Déli Hírlap, 1978. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-24 / 20. szám

Jjc Az eddigi tapasztalatok szerint gyorsult a munka, gördülékenyebb az ügyintézés.. I A tulaj nem szólhat bele Autók és ajtók A hejőcsabai szervizben így csinálják Számadás közben Megkezdődtek a beszámoló taggyűlések Pártunk szervezeti szabályzata előírásának megfelelően, ez év­ben is sor kerül beszámoló taggyűlésekre, a pártélet e rangos eseményére. Az alapszervezeti vezetőségek a tagság előtt számot adnak az egész évben végzett munkáról, s megjelölik a következő évi legfontosabb feladatokat. Az ez évi beszámoló taggyűléseket két körülmény teszi különösen jelentőssé. Az egyik, hogy lényegé­ben a két kongresszus közötti félidőre esnek, a másik, hogy a tagkönyvcsere után az első alkalom a pártszervezetek életének átfogóbb értékelésére. Ezek a sajátosságok lehetőséget adnak a pártszervezeteknek arra, hogy az éves feladatok megoldását egy kicsit szélesebben, a kongresszusi határozatokkal szorosabb össze­függésben vizsgálják; mérlegre tegyék, hol tartanak a végrehaj­tásban, s számot adjanak, mit tettek, hogyan hasznositották a tagkönyvcsere főbb tanulságait. Ma egy hete adták át ren­deltetésének a XVI. számú AFIT hejőcsabai autószervi­zének új ügyfélszolgálati épületét. A változás bent az üzem­ben az első pillanatban szem­beötlő. Nem csökkent ugyan a javításra váró autók szá­ma, de ami szokatlan: em­bert nem, vagy csak alig látni kinn. Akik az üzemud­varon mozognak, mind a szerelők formaruháját vise­lik. Természetesen az üzem­csarnokban is ugyanez a helyzet. A kívülállónak ez ugyan nem mond semmit, de a szakmabelinek más a véle­ménye. Juhász János, a szerviz vezetője: — Az új ügyfélszolgálati helyiséggel az volt a fő cé­lunk, hogy gyorsabbá tegyük az ügyintézést, valamint el­kerüljük azt, hogy a jármű- tulajdonosok az udvaron ácso- rogjanak, vagy az üzemben hátráltassák a munkát. — Az első hét taapsztalata? — Lényeges eredményeket „produkált” a változtatás. Lemértük, hogy jelentősen javult a szerelők munkain- teniztása, hogy nem állt fö­löttük senki, és nem szóltak bele a munkájukba. — A régi bejáraton egy­szerre csak egv autó jutha­tott az üzem területére. Most ezen is módosítottak. — Igen, ez is a „gyorsítás­hoz” tartozik. Egyszerre há­rom csatornán vesszük át a javításra váró járműveket. Külön például a garanciáli­sakat, és más-más ajtón ér­keznek az autók, a javítás fajtájától függően. A negye­dik — mint a többi, ez is gombnyomással irányítható ajtószerkezet — a kijövő, kész járműveké. — A régi bejárat ezek sze­rint megszűnt? — Szó sincs róla. Az ügy­felek nem használhatják Elkészült a magyar hang­lemezgyártás 1977. évi gyors­mérlege. Az előzetes adatok a hazai hanglemezeyártás és -forgalom ugrásszerű emel­kedéséről tanúskodnak, melyaen jelentős szerep ju­tott az alig egy éve üzembe helyezett dorogi hanglemez- gyárnak. Tavaly — egyetlen év alatt — már 6 millió i-agyar hang­lemez készült, 56 százalékkal több, mint egy évvel koráb­ban. Ebből belföldön több mint 3 millió nagylemez és 1 millió 700 ezer kislemez ke­rült forgalomba, s ez utób­biak is egyre népszerűbbek. A hanglemezboltok forgalma ugyan, de megmaradt üzemi bejáratnak. Itt hozzuk be például a pótalkatrészeket. — Ha már a témánál va­gyunk, szóljunk az alkat­részellátásról is. Van hiány­cikk? — Gond, hiáneyikk mindig akad, sajnos. Az új rendelet értelmében gyakrabban kell vizsgáztatni az idősebb autó­kat, ami még nem volna gond. A baj ott van, hogy a felkészítéshez alkatrész kell, pontosabban kellene, de nincs! Vizsga van. alkatrész sehol. Csak két példa: nincs Dácia és Zsiguli alkatrész- készletünk. Amit kapunk, rövid idő alatt beszereljük a behozott járművekbe. alapján ugyanis úgy tűnik, hogy a lemezgyűjtök újra megkedvelték a kislemeze­ket: amíg a nagylemezekből 1976-hoz képest az elmúlt évben 32 százalékkal adtak el többet, a kislemezek forgal­ma tavaly 124 százalékkal emelkedett. Örvendetes, hogy a hazai hanglemezpiacon változatla­nul növekszik az érdeklődés a komoly zenei kiadványok iránt. Ezekből a lemezekből tavaly 9 százalékkal vásárol­tak többet, mint 1976-ban és a komoly zene fokozódó nép­szerűségét jelzi az is, hogy mind többen vesznek ko-, , moly zenei felvételeket tar­talmazó műsoros kazettákat. — Maradjunk új létesít­ményünknél. Egymás mellett pár méterre két tv-készü­lék... — Az egyik a diszpécser- szolgálaté, a másik állandó­an bekapcsolva az ügyfelek rendelkezésére áll. A napi műsort sugározza, így talán nem olyan unalmas a vára­kozás ... — Külön ablak Állami Biz­tosító felirattal? — Szerződést kötöttünk a kárrendezési csoporttal, hogy egy képviselőjük akár itt a szervizben felveszi a kárral kapcsolatos jegyzőkönyvet, így ezzel sem kell az ügy­félnek külön a Kiss Ernő ut­cai telepre fáradni. Téma: az építőipar Az Építőipari Tudományos Egyesület miskolci csoportja ma délután, négy órakor épí­tőiparral foglalkozó filmeket vetít a miskolci Technika Házában. A filmek a korsze­rű építési technológiákat mu­tatják be. Cím szerint az alábbiakat vetítik: Könnyűszerkezetes építési rendszer Magyaror­szágon: Szentendre új bevá­sárlóközpontja; Poliacélváz: Öntöttbeton vázas középület­építés nagytáblás zsaluzattal; Térelemes zsaluzás. Városunkban január első napjaiban kezdődtek meg e taggyűlések és február vé­géig mintegy félezer alap­szervezetben kerül sor a kom­munisták e jelentős fórumai­ra. Az eddig lezajlott tag­gyűlések feljogosítanak arra, hogy leszögezzük; az alap­szervezetek körültekintően, nagy gondossággal készültek az eseményre, s párttagjaink nagy felelősséggel vesznek részt az elmúlt évi munka minősítésében, az évi felada­tok meghatározásában. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy pártszervezeteink meg­értették; a beszámoló tag­gyűlés központi kérdése a pártszervezet politikai mun­kájának értékelése, vagyis an­nak vizsgálata, hogyan látja el működési területén alap­vető feladatát. Gazdasági céljainkért Pártalapszervezeteink több­sége termelő munkahelyen dolgozik, s ezért érthető és helyes, ha e taggyűlések a gazdásági építőmunka kérdé­seit állítják a középpontba. Akkor végez eredményes munkát a taggyűlés, ha a gazdasági építőmunkának a saját munkahelyükön elért eredményeivel, tapasztalatai­val kapcsolatos politikai munkát értékeli, természete­sen összefüggésben az orszá­gos tapasztalatokkal — a Központi Bizottság 1976. de­cember 1-i határozata alap­ján. Alapszervezeteink akkor járnak el helyesen, ha a be­számolókat nem terhelik túl adatokkal, számokkal, hanem a termelési-gazdasági kérdé­sekkel a politikai munka ol­daláról foglalkoznak. Olyan lényeges kérdésekről van itt szó, mint a munka- és üzem- szervezés, a jobb eszközki­használás, az ésszerű mun­kaerőgazdálkodás, a gazdasá­gosság, a termékváltás, a munkafegyelem javítása stb. A politikai megközelítéshez tartozik az is, hogy a vezető­ség állást foglaljon mind a kedvező, mind a kedvezőtlen tendenciákkal kapcsolatban, természetesen a legteljesebb tárgyilagosság, az objektív és szubjektív körülmények gon­dos mérlegelése mellett. Ér­tékelje a pártellenőrzés szín­vonalát, hatékonyságát, a pártszervezet mozgósító tevé­kenységét a gazdasági célok megvalósítására, a kommu­nisták példamutatását, kez­deményező és szervező sze­repét a különböző munka­mozgalmakban, a NOSZF 60. évfordulójára indított mun­kaversenyben. Pártbizottságunk január 3-i ülésén joggal értékelte si­keresnek az 1977-es évet nemcsak a gazdasági felada­tok teljesítését illetően, ha­nem .abban is, hogy előrelép­tünk a politikai munka te­rületén is. Városunk párttag­sága eszmeileg, politikailag és cselekvésben egységesebbé vált, tovább erősödött a bi­zalom a párt politikája iránt A jó gazdasági munka esz­mei és politikai feltételeit, a hozzá szükséges jó politikai légkört elsősorban pártalap­szervezeteink teremtették meg, és ezért a most folyó beszámoló taggyűléseken az alapszervezetek többségét jó bizonyítvány illeti meg. A pártszervezet politikai munkája elválaszthatatlan szervezeti életétől, belső rend­jétől. Ezért ezeknek a kér­déseknek is megfelelő súllyal kell szerepelni a taggyűlése­ken, a beszámolókban. Érté­kelni kell, hogyan töltöttebe szerepét az elmúlt esztendő­ben az alapszervezet legfőbb fóruma, a taggyűlés. Érdem­ben foglalkozott-e az alap­szervezet életét érintő leg­fontosabb politikai kérdések­kel; a rendszeresség mellett hogyan ítélhető meg a meg­választott napirendek célsze­rűsége, időszerűsége; s mit kell tenni a pártmunka haté­konyságának növelése érde­kében. Tagfelvétel, elvi-politikai egység Méltó módon kell foglal­kozni a pártszervezet egyik alapvető feladatával, a párt­építő munkával, ezen belül is a tagfelvétellel. A tagfelvé­teli munkát nem elsősorban a számszerűség oldaláról kell vizsgálni, hanem elemezni a pártszervezet összetételének alakulását. Azt szükséges a tagság elé tárni, hogy meny­nyire sikerült érvényesíteni a tagfelvételeknél a XI. kong­resszus határozatát a maga­sabb követelményekről, eset­leg miben vannak problémák és ezek hogyan függnek össze az alapszervezet általános po­litikai munkájával, gondjai­val. Azt tapasztaljuk ugyan­is, hogy nem mindenütt ér­tik helyesen az egységes kö­vetelmények differenciált al­kalmazásának lényegét, ezért célszerű konkrétan szóvá ten­ni, ahogy ez az alapszerve­zet területén megnyilvánul. Az alapszervezetek fontos­ságának megfelelően foglal­kozzanak a beszámolóban a párttagok eszmei-politikai képzésével. Arról adjanak számot, hogy mit tettek az alapszervezet taggyűlése ál­tal — az 1976. októberi KB- határozat alapján — elfoga­dott helyi feladatok megvaló­sításáért, melyek ezen a té­ren a legfontosabb tapaszta­latok. A beszámolók nem nélkü­lözhetik a politikai munka legfontosabb feltételének elemzését, nevezetesen azt, hogyan ítélhető meg a párt­tagság elvi-politikai egysége, milyen mértékben sikerült ezt biztosítani fontos politi­kai feladatok megoldásánál az alapszervezet területén. Azt minden elbizakodottság nélkül mondhatjuk, hogy a párt politikájának fő irány­vonalát, a XI. kongresszus határozatát illetően teljes az elvi egyetértés. Azonban azt is látni és érzékelni kell, hogy az egyes konkrét kér­désekben az egység megte­remtése nem kevés feladatot jelent, elsősorban azért, mert az 'alapszervezetek tagságát az azonosság mellett sokrétű különbözőség is jellemzi, mint a munkamegosztásban elfog­lalt eltérő helyzetük, a kü­lönböző jövedelmi viszonya­ik, a kor és nem szerinti sa­játosságok, a képzettség ’ i- lönbözősége stb. Ilyen körül­mények között természetes­nek kell tartani, hogy a konkrét döntéseket, elhatáro­zásokat az alapszervezet tag­sága nem egyformán érti és fogadja el, s emiatt a végre­hajtásban való részvétel, az aktivitás, a tudatosság sem azonos minden párttagnál. A pártcsoportok szerepe Sokat segíthet a beszámoló, ha az elvi-politikai egység, a cselekvési egység megte­remtésében jelentős szerepet játszó pártcsoportok tevé­kenységét fontosságuknak megfelelően értékeli, minő­síti. Mivel a párttagok rész­vétele a határozatok végre­hajtásában általában a párt­csoport keretei között törté­nik, célszerű azzal foglalkoz­ni, hogy a pártcsoportok mi­lyen színvonalon tudják ak­tivizálni az egyes tagokat, mennyire szervezik meg po­litikai munkájukat, A beszá­moló taggyűléseket minden alapszervezetben megelőzik a pártcsoportok értekezletei, ahol véleményt mondanak a vezetőség munkájáról, érté­kelik a pártmegbízatásokat, s szóba kerülnek a párttagok egyéni gondjai. A lezajlott pártcsoport-értekezletek pozi­tív tapasztalatai mellett fel kell figyelnünk egy jelenség­re, nevezetesen arra, hogy több helyen a gazdaságpoli­tikai jellegű pártmegbízatá­sokat hibásan értelmezik, a termeléssel kapcsolatos fel­adatokat lényegében nem is tekintik pártmegbízatásnak. Pedig a gazdaságpolitikai cselekvési programok az ilyen irányú megbízatások kiadásának széles körét teszik lehetővé. Nagyon fontos, hogy már most, a beszámoló tag­gyűlések időszakában, a je­lenleginél több párttag kap­jon a munkafegyelem javítá­sát, az üzemi demokrácia ér­vényesítését segítő, a párt gazdaságpolitikája megértését szolgáló politikai felvilágosító munkára stb. vonatkozó megbízatásokat. Fontos feladata a most zajló taggyűléseknek, hogy visszatérjen a tagkönyvcsere időszakában a párttagok ál­tal felvetett észrevételek, ja­vaslatok, vélemények sorsára. Mindenekelőtt azokra, ame­lyek az alapszervezet mun­kamódszerének további javí­tására irányultak. Fel kell használni e taggyűléseket ar­ra is, hogy döntsenek azok­nak a párttagoknak az ügyé­ben, akik „próbaidőt” kap­tak. Értékelni kell, hogy az eltelt időben végzett mun­kájukkal. magatartásukkal alkalmasak-e a párttagságra, vagy törölni kell őket. Mint a korábbi években, most is a beszámoló és a fel­adattervek megtárgyalása a beszámoló taggyűlések fő na­pirendje. Sor kerülhet azon­ban e mellett tagfelvételekre azok köréből, akik alkalma­sak a párttagságra, valamint, ahol indokolt, vezetőségek kiegészítésére is. A városi pártbizottság fon­tos feladatának tekinti a be­számoló taggyűlések jó élő­készítésének segítését, annak biztosítását, hogy valameny- nyi alapszervezet tárgyilago­san adjon számot a végzett munkáról. Nagy gondot for­dítunk arra, hogy az álta­lunk elmondott értékelés a munka elismerése mellett a problémák őszinte feltárásá­val segítse a város pártszer­vezetei, kommunistái előtt álló feladatok eredményei megvalósítását. SIMON TIBOR az MSZMP Miskolc városi Bizottságának osztályvezetőja (sólymos) ★ Az ablak felirata: Kárfelvétel. A szerződés értelmében itt veszik fel az Állami Biztositó jegyzőkönyveit. (Kerényi László felvételei) Hatmillió hazai hanglemez

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents