Déli Hírlap, 1978. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-03 / 29. szám
Hét végi kalauz Könyvespolc A szikföld MOKRI MÉSZÁROS DEZSO-EMLEKKIÁLLlfÁS Sokan vannak ma is, akik személyesen ismerték a miskolci képzőművészet egyik legizgalmasabb egyéniségét. Mokri Mészáros Dezsőt. Jártak az 1970-ben elhunyt mű. vész műtermében, még életében nagyra becsülték festményeit, kerámiaképeit, edényeit, vagy éppen azt a sokszínűséget, egyéni ízt és han. got, amely páratlan és ritka a maga nemében. Értékelésükkel nem voltak egyedül; Mokri Mészáros Dezső művei Finnországot és Üj-Zé- landot is elismeréssel járták meg, most pedig a Herman Ottó Múzeum Képtárában ma nyíló kiállításon láthatók. „... mivel sehol és senkitől nem tanultam, nehéz volt a művészet területért utat törnöm a magam módja sze. rint” — írja feljegyzéseiben, a képek és kerámiák pedig elmondják, hogy mire gondolt. Művein ugyanis egyformán felfedezhető az amatőr régész, orientalista, zoológus tanulmányainak hatása, mindaz az impulzus, amit egy hosszú élet során gyűjtött, kapott. De egységbe a naiv művészeten, a szecesz- szión, a népművészeten nevelkedett autodidakta egyedi tehetsége fogja mindezt. A kiállítást, amelynek anyagát a Magyar Nemzeti Galéria, a kecskeméti Katona József, a miskolci Herman Ottó Múzeum anyagából, illetve magángyűjtők tulajdonában levő műtárgyakból állították össze, ma délután öt órakor Bánszky Pál művészettörténész nyitja meg. KÉRDEZZ! A Molnár Béla Ifjúsági Ház minden hét végén visszatérő rendezvénye a Reflex rock-délután, amelynek központja (természetesen) az ismert együttes és a muzsika. Nem változik alapvetően a program ezután sem, csak bővül; a rendezvény keretében népszerű fiatal művészeket látnak vendégül, akiktől — mint a cím is mutatja — az őket érdeklő kérdésekre kaphatnak választ a fiatalok. A Reflex rockdélután legközelebbi összejövetele február 5-én, vasárnap 4 órakor lesz; Adamis Anna szövegíró és Törőcsik József énekes várja az érdeklődőket. MOLNÁR EDIT FOTÓI Tavaly a Műcsarnokban rendeztek kiállítást Molnár Edit fotóiból, és ebből a híressé vált, szép anyagból válogatták annak a tárlatnak a képeit, amely ma este hatkor nyílik a Miskolci Galériában. A budapesti bemutatónak Emberek, sorsok volt a címe, ennek a rövidségében sokat mondó két szónak a tartalmával ismerkedhet most is a közönség. Vagyis azzal az elkötelezettséggel, amely- lyel a művész saját magát alárendelve ábrázolja mindig, minden körülmények között, és a művészvilág ismert személyiségeinek sorsában is az embert. A kiállítást Feledy Gyula érdemes művész nyitjái meg. A szik: terméketlen, kizsarolt — sanyargatott föld. Nem éppen terméketlen, de kétszer, háromszor kell dolgozni velő („visszaüt a kapa"), s csak sanyarú termést ad. Átok, amit nem tudott soha megszelídíteni a paraszt szorgalma, verítéke sem. A Tiszántúl nagy területe ilyen. Ezt csodálhatjuk meg — többek között — a Hortobágy immáron Nemzeti Parkjában is. Ám Csák Gyula nem a csodálatát írta — nem is írhatta — Püspökladányról szólván, hanem azt az «évezredes nyomorúságot, elmaradottságot, amelyet 6 maga is látott, megszenvedett (onnan származik) gyerekkorában. „Emberi sivatag” — írja egy helyütt Püspökladányról, ahol az emberi életek, vágyak, lehetőségek mindig takaréklángon égtek, nehezen, kínlódva, egyik napról a másikra, remények nélkül. Ebből a múltból okkal nehezebb kilábolni, gyorsabb tempóra kapcsolni, mint a gazdagabb, szerencsésebb vidékeknek. Mert amíg a szik csak gyatrán termett Püspökladány nagy határában, az ember mindig szaporán. 1945-ben, a földosztás idején minden lakosra egyetlen hold jutott — elméletben. így aztán hiába osztották fel a hit- bizomány földjeit, hiába alakultak később téeszek, s hiába működnek azok ma már jól, Püspökladány nagy gondját csak enyhítették, meg nem oldották. Kétezer- nyi ember ma is ingázni kényszerül, s a munkát vállalók (főleg asszonyok) száma még ma is 3000. Ipar kellene, de nincs, s csak lassan, vánszorogva, felemásan „telepítenek” a nyersanyagban, energiában szegény, ám munkaerőben fölösen is gaz- , dag nagyközségbe. Ez: a szűkösség, gazdasági elmaradottság határolja be, determinálja a vidék szellemi horizontját is, amely önerejéből nem képes mozdulni, sorsán változtatni. Csák Gyula a község és a vidék első írástudója, felelős értelmisége, aki ebben a könyvében országos érvénnyel fogalmazza meg szülőfaluja gondjait. Ahogyan tette azt Veres Péter Balmazújvárosról, Szabó Pál Biharugráról, Illyés Rác- egrespusztáról. Igaz, csupán egy pontját, szegletét mutatja be Magyar- országnak, mégis helye van a Magyarország felfedezése sorozatban, mert Püspökladányban fel tudja mutatni a tipikusát is: egy osztály: a parasztok ezeréves kálváriáját és felemelkedésének útját, akadályait is. Hozzá is tesz a fentebb említett írók által rajzolt képhez, finomítja, pontosabbá teszi azt. 190 oldal, a sorozat legkarcsúbb kötete. Püspökladányban ugyanis „nem történt semmi”, a történelem és a szegénység keszonnyomása alatt élő vidék „szürke”, „igénytelen”, lassan mozdul, Csák Gyula a személyes jelenlét hitelével, de az alföldi parasztok szűkszavúságával, lényeglátóan mondja el mindezt. (Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1977.) (horpácsi) * Elmúlt korok művészetét örökíti a mára Mokri Mészáros Dezső kerámiája. FEHÉRKŐLÁPA, SZENTLÉLEK A Bükkben túráznak vasárnap városunk legnagyobb természet- járó szakosztályainak tagjai. A vasutas turisták Szentlélek, a diósgyőri vasasok Fehérkőlápa irányába indítanak túrát. Az MVSC természetjárói 9.30-kor a Majális-parki autóbusz-végállomáson találkoznak. Túrájuk útvonala : ömassa—Szárazvölgy— ívánkút—Szentléleki Herman Ottó turistaház—Garadna. Túravezető: Zámborszky Zoltán. A DVTK természetjárói a 8 órakor közlekedő LÄEV-kisvonattal indulnak a papírgyári megállóig. Innen a túra útvonala a következő; Gulicska—Nagyrét—Fehérkőlápai turistaház—Afonyás—Oroszkút— Bükkszentkereszt—Száraz-Szinva —Lillafüred. Túravezető: Herényi József. Mindkét szakosztály szeretettel vár túrájára vendégeket is. EGY DIÁKFESTÖ Sátoraljaújhelyen több tehetséges festődiákja van ebben a tanévben a Kossuth Lajos Gimnáziumnak. Mindenképpen dicsérendő a városi művelődési központ ve(Kerényi felv.) zetőségének kezdeményezése, hogy lehetőséget nyújt a diákfestőknek a nagyközönség előtt való bemutatkozásra. Korábban Varkoly László, most pedig egy másik negyedikes diák, Boros Tamás György tárlatában gyönyörködhetnek a látogatók a művelődési központ kiállítási termében. PÉNTEK Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: KI nyer ma? Játék és muzsika tíz percben. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Lakatos Ferenc népi zenekara játszik, Fényes Éva és Bajházy Árpád nótákat énekel. — 14.00: Takács Paula operaáriákat énekel. — 14.25: Nyitnikék. Kisiskolások műsora. — 15.00: Hírek. — 15.10: Zengjen a muzsika. — 16.00: Útközben. — 16.05: Nagyfai barátaim. Szél Júlia műsora. — 17.00: Hírek. — 17.10: Kocsis Zoltán Bartók-műveket zongorázik. — 17.40: Adottságok, lehetőségek — a Pécsi Állami Gazdaságban. — 18.00: Magyar népi gyermekjátékdalok. — 18.25: Mai könyv- ajánlatunk. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Quo vadis? Epizódok és alakok Henryk Sienkie- wicz regényéből. — 20.08: A zene nem ismer határokat. — 20.52: Bemutatjuk a Magyar Rádió és Televízió énekkarának és szimfonikus zenekarának új felvételeit. — 21.34: Láttuk, hallottuk. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Mit fújt el a déli szél? — 22.30: Világhírű előadóművészek felvételeiből. — 24.00: Hírek. — 0.10: Szicüiai tarantella. Részletek. Petőfi rádió: 12.00: A cirkuszhercegnő. Részletek Kálmán Imre operettjéből. — 12.30: Hirek. — 12.33: Balettzene. — 13.03: Nőkről nőknek. — 13.33; Süssünk, süssünk valamit. Zenés műsor napköziseknek. — 14.00: Kettőtől ötig. A Petőfi rádió zenedélutánja. — 17.00: ötödik sebesség. If- júság-polttika-kultúra. — 18.00: Mindenki iskolája. — 18.30: Hlliíhl-MJ rek. — 18.33: A tegnap slágereiből. — 19.20: Jó estét, gyerekek. — 19.30; Brahms élete es művészete. — 20.30: Hírek. — 20.33: Hogy volt? ! Nemes György műsora. — 21.32: A Rádió Dalszínháza. A költő. — 21.56: Nóták. —r 22.30: Hírek. — 22.33: Tánczene Romániából. — 22.56: Szimfonikus könnyűzene. —■ 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: időjárás. — Kisiskolások, gyerekek. Riporter; Jakab Mária. — Kulturális körkép. A farsangi népszokásokról. — Hevesi szvit. — Hol töltsük a hétvégét? (Túrajavaslatok, sportprogramok, kiállítások.) — Régen hallottuk: Ricky Nelson énekel. — 18.00—18.30: Észak-magyarországi Krónika. (Értékelték Borsod megye mezőgazdaságának tavalyi tevékenységét és meghatározták ez évi feladatait. — Zárszámadás előtt Hidasnémetiben.) — A jazz kelvelőinek Stanley Black és együttese játszik. — 18.25: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 12.05; iskolatévé. — 16.25: Hírek. — 16.30: Az erdők királya. — 16.50: A modern festészet előfutárai. — 17.30; Mindenki közlekedik. — 17.45: Dél-alföldi krónika. — 18.20: öt perc meteorológia. — 18.25: A földszintről az emeletre. — 19.05: Esti mese. — 19.20: Tévé- torna. — 19.30: Tv-híradó. ★ Fájó aktualitást idéz jel Molnár Edit fotója. A hétfőn elhunyt költőről, Nagy Lászlóról és édesanyjáról 1975-ben készült a felvétel. Hazánkban és szerte a világon Miért nőnek a gyerekek? Nemcsak a jegenyefák, hanem a mai és a holnapi fiatalok sem nőnek az égig — nyugtatott meg dr. Eiben Ottó antropológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem embertani tanszékének vezető tanára. Pedig a közelmúlt években sokan már attól féltek, hogy újra kell szabatni a villamosokat, autóbuszokat, talán még a metróalag- utat is át kell építeni, hogy a jövő generáció tagjai elférjenek a járműveken. — A testmagasságnak immár másfél évszázada megfigyelt növekedése, a „sze- kuláris trend” és a gyermekkori fejlődés meggyorsulása, az akceleráció nálunk válóvan még ma is eleven folyamatnak tűnik — mondotta a biológiai tudományok kandidátusa. — De mi a valóság? — A testmagasság az emberiség történetének szinte egész folyamata alatt állandóan nőtt. Az eddig előkerült csontleletek szerint elődeink mintegy 3 millió évvel ezelőtt körülbelül 140—150, körülbelül félmillió esztendeje átlagosan 160. 240 ezer évvel ezelőtt 160—170 centiméter magasak voltak, a cromagnoni ember, vagyis a felsőkőkor tanúja viszont már elérte a mai. 170 centi- méteres átlagot. A növekedés átmenetileg is csak a középkorban fordult ellenkezőjére, viszont a múlt század .közepétől — túlnyomórészt a sorozási lajstromok adatai szerint — mindenütt, nálunk is folyamatos volt a növekedés. Magyarországon például körülbelül egy évszázad alatt a katonaköteles korú férfiak átlagos magassága 162,6 centiméterről 171,7 centiméterre, tehát 9 centiméterrel nőtt meg, ezzel tulajdonképpen igazolva a skandináv antropológusnak, Hultkrantz- nak azt az 1910-es évek táján tett megállapítását, hogy az emberiség átlagos testmagassága évtizedenként 9 milliméterrel növekszik. — Az akceleráció lényegesén fiatalabb jelenség — folytatta az antropológus. — Először 1936-ban vették észre a tüneteit. Nevezetesen azt, hogy a korábbi nemzedékekhez viszonyítva az újszülöttek nagyobbak és súlyosabbak, az első fogak korábban törnek át, hamarabb következik be a fogváltás, gyorsabb a növekedés, és ami a legfeltűnőbb és legfontosabb változás: előbb kezdődik meg a serdülés. Az emberi életnek ez a legdrámaibb, két-hároméves szakasza, amikor például a növekedés évente eléri a 8— 10 centimétert is, a század elején még 15—16 éves korban kezdődött, sőt Magyar- országon Semmelweis a lányok serdülőkorát még 15— 19. életévük közé tette. Ma viszont a serdülés átlagos kora a 13. év. de akadt már olyan eset, hogy a serdülő lány még a 12. életévét sem töltötte be teljesen. — A „nagylánnyá” érés leglényegesebb eleme, a menarche hazánkban 1959— 1961 között még átlagosan a 13,23 éves, 1965-ben már a 13,13 éves lányoknál érkezett el. 1970-ben viszont Fejér megyében 12,8. sőt Székesfehérvárott 12,6 éves „igazi nagylányokat” is találtak, ami már közel jár az eddig világszerte mért legalacsonyabb — 11,8—12,5 éves értékhez. — A testmagasság folyamatos növekedését — mondta dr. Eiben Ottó — először az urbanizáció és az iparosodás által előidézett népességkeveredéssel magyarázták. Most azonban egyre inkább úgy látszik, hogy sokkal nagyobb szerepet játszik mindkét Vonatkozásban, tehát a testmagasság növekedésében és az akcelerációban is a környezeti hatások változása. Az tudniillik, hogy az utóbbi időben a gyerekek sokkal jobban táplálkoznak, több teljes értékű fehérjéhez és fontos ásványi sóhoz jutnak. megjavultak a higiéniai és a lakásviszonyok, rendszeres és a korábbinál jóval magasabb szintű az orvosi ellátás, a fiatalok több napfényt kapnak, többet sportolnak stb. Az emberi evolúció természetesen ma is tart. de ezt a fejlődést most már nem annyira a biológiai, mint inkább a társadalmi tényezők befolyásolják. A jelek szerint az emberiség elérte azt a magasságot, amelyre adottságai kijelölik. DR. TÖRÖK ZOLTÁN 20.00: Delta. Tudományos híradó. — 20.25: A pénz komédiája. Furcsaságok a pénz körül. — 21.35: Műkorcsolya EB. — 22.55: Tv- híradó 3. — 23.05: Alpesi sí VB, női műlesiklás. Közvetítés Gar- misch-Partenkirchenből, felvételről. — 23.45: Az ajándék. Csehszlovák rajzfilm. Televízió, 2. műsor: 20.01: Purcell; Dido és Aeneas. Opera. — 20.55: üt perc meteorologia. — 21.00: Tv-híradó 2. — 21.20: Ballada a 90-es kaliberűről. — 21.35: Feleségem kalandjai. Csehszlovák film. Miskolci Nemzeti Színház (7): Lorenzaccio. Kiállítások: Miskolci Képtár (10—10): A XX. század magyar festészete. — Mokri Mészáros Dezsó-emiékkiállítás. — Miskolci Galéria (10—18): Molnár Edit fotóművész kiállítása. — Mini Galéria (10—18); Mata János fametszetei. — József Attila Klubkönyvtár (13—20): Hincz Gyula graiikái. — Herman Ottó-emlék- haz (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — Észak-magyarországi üveghuták. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Veri az ördög a feleségét Szí. magyar film Kezdés: f4 órakor Egy iskolaigazgató naplója Mo. szovjet film Kezdés: hn6, 8 órakor KOSSUTH A kis Fülöp Mb. szí. NDK film Kezdés: f3 órakor A néma dosszié Szí. magyar film Kezdés: hn5, 7 órakor HEVESY IVÄN FILMKLUB Férfias idők Szí. bolgár film Kezdés: f5, f7 órakor fAklya Hüvelyk Matyi Mb. szí. amerikai film Kezdés: f5, f7 órakor PETŐFI A briliánskirálynő bukása Mb. szovjet film Kezdés: f5, f7 órakor SZIKRA A szerelem rabja Mb. szí. szovjet film Kezdés: 5, 7 órakor TÁNCSICS Száz nap a gyermekkor után Mb. szí. szovjet film Kezdés: f5, f7 órakor TAPOLCA-ADY Riasztólövés Szí. magyar film Kezdés: 7 órakor HÁMOR A suttogó fantom Csehszlovák film Kezdés: 6 órakor SZIRMA A suttogó fantom Csehszlovák film Kezdés: f7 órakor. SZOMBAT Kossuth rádió: 8.00; Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: A mai nao kulturális programiából. — 8.30: Lányok, asszonyok. — 8.55: Tioegő. A Gyermekr^ó műsora felnőtteknek. — 9.30: Mindenki iskolája. — 10.00; Hírek. — 10.05: örökzöld dallamok. — 10.59; Heinz Holliniger és Murray Perahia lemezeiből. — 11.40: Holnap közvetítjük. A Rádiózenekar matinéba. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Udvardy Tibor ooerettda- lokat énekel. — 8.20; Mit fújt el a déli szél? — 8.30: Hírek. — 8.33; Dóry József. Gergely Anna, Solti Károly és Kovács AooJIó- nia nótákat énekel. — 9.26: Válaszolunk hallgatóinknak. — 9.41: Fényes Szabolcs filmdalaiból. — 9.55: HetilaDszemle. — 10.00: Szabad szombat — a Szombathy családnál. Televízió. 1. műsor; 9.15: Tévétorna. — 9.20: Kamera. — 9.50: Mindenki közlekedik. — 10.05: Arséne Lunin. Francia filmsorozat. — 11.00: Rovarok. Francia ismeretterjesztő film.
