Déli Hírlap, 1978. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-07 / 6. szám

Ratatata-ta Beleremeg az ember. Ra- tatala-ta... A kívülálló, a bámészkodó csodálkozik: jár mindenük, a legkisebb por- cikájuk is. Zaj. Az üvegek is remegnek... Hogy lehet ezt bírni? — Megszokjuk ... — mond­ják a munkások. Megszokják? Lehetetlen. Beszéltem olyan munkással, aki ezt csinálja már évek óta, s poharából kilöttyen a bor, kanalából a leves. „Ráz­kódik.” Nem lehet megszok­ni. Sokan szívbetegek lesz­nek. A légkalapácsosok. Sen­ki sem irigyli őket, ám cso­dálatunk az övék. Ratatata- ta. Reped, törik az aszfalt, a beton, a kompresszor nyom­ja a levegőt. Nincs megállás, csak rövid pihenőre, reggeli­re, ebédre. Hideg van, most különösen fáj a kalapács ülése. A járókelők ... : — Gázszivárgás ... — Csőtörés ... — Szerintem telefonká­belt fektetnek le ... Ahányan vannak, annyi vélemény, találgatás. Ilit is csinálnak? A TIGÁZ mis­kolci egysége a hét elején kezdte bontani a négysávos Szeles utca közepét. Bal ol­dalt járművek, jobb oldalt járművek Dolgoznak. A Be­loiannisz utca felől kikanya­rodó gázvezetéket váltják ki, s a régitől, amely már el­használódott, körülbelül egy méterre új acélcsöveket fek­tetnek le, másfél méter mé­lyen. A munkával a húsz ember előreláthatólag a jövő héten végez. Ratatata-ta . .. (illésy) # Jár a kalapács, remeg az ember, törik a beton. iff Másfél méterre a föld alatt, egyelőre még cső nélkül... (Sólymos László felvételei) A földcsuszamlás után Mi lesz a Vargahegy sorsa? A múlt év februárjában, a nagy esőzések következté­ben, földcsuszamlás történt a Vargahegyen. Több lakóház megsérült. Török Ferencné az itt élők nevében az iránt érdeklődött, hogyan halad a helyreállítás, s egyáltalán mi lesz a sorsa a település­nek. Mint annak idején beszá­moltunk róla, a városi ta­nács haladéktalanul intézke­dett, és az életveszélyessé vált épületek lakóit szükség- lakásokban helyezte el. Az Állami Biztosító kártalaní­totta — a biztosított! — in­gatlanok tulajdonosait. A ta­nács III. kerületi hivatalá­nak műszaki osztálya pedig figyelőrendszert szervezett, hogy megelőzzék a hasonló események bekövetkeztét. Jó hír sízöknek Ihín kúton, minden este Egyre növekszik az érdek­lődés — egyre csökken az al­kalmas hófelület. Kivéve Bánkutat! Ott ugyanis min­den pályán sízésre alkalmas hó található. A hétvégék azonban ma már nem elégí­tik ki az igényeket, sokan hét közben is szeretnének sí­elni. Igen ám, de mire mű­szak után kiérne a sportked­velő, addigra besötétedik. A Bánkúti Sí Klub vezető­sége kedden ülést tartott, s És ezzel még mindig nem ér­tünk az intézkedések végére: a múlt év szeptemberében — a tanács megbízása alap­ján — a Földmérő és Talaj- vizsgáló Vállalat hozzálátott a földcsuszamlás okánák ki­vizsgálásához. A városi tanács építési és közlekedési osztályának tájé­koztatása szerint a vizsgála­tok nem zárják ki egy újabb csuszamlás lehetőségét, ezért építési tilalmat rendeltek el a Vargahegyre. Ez azt jelen­ti, hogy az életveszélyessé vált és lebontott épületek helyére nem építhetnek új házakat a tulajdonosok. A kisebb mértékben megr rongálódott lakóépületek helyreállításáról — elemi kárról lévén szó — a tulaj­Tavaly körülbelül 46 mil­liárd forint értékű külföldi árut kínáltak az üzletek; az összes forgalomba került árucikknek mintegy 18 szá­zaléka származott importból. A lakosság ellátásában ál­landóan növekszik a beho­zatal részaránya, de szerejie is. TÖBBET, MINT TAVALY donosok kötelesek gondos­kodni. Ehhez segítséget kap­tak azok, akiknek biztosítási szerződésük volt, mivel — mint fentebb már említettük — kártérítésben részesültek. A helyreállítási munkák­hoz az Építőipari Minőség- vizsgáló Intézet miskolci ál­lomása szakvéleményeket ké­szített — ugyancsak a tanács megrendelésére. E szakvélemények a III. kerületi tanácsi hivatal műszaki osztályán megte­kinthetők. A műszaki osztály folyama­tosan intézkedik a helyreál­lítások érdekében. A Vargahegy további sor­sáról még annyit, hogy az érintett terület kisajátítását nem tervezi a tanács. B. D. emelkedése miatt sem lénne célszerű korlátozni behozata­lukat. Arról sincs vita, hogy fo­kozzuk-e behozatalunkat a fejlődő országokból. Hiszen a többi között Indiából, Egyip. tómból, Iránból, Pakisztán­ból, Algériából és Szíriából eddig is kölcsönösen előnyös feltételek mellett vásárol­hattunk mind élelmiszereket, mind iparcikkeket. Miből, mennyit importálunk az idén? Külföldi áru az üzletekben Hétfőtől: V ásd rí (is minta után Sajtótájékoztató a VASVILL-nél A vevő ezután bemegy a két kijelölt miskolci bolt egyi­kébe, kiválasztja — minta után — a neki tetsző mosó- vagy hűtőgépet, majd a VASYTLL (a bolt jelzése után) a lakására szállítja. A szállító kocsi, s az üzembe helyező szakemberek nem egy gépet visznek, hanem többet, hogy ha az úton mégis valami baj éri az árut, azonnal, helyben másikat ad­hassanak helyette. így az áru a termelőtől a nagykereske­delmi vállalaton át közvetlenül a vevőhöz kerül, annak elle­nére is, hogy netán nem a nagykereskedelmi vállalat, ha­nem a kiskereskedelmi vállalat üzletében vásárolta a vevő. Ezzel komoly fuvar- és eszközlekötési költségeket takaríthat meg a népgazdaság, nem kell a boltban raktározni az árut, s a vevő is gyorsan megkapja a kiválasztott árut. Körülbelül ez a lényege a hétfőn életbe lépő új keres­kedelmi módszernek, a min­ta utáni vásárlás bevezeté­sének. Ezt a módszert eddig még sehol nem alkalmazták az országban. Ezért váltott ki nagy érdeklődést dr. Csűri Ferencnek, a VASVILL Ke­reskedelmi Vállalat igazga­tójának e témával foglalko­zó sajtótájékoztatója. — A minta utáni értéke­sítés bevezetésével a Belke­reskedelmi Minisztérium bí­zott meg bennünket. Kísér­leti jelleggel — Borsod, He­ves, Hajdú-Bihar és Sza- bolcs-Szatmár megyében — vezetjük be az új kereske­delmi módszert, amelytől mi is sokat várunk. Az áru út­jának rövidítése mind a népgazdaságnak, mind a vál­lalatoknak, mind a vevők­nek csak jót hozhat. Egye­lőre csak a mosó- és hűtő­gépeknél tudjuk alkalmaz­ni... (igaz, Gyöngyösön kí­sérletképpen a tv-vel is pró­bálkozunk ...), ám később bővítjük az árulistát. Hadd mondjam el, hogy a felké­szülés rendkívül gondos munkát igényelt. Mind a négy megye tanácsának ke­reskedelmi osztályaival, kis- kereskédelmi vállalataival, MESZÖV-jeivel egyeztettük elképzeléseinket. Az elmúlt év októberének második fe­lében Miskolcon, a belke­reskedelmi miniszterhelyet­tes vezetésével zajló tanács­kozás zárta le az előkészü­leti munkákat. Miskolcon, illetve a me­gyében, egyelőre két egy­ségben kezdődik meg janu­ár 9-én, azaz hétfőn, a min­ta utáni értékesítés. A VAS­VILL és a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat miskolci, Széchenyi út 56. sz. alatti 135. sz. közös üzemel­tetésű boltjában, és a VAS­VILL Kereskedelmi Vállalat miskolci, Kruspér utcai be­mutató szakboltjában. (Utób­biban körülbelül csak egy hét múlva, mivel rekonstruk­ciós munkálatok folynak!) Ezzel együtt természeteser a másik három megye szak­boltjaiban is. Ny. I. Budapestre is Bizonyára kevesen tudják, hogy a Borsod megyei Vér­transzfúziós Szolgálat a me­gye szükségletén túl fővá­rosi vérigényeket is kielégít. A speciális, kiemelt, orszá­gos feladatokat ellátó, s kü­lönösen a téli—nyári hóna­pokban vérhiánnyal küzdő Budapest számára Borsod­ból évente 1000—1500 liter vért biztosítanak. Hány magányos ember él hazánkban? A Nők Lapja Magány című vitája arról ta­núskodik, hogy jóval több, mint bárki gondolná. Nem öncélú hát az igény: a ma­gányosság ellen — a társta- ! a noli érdekében — országos érvényű intézkedésekre van szükség. És valami már mintha el­kezdődött volna... A Négy Évszak társkereső iroda munkatársai ugyanis azon fáradoznak, hogy szorosabb kapcsolatot építsenek ki a magányosok klubjai között. Ezek közül az egyik, az or­szágban másodikként 1972- ben megalakult klub a MÁV Vörösmarty Művelődési Há­zában kapott otthont. A klub vezetője. Szilágyi Jánosné mondta: minden­képpen hasznos volna, ha a magányosok klubjai a jövő­ben nem lennének magá­nyosok; a közöttük kialakí­úgy döntött, hogy a hét köz­ben is síelni akarók segítsé­gére siet. Eddig is lehetett már este síelni Bánkúton — de csak szerdán és szomba­ton. Most heti öt napra bőví­tették a lehetőséget; mától minden este — vasárnap és hétfő kivételével — igénybe­vehető a sípálya. „Nyitvatartás” 17 órától 19.30 óráig. Ma is, holnap is. és így tovább — amíg a (hó-) készlet tart! tandó kapcsolat sok újdon­ságra — elsősorban változa­tosabb programokra — adna lehetőséget. A tervekben már szere­pelnek különböző közös ren­dezvények, amelyek közül a legelsőre a jövő hónap kö­zepén kerül sor: Debrecen­ben farsangi bállal egybe­kötött ismerkedési esten vesznek részt az ország ha­sonló klubjainak vezetői és tagjai. A továbbiakban ta­pasztalatcserék, a különböző városokban működő klubok meglátogatása és ismerkedé­si estek szerepelnek a közös programban. A magányosok klubjainak vezetői és a kapcsolatuk szo­rosabbá fűzésén fáradozó szakemberek — pszichológu­sok, újságírók, tanárok stb. — már most megfogalmaz­ták közös óhajukat: szeret­nék létrehozni a klubok köz­ponti irányítását. K. J. Importlehetőségeink termé­szetesen a fogyasztási cik­kekből is korlátozottak, de — amint évtizedek óta rend­szeresen — az idén is to­vább bővülnek. A Belkeres­kedelmi Minisztérium tervei szerint 12 százalékkal több fogyasztási cikket hozhatunk be, mint tavaly, összesen 52 milliárd forint értékben. Az szocialista országok többségével már befejeződ, tek az erre vonatkozó állam­közi tárgyalások: megálla­podtak. hogy a kontingense­ken belül milyen árucsopor. tokát szállítunk kölcsönösen egymásnak. A már bevált, megkedvelt termékek mellett eljutnak hozzánk a baráti or­szágok újabb fogyasztási cik­kei is, amint mi is szállítunk hasonlókat. Az állami szinten szabá­lyozott importot egyre növek­vő arányban egészítik ki azok az áruk, amelyek az úgynevezett választékcsere és a határmenti árucsere kere­tében érkeznek hozzánk. Eze­ket a kereskedelmi vállala­tok, szövetkezetek maguk választják és cserélik ki. AMIT MEGSZOKTUNK Szakmai körökben folyik még a vita azon, hogy mit, és milyen arányban impor­táljunk a dollár elszámolású országokból. Szinte vala­mennyi nagy- és kiskereske. delmi vállalat azt a cikk­csoportot tartja a legfonto­sabbnak. amelyikkel foglal­kozik ; annak behozatalát szeretné fokozni. A döntés­nél azonban a lakosság, a fogyasztóközönség érdekét kell elsődlegesnek tekinteni. Ennek megfelelően az idén is az igényeknek megfelelő mennviségben — tehát gya- koratilag korlátlanul — im­portálunk citromot, kávét, fűszereket, halkonzerveket. Ezek a cikkek annyira be. épültek a hazai fogyasztásba, hogy még a világpiaci árak SZERSZÁM, BARKÁCSCIKK Ami pedig a fennmaradó dollárkeretet illeti, a Belke­reskedelmi Minisztérium ille­tékes főosztályának vélemé­nye szerint továbbra sem lu­xuscikkeket, hanem a széles fogyasztói rétegek számára szükséges árukat kell vásá­rolni. Már régebben szűkí­tették a cigaretták és a sze­szes italok választékát, de most felmerül: érdemes-e például továbbra is impqr- tálni pipereszappant, mikor köztudott, hogy a csekély be­hozott mennyiség pult alatt fogy el, és lényegében csak az emberek hiányérzetét — ha úgy tetszik: a „hiánycik­kek” számát — növeli? Nem­leges döntés esetén több jut­na bébiételekre, diabetikus készítményekre, borotvapen­gére, vagyis fontosabb igé­nyeket kielégítő cikkekre. Talán kevesebb devizát kell költenünk az idén na­rancsra és banánra is, te­kintettel a tavalyi gazdag almatermésre. Sőt, esetleg csökkenthető egyes drágább nyugati üvegáruk, kötött hol­mik, órák, ajándéktárgyak, napszemüvegek behozatala is; és helyettük nagyobb válasz­tékban jutna az ületekbe sportszer, játékszer, mező- gazdasági és kerti szerszám, sokféle keresett és alig kap­ható barkácseszköz. A fogyasztási cikkek im­portjának meghatározásakor is kell tudni nemet monda­ni, hogy — a. kül- és a bel­gazdasági szempontok figye­lembevételével — a lakosság minél szélesebb rétegeinek igényét lehessen kielégíteni. A Minisztertanács, amikor felemelte a fogyasztási cik­kek behozatalára fordítható dóllárkeretet. ezt a meggon­dolást ajánlotta a részletkér­dések eldöntésére hivatott fő­hatóságok, vállalatok figyel­mébe. GÁL ZSUZSA A Négy Évszak szervezi Társakra talált a magányosok klubja í Gázosok...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents