Déli Hírlap, 1978. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-02 / 1. szám
Január 1-én hatályba lépett Szeszkorlátozás kiiencig Kétes értékű dicsőség: az alkoholfogyasztás világranglistáján az előkelő második helyen állunk. (Bárha így végeznének az 1918. évi labdarúgó VB-n focistáink ...) Nem véletlen hát, hogy egyre nagyobb az alkoholizmus ellen küzdők tábora hazánkban. A küzdelemben bizonyára jelentős segítség lesz majd a belkereskedelmi miniszter 19/1977. (XII. 20.) BkM számú rendelete a szeszes ital értékesítésének korlátozásáról. A Magyar Közlöny napokban megjelent 95. száma részletesen tartalmazza a rendeletet, így abból csak a legfontosabb, közérdeklődésre számot tartó paragrafusokat emeljük ki. lomáson, valamint az autóbusz-pályaudvaron levő üzlet — az étterem, vendéglő kivételével — égetett szeszes italt nem értékesíthet. A 7. paragrafus szerint: vendéglátó üzletben munkanapokon szeszes italt értékesíteni \ a napi üzletnyitástól reggel 9 óráig tilos. Ez a tilalom azonban nem vonatkozik a szállodában, üdülőben levő, valamint a nemzetközi idegen- forgalom szempontjából jelentős területeken működő vendéglátó üzletekre, ha a reggel 9 óra előtti szeszes-^ ital-értékesítést a szakigaz' gatási szerv engedélyezte. A rendelet a továbbiakban a fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezéseket részletezi, a ahol italmérés és italárusítás engedélyezhető, majd a 2. számú melléklet így szól: „A nemzetközi idegenforgalom szempontjából jelentős területek, ahol a 9 óra előtti szeszesital-értékesítést a szakigazgatási szerv engedélyezheti : az egészségügyi miniszter által gyógy, és üdülőhellyé nyilvánított területek; Budapest, megyeszékhelyek, közlekedési főútvonalak; határátkelőhelyek; a strandfürdők területe.” Ez utóbbi kitétel alapján kerestük fel Orosz Lászlót, Miskolc megyei város Tanácsának kereskedelmi osztály- vezetőjét, aki a rendelet e mellékletéről a következőket mondotta el: ♦ Az ÉVIG Villamos Kismotor Gyárában a munkába állított nagy teljesítményű gépek és berendezések a termelékenység növelése mellett lehetővé tették a nemzetközi szabványoknak megfelelő aszinkron motorok gyártását. Évenként mintegy 500 millió forint értékben gyártanak villanymotorokat, ebből csaknem 2,5 millió dollár értékben szállítanak a tőkés országokba. Képünkön: Sáránszki Pál nagy teljesítményű fúrógéppel dolgozik. (Fehér József felvétele) Mée, egyszer a Futó utcáról ß Áldatlan más állapot A szeszes ital értékesítéséről szóló 2. paragrafusban olvashatjuk: vendéglátó üzletekben az önkiszolgálás keretében, továbbá az étkezdékben és kifőzdékben — ha ezt engedélyben feltüntették — kizárólag sör értékesíthető. Cukrász kisiparos szeszes italt nem értékesíthet. Fél- decis és decis palackozásban szeszes ital nem értékesíthető. A 3. paragrafus szerint szeszes italt nem szabad értékesíteni a munkahelyen levő üzletben munkaidő előtt és alatt; a nevelési-oktatási intézményben, az ifjúsági táborban, parkban, klubban, szórakozóhelyen, a diák sportkör sportlétesítményeiben levő üzletekben; a sport- létesítmény területén: a bajnoki, a kupa-, valamint a nemzetközi mérkőzéseken, a mérkőzés kezdetét megelőző egy órától a mérkőzés befejezését követő egy óráig terjedő időszakban (az itt nem említett egyéb sportrendezvényeken kizárólag sör árusítható); az automata üzletben, illetve automatában. A száznál több dolgozót foglalkoztató üzem környékén — a bejárattól számított 200 méteres körzeten belül — italbolt, borozó, kocsma, po- harazó, termelői borkimérés nem létesíthető. ♦ Fontos döntést tartalmaz az 5. paragrafus, amely szerint: a vasútállomáson, a hajóálSzGüdiritási nagvnyOlés Tegnap délután nagygyűlésen juttatták kifejezésre szolidaritásukat a palesztin nép igaz ügye melleit a SZOT szociálturisztikai iroda nemzetközi szilveszteri rendezvénysorozatán részt vevő küldöttségek. Az évenként hagyományos eseménysorozatra ez alkalomból 900 külföldi szakszervezeti vendég érkezett hazánkba Ausztriából, Jugoszláviából, az NSZK-ból és Olaszországból. A SZOT rózsadombi gyógyüdülőjében rendezett nsgy- gyűlésen részt vettek a Magyar Szolidaritási Bizottság képviselői, Harmati Sándor elnök vezetésével. Jelen tolt Abdulla Hijazi, a Palesáin Felszabadítási Front buJa- pesti képviseletének vezeöje és ott voltak a Budapesen tanuló palesztin fiatalok k<p- viselői is. Kiss Károly, a SZOT alelnöke mondott le- szédet, felszólalt Harrrati Sándor, Abdulla Hijazi, valamin! Savio Antonio, a CGIL munkásutazási irocá- jának alelnöke, a 660 ta;ú olasz csoport vezetője is. hitelesített pohár kötelező használatáról intézkedik, a szeszes ital értékesítésével kapcsolatos reklámozási és hirdetési tilalomról rendelkezik, majd a termelő borkimérés engedélyezésének módját részletezi, végül a szeszes ital alkalmi értékesítésének engedélyezéséről szól. A záró rendelkezések címszó alatt a 23. paragrafus az alábbiakat mondja ki: (1) Az ellenőrző szerv a szeszes ital értékesítésének korlátozásáról szóló rendelkezések megtartását köteles fokozottan vizsgálni és az előírások megszegői ellen a felelősségre vonás iránt a szükséges intézkedéseket megtenni. (2) Ez a rendelet 1978. év január 1. napján lép h'atályba. A korábban már említett féldecis és decis palackozású szeszes ital értékesítését a (3) bekezdés értelmében 1978. év június hó 30. napjáig kell megszüntetni. * A rendelet 1. számú melléklete felsorolja azokat az üzleteket, amelyekben szeszes ital értékesítése engedélyezhető, azokat az üzleteket, — Az érdekelt vállalatok képviselőivel pénteken délelőtt ültünk össze egyeztetésre, s a következőket határoztuk el: arra való tekintettel, hogy városunk idegenforgalmi szempontból jelentős területnek minősül, Lillafüreden és Miskolc-Tapolcán feloldjuk a szeszesital-értékesítési korlátozást. E két helyen tehát 9 óra előtt is lehet értékesíteni égetett szeszes italt. Ugyanakkor döntöttünk arról is, hogy a belvárosban az Avas-szálló egységeiben, a Dominó eszpresz- szóban, az Aranycsillag eszpresszóban, valamint kávéházban és az Utasellátó Tiszai pályaudvari éttermében engedélyezzük a 9 óra előtti szeszesital-értékesítést. Más egységekben a rendeletnek megfelelően, 9 óráig mindennemű szeszes ital értékesítése tilos. Ezt szakigazgatási szervünk, a pénzügyőrség és a rendőrség fokozottan ellenőrzi majd, s e két utóbbi testület az eddiginél is jobban ellenőrzi, s vonja felelősségre a zugkimérőket, az autóbuszokon, vonatokon poharazásra csábítókat. TÓTH ZOLTÁN Pár héttel ezelőtt írtam egy cikket „Park utcából a Futó utcába” címmel. Nem sokkal a megjelenése után kaptam egy .evelet, amelyben a derűs optimizmusomért „vádolnak”. Mondván, nem tártam fel kellőképpen a hiányosságokat, s ezzel azt a benyomást keltettem, hogy ... Idézem: „A Miskolci Építőipari Vállalat és a Miskolci Ingatlan- kezelő Vállalat amikor a lakások felújítását végzi, a tudása és a képessége legjavát adva, a beépítésre kerülő szerelvényeket időben beszerezve, úgy szervezi meg a munkáját, hogy akik kénytelenek saját lakásukban átvészelni a felújítást, s az azzal járó gyötrelmeket, minél hamarabb rendben legyenek. Nos, ha ezt képzeli, súlyos tévedés áldozata” — írja levelében Fodor Gyula. FODOR GYULA ÜGY VÉLI Mentségemre legyen mondva, nem az volt a cikkem célja, hogy a hiányosságokat feltárjam. Főleg a MIK jövő évi programjáról írtam. Bár, beszélgetőpartnereim ironikus hangja sok mindent elárult. Azt, hogy nehezen tűrik a szervezőkkel, a szerelőkkel, az építőkkel ezt a hadiállapotot. A kesztyűt azonban fel kellett vennem, fgy kerestem fel a levélírót. — Háromhónapos katonáskodás után jöttem haza. És mire? Azt hittem, agyvérzést kapok. Minden leszerelve, szétszedve. A feleségem kért egy átmeneti lakást a MIK- tői. Bér- és munkaügyi osztályvezető. Felelős beosztásban dolgozik. A két egyetemista fiam egymásnak adja otthon az asztalt. A műszaki egyetemen nem lehet halogatni a rajzok benyújtását. De engem ez a levél hozott ki igazán a * sodromból. Idézem: „Értesítjük a T. címet, hogy kérelmét, amelyben átmeneti lakásigényét bejelentette, megvizsgáltuk, s egyben közöljük, a felújítás idejére nem áll módunkban átmeneti lakást biztosítani. Tájékoztatásképpen közöljük, hogy az 1/1971. sz. Korm. rendelet értelmében ön köteles a felújítási munkák végzését bérleményében eltűrni.” — Ez kérem, embertelen hang. Tönkremegy, mindenünk, amit egy életen át gyűjtögettünk. Ha elmenne a Futó utcába, S megkérdezné, ki, mikor került oda, nagyon furcsa dolgokat tapasztalna. Volt olyan lakó, aki már akkor elköltözött, amikor bontásról még szó sem volt. Hárman vannak, meg egy kutya. De olyan is akadt, aki nem engedte be a szerelőket, mert a menye szülni fog. — Én műszaki ember vagyok. Tudom, melyik munka mennyi időt vesz igénybe. De ez a szervezetlenség túlmegy a megengedett határokon. Még ma sincs gázbojlerom. Amikor megkérdeztem egy illetékest: Kedves uram, mikor lesz? Azt válaszolta: nem lehet kapni. A MIK-nek kell tudni, hány lakást akar felújítani, s hány gázbojlerre van szükség. Senki nem gondolkodhat helyettük. — És a szerelők? — Egy nap alatt kicserélték az összes szennyvízlevezetőt. Le a kalappal a villanyszerelők előtt. A gázosok és a kőművesek is jól megfértek egymás mellett. Valamennyien egy nap alatt végeztek. — Ha mindenki azt csinálná, amiért a fizetését kapja, nem így mennének ezek a dolgok. Hiszem, hogy szervezés kérdése mindez. Számításaim szerint jó két-há- rom hétbe kerülne. Akkor nem kellene Futó utca sem. EGY CIPŐBEN JÁRNAK Ha Fodoréknál felszerelik a bojlert a fürdőszobába és a csapokat, hátra van még a festés, a parkettcsiszolás és a fényezés. Mindenképpen az új évre áthúzódó felújítás lesz. Szó, ami szó, együttérzek Fodor Gyulával és családjával, de mindazokkal, akik egy cipőben járnak. A hónapokig tartó felfordulást csak átvészelni lehet, de elfelejteni nehezen. Azt tudom, hogy az átmeneti lakások kiutalásánál elsősorban a műszaki szempontokat veszik figyelembe. Tehát, ha olyan munkát végeznek, hogy a lakók gátolnák. Például, ha egy garzonban átraknak egy falat. Azt viszont megértem, hogy egy kismama, de még inkább a kis jövevény, nehezen viselné az ilyen „más állapotot”. Hasonlóan éreznék a levélíróval, ha ... Fodor Gyulának századmil- liméternyi pontossággal kell dolgoznia a legkülönbözőbb gépeken. Tőle ezt várják, más munka nem is jó. Nem csoda, ha elszomorodik, ha hanyagságot, lezserséget tapasztal. NEM KÖNNYŰ De az éremnek nem is három, hanem még ennél is több oldala van, Ahány lakó, ahány szerelő, s megannyi bontási, építési, szerelési sorrend, valamennyi érdeket egyeztetni kell. Nem irigylem az ilyen „előadás” rendezőjének és dramaturgjának a sorsát. Nehéz olyan forgatókönyvet írni, amelyik mindenkinek tetszik. Azon viszont lehet, és kell is gondolkodni, miként lehet lerövidíteni ezt a szükséges, de áldatlan állapotot. Ígérik, hogy ez évben jobban mennek a dolgok. Hisszük. Akkor talán gyorsabban forog a színpad, a felújítandó lakások és a 87 Futó utcai átmeneti otthon között... OLÁH ERZSI Gőzöm sincs Néhány évvel ezelőtt abban a kitüntetésben részesültem, hogy részt vehettem egy szaunaszertartáson Finnországban, Tamperében. Nem véletlenül nevezem szertartásnak azt, amit a szaunában műveinek a finnek, hiszen a vérpezsdítésre szolgáló — lehetőleg leveles nyírfa — ágak gondos kiválasztásától, a megfelelő hőmérsékletű gőz előállításán keresztül, a megfelelő időben történő megmártózásig a dermesztőén hideg vizű tóban, pontos koreográfia alapján történik minden. És kitüntetés is a szaunázás, hiszen a finn ember csak azzal hajlandó együtt gőzölögni, akit barátjául fogad. Mindezt előre kellett bocsátanom, hogy töredelmesen bevallhassam: a szauna nekem mérsékelt élvezeteket nyújtott. A hideg vízben való megmártózás álmomban se jöjjön elő! Ha választani lehetne, én maradnék a jól bevált magyaros gőzfürdő mellett. Mondom, ha választani lehetne! Tudniillik manapság Miskolcon minden további nélkül szaunázhat, akinek kedve szottyan, a gőzfürdő viszont lassan nosztalgikus emlékké nemesül. 1975. július 1-én zárták be a Szabadság gőzfürdőt, és a vízmű vállalat vezetősége szerint legfeljebb ez év végén, vagy 1979. első negyedévében fejeződnék be a korszerűsítési munkálatok. Jóllehet, teljesen kicserélik a gépészeti berendezéseket és akad dolguk az építőmunkásoknak is bőven, túlságosan hosszúra nyúlik a rekonstrukció ideje. Három-négy év alatt egy új gőzfürdőt is lehet építeni és akkor még nem dicsekedhetnek gyorsasági rekorddal a kivitele\ zők. A magyarázat — mi lehetne más? — most is az, hogy szűk az építőipari kapacitás. De ennyire?! A múlt nyáron „végig - gyönyőrködtem” az Augusztus 20. fürdő felújítását. Annak idején cikkben számoltam be szomorú tapasztalataimról, a minden képzeletet alulmúló szervezetlenségről, kényelmeskedésről. Hovatovább hajlandó vagyok azt hinni, hogy a vízmű vállalat minden felújítása, beruházása úgy készül, mint a Luca széke. Kivételt talán csak a tapolcai tavifürdő és szabadtéri strand képez — számomra elég rejtélyes oknál fogva. Mintha nem lenne egyformán kedves minden strandgyerek. Mert pusztán idegenforgalmi szempontokkal nehéz magyarázni, miért lehet az egyik helyen ultrahangkezelést és rövidesen foginy-masszázst is igényelni, amikor a másikon problémát jelent az öltözés-vetkő- zés is. Nem kis önelégültséggel állapítja meg a vállalat vezetőségének közelmúltban készült jelentése, hogy a tapolcai strandon hat műanyag gyermekmedencét helyeztek el a nyáron. Szerintük „régi kívánságnak” tettek eleget ezzel. Nem tudom, kik kívánták a nehezen tisztítható, költséges műanyag medencéket, s ha kívánták is, miért nem elégedtek meg kevesebbel? Ez esetben ugyanis talán több pénz, energia, kivitelezői kapacitás jutott volna egyéb területekre. Például a közkedvelt és nagyon-nagyon hiányzó gőzfürdő rekonstrukciójának gyorsabb befejezésére. Miért? Nekem gőzöm sincs! (békés)
