Déli Hírlap, 1978. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-21 / 44. szám

Témakataszter, irodalmi topográfia Műhely és ismeretterjesztés terátus embert sikerüljön megnyerni a nemes céloknak. Szükség van mindazok cse­lekvőkészségére, akik — több- kevesebb intenzitással — az eddigiek folyamán is szívesen dolgoztak irodalmi hagyomá­nyaik népszerűsítése érdeké­ben, igyekeztek felfedezni a legfrissebb törekvéseket, il­letve egyengették a bonta­kozó tehetségek útját. És szükség van a fiatal értelmi­ségiek biztatására, akik ak­tív egyetemi éveik után sok­szor beleszürkültek, belefá­sultak a mindennapi munká­ba; elvesztették érdeklődésü­ket, s ezért vagy azért meg­feledkeztek arról, hogy az is­kolán kívül is sok — önma­gukat is gazdagító — feladat hárul rájuk. Az irodalmi szakosztály alaposan átgondolt tervéből kiderül, hogy az újjáválasz­tott testület nemcsak a pil­lanatnyi helyzetet ismeri jól, hanem a változtatás lehető­ségeit is. Az eddigieknél sok­kal. de sokkal több alkalom nyílik majd arra, hogy talál­kozzanak az azonos érdeklő­désű emberek, s hogy kap­csolatot teremtsenek a kö­zönséggel. Ügynevezett elő­adói témakataszter készül, s ezzel párhuzamosan kiderí­tik, hogy főleg a vidéki telepü­i.'.i'ffTa kel. — 19.16: A Habsburgok. — 19.26: Jó estét, gyerekek! — 19.30: Csak fiataloknak! — 20.30: Hírek. — 20.33: Fények és fénytörések. — 20.59: A Rá­dió Dalszínháza. A denevér. — Közben: 22.25: Hírek. — 22.28: Tíz perc külpolitika. — 23.10: Bródy Tamás szerzeményeiből. — 24.00: Hűek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Fiatalok zenés ta­lálkozója. Szerkeszti: Varsányi Zsuzsa. — A Szinva és Miskolc. A Herman Ottó Múzeum igaz­gatója, dr. Szabadfalvi József előadása. — 18.00—18.30: Észak- majgyarországi Krónika. (Ülése­zett a Sáoraljaújhelyi városi Ta­nács V. B. — A DVTK közgyű­lése. — Hóeltakarítás — korsze­rűbben.) — Helmuth Zacharias zenekara játszik. — Hírösszefog­laló, lap- és műsorelőzetes. Televízió, 1 műsor: 16.26: Hí­rek. — 16.30: Északi sí VB. — 17.35: Mindenki iskolája. — 18.40: És nálatok?... — 19.15: Esti mese. — 19.20: Tévétorna. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Égj, hogy világíts! — 21.25: Néző­pont. A Televízió kulturális fo­lyóirata. — 22.25: Családi kör. Szülők, nevelők magazinja. — 23.15: Tv-híradó 3. — 23.25: Tv_ tükör. Televízió, 2. műsor: 20.01: A modem festészet előfutárai. — 20.40: Tv-híradó, 2. — 21.10: Kalevipoeg földjén. — 21.25: Rendezte: Dömölky János. A 6-os számú kórterem. Szlovák televízió: 15.15: Hírek. — 15.20: Iskolásoknak. — 16.55: Üttörők vetélkedője. — 17.35: Csináld ma|ad! — 17.45: A Szovjetunió történelméből. — 18.20: Dokumentumok. — 19.00: Híradó. — 19.30: Dokumentum­film. — 19.55: A nagy játék. 21.00: A nép legyőzhetetlen had­serege — 21.30: Híradó. — 22.00: A Moszkvai Filharmónia hang­versenye. — 22.45: Sí VB köz­vetítése Lahtiból. Miskolci Nemzeti Színház (f5) : Lorenzaccio. Kiállítások: Miskolci Képtár (10—18) : A XX. század magyar festészete. — Mokri Mészáros Dezső-emlékkiállítás. — Kondor Béla-emlékkiállítás. — Miskolci Galéria (10—iö): Molnár Edit fotói. — Szőnyi-terem (9.30— 18) : Rridovics László festőmű­vész kiállítása. Mini Galéria (10 —18) : „Száll az ének száji/ul szájra”. Gyermekraj z-kiállítás. — József Attila Klubkönyvtár (13—20): Hincz Gyula grafikái. — Herman Ottó-emlékház (10— 18): Herman Ottó élete és mun. kássága. — Herman Ottó Mú­zeum (10—18) : Ember és mun­ka. — Eszak-magyarországf üveghuták. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Magyarok Szí. magyar film Kezdés: f4, hn6, 8 órakor léseken, peremkerületekben, üzemekben, szocialista brigá­dokban milyen lehetőségei vannak a tudomány-, illetve irodalombarát-körök alakítá­sának. Elkészül a megye iro­dalmi topográfiája. Ez alap- feltétele hagyományaink őr­zésének, ápolásának. Kísérlet történik az irodalmi élet tár­sas formáinak kialakítására, gondol a szakosztály a ma­gyartanárok továbbképzésére, s immár név és dátum sze­rint olvasható, hogy 1978-ban mikor és miként ünnepeljük meg nagyjainkat. (Dayka Gá_ bor, Egressy Béni, Kazinczy Ferenc, Kossuth Lajos, Tóth Ede, Lévay József, Kaffka Margit.) A terv — melyből termé­szetesen nem hiányzik Mis­kolc szellemi kultúrájának, irodalomépítésének vizsgála­ta sem — nem néhány „meg­szállott” literátorra épít, ha­nem a legszélesebb társadal­mi összefogásra. Nem is le­het ez másként. Csak a tö­megek érdeklődésének felkel­tésével, orientálásával, s azok cselekvő részvételével alakul­hat ki olyan irodalmi köztu­dat, mely termékeny talaja lehet a születendő művek­nek. • (gyarmati) KOSSUTH Normandia Nyeman Mb. szovjet—francia film Kezdés: 2, Í5 órakor Fekete gyémántok I—U. Szí. magyar film Dupla helyár! Kezdés: 7 órakor HÉV ES Y IV ÄN FILMKLUB Maréknyi szerelem Szí. svéd film 18 éven felülieknek! Kezdés: f5, f7 órakor fáklya r , . ­Az akasztanivalo bolond no Mb. szí. francia film Felemelt helyár! Kezdés: f5, f7 órakor PETŐFI A vád Mb. szí. lengyel film Kezdés: fö, f7 órakor SZIKRA ök ketten Szí. magyar film Kezdés: 5, 7 órakor TÁNCSICS Indiánkaland Ontafíóban Szí. román—francia film Felemelt helyár! Kezdés: f5, f7 órakor SAGVARI A Cigánytábor az égbe megy Szí. szovjet film Kezdés: 5, 7 órakor GÖRÖMBÖLY-KRÜDY Gyalog-galopp Mb. szí. angol film Kezdés: 6 órakor SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Szocia­lista . brigádok akadémiája. — 8.57: Zenés képeskönyv. — 9.12: Solomon zongorázik. — 10.00: Hírek. — 10.05: „Nyitnikék”. Kisiskolások műsora. — 10.40: Válaszolunk hallgatóinknak. — 10.55: Barokk muzsika. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Zsóri Kati énekel. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Zenés játékok­ból. — 9.30: Nóták. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.30: Hírek. — 11.33: A Szabó család. Televízió, 1. műsor: 8.30: Té­vétorna. — 8.35: Tsk^’atévé. — 9.40: Delta. — 10 05: Égi. hosy világíts! — 11.25: Lehet egy kérdéssel több? IN-es felújított Zsiguli eladó. Érdeklődni; Sajószentpéter, Bükkalja út 2. Miskolci Csaba. Péntek—szombat. Veszek! Mindenféle ágy tollat! Magas áron! Házhoz megyekl Címfelvétel: 38-859. ♦ Sára Sándor 80 huszár című filmjéből való a kép, amely magában is felidézi az egész történelmi hangulatát. A vesszőfutás nem volt mindig jelkép A forgatás befejezésével kezdődik A FILM ÚTJA A pécsi szemle után A magyar filmgyártás államosítása 30. évfordulójának jegyében rendezték február 13. és 18. között a X. magyar játékfilmszemlét Pécsett. Kettős, és nem is akármilyen jubi­leum ez, és ismerve a kerek évfordulók iránti vonzalmunkat, az események el is térhettek volna az ünneplés irányába. Becsületére legyen mondva a MOKÉP, a MAFILM, a négy játékfilmstúdió vezetőinek, képviselőinek, az alkotóknak, kri­tikusoknak, a szemle 600 hazai és 100 külföldi vendégének; senki nem ünnepelt csak az ünnep lehetőségének a kedvéért, hanem dolgozott. A 11 ősbemutató, a 13, reprízben játszott magyar film, több külföldi játékfilm vetítése, a Balázs Béla Stúdió fiataljainak műhelymunkáját bemutató előadások, a közönségtalálkozók és a négy vita bőven kitöltötte a pécsi napokat. A sokszínűség és mozgal­masság nem ment a lényeg rovására; nyilvánvalóan két dolog izgatja a film művé­szeit. Maguk és mások pro­dukciójára figyelve tudni akarják, hogy összességében hol tart ma a magyar film, és szeretnék ismerni a pro­dukciók útját. Ez utóbbi volt a témája a Magyar film és közönsége című vitának, amelynek lényegét Schiffer Pál rendező felszólalásában így foglalta össze: a filmmű­vészet nem ér véget a cellu­loidszalagra rögzítéssel. A produkció a maga közegében, a filmvásznon, a közönség előtt él. Vagy ahogyan a mai magyar filmművészetet elem­ző másik tanácskozás előadó­ja, Tóth Dezső, a kulturális miniszter helyettese fogalma­zott: a gondok soha nem há­ríthatok csak a filmművé­szekre, vagy csak a közön­ségre; a konzekvenciák a kettő kölcsönhatásából követ­keznek. Harm'ne év Egy vitától, de még egy hét eseményeitől sem lehet egye­dül igaz szentenciákat várni; harminc évet, de az utóbbi egy esztendőt is csak vázla­tosan lehet felmérni. Ezért készültek előre a rendező szervek; statisztikai kimuta­tásokat adtak a résztvevők kezébe. Mint kiderült, három évtized alatt 433 film készült Magyarországon, és ezeknek 520 millió nézője volt. 1930- tól azonban a gyártás inten­zitása a felére, a magyar fil­mek nézőszáma pedig egy- harmadára csökkent. Az okok ismertek. Az államosítást kö­vető években a filmművé­szetben is a teremtő energiák felszabadulása a jellemző, amelyet az 50-es évek köze­pére visszaesés, a 60-as évek fordulójára ismét fellendülés, napjainkra pedig egyfajta szint jellemez, amelyet so­kan hanyatlásnak tartanak. Becsületesebb, és főként iga- zabb, ha válság helyett kísér­letezésről, útkeresésről beszé­lünk; mindennapjaink átala­kult, bonyolult valóságával kell szembenéznie annak, aki a filmfelvevő mozgását irá­nyítja. A továbbiakban pe­dig a forgalmazás és a mo­zihálózat lehetőségei szabnak utat. Hat szempont és a többi Ahhoz, hogy a film a kö­zönséghez eljusson, ma Ma­gyarországon háromféle lehe­tőség van; a mozi, a film­klubhálózat és az úgyneve­zett társadalmi forgalmazás. A dolog azonban nem ilyen egyszerű, mert mindhárom lehetőséget sok tényező szo­rítja bizonyos keretek közé. Érdekes volt hallani, hogy egy magyar film lehetőségeit manapság hatféle szempont határozza meg; a kategória, a forgalmazás (hány kópia ké­szül belőle, milyen a propa­gandája), de beleszól a stú­diók érdekeltsége, a néző­szám, a külföldi eladás után járó forgalmazási prémium és az alkotót megillető nívó­díj is. Ezek közül a hálózat­hoz tartozó mozik közönségét az érinti, ha kevés a kópia, gyenge a propaganda. Mind­kettőnek tanúi lehetünk ép­pen úgy. mint a régi és mű­vészfilmek mozija, a klubhá­lózat gondjainak. A klubok műsorán nagyon kevés régi film szerepel, és ha a 60—70­es évek termése meg is van, szinte teljesen hiányoznak a dokumentum-, ismeretterjesz­tő és animációs, főként pe­dig a magyar filmek. Társadalmi forgalmazás A statisztika magában ke­vés, nem igazítanak el a leg­frissebb adatok sem, ame­lyek szerint a tavalyi 745 ezer előadást 76 millióan lát­ták, és 14 millióan néztek magyar filmet. Az már töb­bet mond, hogy a moziba já­rók száma az ország lakos­ságának mintegy a felét teszi ki, mert ez arra ösztönöz, 1 hogy megszerezzék azokat is, akik nem járnak moziba. Kü­lönösen a fiatal alkotók vár­nak sokat a társadalmi for­galmazástól, amely az ország ; minden településére, műve- J lődési házakba, oktatási in- ! tézményekbe, klubokba el­juttathatja a filmet. Sikert remélnek az idei Veszprém és Komárom megyei kísérle­tektől, mert ebben látják a film közművelődési feladatá­nak lényegét. ‘De az sem mellékes, hogy így megszapo­rodhatnak az információk, amelyeket nemcsak a közön­ség, hanem a műhelyek, a stúdiók is hiányolnak. A Tanácsház téri Petöfi-em- léktábláról hiányzik egy névelő, más táblákon megkopott az ara­nyozás, elszáradtak a koszorúk, az író-olvasó találkozókon oly­kor csak néhány irodalombarát jelenik meg, nincsenek alkotó viták, orientáló kritika, nemegy­szer elfeledkezünk fontos évfor­dulókról .. . Egyszóval: mindaz, amit irodalmi életnek nevezhe­tünk Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében, illetve Miskolcon, ki­csit szürke, kicsit pangó. Es ezen az a tény sem változtat, hogy — a különböző díjakat te­kintve — nem éppen rossz me­cénás a megye és a város, hogy van irodalmi orgánumunk, sőt néhány fró is él (országos hír­rel) a megyében. A kezdetben felsoroltak tulajdonképpen an­nak a következményei, hogy nincs — helyesebben nem volt — elég erős és találékony iroda­lomszervező, népszerűsítő testü­letünk, apparátusunk. Ismételjük: nem volt, hi­szen a közelmúltban — új tervekkel — újjáalakult a TIT Borsod megyei Szerve­zetének Irodalmi Szakosztá­lya. N Az előttünk levő munka­tervből kitűnik, hogy első­rangú feladatának tekinti „a TIT műhelyjellegének erő­sítését és az irodalmi isme­retterjesztés színvonalának emelését”. Ehhez persze sok minden szükséges, elsősorban az, hogy minél több iroda­lombarátot, magyartanárt, li­KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: KI nyer ma? — 12.35: Melódiákoktól. — Köz­ben: 13.10: Törvénykönyv. — 13.59: Kóruspódium. — 14.19: A képzelet varázslója. — 14.48: Éneklő ifjúság. — 15.00: Hí­rek. — 15.10: Népdalcsokor. — 15.44: Magyarán szólva... — 16.00: Ütközőére — 16.05: Har­sán a kürtszó! — 16.35: C-dúr zongoraverseny. — 17.00: Hírek. — 17.07: Hat év után a Ha­tokról. — 17.32: Pablo Casals gordonkázik. — 18.00: A Sza­bó család. — 18.30: Esti Magazin. — 19115: A dalének­lés mesterei. Enrico Caruso, Beniamino Gigli, Renata Te­baldi és Tito Gobbi olasz da­lokat énekel. — 20.05: Környe­zetvédelmi tapasztalatok a szó. cialista országokból. — 20.35: Fél óra a Muzsikás együttes­sel. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Meditáció — az alkalmazottak munka­idejéről. — 22.30: A Casals Fesztiválzenekar Bach-hangver- senye. — 23.24: Operaegyütte­sek. — 24.00: Hírek. — 0.10: Somló Tamás táncdalaiból. Petőfi rádió: 12.00: A corn- walli kalóz. — 12.30: Hírek. — 12.33: Arcképek a bolgár iro­dalomból. — 12.50: Schubert: Esz-dúr trió. — 13.28: Állatba­rátoknak. — 13.33: Csembaló­muzsika. — 14.00: Kettőtől hatig ... A Petőfi rádió zenés délutánja. — 18.00: Harminc perc ro*k. — 18.30: Hírek. — 18.33: Beszélni nehéz. — 18.45: Berki László zenekara játszik, Talabér Erzsébet nótákat éne­. (Folytatjuk) MAKAI MÁRTA „Sztanyiszlavszkij és a mai színházi folyamatok” cím­mel. magyar és szovjet szín­házi szakemberek részvéte­lével, kétnapos szimpozion kezdődött tegnap Moszkvá­ban. A kiváló szovjet ren­dező és színházteoretikus munkásságát, hatását elemző tanácskozáson magyar rész­ről Almási Miklós, Marton Endre, Ruszt József és Mol­nár Gál Péter vesz részt Budapesten, a Nemzeti Galériában már hagyomány, hogy minden vasárnap délelőtt 11 órától mini-hangversenyt hall­hatnak a kiállításokat látogató turisták és művészetkedve­lők. Vasárnap 30 perces műsort adott a Tolna megyei óvó­nők énekkara. A 65 tagú „aranykoszorús” kórus előadásában egyházi és világi madrigálok, kórusművek csendültek fel. Színházi szimpozion

Next

/
Thumbnails
Contents