Déli Hírlap, 1978. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-03 / 29. szám

Forrás; a városszeretet Játszótér, járda és még sok más Társadalmi munkások számvetése sokat. Biztosan meg is teszik* De mennyivel jobb lenne, ha ezt az erőt nem a károk helyreállítására, hanem új parkok, játszóterek létrehozá­sára fordíthatnák! Készült még tavaly kilenc­ezerötszáz négyzetméter jár­da, harminckétezer négyzet- méter út. jelentős területet fásítottak, autóbusz-végállo­mást építettek, felújították a köztéri szobrokat — társadal­mi munkában, hogy csak a fontosabbakat említsük. Közelebbi, és távolabbi tervek Külön témaként szerepelt a munkabizottság ülésén a műjégpálya építése. Sokszor írtunk róla az elmúlt hóna­pokban, ezért most csak eny- nyit: bár a munkák tetemes része még hátra van és to­vább kell növelni a pénzügyi alapot is, minden remény megvan arra, hogy ez év őszére elkészül a sportléte­sítmény. És ezzel máris az idei fel­adatoknál tartunk. A társa­dalmi munkások programjá­ban szerepel egyebek között a Szentpéteri kapui KRESZ- pálya, a bulgárföldi kisfoci-, valamint a Győri kapui te­niszpálya megépítése. Öltöző­vel egészítik ki a csanyiki szabadtéri színpadot, hadi- technikai parkot létesítenek az Avason, folytatják a Hejő- liget fásítását Kissé távolabbi feladat, de az előkészítéshez máris hoz­záláttak: a miskolci közleke­dési vállalatok összefogásá­val — körülbelül' 1984-re — művelődési házat építenek a város keleti iparterületén. Reméljük, hogy az új Tech­nika Háza még hamarabb megszületik. Napjainkban a beruházás anyagi alapjának a megteremtésén fáradoznak a szervezők. A műszaki tu­dományok régen várt ottho­na is csak akkor születhet meg, ha a központi támoga­tást — anyagi erejükhöz mérten — kiegészítik az iparvállalatok. (békés) Ha legalább egy évre kérik Színes tv is kölcsönözhető Az Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Vállalat miskolci boltjában ezekben a napok­ban a disznóöléshez haszná­latos cikkek iránt van a leg­nagyobb kereslet. Perzselőt, hurkatöltőt és húsdarálót ke­resnek a legtöbben. A labda­rúgó-világbajnokság televíziós közvetítés i ismeretében meg­nőtt a színes televízió iránti kereslet is. Sokan azonban csak júniusra szeretnék köl­csönözni a készülékeket, erre viszont nincs mód. A sza­bályzat szerint ugyanis csak annak adhatnak bérbe színes készüléket, aki legalább egy évre leköti azt, Az ily módon 7200 forint bérleti díjat tak­sáló készülékre — havonta 600 forint a kölcsönzés díja — egyelőre három előjegyzé­sük van, s ezeket a Buda­pestről érkező új színes té­vékkel napokon belül ki is elégítik. Sokan enyhe kétellyel fogadták, hogy a városi tanács az V. ötéves terv minden évében negyven, összesen kétszázmil­lió forint értékű társadalmi munkával számol. A tervidőszak első két évének eredményei a bizakodókat igazolják, hiszen 1976-ban csaknem negyvennégy, tavaly pedig valamivel több mint negyvenhat millió forintra rúgott a társadalmi munka értéke. Alku köttetik ..' 1 Inkább bámészkodtak, mint vettek Vásár a Zsarnain A rendszámok biztatóak. Biztatóak azoknak, akik mást várnak, mint ami a magyar üzletekben kapható. A kocsi­márkák is azok, s úgy tűnik, a csehszlovákoknál — ponto­sabban szólva a szlovákoknál — és a lengyeleknél is tért hódít a Zsiguli. Fiat, Merce­des, 2500-as BMW. A csomag­tartó és az utastér tele. Mind­ez persze csak nekem újdon­ság. a vásárlóknak nem. Ügy tűnik, az eladóknak még ke­vésbé ... A sláger a BMW. No nem a márka, hanem ami a ko­csiból előkerül: garbó, csiz­ma, cipő, Marlboro, gázön- gyújtó-töltő palack, ágynemű, tükör: textil keretben... A régi külföldi eladók nem egyenként látogatják a vá­sárt, gruppban — ezt ők mond­ták (újságírói mivoltunkat nem árultuk . el); egy-egy csoportnak kinevezett veze­tője van. ö figyeli a magyar rendőröket, pénzügyőröket, piaci felügyelőket, de ő fi­gyeli a keresletet is. és annak megfelelően változnak az árak. i Unitra-típusú zsebrádió. Ügy tűnt, túl kicsi kikiáltási árral indultak, mert a reggeli kettőszázharminc kettőötven- re módosult, a vezető intése nyomán. A régi magyar vevők már lengyelül, szlovákul kérde­zik: Mennyibe kerül? Vagy még rövidebben: mennyi? A magyar eladókról a szo­kásos mondható: az öngyújtó­tól a porszívóig mindent vé­telre kínálnak. A legrosszabb üzletet csinálónak járó címet ♦ Egy a tíz közül a Moszkvicsban. (Sólymos László felvételei) egy idős ember érdemelte ki, pultja előtt 7—10 régimódi vasalóval. Mindössze hetve­net kért. A zsibáruk, az alkalmi áruk mellett — a vásár nevének megfelelően — állatokat is hoztak. Néhány el is kelt, bár megítélésünk szerint több volt a szemlélődő, mint a ve­vő. Kocsik, kocsik mindenfe­lé. Párat ló húzott, többet ló­erő. Egy ilyet kaptunk el, mikor tíz darab malackát tuszkolt a Moszkvics hátul­jába. Olcsón vette: tíz da­rabot hétezerért. A lovak a régiek. Csak ré­giek. A „virslinek való” már ötezertől kapható volt. az árusok viszont arra nem. hogy beszélgessünk. Amikor a felvevőgépet meglátták, a pánik fokozódott. — Ne fényképezzenek, mert megijed a ló, és összeesik! — Tűnés innen, mert nyí­lik a bicska! — Ez utóbbinak egy marcona képű nyomaté­kot is adott. Kép aligha szü­lethetett ... Országos állat- és kirako­dóvásár Miskolcon! 1978. február 1-én — adták hírül a lapok. De nem tették hoz­zá : nemzetközi... (d. tóth) A városi pártbizottság vá­rospolitikai munkabizottságá­nak legutóbbi ülésén össze­gezték a fenti adatokat, a városi tanács tervosztályá­nak előterjesztése alapján. Kiderült a jelentésből az is, hogy — mint sok éve min­dig — a III. kerületben köny­velhették el a legtöbb társa­dalmi munkát. „Könnyű ne­kik, hiszen ott vannak a nagyüzemek, a városfejlesz­tésben is jeleskedő szocia­lista brigádok” — jegyezte meg az eszmecsere során va­laki. A valóság azonban nem ez. A titok nyitja A tervosztály munkatársai nem voltak restek kiszámí­tani, hogyan alakul a kerü­letek közötti rangsor, ha csak a lakosság által végzett tár­sadalmi munka egy főre ju­tó összegét tekintik. Nos, a III. kerületben 122, a II-ban 55, az I-ben pedig negyven forintra rúg az öntevékeny munka értéke. Nincs okunk azt hinni, hogy például Di­ósgyőrben jobban buzog a lokálpatriotizmus, mint az I. kerületben. Másban kell ke­resnünk az eltérés okát. Vá­rosi szinten a tervosztály ke­belében működő csoport szer­vezi a társadalmi munkát — évről évre eredményesebben! —, ám a kerületi tanácsokon, párt- és népfrontbizottságo­kon is igen sok múlik. És a III. kerületben értik a módját, hogyan kell meg­nyerni az embereket például lakókörnyezetük szépítésére. Gyakorlott aktívahálózata van itt a társadalmimunka­szervezésnek. Az ő módsze­reiket kellene általánossá tenni városszerte! Védnökség a parkok felett Mi mindennel gazdagodott a város tavaly, a társadalmi munkások keze munkájának eredményeképpen? A Mar­tintelepen, a selyemréti la­kótelepen, Lyukóbányán és az új gyermekkórház mellett játszóteret építettek. Még több új parknak, ját­szótérnek örülhetnénk, ha a kertészeti vállalat győzné erővel a termőföld helyszín­re szállítását. A várospoliti­kai munkabizottság javasla­ta: kérjenek segítséget az idén ehhez a munkához a szállító vállalatoktól. A má­sik probléma: a szép új par­kok néhány hónap múltán elszomorító képet nyújtanak: tönkretett padok, játékok, kitaposott virágok, derékba tört facsemeték árulkodnak róla, hogy nem mindenki be­csüli meg a fáradságos mun­kával létrehozott közös kert­jeinket. Az idén védnökségi akciót szerveznek; felkérik a szocialista brigádokat, hogy végezzék el a kisebb javítá­Jó borászra is ráfér a továbbképzés A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa mellett működő szőlészeti és borá­szati koordinációs bizottság a mezőgazdasági termelő- és szakszövetkezetek mintegy 80 borász szakembere számá­ra szervezett kéthetes tan­folyamot, amely ma a kora délutáni órákban fejeződik be Miskolcon. A kurzus résztvevői meg­ismerkedtek a szőlő- és gyü­mölcsprogram megvalósítá­sával, valamint a borgazdál­kodással kapcsolatos idősze­rű szövetkezeti feladatokkal, majd a szőlő- és borgazdál­kodásban nagy elméleti fel­készültséggel és gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakemberek előadásait hall­gatták meg. s vettek részt vezetésükkel konzultációs foglalkozásokon. A gyakor­lati ismereteket az Eger— mátravidéki Borgazdasági Kombinátban és a Tokaj- hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinátban szerezték, ahol tapasztalatcserén vettek részt. E két helyen a gyakor. lati módszerek megismerésén túl tájékoztatást kaptak a kombinátok és a szőlőtermelő szövetkezetek közötti kap­csolatokról is. Füstös füstölgés Igazuk van az anti- nikotinis fáknak, le kell szokni a dohány­zásról. Le kellene ... Főként a cigarettáról, amikből mélyet sluk- kol az ember. Próbál­tam mára füstrudacs­kákat helyettesíteni szivarral — de csak egyszer jegyezte meg valaki: ha még kicsit kopaszodsz is, úgy né­zel ki, mint Chur­chill. Persze, tüstént abbahagytam a sziva­rozást, nehogy az im­perialista kozmopoli- tizmus gyanújába ke­veredjek. Helyette át­tértem a pipára. Ez meg azért nem vált be, mert füstje za­varja családomat a tévénézés szent szer­tartása közben. Aztán kipróbáltam többek között az egészségre kevésbé káros cigarettákat. Csakhogy az én er­szényemhez képest ezek a mérgek mé­regdrágák. Napok óta bízom benne, hogy végül is sikerül leszoknom a rossz szokásról. Olyan cigarettát szívok, ami veszi-veszegeti a ked­vem a nikotintól. Ke­mény, nedves, keserű, büdös, finánclábas. Rendszerint regge­lente köhögök, ami­kor még nem gyújtok rá, aztán meg azért, mert rágyújtok. Már­mint a kemény, ned­ves, keserű, büdös, fi­nánclábas Sympho- niára. Egy cigarettára többször is rágyújtok, mert kialszik. Tíz ci­garettára elmegy egy egész doboz gyufám. Délre már egy szál sincs. Újat kell ven­nem. Meg cigarettát is. Fiókomban gyűl­nek a félig üres do­bozok. Minden újabb csomagnál abban bí­zom, hogy nem lesz annyira ... lásd mint fent.... hanem él­vezhetőbb, a füstje lágyabb, illatosabb és így tovább. De nem. Estére olyan a gyom­rom, mintha kilúgoz­ták volna, a nyelvem kiszáradva a szájpad­lásomhoz tapad, s bár telített vagyok, gyötör a nikotinéhség. Szí­vom, szívom eről­ködve, mint lopótök­kel hordóból az idei termést, nyelek és nyögök. Hát én ezt nem csiná­lom tovább! Leszo­kom a dohányzásról! Miért lenne nálam erősebb ez a bűz-bü­dös Symphonia?! Tö­röm a fejem ... Mi­ért? A fejtörés közben rájöttem valamire. Valamire, ami sandán sejteti velem a turpisságot. Vajon nincs-e benne a do­logban az antinikoti- nisták buzgó igyeke­zete, hogy ilyen átko­zottul rossz ez a Symphonia? Nem egyezkedtek-e a gyár­tó céggel, ekként mérlegelve: a dohá­nyosok zöme Sympho- niát szív, s ha elvesz- szük tőle a kedvüket, hátha egy részük le­szokik róla? Ha csak minden tizedik, már az is eredmény. Hát nálam elérték az eredményt! Én többet ezt a Sympho- niát nem szívom. Bár hazai gyártmány — a Sátoraljaújhelyi Do­hánygyár terméke — s úgy illik, hogy a jó hazafi pártolja a ha­zai ipart — ez eset­ben én másként véle- kedek. Slussz! A dohány­zás befejezve! Tegnap délelőtt va­laki megkínált egy Symphoniával. Gon­doltam, elfogadom, elvégre nem kell le­szoknom egyik perc­ről a másikra, meg aztán egy-két slukk után úgyis eldo­bom ... Beleszippan­tottam ... Füstje a régi-kellemes volt, lágy, könnyen égett. Gyanúm támadt. El­kértem a dobozt s ol­vastam: Egri Dohány­gyár. Slussz! A dohány­zás nincs befejezve! De miért lehet csak elvétve kapni ezt a terméket? Egerbe még nem jutott el a dohányzás elleni moz­galom?

Next

/
Thumbnails
Contents