Déli Hírlap, 1978. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-07 / 6. szám

Félhangok, felhangok nélkül Hangszerek mestere Benn, a kicsiny műhelyben a névtáblán és a telefon­könyvben is ez áll: Ifjú Elek Sándor hangszerkészítő Hetvenhat éves. Mai beszélgetésünk kez­detén rájöttünk, hogy az ..if­jú” előtag egyáltalán nem elírás. Nem elírás, mert Sán­dor bácsi sportol, nem is ke­veset. Évi ezerkétszáz kilo­métert kerekezik. Valamikor, húsz évvel ezelőtt kezdte. Akkor még P stre is két ke­réken gurult. Egy létrára nézek a mű­helyben, a Széchenyi út 52. szám alatt. — Meg ez is. Naponta me­gyek le és föl annyit, hogy akár az Eiffel-tornyot is megmászhatnám. Hogy milyen is a műhely? A földszint alapterülete alig félszobányi. Itt találhatók a már kész, illetve a félkész hangszerek. A „művek” fenn készülnek, a félemeleten. Ide vezet a létra. — És csak kondíciója miatt érzi azt, hogy ifjú? — Nem. Apámat is Elek Sándornak hívták: hegedűi az országon túl is hírnevet szereztek neki. Hitelrontás lenne, ha apám nevén szere­pelnék. Egyébként tudniuk kell, hogy nap mint nap Elek-hegedűt keresnek. Ha hiszik, ha nem, nekem sincs egy darab sem... Amennyire az ajtózár megengedi, cseng-bong, ze­nél egy harang. Még 1920- ban szerelték fel. Az ajtózár azonban nem enged, így tü­relmesen vár Tőkés András, a tejipari vállalat gépkocsi- vezetője, legyesbényei lakos. Némi izgalommal figyelem a párbeszédet. Egy tangóhar­monikáról van szó: — Eltörtek a váltók! Fo­gadjunk, hogy nem maga használta! — Tudja, én karácsony­kor is dolgoztam, és az uno­kaöcsém elkérte ..., persze egy-két billentyű már ne­kem sem ugrott vissza. A mester tapogatja, néze­geti, kipróbálja, és máris közli á diagnózist: — Jó tíz nap. Kettőötven, garanciával. — Nem sok — súgja ne­kem a kuncsaft —, én két billentyűért is megadtam volna ennyit. — Apám tanított. Persze nemcsak engem, hanem Csi­szárt is. Bizonyára ismeri. Most ment nyugdíjba. Hege­dűiét ma is keresik, 10—20 ezer forintot is adnának ér­te. Dehát nincs. Szóval, vagy ötven éve szabadultunk. Az # Elek Sándor és műhelye. Mindent javít, ami nem elektro­mos ... — És a hangszerekhez? — Mindegyikhez, ami nem elektromos. De, sajnos, egye­dül vagyok, így a feladatom is sokszorozódik. Olyannyira, hogy a hangszerbolt garan­ciális javításait is én vég­zem. — Utánpótlás? — Szinte nincs. A központ — ha én már nem bírom to­vább — a debrecenihez ha­sonlóan bizonyára szervez majd Miskolcon is ipari ja­vító szövetkezetét. Sanyi bácsi hetvenhat éves. Észak-Magyarországon rajta kívül nincs hangszer- készítő. Ahogy elmondta, és ahogy szeretné, rá még tíz évig lehet számítani. De mi lesz azután? D. TÓTH BÉLA Ki legyen a „ pénzügyminiszter? • Gazdálkodási szokások • Családi demokratizmus A történelem folyamán a min­denkori társadalmi viszonyok­nak megfelelően a háztartások­ban különböző gazdálkodási szokások jöttek létre. Például a polgári életforma általános vo­nása volt — városon és falun is —, hogy a pénzzel a férj, a családfő rendelkezett. Havonta vagy naponta odaadta a szüksé­ges kosztpénzt a „házi tűzhely őrének”, s a családtagok is megkapták a rájuk jutó részt. A múltból átöröklött gazdálko­dási magatartás-minta a ma csa­ládtípusára már kevésbé jellem­ző. ® KÖZÖS KASSZA, KÖZÖS FELELŐSSÉG A közelmúltban — a Köz- gazdasági és Jogi Könyvki­adó gondozásában — meg­jelent Hoffmann Istvánná „A magyar háztartások gaz­dálkodási modellje” című könyve, melyben a szerző ezt írja: „A szocialista fej­lődéssel a családon belüli szerepek is megváltoztak, aminek fő oka a nők töme­ges munkába állása. Ez a körülmény megváltoztatta a nők státuszát a családban, ami azzal jár. hogy már nem képesek a korábbi, hagyo­mányos női szerepkör mara­déktalan betöltésére, ambí­cióik gyakran konfliktusok forrásává válhatnak. A munkához és a tanuláshoz való azonos jog a férfi és a nő kapcsolatában újszerű, csak a szocialista társada­lomban megjelenő normatí­vák elfogadásával jár együtt”. A családi jövedelem előte­remtésében lényeges részt vállal a nő, tehát a családi költségvetés készítésében, a közös pénz beosztásában is egyenrangú szerepet tölt be. Az a kérdés, hogy ki legyen a család „pénzügyminiszte­re”, ma már elviekben nem döntő, de meghatározó, mi­vel a gazdálkodás tervszerű­sége a közös kassza kezelési módján, a család jövedel­mének beosztási formáján is múlik. A közös jövede­lem felosztására egyre in­kább jellemző a családi de­mokratizmus. a több kereső jövedelmének együttes keze­lése. melyben — vitathatat­lan — általában az anyák, a feleségek vállalják a na­gyobb felelősséget. ® TAKARÉKOSSÁGRA TÖREKSZENEK Az említett tanulmány — mely több mint 1650 magyar család megkérdezésével, évekig tartó kutatómunkával készült — a háztartási pénzgazdálkodás magatartási tényezőit is feltár­ta. A „takarékos gazdálkodás” jelzője illeti meg a magyar csa­ládokat, mivel nagyobb hánya­duk a befolyt összeg egy részét megtakarítja, hogy milyen for­mában, az a havi jövedelmek­től is függ. A háztartások 14,2 százaléka havonta meghatározott összeget tesz félre, kevesebbet — évente mintegy 10 ezer fo­rintot — takarítanak meg azok, akik hó végén az „amennyi megmarad” összeget rakják ta­karékba. Legnagyobb az inga­dozás az alkalomszerű, váratlan jövedelmekből adódó megtaka­rításoknál. Ez utóbbi inkább a községi háztartásokban tapasz­talható. Általánosan észlelhető a ház­tartások kiadási szerkezetén a takarékossági hajlam, ami ma­gyarázható a még háború előtti alacsony életszínvonal, létbi­zonytalanság és az ötvenes évek rossz áruellátásával együttjáró túlzott felhalmozás tudati rög- ződésével is. Elterjedt vélemény a magyar családokról, hogy jól gazdálkodnak: nem költenek fe­Egy megrendelő és a mes­ter. Bizony, a javításra ho­zott Weltmeister tangóhar_ monikának sok hibám van. (Kerényi László felvételei) én oklevelem is hegedűké­szítésre szól. De hát válto­zott a világ! Idős prímások hozzák be hangszereiket, hogy nem kell. Azt mond­ják, a fiaik, a fiatalok már csak gitárral játszanak. Egy javításra váró gitárt mutat. — Nézze meg ezt! A nya­ka tört le, de eladták. Alig kétszáz forintért. Merthogy nekik csak az elektromos ze­ne kell. Ahhoz, sajnos, nem értek. Harmincéves a Filatéliai Szemle A bélyeggyűjtők kedvenc szaklapja, a Filatéliai Szemle jubileumot ünnepel. Harminc évvel ezelőtt, 1948 januárjában jelent meg első száma. Akkor Munkás Bélyeggyűjtő volt a címe, majd 1951-től viseli jelenlegi nevét. A miskolci bélyeg- gyűjtők is tudják, hogy harminc évvel ezelőtt jóval kisebb terjedelemben, jóval szerényebb köntösben készült, de munka­társai, szerkesztői már akkor is arra törekedtek, hogy minél szélesebb körben ismertessék meg a filatéliai kutatómunka eredményeit, az alakuló körök életét, minél szélesebb körben szerettessék meg a bélyeget, a bélyeggyűjtést. A lap évfordulója alkalmából filatelista dokumentummal is gyarapíthatják a gyűjtök a gyűjteményeiket; a posta ugyanis levelezőlapot bocsátott ki. Az ezzel kapcsolatos emlékbéilyeg- zöt az év első hónapjában használja a MABÉOSZ postahiva­tala. A miskolci bélyeggyűjtők több ezres tábora nevében kö­szöntjük a Jilatelia ezernyi színét tükröző jubiláló lapot. • • Ötezer éves rejtély Tűvel gyógyítani Az akupunktúra, ez a kí­nai eredetű tűszúrásos népi gyógymód mindinkább tért hódít korunkban, bár ötezer év kevés volt hatásmecha­nizmusának felismeréséhez. Világszerte sók intézetben végeznek kísérleteket, a vo­natkozó szakirodalom hívei és ellenzői „ádáz csatájának” színtere. A vélemények vég­letesek: sokak szerint reá­lis gyógymód, amelyet bát­ran alkalmazhat az értő és lelkiismeretes orvos, mások egyszerűen kuruzslóknak ti­tulálják alkalmazóit. Mitől szűnik meo a tájdalom? Az akupunktúrának több elmélete ismeretes. Az ere­deti kínai felfogást — a bőr felszínén 365 olyan pont van, amelyek megszúrásával az egészség helyreállítható — ma már kevesen osztják, ugyanakkor egyre nő azok tábora, akik szerint az aku­punktúra lényege a hipnó­zis, azaz ráhatással létreho­zott alvási, érzéketlenségi ál­lapot. Az idegélettan kutatói sze­rint lehetséges, hogy az aku- punktúrás szúrások nagy frekvenciájú, hosszú ideig tartó kisüléseket idéznek elő az érző rostok minden típu­sában, s valójában ez „blok­kolja” a fájdalomérzetet. Al­kalmazása éppen a fájda­lomcsillapítás terén a legel­terjedtebb: főleg mozgás- szervi,, ízületi betegségeknél; ám egyesek szép jövőt sza­vaznak a sebészetben törté­nő alkalmazásának is, külö­nösen olyan esetekben, ami­kor valamilven oknál fogva az operálandó beteget nem lehet altatni. Az állandó fájdalomérzet számos orvosi szakág számára jelent ne­héz problémát, ezért az aku­punktúra csillapító hatását sokfelől vizsgálják. Kísérlet követekkel Nem árt emlékeztetni, hogy maguk a kínai orvo­sok is óvatosan nyilatkoz­nak a módszerről. Szerintük minden tíz beteg közül egy alkalmas arra, hogy fájdal­mát e módszerrel csillapít­sák. Ennek ellenére mind több az alkalmazására vo­natkozó kísérlet a legkü­lönbözőbb orvosi ágazatok­ban, egészen a szülésmegin­dítás tűszúrásos próbálkozá­sáig, vagy az elhízás aku- punkturális kezeléséig. Erő­sen megoszlanak a vélemé­nyek, s a tudományos le­írásokra hivatkozóknak nem árt felfigyelniük arra, hogy a ma Nyugat-Európa-szerte hozzáférhető „szakkönyvek” legjobb esetben harmad-ha- todkézből íródtak. I\éha elé», ha hisznek benne A közvéleményt szemmel láthatóan magával ragadta az akupunktúra hatásmecha­nizmusának rejtélye, az év­ezredes bölcsesség misztiku­ma. Az akupunktúra divat­hullámai hazánkat is elér­ték, megielentek az első ren­delések, s a közelmúltban alig akadt képes újság, amely ne fanyalgott volna az egészségügy maradisá- gán, konzervativizmusán. El. fogulathn szakemberek sze­rint a tűszúrásos gyógymód további alapos, korszerű ku­tatásra szorul. Természete­sen a bizalom, az akupunk­túra iránti hajlandóság sen­ki számára sem tilos, annál is inkább, mert az orvostu­domány történetében nem ez az első eset, hogy a mód­szerbe vetett puszta hit is elegendő volt a gyógyulás­hoz. leslegesen, nincs adósságuk, vagyis addig nyújtózkodnak, ameddig a takarójuk ér. Kiadá­saik sorrendjében az első helyen áll az élelmiszer. A szellemi foglalkozásúak jövedelmük 36 százalékát, a munkások 42 szá­zalékát, a parasztok 47 százalé­kát költik erre a célra. A fö kiadási kötelezettség másik cso­portja a lakás (lakbér, törlesz­tés), világítás, gáz, villany, fű­tés, közlekedés stb., egyszóval a rezsi. Majd a gépkocsi-költségek, s egyéb tartós fogyasztási cik­kek részletfizetései következnek. A fogyasztási iparcikkek — ezen belül a ruházkodás — rétegen­ként alig tér el egymástól: 32— 36 százalék a jövedelmekből er­re jutó rész. ® INKÁBB KÉSZPÉNZÉRT Javuló életkörülményeink, a létbiztonság az elmúlt években növelték a családok vásárlási kedvét, de sokan vannak, akik — ha módjuk­ban áll — inkább készpén­zért szerzik be a részletre is kapható cikkeket. Pedig a család tervszerű gazdálko­dása nem zárja ki, sőt lehe­tővé teszi — nagyobb beru­házásokban is — a részlet­re való vásárlást. Ebből több haszon származik: gyorsab­ban felszerelhető a háztar­tás, a nagyobb beruházások rangsorolhatók, stabilizáló­dik a jövedelembeosztás rendszere, takarékosságra nevel, s állandósít egy bizo­nyos részletösszeget. Ma már a televíziók 50—60 százalé­kát. a mosó- és hűtőgépek 30—35 százalékát, a bútor 40 százalékát részletre szer­zik be a családok. A részlet- vásárlás az új házasok és a nagycsaládosok körében ter­jedt el leginkább. Társadalmunkban a legki­sebb gazdálkodási egység: a család. A KSH legutóbbi felmérése szerint hazánkban 2 millió 984 ezer család van; e közösségekben élők száma pedig csaknem eléri a kilencmilliót. Társadalmunk egészének mozgásában tehát döntő szerepe van a csalá­dok életmódjának. Gazdál­kodási magatartásunk kuta­tása elengedhetetlenül szük­séges életszínvonal-politikánk irányának meghatározásá­hoz. L. Gy. Édes újítás: Borsod szelet Az Utasellátó Vállalat Mis­kolc területi Igazgatósága Tiszai pályaudvari cukrász­üzemében új süteménnyel lepték meg a fogyasztókat. A Borsod szelet elsősorban abban tér el a korábbi, ha­sonló süteménytől, hogy ez tejjel készül, s az egészsé­ges táplálkozást szolgálja. Az Utasellátó Vállalat ille­tékesei újításként fogadták el az új süteményt, s javas­latot tettek országos elter­jesztésére. A tavalyi 1 millió 400 ezer hektoliter sörnél az idén 150 ezer hektoliterrel többet főznek Bőcsön, a Borsodi Sörgyárban. A gyár rekon­strukciójának keretében —• melyet idén is folytatnak — az év elején üzembe helyez­ték az NDK-ból vásárolt két új palackozó gépsort, me­lyek óránként összesen 44 ezer palackot töltenek meg. Éj palackozó gépsorok Bícsőn

Next

/
Thumbnails
Contents