Déli Hírlap, 1977. december (9. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-22 / 300. szám
Földmérők Készül a heqykataszter járják az Avast * Másodpercre pontos adatokat mértek a geodéták. Mindenre számítottunk, csak arra nem, hogy a, téli Avason geodétákba botlunk. A csúcs felé kapaszkodtunk, mikor igencsak nem a tájba illő eszközöket pillantottunk meg a pincesorok közt: három lábon álló teodolit. s ugyancsak három lábon álló prizma terpeszkedett az út közepén. Gyerekes örömmel vettük birtokba őket, mivel ember sehol sem volt, s elvégre ilyen távcsőbe sem nézhetünk mindennap. Aztán egy fiatal, kucsmás férfi közeledett felénk — fejjel lefelé. A teodolit fordítva mutatja a tárgyakat, a személyeket. ■ ■ A bemutatkozáson hamar túlestünk: a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat miskolci, 2. számú osztályának munkatársai. Rozgo- nyi László ügyintéző vezetésével. — Törésszög 138, 54, 29 — diktálja társának, miután közelebb engedtük a műszeréhez. — Az első szám a fokot, a másik a percet, míg az utolsó a másodpercet jelenti — teszi hozzá, magyarázatként. Mérik Miskolcot. Hónapokkal ezelőtt a belvárosban figyelhettünk meg mérőszalaggal, teodolittal, vonalzóval felszerelt fiatalokat, akik — igaz, kissé akadályozva a forgalmat — mértek, számoltak. térképeztek. — Már vagy két hete az Avast járjuk, a birtokhatárokat mérjük fel — mondja a vezetőjük. — Nyáron persze sokkal jobb, most majd meg fagyunk. — Arrébb vonulunk — veszi le a prizmát, s viszi egy lábbal tova. — Főnök! Itt csap van, vagy kő? ★ Vízszintezés. A prizma farkasszemet néz a teodolittal ... (Solymos László felvételei) — Megnézem térképen —• kiált vissza társainak. — Csap. Kérjetek valahonnan seprűt, hogy letisztíthassátok. — A lakók hogy fogadják, ha netalán át kell menni a portán? — Melyik hogy . .. Egyik elküldene, a másik betessékel. Még meg is kínál... A távolság bemérése ultraibolya-sugarakkal történik. A WILD típusú svájci műszerek csaknem másfél millió forintba kerülnek. A távolságmérő a legdrágább. — Persze, vannak ennél sokkal drágábbak, és jobbak is. — Repülőről nem lenne egyszerűbb térképet csinálni? — Csináljuk is. Csak hát ilyen zeg-zugos területen nem lehet. Szükség van ránk .. . A távcsővel megcélozza a tőle úgy ötven méterre levő prizmát, s diktálja a törésszögeket, a hajlásszögeket. Egy kis hőmérő mutatja, hogy hány fok van. Hőfoktényezővel számolnak, hát szükség van erre is. Térképezik az Avast. Munkájuk csak egy része az 1980-ig tartó felmérésnek. Új térképe lesz a városnak, és a megyének. (illésy) r Korizni kellene i Hogy hány egyesület foglalkozik Miskolcon korcsolyázók nevelésével? Erre. sajnos egy szóval is felelhetünk: egy sem. S ebből adódik, hogy egyetlen egy igazolt versenyzője — se mű-, se gyors- korcsolyázója — nincs a városnak. Hogy miért? A válasz erre is könnyű: nincs pálya. Igaz, hogy a pálya készülőben van, de arra, hogy felneveljen egy újabb korcsolyázó nemzedéket, idő kell. Igen, nem tévedés, bármennyire hihetetlenül hangzik is, egy újabbat. . . Az idősebbek még emlékezhetnek rá, hogy Miskolc komoly múlttal rendelkezett a korcsolyázásban. 1908-ban alakult meg a Miskolci Sportegyesület, kifejezetten a „tenisz-, és jégsportok kultiválása” céljából. Később Miskolci Korcsolyázó és Teniszező Egyesület néven működött. Hol voltak akkoriban pályák? a Népkertben, 5000 négyzetméteres területen. Nyáron tenisz-, télen jégpálya. Az első világháború után öltözők, melegedők, mosdóhelyiségek, ruhatárak, pénztárak, korcsolyacsatolók, irodák épültek, s hogy milyen sikere volt ennek? Az akkori krónika így szól: „Az egyesületnek 1929-ben 200 teniszező és mintegy 600 korcsolyázó tagja van. Az általa megmozgatott és a sport vérkeringésébe belevont, aktív sportolók tömegénél fogva a legfontosabb szerepet tölti be Miskolc sportéletében . . . Ha az időjárás megengedi, évenként országos mű- és gyorskorcsolyázó versenyt is lebonyolít.” Ha arra gondolok, hány iskolában készíthetnének természetes jeget most is . . . No és a korcsolya. Nem is oly régen lehetett kapni az ügyneve- vezet't kulcsos, farkasfogú, és más fajta korcsolyákat. Most . . .? Nincs kulcsos korcsolya. Ennek valaha az ára ötven forint körül mozgott. Ma a legolcsóbb is jóval száz forint felett van. Mű-, illetve hokikorcsolya, speciális cipővel együtt: nyolrszáz és több forintért! Ez bizony nagyon sok. Rögtön a műkorcsolyát elkezdeni nem lehet. Alap kell. Azt viszont nincs mivel, s hol — egy pálya nem elég — megtanulni. I. S. Munkalélektan Munkalélektani állomás kezdte meg működését Pécsett, a 12-es Volán Vállalatnál, regionális szerepkörrel. Az intézmény speciális szakrendelésein Baranya, Somogy és Tolna megyék területéről több mint ötezer vo- lános gépkocsivezetővel foglalkoznak egyénileg és csoportosan. Az állomáson hét orvos, pszichológus, ergonómus segít, hogy a lehetőség szerint alkalmasságuknak, rátermettségüknek legmegfelelőbb beosztásban dolgozzanak, vezessenek autóbuszt, teherkocsit, vagy taxit. Választ keresnek a közúti és üzemi balesetek lélektani okaira. A vizsgálatok tapasztalatait figyelembe veszik a továbbképzésnél is. Csacsi történet egy szamárról Gyémánt elveszett, elkallódott — vagy ahogy a hirdetésben állt — elkóborolt. A tulaj’ be sem nézett a talált tárgyak osztályára. Újsághirdetést adott fel. Ebből kiderült, hogy december 13-án, Luca napján egy szamár kereket oldott... A történet végére itt aztán pontot lehetne tenni, hiszen nagyfülű hősünk pár napos bolyongás után megtért a Bábonyibércen levő szállására. És különben is, annyi mindent hagyunk el ezekben a zűrös napokban. Esernyőt a villamoson, kesztyűt a bolti pénztárban, ajándékra szánt fél fizetést a kocsmában . . . Tény az, hogy a Gyémánt névre keresztelt szamár-férfiú megkerült. Csak előbb tett egy sétát a belvárosban. Elzarándokolt a postaigazgatóság elé is (aligha hiszem, hogy telefont akart íratni, talán mégsem olyan csacsi), s megmutatta magát a villany- rcndürmél is, élénk feltűnést keltve. Az emberi jószándékot és figyelmességet bizonyítja, hogy több járókelő próbálta szóra- és távozásra bírni a szamarat az amúgy is forgalmas csomópontról. De a közmondásos makacsság miatt Gyémánt nem mozdult, s így rövid időre a forgalom is leállt. Szerencse, hogy éppen arra járt a tulaj telekszomszédja, aki látásból ismerte a csavargót. Csak a nevét nem tudta. Jobb híján Bandikának szólította, s a nagyobb nyomaték kedvéért megcirógatta, majd kabátjának övéből kötőféket ügyeskedve hazavezette ... Gyémánt azóta bizonyára belátta, hogy oktalan kóborlása csacsi-csíny volt, s nem érdemes csak azért otthagyni a meleget, szénát adó istállót, hogy az ünnepek előtt lótó- futó embereknek szamárfület mutasson. (brackó) Sok múlott a szakszervezeteken Ülést tartott tus SZMT (Folytatás az 1. ódáiról) A vitában felszólalók beszámoltak vállalatuk ez évi eredményeiről, hasznos javaslatokkal egészítették ki a tájékoztatót, a határozati javaslatot. Mészáros János, az idei esztendő egyik legsikeresebb vállalata, a TVK szb-titkára elmondotta: 1977-ben is dinamikus fejlődés jellemezte a Tiszai V egyikom binátot. A TVK termelési értéke a tervezettnél 8,7 százalékkal magasabb, 10 százalékkal nőtt az élőmunka hatékonysága is. A kombinát teljesítette szocialista exporttervét, tőkésexport-tervét pedig 163 százalékra teljesíti! Nagyon jól alakul a TVK nyeresége is. Az 1978. évi feladatok elvégzésére is felkészült a gyár. Éppen ma, december 22-én vitatja meg a szakszervezeti tanács és a bizalmiak testületének együttes ülése az 1978. évi terveket és az új munkaverseny-szabályza- tot. A Borsodi Szénbányák Vállalat szb-titkára is szép eredményekről szólhatott. A BSZ már teljesítette jubileumi vállalásait és tervét is. Az esztendő végéig terven felül 170—180 ezer tonna szenet adnak a népgazdaságnak. A jó eredményekben közrejátszott, hogy a tervezett 4,5 százalék helyett mintegy 9 százalékos bérfejlesztés valósult meg a fizikaiaknál. Jövőre 5 millió 130 ezer tonna szén kitermelése vár Borsod bányászaira. Gácsi Ferenc, az LKM szb-titkára, az idei esztendő eredményeit elemezve beszámolt a gyár nehézségeiről-és munkasikereiről. Utóbbiak közé tartozik, hogy a megye legnagyobb kohászati üzemének dolgozói az esztendő végéig terven felül 18 ezer tonna acélt, 13 ezer tonna nyersvasat, 12 ezer tonna hengerelt készárut adnak az országnak. Felszólalt a vitában dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke is, aki az SZMT és a megyei tanács jó együttműködését hangsúlyozta. A megyei feladatokról szólva elmondotta: továbbra is nagy gondot okoz az építőipari kapacitás hiánya. Ezért a megyei vezetés mindent meg» tesz, hogy a kormány áltaj az építőiparnak adott 4 milliárd forintból a megye nagyságához megfelelő arányban részesüljünk. Újhelyi Tibor, a megyei pártbizottság titkára a párt- bizottság üdvözletét tolmácsolta. Abban — mondotta ezután —, hogy Borsod megye összességében eredményes, jó évet zár, része van az SZMT és a megye szak- szervezeti mozgalma jó munkájának is. Ö is hangsúlyozta, hogy 1978-ban legdöntőbb lesz a hatékonyság növelése. Ennek érdekében olyan, eddig a „tarsolyunkban” tartott hatékonyságnövelő eszközöket kell elővennünk, mint például a szellemi erőkkel való jobb gazdálkodás, az irányítás-vezetés színvonalának növelése, a munkafegyelem további megszilárdítása. A kibővített SZMT-ülés a napirendi pont vitájának lezárása után egyéb témák megvitatásával folytatta munkáját. (nyikes) . é Csúcsforgalom a postán Levéierdien, lailicpk kuli Tegnap láttam a postán, amint valaki — nyilván egy vállalati kézbesítő lehetett — több száz darabos üdvözlő- kártya-köteget adott át a felvevőhelyen. Jártam a Miskolc 2. számú Postahivatalban, a Tiszai pályaudvaron, ahol ilyenkor, karácsony előtt, hegyek nőnek a feladott és az érkező csomagokból. A postán jártam, mégsem jutott eszembe ott és akkor, hogy mennyi munkával jár mindez nekik, postásoknak. Mert ugye, miután mi megcímezzük, lezárjuk s a gyűj- tőiádába dobjuk, vagy a postán átadjuk a levelet, csak azzal törődünk: megérkezzék a címzetthez. Ugyanígy vagyunk a csomaggal is, legfeljebb nagyobb a szorongásunk, ha gyorsan romló élelmiszert tartalmaz. Éppen a levél- és csomaghegyek láttán indultam el nyomozni, hogyan is készült fel a posta a megnövekvő forgalomra, s hogyan látják el feladatukat az ünnepek előtti csúcsban. Diákok segítenek Pásztor Károly szállítási ügyintéző arról tájékoztatott, hogy az ünnepek előtt a csomagforgalom a szokásosnak kétszeresére, míg a levélküldemények forgalma másfél- szeresére nő. Természetes, hogy az ilyen nagymértékű forgalomnövekedésre előzetesen fel kell készülni. Több, mint két hónappal ezelőtt megkezdték az előkészületeket; kijelölték az ügyeletes gépjárműveket, megerősitet- ték a hálózatot, csomagrakodókat, járműkísérőket csoportosítottak át. Több helyütt * Gyorsan és pontosan... — mindenekelőtt a Miskolc 2. számú Postahivatalnál — alkalmi munkásokat vettek fel, s egyetemistákat, szakközépiskolásokat kértek fel, akik jelentős segítséget nyújtanak a levélfeldolgozásban, a csomagok szállításra előkészítésében, a ki- és berakodásban. Tamás Pál forgalmi előadó arról beszélt, hogy most van különösen nagy jelentősége a zöld ládáknak. Egy-egy kézbesítő táskjája ilyenkor a szokásos 12—15 kiló helyett eléri a 30-at is. Az előszállítások — amelyeket az említett zöld ládikókban helyeznek el — jelentősen könnyítik munkájukat. Bizony jó az irányítószám A Tiszai pályaudvaron levő 2. számú Postahivatalban találkoztunk a csomaghegyekkel. Olexa József hivatalvezetőtől tudjuk: hála az előrelátásnak, a sajtóban és rádióban már korábban megjelent hirdetéseknek, most nem ugrásszerűen, hanem egyenletesen növekszik a forgalom. Ez elsősorban azért jó, mert a gyors munka egyébként is nagy terhet ró a dolgozókra, de megnyugtató, hogy a hivatalokban nem marad kézbesítetten levél, csomag. Kellemes tapasztalat, hogy egyre _ kevesebben felejtik el feltüntetni a postai irányítószámokat küldeményeiken, ezzel is - segítve az itt dolgozók munkáját. Tanúi lehettünk ugyanis annak, miben segíti ez a postásokat. A levélszortírozást boszorkányos ügyességgel végzik — provizórikus megoldásként — az emeleti kultúrteremben is. Csak az irányítószámot figyelik, s már kerül is a helyére a kézbesítésre várd levél... * A posta vizsgája a karácsony — szokták mondani. Ügy tűnik, az idei vizsga jól sikerül. TÓTH ZOLTÁN
