Déli Hírlap, 1978. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-02 / 1. szám

Töröcsik elsöprő sikere Az NB lll-ban Elkezdték a felkészülést Élvonalbeli labdarúgóink- . nál e héten még tart a téli pihenő, az NB lll-ban azon­ban január 2. már a dolgos hétköznapok elejét jelenti. Ma mindkét miskolci együt­tes megkezdte a felkészülést a február 19-én induló tava­szi bajnoki idényre. Az MVSC labdarúgói szá­mára nagyon korán kezdő­dött a mai nap, hiszen Krompaszky Gyula vezető edző már reggel 8 órára az öltözőbe rendelte játékosait. Mint még az óévben tréfá­san megjegyezte: „Ki korán kei, az — megtarthatja a dobogós helyet”. Márpedig a zöld-fehérek jelenleg „bron- zosok”, s eltökélt szándékuk, hogy nem is adják alább ta­vasszal sem! — „Napközis” rendszerben kezdünk — tájékoztatott a munkát illetően a fiatal szakvezető — és január 19-ig napi két foglalkozást tartunk. Délelőttönként már kezdet­től fogva szerepet kap a lab­da is, mert a technikai dol­gokat végig akarom „skáláz- tatni” a fiúkkal. A délutáni edzések gerincét az MLSZ- től kapott követelmények tel­jesítése — főként a futóedzé­sek — képezik, s ezekhez különböző erőnléti gyakorla­tok, játékok és versengések csatlakoznak majd. Az első kétkapus játékot — idegen ellenféllel szemben — január utolsó hetére tervezem. Bí­zom abban, hogy a pályák állapota is lehetővé teszi ezt, és 3—4 hét alatt kellő formá­ba lendülnek majd a fiúk a bajnoki rajtra. A felkészü­léssel kapcsolatban még any- nyit, hogy szerda reggeltől az első csapat keretét 18-ra szűkítem, s a jelenlegi 21- ből hárman a „fakó” edzé­sein folytatják a munkát. Serfőző, Kun, Szabó Zoltán, Kovács, Locher, Körösi, Ist­ván, Leiszt, Galló, Czerva, Varga Károly, Varga Mátyás, Egri, Kiss és Török mellett a Horváth, Lipták, Fodor, Fenyvesi, Fábián, Vertecz ha­tosból marad még bent ala­pos mérlegelés után három fiú. A Honvéd Papp József SE szakvezetői már nem töpren­genek. Ök kiadták a jelszót: „Mindenki a fedélzetre!”, és a rendelkezésre álló 20 fiú — Szögedi, Fekete, Szűcs II., Derzsényi, Szűcs I., Bakos, Bobkó, Sípos, Ligeti, Móricz, Szilágyi, Osváth, Dulibán, Pólyák, Stark, Szép, Utasi, Csányi, Molnár és Bacsó — ma szintén elkezdte a felké­szülést. — Az MLSZ kötelező prog­ramja alapján dolgozunk — mondta Vágó György, a pi­ros-fehérek edzője —, de NB Il-es norma szerint, mert előre kell néznünk! A jelen­legi hetedik hely nem elégít ki\ bennünket még akkor sem, ha az biztos feljebbju- tást jelent. Különben is; ta­vasszal sokkal nehezebb lesz, mint volt a múlt idényben, hiszen minden csapat „beve­ti” majd összes erejét a si­keres szereplés érdekében. S ebben a versengésben mi is élen akarunk járni!... Itt­hon kezdtük a felkészülést, majd január 9-től egy héten ót Mezőkövesden folytatjuk. Kétkapus edzőmérkőzéseket csak február első hetétől ját­szunk, mert addig elsőrendű követelményünket, a magas­fokú erőnlét és állóképesség megszerzését kell játékosa­inknak teljesíteniük. Aztán... jöhet a bajnokság! Addig viszont nagyon so­kat verejtékeznek még lab­darúgóink. (monostori) 1 Szilveszter # Január 20—24 között Bükkszentkereszt lesz a XIII. téli út­törő-olimpia havas versenyszámainak színhelye. A jelentős viadalon bizonyára jobb technikával siklanak majd az ország legjobb pirosnyakkendős versenyzői, mint a képen látható fiúcska. Mert ott már azért nemcsak „a részvétel a fontos”! (Szabó István felv.) Fekete is kapott szavazatot Érdekes játékra invitálta a minap a Népsport a labdarú­gó NB I-ben működő edző­ket. Arra kérte őket, szavaz­zanak: kit tartanak az őszi szezon legjobb kapusának, hátvédjének, középpályásá­nak és csatárának. A kapusok között érdekes sorrend alakult ki. A válo­gatott első számú kapusa a honvédos Gujdár Sándor ugyanis mindössze egy pont­tal előzte meg a második számú kapus, székesfehérvári Kovács Lászlót. Szabó Géza a DVTK edzője, Verébre szavazott. A hátvédek rang­sorát az 1977-ben „felfede­zett” honvédos Kocsis István nyerte, itt Kutasi — ugyan­csak Szabótól — kapott egy szavazatot. A középpályások­nál Pintér Sándor, a Hon­véd erőssége a legjobb, míg a csatárok versengését a leg­nagyobb fölénnyel — 18-ból 16 szavazattal — az újpesti „cselbajnok” Töröcsik nyer­te. Egy szavazatot — Kapos­várról! — kapott Fekete is. Birkózás Csak egy bronz... ooo 0“ (Mező István rajza) Sízés Honvéd éíIoéé sikerei Márciusban, a Cseh-Tátrá- ban, világbajnokságra kerül sor, ezért különös jelentősége volt a Bp. Vasas által Galya­tetőn rendezett versenynek, melyet válogató jellegűnek minősített a Magyar Sí Szö­vetség. Az óév utolsó napján — hat egyesület 70 versenyzőjé­nek részvételével — lebonyo­lított viadalon a Honvéd Papp József SE sízői bizonyí­tották, hogy jól használták fel az ausztriai és lengyelor­szági edzőtáborozás adta le­hetőségeket. A biatlonisták !elnőtt és junior versenyszá- ■nában egyaránt miskolci győzelem született, s az utób­biaknál csak a dobogó har­madik foka jutott más egye­sületbeli sízőnek! A juniorok válogatott keretébe így Pa- lácsik László és Kiss Imre mellett Papp Zoltán is beke­rült, s a felnőtt kerettag Szőllősi Istvánnal együtt négy miskolci síző utazik január 8-án az NDK-ban rendezen­dő „előkészítő” jellegű ver­senyre. A felnőtt biatlonviadal végeredménye: 1. Szőllősi (H. Papp J. SE), 2. Kovács (U. Dózsa), 3. Fehér (Bp. Hon­véd). A junioroknál: 1. Pa- lácsik, 2. Kiss (mindkettő H. Papp J. SE), 3. Füleki (Zal­ka SE), 4. Papp (H. Papp J. SE). Meglepetés a Corridán Európai szemmel egyálta­lában nem szilveszteri idő­ben — zuhogó esőben, 23 fo­kos melegben — rendezték meg Sao Paulóban a hagyo­mányos szilveszteri utcai fu­tóversenyt, az 53. Corridát. A 8900 m-es távnak 500 futó, illetve futónő vágott neki, miután a mezőnyt a város polgármestere elindította. A győztesnek az előzetes szá­mítások szerint pontban éj­félkor kellett volna célba ér­keznie. Ez nem sikerült, mert az elsőként a távot teljesítő columbiai Domingo Tibadui- za — akit senki sem várt győztesnek! — csaknem két perccel éjfél után futott át a célvonalon. A viadalon egyébként 27 ország verseny­zője indult, s a legjobb két európai, a nyugatnémet Fle- schen, illetve Uhlemann a második, harmadik helyen végzett. A leggyorsabb női futó a dán Loa Olafson volt. A sízők kivételével, akik szil­veszterkor Galyatetőn rendezték meg futó- és biatlonversenyüket, az óév utolsó országos bajnoksá­gát az úttörő birkózók bonyolí­tották le Kazincbarcikán. s mint ahogyan az azt megelőző miskolci cselgáncs és gyulai asz­talitenisz úttőrő-olimpián nem termett sok babér a borsodi ver­senyzők számára; a veg.vész-vá- rosban lebonyolított viadal sem volt e tekintetben kivétel. A különböző megyei és te­rületi döntők alapján a vég­ső összecsapásokon való in­dulásra 70 ifjú birkózó szer­zett jogot, ám a bajnoksá­got megelőzően csak 66 fiú mérlegelt. Ennek a mezőny­nek öt borsodi is tagja volt, közöttük foglalt helyet Le- veleki Attila és Gyenes And­rás, a két miskolci is. Előb­bi, a nehézsúlyban, az első napi öt forduló küzdelmei alapján a bajnoki címre is esélyes volt, ám a befejező „etap” két mérkőzésén vere­séget szenvedett, s így meg kellett elégednie a bronz­éremmel. Gyenes a 68 kg- osak mezőnyében erősen megilletődve versenyzett, s csupán az ötödik helyet tud­ta megszerezni. A hazai kör­nyezet ellenére a két ka­zincbarcikai, illetve ózdi fiú sem tudott dobogós helyre kerülni. Egyébként — a baj­nokság A-kategóriás ver­seny lévén — a nagy ha­gyományokkal rendelkező szakosztályokban versenyző birkózók szerepeltek a leg­eredményesebben. Az FTC „palánták” például öt baj­nokságot nyertek! A vidéki­ek közül a ceglédiek voltak a legjobbak. A súlycsoportok érmesei, 35 kg: 1. Bátka (Pásztó), 2. Schaffenberger (Cegléd), 3. Tanyi (Budapest). 38 kg: 1. Schmidt (Budapest), 2. Po- dorszky (Budapest), 3. Ko­vács (Kecskemét). 41 kg: 1. Gombár (Cegléd), 2. Varga (Kecskemét), 3. Dvorák (Szombathely). 45 kg: 1. Ko­máromi (Budapest), 2. Len­gyel (Szeged), 3. Rócz (Tata­bánya). 49 kg: 1. Nagy (Bu­dapest), 2. Kachenback (Soltvadkert), 3. Sóvágó (Eger). 53 kg: 1. Lakatos (Túrkeve), 2. Boda (Szom­bathely), 3. Gulyás (Buda­pest). 58 kg: 1. Faur (Püs­pökladány), 2. Szűcs (Kiskun­félegyháza), 3. Hosszú (Do­rog). 63 kg: 1. Túri (Gyöngyös), 2. Bédi (Nagykanizsa), 3. Pálo" vies (Debrecen). 68 kg: 1. Fehér, 2. Benkő (mindkettő Budapest), 3. Juhász (Debre­cen) ... 5. Gyenes (Miskolc 34. sz. Á. I.). Nehézsúly: 1. Kiss, 2. Lukács (mindkettő Budapest), 3. Leveleki (Mis­kolc 9. sz. Á. I.). A legjobb borsodi versenyzőnek járó tiszteletdíjat Leveleki At­tila, a legsportszerűbb bir­kózóét a kazincbarcikai Mi- kovszki Gábor, a legtöbb kétvállas győzelmet aratóét pedig a gyöngyösi Túri Csa­ba kapta. Csendélet, labda nélkül Havelange szerint Körengeteg, alagút, sínek, aztán tar fák­kal szegélyezett hómező. A küzdőtér, az el­hagyott futballpálya, amelyen csak a kapu­fák idézik a nemrég még itt zajlott nagy csaták emlékét. A jeges futókör szélén egyetlen árva srác, aki időnként rámegy a fehér lepellel bontott fűre. Futkározik fel és alá. — Atléta — mondja a két szemlélődő bundás férfi közül az egyik. — Biztos, mert a labdarúgók már befe­jezték. — Rájuk is fér a pihenés. A beszélgetők fenn álltak a pálya felett, a széltől védettebb lelátó sarkánál. Nézték a pályát, amelyen egyre sűrűbb lett a fél­homály. — Vajon így folytatják-e? — Na hallod?! — Mert a tavasz nem lesz leány álom! — Ne féltsd te őket és vedd biztosra az NB Il-t! Kezeltek. A pályáról időközben a futó is eltűnt, csak a tornateremben világítottak rendületlenül a neoncsövek. * A klubház bejáratánál a hátvéd köszöntött rám. Lám csak, holtidény, mi több, vakáció van, s ő itt. — Mit keres errefelé ilyenkor? — Kikapcsolódom más sportág szemlélé­sével — hunyorított egyet —, mert ez is pihenés. — Elfáradtak? — Eléggé, mert azért hosszú vqlt augusz­tustól december végéig! Nagy volt a hajtás, mert nagy volt a cél is. Feljebb akarunk lépni és ez nem könnyű. És állítása igazát bizonyítva kesztyűs ke­zével beletúrt a hajába. — Most tehát pihen. — Még pár napig. Mert nagyon gyorsan elröppent a vakáció. Néhány mozi, egy szín­ház és sok alvás egy kis házimunkával tar­kítva. Mert az is kell, nehogy kijöjjön a „svungból” az ember. — A labda nem hiányzott? — Nem. Még beszéd közben is keveset foglalkoztunk vele. No persze, most a labda nélküli lét ideje van. * Pihenni, csellengeni, szórakozni. Mert ezek jelentik egy labdarúgó számára az igazi ki- kapcsolódást. Kerestem a két „gólkirályt”, a „jolly jo­ker” védő-középpályást, a kemény beállást, hogy vakációs ténykedésükről kérdezzem őket. A válasz mindig azonos volt. — Valahol pihen, vagy elment látogató­ba ... Egy egész csapat elment látogatóba. Pi­henni, filmet nézni, kártyázni. Csendesen múlatni az időt. A hosszúra nyúlt téli esté­ket. Mert erőt kell gyűjteni a „labdás” hét­köznapokra, hogy tavasz végén ünnep legyen azokból. M. Gy. Az argentínai labdarúgó világ­bajnokság január 14-én esedékes sorsolásával kapcsolatban egyre több hír kerül nyilvánosságra. Persze, ezek jó része csak talál­gatás, az azonban biztos, hogy a csoportbeosztás elkészítésének csak egyik módszere lesz a sor­solás Jo£0 Havelange, a FIFA elnö­ke, i Rio de Janeiróban tartott sajtótájékoztatón négy olyan dolgít közölt a hírügynökségek képúselőivel, amiben a VB ve­zérkara megállapodott, tehát biztosra vehető. Elsősorban is végbgessé vált a kiemelés, mely szernt az NSZK, Argentína, Rraülia és Olaszország kerül a négf csoport élére. Az európaia­kat rangsorolják, és a négy erő- seblnek minősített válogatott — Holandia, Skócia, Spanyolország, Lengyelország — valamint a négy gyeigébb — Ausztria, Francia- ország, Svédország, Magyaror- száf — külön-külön csoportba keril. További szempont, hogy Me:ikó, Peru, Tunézia és Irán nen juthat egy csoportba. S vé­gül a sorsolásnál ügyelnek arra is. hogy Mexikó és Peru ne es­sen Brazília és Argentína „ágá­ra”. A csapatok nevei tehát négy seregbe kerülnek, ám az sem kizirt, hogy a tárgyalások során mér egyebekben is megegyez­ne!, s akkor a sorsolásnak alig- alii jut majd valami szerep! Megtörtént o VB-Éineíés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents