartásra és hibael­hárításra. 1978-ban 582 lakás kerül teljes felújításra. Így a Ba­ross Gábor utcában a 2—17. számú, az Éder György ut­cában a 2—10. számú, aBaj- csy-Zsilinszky úton a 6—20. számú és a Lumumba utca 2—4. és 6. számú házak ott­honait korszerűsítik. Hason­ló munkálatokat végeznek a Rácz Ádám, a Gyula utca és a Park utca több lakásában. Ezenkívül az idén a Szé­chenyi úton 20 épület hom­lokzati tatarozását tervezik. A főszereplő az 1978. év első szivárványos pisztrángja, amely „megszabadul” ikrájától. Grassalkovics Tibor és özv. Vásárhelyi Istvánná mozdulatai, ahogy a pisztrángot fejik, tanítani lehetne ... Sebességkorlátozás és Traffipax A Magyar Rádió Miskolc- körzeti stúdiója hétfői Fó­rum műsorában a közleke­désről volt szó. Mint annyi­szor az ilyen műsorok törté­netében, ezúttal is kevésnek bizonyult az adásidő. La­punkban mától ismertetjük a megválaszolatlanul hagyott kérdéseket. Az első ilyen kérdéscsoportra Hevér István rendőr alezredes, a Borsod megyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztá­lyának vezetője válaszol. Molnár Mihály és több gép­kocsivezető társa kérdezi Mis­kolcról: Ha a Vasgyár felől a déli terelőúton át autózunk Miskolc-Tapolcára, úgy az Egyetemváros fölött Vargahegy felirattal találunk egy lakott terület végét jelző táblát, amely az itt érvényben levő sebességkorlátozást feloldja. A Miskolc-Tapolcára vezető útra fordulva az Egyetemvárosnál I sehol nem találkozunk sem helységnévtáblával, sem sebes­ségkorlátozó táblával. Kérdés: ebben az esetben is be kell tartani a 60 kilométeres sebes­séget? — A kérdés teljesen jogos, itt ugyanis egy régebbi köz­lekedési balesetnél kidöntöt- ték a helységjelző táblát, s ezt azóta sem pótolták. Mi­után egyelőre az illetékes út­ügyi hatóság a táblát nem állította vissza, így 60 kilo­méternél nagyobb sebesség­gel is közlekedhet. Jelzése alapján felhívtuk a Miskolc városi Tanács és a KPM Közúti Igazgatóság illetéke­seinek figyelmét arra, hogy a helységjelző táblát helyez­zék ki az elágazáshoz. Meg kellene oldani az ál­landó közrendészeti Ugyeletet, különösen a reggeli és esti csúcsforgalom időszakában a Tiszai pályaudvar környékén, mert itt a helyzet rendkívül balesetveszélyes — írja Tóth Károly Alsózsolcáról. — A Tiszai pályaudvar előtt, a gyalogos aluljárónál két helyen volt eddig gya­logátkelőhely - felfestve, ez azonban a téli időszakban teljesen láthatatlanná vált. Bízunk benne, hogy a KPM Közúti Igazgatósága, amint a technikai feltételek meg­engedik, azonnal felfrissíti e gyalogátkelőhelyek zebráit. Az állandó ügyelettel kap­csolatban megjegyezni kívá­nom, hogy a páyaudvaron, a váróteremben és a pálya­udvar kijáratánál állandóan tartózkodik rendőr járőr, aki felügyel a közrendre és a közbiztonságra. 4| A Traffipaxos gépkocsit mi­ért állítják a harsányi útelá­gazáshoz, amikor itt van a vá­ros határvonala? így kissé csapdának tűnik a dolog, a se­bességtúllépéseket ugyanis túl szigorúan bírságolják — írja egy rádióhallgató „£n is pó­rul Jártam” Jeligével. — A sebességellenőrzésnél az az elv vezérel bennün­ket, hogy azt elsősorban azo­kon az útszakaszokon végez­zük, ahol a gyorshajtás gya­kori, s baleseti veszélyt je­lent. Elvünk az, hogy a táb­la előtt, illetve után 200 mé­teren belül még nem mér­jük a sebességet. Ezt az el­vet a Traffipax kezelői is betartják, tehát úgynevezett küszöbmérést sehol nem vé­geznek. Mindemellett meg­jegyezni kívánom, hogy az előírás táblától tábláig teszi kötelezővé a sebességkorláto­zást ... 0 Milyen mértékben vesz részt a Borsod megyei Rendőr-fő­kapitányság Miskolc város köz­lekedésforgalmának szabályo­zásában? — kérdezte több le­vélíró. — Miskolc városban, mint szakhatóság működik közre a Borsod megyei Rendőr-fő­kapitányság a forgalomszer­vező hatóságok mellett, ki­zárólag a fő- és nagy forgal­mú útvonalakon, illetve a nagy forgalmú csomópontok építése, átépítése, vagy for­galomszervezés változtatása esetén. Egyéb útvonalakon minden esetben az illetékes városi-járási rendőrkapitány­ság, mint első fokú szakha­tóság vesz részt a forgalmi rend kialakításában és egyéb, a közlekedés biztonságát érintő problémák megvitatá­sában. T. Z. jfc A pisztrángtelep a Garadna völgyében. A mesterséges tavakban a Margit-forrás kilenc fokos vize, s pisztrángok százai... (Sólymos László felvételei) Munkáslakások a BÁÉV dolgozóinak Honfoglalás ma kilenckor A most már alaposan „le­fogyott” halat becsúsztatják a tóba, de nem úszik el. Ol­dalára dőlve nagyokat harap a vízből, erőt gyűjt. Aztán nagy nehezen odébb vonszol­ja magát. — Ebben sok volt az ikra. sokat is volt a levegőn, idő kell, amíg feléled ... ■ ■ A pisztráng a legnemesebb, s legdrágább halunk. Har­minchat-negyvenegy nap alatt bújik ki a hal az ikrá­ból. Addig vigyáznak rá. Az edényeknek mozdulatlanul kell állniuk, s a víz örökö­sen cserélődik... Több mint tíz mázsa ha­lat nevelnek itt évente. A legelső szivárványos után nincs megállás, a halak gon­dozása egész évben tart. Magyar mesekönyv sikere A legjobb gyermekköny­veknek járó diplomát nyerte el Franciaországban Jani- kovszky Éva—Réber László „Akár hiszed, akár nem” cí­mű mesekönyve, amelyet a Flafnmarion francia kiadó az elmúlt évben jelentetett meg franciául. — Ügy érzem, mintha meg­fiatalodtam volna... — Mi az értesítést három­szor úgy olvastuk, hogy ne­gyedik emelet, aztán kiderült, hogy a második... — Egy égre nyíló szobából szabadulunk. Szinte elképzel­hetetlen, hogy egy szoba-két félszoba birodalmunk lesz... Tegnap a BÁÉV-székház ebédlőjében nem volt nehéz szóra bírni az embereket, s ha a majd ötezer dolgozót foglalkoztató vállalatnál nem is mindenki ismeri egymást, ki-ki úgy beszélgetett a szórni, szádjával, mintha évek óta barátok lennének. És volt, aki holnapi szomszédot talált, de voltak olyanok, akik már az építkezésről ismerik egymást. A kulcsátadó ünnepségen, jelképesen, egyetlen kulcsot adtak át, de mégis mindenki eljött. Opalkó Pál géplakatos: — Nehéz elmondani, hogy mit jelent ez nekünk. Az én lakásom háromszázötvenezer forintot ér. Kaptam nyolc­vanezer forint állami támo­gatást, hatvanezer forint en­gedményt a két gyerek után, húszezret, mert a feleségem gyesen van. A vállalat adott negyvenezer forint kamat­mentes kölcsönt, én húszezret fizettem. Ez olyan összeg, amit egy fiatal házaspár is el­bír. És nézzen körül! Majd­nem mind fiatalok vagyunk. És nincs közöttünk egyetlen nagypénzű család sem. Há- romszázhatvanheten jelent­keztek. Akinek kocsija, telke volt, az egyből kiesett. Én nem tudom, hogy osztottak-e már igazságosabban... Kis Géczi János torony­darus: — A számadás körülbelül minden családnál hasonló. Abban is hasonlók vagyunk, hogy csak munkásállomány­ban levők kaptak itt lakást. Én például építettem is eze­ket a házakat, jóllehet, akkor még nem tudtam, hogy a ma­gam lakását rakom. Az em­berek sokfélék. Volt már olyan ismerősöm, aki azt mondta, hogy szép-szép, de tizenöt évre le kellett szer­ződni a vállalathoz, hogy megkötözzük magunkat. Erre én azt mondom, hogy a la­kásosztáskor azt is számba vették, hogy ki milyen mun­kás. Mind itt dolgozunk már régen. Megbecsülnek. Miért vándorolnánk?... Pálinkás Ferencné: — Én csak „rokon” BÁÉV- es vagyok. A férjem dolgozik itt. Egy gyerekünk van, Tün­de. Hároméves. Most fog szü­letni a másik, éppen mire el­készült a lakás. Azt hiszem, nem kell mondani, mennyire boldog vagyok. Mire a kis Ferike vagy Zsuzsika megér­kezik, egyenesbe fordul a sor­sunk ... Az ünnepség nem volt hosz- szú. A 48 család nevében Kardi László lakatos köszön­te meg a vállalat, a város, az OTP segítségét. Dósa Gábor művezető egy gyufásdoboz hátára felrajzol­ta a lakás vázlatát, s elmond­ta az évek óta álmodott be­rendezést is. Valaki azt me­sélte nevetve, hogy ő már holnap elvisz a lakásba egy széket... Az örömnek ezer formája volt, de egyformán igaz volt az öröm. (bartha) I. S. Hajatlan meditáció ......bármi, ami el­vileg lehetséges, meg­valósul majd, a mű­szaki nehézségektől függetlenül, ha elég komoly igény van rá.” Talán méltatlan ez a mottó a híres-neves tudós, fizikus, futuro­lógus Arthur C. Clak Clarke-hoz, ha önké­nyesen használt örök­igazságát kizárólag a hajnövesztő szer hazai előállításának kálvá­riájára korlátozzuk. De ne feledjük: sok a kopasz és a kopa­szodó ember, s rögös a feltaláló útja! A szakirodalom sze­rint a hajhullás a vo­natkozó egészségügyi és higiéniai szabályok betartásával megelőz­hető. De mit tegyen az ember, ha már kopasz? Nálunk még nincs nagy keletje a férfi­parókának, úgyhogy ez a lehetőség egye­lőre elvetendő. Vi­szont több éve sike­resen bevált gyakorlat a hajátültetés. (A még gyapjas tarkóról 10— 15 szálat tartalmazó hajkorongokat ültet­nek a tar fejbőrre.) Ez azonban bonyolult megoldás: Marad te­hát a hajnövesztő szer! Rengeteg cikk jelent meg az utóbbi időben erről, s az in­dulatoknak, a szak- és ellenvéleményeknek olyan nagy lángú az összecsapása, amilyen mondjuk annak ide­jén a görgőseke vagy a szalagház ürügyén volt. A kopaszok bé­késcsabai messiása boldogtalan ember ... Igaz ugyan, hogy a maga kreálta szertől kinőtt a haja, s a Bánfi-féle szerért a világ sok tájáról utaz­nak a Viharsarok fő­városába; de a felta­láló csaknem bele­őszült abba a szélma­lomharcba, amelyet eddig szerének elfo­gadtatása (hivatalos elfogadtatása!) és a gyártás megkezdése érdekében vívnia kel­lett. Ám a jobb sorsra érdemes csabai haj­műves nincs egyedül. Egy szigethalmi nyug­díjas könyvelőnő 1974- ben szabadalmazta­tott egy eljárást. Mint legutóbb a sajtónak nyilatkozta, 18 évi kísérlet nyomán buk­kant a hajnövesztő szer titkára. A Bánfi- féle kálváriához ha­sonlóan, a megnem- értés miatt ő sem fedte fel titkát, ö maga készíti a szert, s ő maga végzi a ke­zelést, koponyánként harminc forintért. A kérdésre, hogy volt-e már eredménytelen kezelése, azt vála­szolta: — öreg va­gyok én már a ku­darcokhoz ... Szóval, pillanatnyi­lag úgy áll a dolog, hogy kis országunk­ban két, a feltalálók szerint sikerrel ke­csegtető hajnövesztő szer receptje is lap­pang. Hogy miért nincs, ha lehetne, hogy miért nem gyárt­ják és árusítják ál­lami cégér alatt, az más kérdés. A téma részletes és oknyomo­zó taglalása megha­ladja e dolgozat kere­teit. Ritkuló hajú fér­fitársaimmal együtt, egyre kopaszodva morfondírozhatunk az adminisztráció szőr­szálhasogató ügyinté­zésén ... Persze, vol­na még egy módszer, de azt jó szívvel sen­kinek sem ajánlom. A legújabb kutatások szerint a hajnöveke­dés szoros összefüg­gésben van (ponto­sabban fordított arányban áll) a férfi- hormon-termeléssel. A régi feljegyzések viszont arról tanús­kodnak, hogy a régi török háremek eu- nuchjai között egyet­len kopasz sem volt. Tessék összevetni a mai tudományos tényt a régi tapasz­talattal! Akkor már inkább a kopaszság! B. I.

Next

/
Thumbnails
Contents