Déli Hírlap, 1978. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-21 / 44. szám
Ülést tart a VJKBT elnöksége Holnap délelőtt ülést tart a Miskolc városi-járási Közlekedésbiztonsági Tanács elnöksége. A testület beszámolót hallgat meg a VJKBT elmúlt évi munkájáról és a terület közlekedésbiztonsági helyzetéről. Részletesen foglalkozik a beszámoló a szak- bizottságok elmúlt évi tevékenységével. Az írásos jelentést az 1977. évi miskolci és Miskolc -járási közúti közlekedési balesetek elemzése egészíti ki. Vadászösvényen..! (Sólymos László felvétele) Az indíték már kideríthetetlen Halálugrás a gyerekkel Idézet a rendőrségi vizsgálat jegyzőkönyvéből: „Emberölés bűntette miatt eljárás indult Plósz János Vazul (szül.: 1947. jún. 14.) bányamérnök, a Budapesti Könnyűipari Szerelő- és Építőipari Vállalat miskolci üzemegységének vezetője, Miskolc, Kuruc utca 15. sz. alatti lakos ellen, mert február 17-én 14 óra körüli időben a tőle külön tartózkodó és válófélben levő felesége szüleinek lakására ment, ott betörte a lakás ajtaját és behatolt. Az ott alvó Plósz Vazul (szül.: 1976. dec. 29.) gyermekét ölébe fogta és a gyerekkel együtt a Kuruc utca 15. számú tízemeletes bérház kilencedik emeletére ment, ahonnan a lépcsőház ablakán keresztül a gyerekkel együtt az utcára vetette magát. A helyszínen mindketten meghaltak. A tettest már nem lehet felelősségre vonni. A rendőrségi vizsgálat a ténymegállapítással befejeződik.*’ — Tóth Edit — így mutatkozik be Plósz János felesége. A részvétnyilvánítás után csak akadozva kezdünk. Hogyan jutottak idáig? Apró kis cserepekből áll össze a tört házasság tükre. Látleletek kerülnek elő. Edit előtt egyszer már elsötétült a világ. Ekkor döbbent rá: ez az ember mindenre képes. Ügyvédekhez fordultak, a rendőrséghez tanácsért, segítségért. De a védelmére nem állíthatnak senkinek egy rendőrt... A pénteki tragédia után szombaton levelet hozott a postás. Csütörtökön adták fel Kecskeméten. Fejlécén: Aranyhomok Szálloda. „Editkém! Állandóan rátok gondolok. A kis gyerekünkre és az elrontott életemre, amit becsülettel szeretnék helyrehozni. De tudod, nélküled nem megy ...” Kató néni, Plósz János keresztanyja a halott ruhájáért jön. Elsírja magát. — Úgy szerettem, mint a saját fiamat. — Nekünk kettő fáj — mondja Kató néni Plószék- nál. — Indulatos volt? Ki nem az, amikor családi perpatvar van? Ivott? Ki nem iszik? No és ők nem isszák meg a magukét? — kérdez vissza Plósz néni. — Sohasem panaszkodott a fiam. Pedig mit szenvedett négy évig! Egy nő csak a szájáért kaphat. Editnek meg nagy a szája. Tudja, ő az anyja nélkül nem létezik. — Még egy rántott levest, egy paprikás krumplit sem tudott megfőzni — állítja Plósz bácsi. — A kis nyugdíjból menynyi mindennel kedveskedett Editkének az anyósa — mondja Kosztik Lászlóné, a szomszédasszony. — Mi jó haverok voltunk Jánossal. Mondtam neki: ez a nő nem a te stílusodnak való. Erre ő azt mondta: nem tudok élni nélkülük. Lehet ezer nő, de a család az szent. — A féltékenység őrjítette meg — jellemzi a menyét az anyósa. A férj irataiból itt js előkerült egy levél. „(Anyámék- nak nem mutattam meg) Editkém! Tanuljunk szüléink hibájából és ne kövessük el azt! Mi ne öncélúan szeressük a gyerekünket. Szeretném, ha a fiam — akit nagyon szeretek — büszke lenne ránk...” — Ezért vitte magával — törölgeti a könnyeit Kató néni. — Ez rettenetes — mondja Papp néni —, ezt a Béke utca sem fogja egy darabig kiheverni. — Iszonyatos dráma — tördeli a kezét Bárkái néni. — Pedig olyan jó népek laknak itt. Mi őslakók vagyunk. A kis Editke mindig aranyos lány volt... A Kuruc utca és a Béke utca szomszéd házsor. Pló- széktól, a hetedik emeletről rálátni a Tóthék családi házára. De mikor költözik visz- sza a béke, a nyugalom? Meredten nézek lefelé. Megborzadok. Iszonyatos ez a mélység. Iszonyatos ez a dráma. Valamit keresek a mélyén, amit sehogyan sem találok. A tettes nem védekezhet, nem tiltakozhat. Pici kis áldozata meg pláne nem. OLÁH ERZSI Mákőrlő, kerékpár Megrendeltéit, de ni szállítják Jó évet zárt, jól szolgálta 1977-ben is négy megye lakosságának ellátását a VAS- VILL Kereskedelmi Vállalat. Ennek ellenére néhány esetben kielégítetlenek maradtak a vásárlók igényei. Ennek majdnem mindig az volt az oka, hogy Vagy egyáltalán nem talált gyártót valamely hiánycikkre a kereskedelmi vállalat, vagy ha- talált, nem volt elegendő az ipar kapacitása. Csak egyetlen példa erre: az olyan „népszerű” háztartási kisgépekből, mint a mákőrlő, húsgép, zsemlyeőrlő, vagy passzírozógép, 9,4 millió forint értékű volt a VASVILL igénye. Kapacitást azonban csak 5,5 millió értékűre találtak, de csak 3,8 —3,9 millió értékűre sikerült szerződést is kötni. Ám végül is a gyártó cégek mindössze 2,1 millió értékű háztartási kisgépet szállítottak ... Nem volt, illetve nem lesz könnyű biztosítani a VAS- VILL-nek az 1978. évi árualapokat sem. Az igényelt kerékpárnak például alig valamivel több mint felét vállalt az ipar, s még rosszabb a helyzet a fürdőkádaknál, kazánoknál, de a kértnél kevesebbet szállít az ipar tűzhelyből és gáztűzhelyből is. Építők határon innen és túl A határon túl magas az árfolyama a magyar munkásnak! a magyar építőnek. Elismerik sokoldalú képzettségét, szór« galmát Pozsonyban csakúgy, mint Orenburgban, vagy a tá« voli Angolában. Igaz, hogy a külföldi munkára válogatott szakembereket küldenek és az sem titok, hogy magasabb a kereset, de ezzel együtt is elgondolkoztató, miért övezi jóval kisebb megbecsülés hazai viszonylatban az építőketi A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat pártnapján Cseterki Lajos, az MSZMP KB tagja, az Elnöki Tanács titkáré is feltette ezt a kérdést előadói beszédében. Véleménye szerint sokan és sokszor eltúlozzák az építőipar munkájában kétségkívül fellelhető hibákat, máskor meg — egy-egy sikeres munka után — zeng a hozsanna. A valóságban nem ennyire nagy a kontraszt, nem ilyen fekete-fehér a kép. A BÁÉV ötezer embert számláló kollektívája múlt évi munkájával, különösen a lakásépítési terv teljesítésével, rászolgált az elismerésre. Ez az eredmény — hangsúlyozta Cseterki Lajos — országos viszonylatban is figyelmet érdemel. A lakáshelyzet javítása a párt és a kormány életszínvonal-politikájának kiemelten fontos részé. Az építők tehát a terv maradéktalan teljesítésével a megyében és Miskolcon, az életszínvonal emeléséhez járultak hozzá jelentős mértékben. Erőfeszítéseik értékét nem kérdőjelezheti meg az sem, hogy a lakásépítéshez kapcsolódó számos más beruházás (közintézmények, boltok stb.) nem valósult meg. A beruházási piacon uralkodó feszültségek Borsodban az országos átlagnál is élesebben jelentkeznek. Megyénkben jelenleg is körülbelül négy-öt milliárd forintra tehető azoknak a beruházási munkáknak az értéke, melyek meghaladják az építőipar teljesítő- képességét. E feszültség pedig károsan érezteti hatását többek között a munka minőségében is. Az építő vállalatoknak manapság könyörögnek a beruházók és hajlandók kisebb- nagyobb engedményekre is, ha a kérés meghallgatásra talál. Az építőipari vállalatok vezetőin, dolgozóin múlik, hogy mennyire élnek vissza kivételes helyzetükkel. Más oldalról nézve viszont egyáltalán nem irigylésre méltó ez a kivételes helyzet. A túl sok párhuzamosan futó beruházás lehetetlenné teszi az erők koncentrálását, a brigádok ide- oda vezénylése, szüntelen átcsoportosítása megnehezíti a munkaszervezést és végső fokon a termelékenység, minőség rovására megy. A kormány tetemes összeget szavazott meg — póthitel formájában — az építőipari kapacitás növelésére. Megyénkben azonban ez a támogatás a közeljövőben még alig-alig érezteti kedvező hatását. A feszültség enyhítésére ezért más lépéseket is kellett tenni. Mindenekelőtt a párhuzamosan futó beruházások számát csökkentik. A folyamatban levő kiemelt beruházások befejezése érdekében „csak” két új nagyberuházás indult az idén, közülük az egyik az LKM acélműve. Nem kívánatos a beruházási szint túlteljesítése, az építőipar adósságának csökkentése annál inkább. A BÁÉV az idén másfél milliárd forint értékű termelési tervet hajt végre. Munkájában továbbra is központi helyet foglal el a lakásépítés, Miskolc fejlesztése. És bár a körülmények semmivel sem kedvezőbbek, mint tavaly voltak, a kollektíva tovább kívánja javítani a munka minőségét. Van mit javítani! Ha a közvélemény el is túlozza néha a hibákat, a kritika nem teljesen alaptalan. Még mindig lehet látni az építkezések környékén munkaidőben sörözgető munkásokat, és, ha beázik egy vadonatúj épület teteje, azt sem lehet „objektív” körülményekkel magyarázni. Szóval jó lenne, ha a „Senki sem lehet próféta saját hazájában” közmondásra egyre többször cáfolnának rá a mi építőink, és nem kellene határon túli példákkal bizonyítani hozzáértésüket, szorgalmukat (békés) Védett tájak Mind többen Rádiós kapcsolat Kassával Tanösvények a Bükkben Műsorokat, munkatársakat cserélnek Természeti értékeink megóvására az idén újabb területeket von védelem alá az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, s a már védett mintegy 300 ezer hektárnyi területen intenzív fejlesztés indul meg, hogy ezek a vidékek mindinkább a lakosság, a kirándulók érdekeit szolgálják, a szó szoros értelmében közkinccsé váljanak. Magyarország területének mintegy 3 százaléka áll jelenleg természetvédelem alatt, a következő évtized végéig folyamatosan további 200 ezer hektárra terjed ki az oltalom, s ez az 5 százalékos arány európai viszonylatban is igen előkelő helyezést jelent, más országok hasonló természetvédelmi törekvéseivel összehasonlítva. Az idén a Pilis, a Börzsöny és a budai hegyek egy részét vonják védelem alá, összesen mintegy 40 ezer hektárt. A budai hegyek és a Pilis nem is annyira növény- vagy állatvilága, hanem inkább fekvése miatt érdemli ki a védelmet. A sokféle tájvédő intézkedés között szerepel, hogy újabb kőbányákat sem nyitnak, sőt a meglevők egy részét is lezárják, visszatelepítve ide az eredeti növény- takarót. Máshol azonban — elsősorban a két nemzeti parkban, a Hortobágyon és a. Bükkben — éppen az intenzív fejlesztés a feladat, hogy a nagyközönség számára teremtsék meg itt a turizmus, a kirándulás feltételeit. Útmutató táblákkal a táj értékeit bemutató „tanösvényeket” alakítanak ki, fogadóközpontokat építenek, ahol filmvetítés, tájékoztatás segíti a, vidék megismerését, s szakképzett vezetők kalauzolják majd a látogatókat. Újabb természeti értékeket is bekapcsolnak a turizmus vérkeringésébe, így megteremtik a ipoly- tarnóci ősállatmaradványok bemutatásának feltételeit, s a Szemlőhegyi-barlang is látogatható lesz. Miskolcon A következő, VI. ötéves tervidőszak elején, 1981-ben 214 ezer lesz Miskolc lakossága. Ez azt jelenti, hogy egy évtized alatt (1971—1981 között) majdnem harmincezerrel nő a város lakóinak száma. Érdekesnek tűnik, hogy amíg a lakónépességen belül a családok száma egyenesen nő: 10 év alatt 68 ezer 216- ról 80 ezer 451-re, addig az átlagos családnagyság 2,71- ről 2,66-ra csökken. Hiányszakmák Városunk munkaügyi szakemberei 22 olyan szakmát tartanak nyilván, amelyek elsajátítására évről évre kevesebb fiatal jelentkezik. Öt év alatt a bánya-elektrolaka- tosnak jelentkezők száma 76,2 százalékkal, az öntőknek jelentkezők száma 73,5 százalékkal, a vájártanulóké 46,2 százalékkal, a mintakészítőké 84,4 százalékkal, a sütőké 63,4 százalékkal csökkent. A népszerűtlen szakmák között található a hengerész-forrasz- tár, a kovács, a cipész, a gépszerelő és a gépi forgácsoló, vagy például az üvegező is. • A sajtó már beszámolt róla: nemrég együttműködési munkatervet írtak alá a Csehszlovák, illetve a Magyar Rádió vezetői. A jövőben a két ország rádióállomásai — a vidéki stúdiók is — szorosabb kapcsolatba kerülnek egymással, rendszeressé válik közöttük az egyes műsorok, illetve a munkatársak cseréje. Paulovits Ágoston, a Magyar Rádió miskolci stúdiójának vezetője elmondta: az együttműködési megállapodás aláírása előtt néhány nappal városunkban vendégeskedett Milan Tutko, a kassai rádió igazgatója, illetve a zenei szerkesztő, Frantisek Gomulcsak. Nem első alkalommal találkoztak a miskolci rádiósokkal, már korábban több olyan műsort cseréltek, amelyek a szomszédos népeket egyaránt érdeklik. (A miskolci rádió legutóbb a múlt szombaton sugárzott a kassai stúdióban készített műsort.) ACÉLMŰ in. ACÉLMŰ OTT A kassai rádióhallgatók rövidesen megismerkedhetnek az LKM 10 milliárd forint értékű beruházással épülő kombinált acélművével, abból a húszperces ösz- szeállításból, amelyet a miskolci rádió munkatársai készítenek. Ennek külön érdekessége, hogy Kassán már működik a miskolcihoz hasonló kombinált acélmű. A tervek szerint a miskolci rádiósok a közelgő április 4-e alkalmából, ugyancsak húszperces összeállításban mutatják be a kassai rádió- hallgatóknak a fejlődő Észak- Magyarországot. Ennek viszonzásaként a kassai stúdió munkatársai május 9-e, Csehszlovákia győzelmi napja tiszteletére szűkebb hazájuk életéről, eredményeiről készítenek műsort. A ké város rádiósai a jövőben rendszeresen megemlékeznek december 3-ról, illetve január 18-ról, Miskolc és Kassa felszabadulásának évforduló járói. Olyan vállalkozások issze repelnek, hogy a két város rádiósai közösen készítenek műsorokat Kelet-Szlovákiá ban, illetve Észak-Magyar- országon. Ez tulajdonképpen már magába foglalja a két stúdió között a munkatársak kölcsönös cseréjét. De érdemes megemlíteni, hogy az elmúlt év végén a miskolci stúdió vezetője, Nagy István szerkesztővel együtt a kassai rádiónál járt, ahol egy összeállítást készítettek, a vendéglátókkal közösen. A ZENÉHEZ NEM KELL TOLMÁCS... Jelentős hangsúlyt kap a tervekben a zenei anyagok, összeállítások rendszeres cseréje is. Ez az a műfaj, amelyhez még tolmács sem kell... A népzenei műsorok mindenképpen előtérbe kerülnek, hiszen a földrajzi közelségnek megfelelően, a két nép zenei anyanyelve is közel áll egymáshoz. Abban, hogy a két rádióstúdió kapcsolatai ilyen kedvezően alakultak — s a jövőben még szorosabbá fűződnek — nagy szerepe van annak a baráti, elvtársi együttműködésnek, amely a két szomszéd megye párt-, társadalmi és tanácsi vezetői között már évekkel korábban létrejött. Többek között ezt is hangsúlyozta az egésa ország rádióhallgatói előtt Jan Velez, a Kassai Nemzeti Tanács elnöke, aki az emlékezetes, novemberi miskolci rádiósnap alkalmából városunk vendége volt. (keglovich) i \
