Déli Hírlap, 1977. december (9. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-01 / 282. szám

Kétféle műveltség? Hátrányos helyzetű értelmiségiek Mi a korszerű műveltség? Mi a mérnöki műveltség? Mi­lyen a műszaki értelmiség társadalmi megbecsülése? Mit te­hetnek a műszaki felsőoktatási intézmények, hogy ne „szak­barbárokat", hanem teljes embereket bocsássanak ki kapui­kon, hogy a hallgatókban felkeltsék az önművelés igényét, hogy társadalmi kérdések iránt érdeklődő, fogékony, aktív mérnökember váljék hallgatóikból? Hogyan látja el a mér­nök — a termelés, a munkások irányítója — közművelési feladatát a gyárban, az üzemben? Csupán néhány izgalmas kérdés, mely újakat és újakat szül — például: miért, hogy a szakbarbárság fogalmához szinte kivétel nélkül csak a mű­szaki beállítottságú embereket társítjuk? — a Miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetemen tegnap befejeződött kétnapos tanácskozásról. Lehetetlen lenne egy szűk­re szabott újságcikkben nemhogy válaszolni ezekre a kérdésekre, de még csak váz­latosan is ismertetni azokat a véleményeket, melyek az egyetemi KISZ-bizottság és közművelődési bizottság által szervezett ankéton — címe, témája: A műszaki értelmi­ség szerepe a közművelődési határozat végrehajtásában — elhangzottak. A tanácskozás egyik előadójától, a téma ki­váló ismerőjétől — dr. Tóth Árpádtól, az NME Marxiz­mus—Leninizmus Tanszéké­nek tudományos főmunka­társától — kértünk választ néhány kérdésre. — Előadásában említette a hallgatók téli népművelési gya­korlatát. Mi ennek a lényege, hogyan fogadják az egyetemis­ták a leendő szakmájuktól lát­szólag távol álló feladatot, rö­viden: van-e helye a nap alatt ennek a kísérletnek? — Feltétlenül van. Kicsit távolról, talán jobbára is­mert tényéknél kell kezde­nem. Ma nálunk — és nem­csak nálunk, de nem min­denütt — a művelt ember fogalmát az irodalmi, zenei, képzőművészeti, egyszóval úgynevezett „humán” isme­retekkel rendelkező emberrel azonosítják. Ez helytelen, káros felfogás. Sajnos él, uralkodik, és bár nem va­gyok pesszimista, vélemé­nyem szerint még sokáig él­ni fog. Persze lehetetlen eg­vés valamit tudni; azt hasz­nosítani kell. átadni, művelt emberként élni, helyére tenni a világ dolgait, és megtalál­ni helyünket a világban. Te­hát a probléma egyik forrá­sa az avítt szemlélet, a mű­veltség erőszakolt szétválasz­tása műszaki és humán rész­re. A másik — nem kisebb — gond, melynek csak két okát említem: a hallgatók túlterheltségét és az oktatott tárgyak aránytalanságait (nemcsak az egyetemeken, főiskolákon), hogy a hallga­tók érdeklődése is beszűkül. Ez ellen kell küzdenünk, ezt célozzák például a téli nép­művelési gyakorlatok. Orszá­gosan tizenöt éves múltra tekint vissza ez a rendszer, a mi hallgatóink öt éve csinál­ják. Telente harmincötén tíz napot töltenek üzemben, na­gyon jó a kapcsolatunk a DIGÉP-pel, az LKM-mel, a December 4. Drótművekkel, a Borsodi Szénbányákkal, az ÓKÜ-vel. Közgazdász- és pe­dagógus hallgatókkal közö­sen — csoportosan — ismer­kednek az üzemi élettel, dol­gozzák fel a kiadott közmű­velődési témát. Ilyen feladat volt például tavaly az adott üzem továbbképzési rendsze­rének megismerése; idén a vállalat által fenntartott mű­velődési intézményekről kell dolgozatot írniuk. Régebben a közművelődési kör hallga­tói vettek részt ilyen téli gyakorlaton; tavalytól azok mezett mérnöki ismereteken kívül szükségük van az em­berek, a munkahely alapos ismeretére. Az ő tudásuk, nyitottságuk, társadalmi fel- készültségük — művaltségük — függvénye a dolgozók munkahelyi közérzete, az üzemi demokrácia, a szerve­zettség, befolyásuk lehet be­osztottaik művelődésére. A téli népművelési gyakorlat sikerét bizonyítja, hogy már nyáron is szervezünk ilyen üzemi munkát. Szeretném hangsúlyozni: mindez nem azt jelenti, mintha a mérnök elsődleges feladatának te­kintenénk az üzem tárradal- mi problémáinak megoldását. — Dr. Kiss Ervin professzor előadásában elhangzott ez a ki­fejezés': Hátrányos helyzetű egyetem vagyunk. Mi erről a véleménye, hogy értsük ezt? — Az előzőekben részben már válaszoltam rá. A hall­gatók nem kis részének be­szűkül az érdeklődése (külö­nösen áll ez az elsősökre és a másodikosokra, amikor minden energiát a megka­paszkodásra, a bentmaradás- ra kell fordítaniuk). Harma­diktól kezdenek el érdeklőd­ni a társadalmi kérdések iránt, s nekünk, oktatóknak az lenne a feladatunk, hogy ezt az érdeklődést elmélyít­sük, megfelelő ismeretekkel tápláljuk. Át kell törnünk azt a falat, amit a humán és a műszaki kultúra szembeál­lítása emel a mérnökök elé. Nehéz és hosszú feladat, az ezen való munkálkodást már az általános iskolákban meg kell kezdeni. Hallgatóinknak és a végzett mérnököknek kell elsősorban elhinniük, hogy a humán végzettségű értelmiségiek nem állnak fö­löttük; az ellentét csak lát­szólagos, mondvacsinált. Amennyiben nedig nem az, nekik, nekünk a feladatunk, hogy megszüntessük. (szabados) # A Magyar Éremgyűjtők Egyesületének keszthelyi csoport­ja új éremsorozat kiadását kezdte meg Keszthely város nagy­jairól. Eddig kilenc érem jelent meg, Képíró Zoltán munkái. A különleges érmek értékét növeli, hogy csupán százdarabos sorozatokat készítettek. Az érmek, a megjelenés sorrendjé­ben: Goldmark Károly zeneszerző, Petőfiné Szendrey Júlia, Schwarcz Dávid feltaláló, Nagy Ignác, a modern magyar új­ságírás megteremtője, Asbóth Sándor 48-as tábornok, Fejér György történettudós, Lippay Gáspár orvos, Magyar László, Egry József festőművész. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Melódiákoktól. — Közben 13.15; Tudomány és bűnüldözés. — 13.59: Mindenki könyvtára. — 14.29: Kunsági népdalok, nép­táncok. — 15.00: Hírek. — 15.10: Orosz forradalmi dalok. — 15.25: Ezeregy délután. — 16.00: Út­közben. — 16.10: Sugár Rezső: Rondó zongorára és vonószene- karra. — 16.20: Köztársaság tér, 1956. — 17.00: Hírek. — 17.07: Kincsünk, a víz. — 17.32: Ro­mantikus kamaramuzsika. — 18.15: Kritikusok fóruma. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Kovács Apollónia nótafelvételei­ből. — 19.40; A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangverse­nye. — Közben 20.20: Kosztolá- nyi Dezső két elbeszélése. — 21.30: Háttérbeszélgetés. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Népi muzsika. — 22.50: Műszerek, protézisek a gyógyá­szatban. — 23.05: Zalatnay Sarol­ta és Szécsi Pál énekel, Tomsits Rudolf trombitán, Mlikovits György vibrafonon játszik. — 24.00: Hírek. — 0.10: Weelkes­művek. Petőfi rádió; 12.00: Népi mu­zsika. — 12.30: Hírek. — 12.33: Miskolci stúdiónk jelentkezik. — 12.55: Bolgár népművészek ope­rafelvételeiből. — 13.28: Édes anyanyelvűnk. — 13.33: A Gyer­mekrádió úi zenei felvételeiből. — 14.00: Válogatott percek. — 17.00: Trány a Parnasszus! — 17.30: Énekmondók — versének­lők. — 18.00; Mindenki iskolája. — 18.30: Hírek. — 18.33: Hé*vé<*i panoráma. Fendhawó műsor, sok muzsikával. — Közben 19.26: Jó estét, gyerekek! — 19.55: Slá­gerlista. — 20.30: Hírek. — 20.33: Rádiószínház. — 21.19: Filmdh­lok. — 21.37: Kodály: Háry Já­nos. — Közben 22.37: Hírek. — 22.40: Tíz perc külpolitika. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Feketén, fehéren. - A bürokráciáról. Riporter: Tol­nai Attila. — A beatkedvelők- nek Kovács Kati es Demjén Fe­renc énekel. — Munkásportrék. A kábelsodró. Riporter: Sütő Enikő. — Siágerpanoptikum. — 18.00—18.30: Eszak-magyarországi krónika. (Küszöbelméletek a vá­rosgazdálkodásban. Borsod me­gye fiatal alkotóművészeinek fó­ruma. Földtulajdonjogi rendelet jelent meg.) — Michel Legrand dalaiból. — Hírösszefoglaló, lap- és müsorelűzetes. Televízió, 1. műsor: 15.55: Hí­rek. — 16.00: A Magyar Televí­zió Szabadegyeteme. — 16.55: A Laoszi Népi Demokratikus Köz­társaság nemzeti ünnepén. — 17.15: Telesport. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Tévétorna. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Kisfil- mek a nagyvilágból. — 21.40: Fiatalok órája. — 22.40: Tv-hír- adó 3. Televízió. 2. műsor: 19.00: Francia nyelvtanfolyam. — 19.15: Angol nyelvtanfolyam. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Menekülés. — 21.25: Tv-híradó 2. — 21.45: A Moszkvai Központi Televízió ze­nekara játszik. Szlovák televízió: 18.00: A Ja­zierka stúdió műsorából. — 19.00: Híradó. — 19.30: Brooklyni idill. — 21.10: Hangverseny. — 21.30: Híradó. — 22.00: KRESZ-műsor. — 22.05: A rendőrség hírei. Miskolci Nemzeti Színház (7): Varázskeringő. Kiállítások: Herman Ottó Mú­zeum (10—18) : Ember és munka. Észak-magyarországi üveghuták. zakt módon meghatározni, hogy a természettudományos és humán ismeretek milyen aránya lenne ideális, de en­nél jóval többről van szó. Nevezetesen arról, hogy ke­is, akik speciális kollégium­ként a közművelődést vá­lasztják. Ezek a hallgatók, akik bizonyos szociológiai alapképzést kapnak, érzik, tudják, hogy a szűkén értei­A cím pontosan fedi a más­fél óra tartalmát; egy nyo­mozás, egy bűnügy történeté­ről, mellesleg pedig egy te­hetséges nyomozótiszt keser­vesen alakuló karrierjének történetéről szól Jacqes De- ray francia filmje. Mindez garancia lehetne egy izgal­mas másfél órára, de a mű­faj követésre érdemes logiká­jából kevés jut a nézőnek. Röviden arról van szó, hogy a párizsi rendőrség fiatal tisztje kapja a feladatot: te­gye ártalmatlanná a nemrég szabadult, és azonnal aktív tevékenységet folytató „ne­héz fiút”. 1947-et mutat a naptár, és esztendők múlnak el, mire a bandita dossziéja ismét archívumba kerül, mert az egyre gátlástala­nabb, ritka kegyetlen rabló- gyilkos kézrekerítése nem olyan egyszerű. Még akkor sem, ha a hivatástudatot a si­ker esetére kilátásba helye­zett főnöki szék is erősíti a nyomozóban. A szokásos for­dulatokkal tart a hajsza, el­fogják a banda tagjait, akik természetesen nem vallanak rá a vezetőjükre; betörések, rablások, hullák sora jelzi, hogy a gengszter él és virul, mígnem ez a „zsarutörténet” is véget ér. A többi között a néző enyhe csalódottságával. A kriminalisztika egyik ér­dekes esetét örökítették film­vászonra. A maga nemében páratlan szörnyeteg, aki szá­mára egy emberélet annyit sem jelent, mintha egy le­gyet csapna agyon, a tör­vényszéki orvosoknak, pszi­chiátereknek minden bi­zonnyal ritka nyersanyag. El­képzelhető, hogy a nézőt is érdekelné, mi szerzet ez az emberbőrbe bújtatott, gyil­koló automata, a szadizmu- son kívül mi mozgat egy ilyen lényt? A film azonban válasszal nem, csak két ki­tűnő színésszel szolgál; a nyo­mozót Alain Delon, a gengsz­tert Jean-Louis Trintignant játssza. M— A Rádiótól kérdezték — a DH válaszol • Kirakatrendező akar lenni • „Nem divatos” szakmákra is A Magyar Rádió Miskolc körzeti Stúdiója hétfői Fó­rum-adásában a pályaválasz­tásról volt szó. A válasz nél­kül maradt kérdések közül ezúttal négyet ismertetünk, amelyekre Öry Istvánná dr., a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet igazgatója válaszol. Q Miskolcon lehet-e tanulni kirakatrendező-dekoratőr szak­mát? Ha nem, hol volna erre lehetőségem? Mi szükséges a felvételhez? — kérdezte Szabó • Ágnes, Miskolcról. — Miskolcon sajnos nincs ilyen lehetőség, csak Buda­pesten, a Kirakatrendező és Dekorátor Szakmunkásképző Intézetben. Címe: 1073, VII. kér., Osváth u. 3. Érettségi után lehet jelentkezni, a képzés kétéves. Rajzkészség, leleményesség, alkotókészség, esztétikai érzék, széles látó­kör — ezek a felvétel felté­telei. (9 Milyen a pályaválasztási propagandája a Nehézipari Műszaki Egyetemnek, s milyen az érdeklődés az egyetem iránt Miskolcon? — kérdezte Nagy István, Leninvárosból. — Éppen tegnap délutáp volt nyílt nap az egyetemen, amelyen — a tavalyi tapasz­talatokat is felhasználva — bemutatták az érdeklődő fia­taloknak, milyen feltételeket biztosít az egyetem. Részle­tes ismertetést adnak a vá­lasztható szakokról a Magyar felsőoktatási intézmények cí­mű tájékoztatóban, amelyet a gimnáziumokban, szakkö­zépiskolákban rövidesen megkaphatnak a fiatalok, ugyanakkor az egyetemi lap, A Mi Egyetemünk is egy szá­mát évről évre a pályavá­lasztásnak szenteli. Az ér­deklődés nagy; a tavalyi nyílt napon több mint 300 miskolci fiatal vett részt. 0 Hallgatva a műsort, felme­rült bennem a kérdés: elég megfontoltan csináljuk-e a pá­lyairányítást? Megteszünk *e mindent azért, hogy a nem di­vatos szakmákra is jelentkez­zenek a fiatalok? — kérdezte Hallók Gyula igazgató. — Pályaelőkészítő mun­kánk során azokra a terüle­tekre helyezzük a fő hang­súlyt, amelyeknek a megis­mertetése hel'-i és népgazda­sági szempontból egyaránt fontos. Ezeknek a szakmák­nak a népszerűsítésére törek­szünk a vetélkedők anyagá­nak összeállításakor — építő­ipar, vegyipar, mezőgazda­ság — s a saját szakmais­mertető kiadványainkban. Tanácsadással is igyekszünk a hiányszakmák felé orien­tálni a fiatalokat. Persze a megoldás csak az lehet, ha mindazon szervek, amelyek a fiatalok pályaválasztási döntésében szerepet játsza­nak, összefognak, s együtte­sen tesznek meg mindent az utánpótlás biztosítása érde­kében. Turistáknak Bulgária számos városá­ban, többek között Gabrovó- ban, Plevenben, Veliko Tir- novóban, Sztara Zagorában működnek már olyan szov­jet turistaklubok, amelyek­nek célja, hogy a vendégek jobb pihenését, szórakoztatá­sát segítsék. Az első klubot Pernikben hozták létre a baráti orszá­gokból érkező turisták kul­turális igényeinek kielégíté­sére. A klub vendégei mű­vészeti és zenei programo­kon vehetnek részt, közéleti személyiségekkel, művészek­kel találkozhatnak. Hetente egyszer bolgár—szovjet ba­ráti estet rendeznek részük­re. A turisták hangszereket, asztali játékokat vehetnek igénybe, továbbá orosz nyel­vű könyveket kölcsönözhet­nek. Különféle kiadványo­kat is kapnak, amelyekből megismerhetik Bulgária múltját és jelenét. — Herman Ottó Múzeum Képtá­ra (10—18): A Peiro-gyujtemény remekei. — Herman ottó-emlék- ház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Diósgyőri vár (9—15): A diósgyőri var törté­nete. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Az ígéret földje I—II. Mb. színes lengyel film Dupla hely ár! 16 éven felülieknek! Kezdésf6, n9 órakor KOSSUTH Valahol Európában Magyar film Kezdés: f3 órakor* Zsarutörténet Mb. színes francia—olasz film Felemelt helyár! 16 éven felülieknek 1 Kezdés: hn5, 7 órakor HEVESY IVÁN FILMKLUB Az éjszakai vonat Lengyel film Kezdés: f5, ti órakor FÁKLYA Bajlársak voltunk Mb. szovjet film Kezdés: Í5, f7 órakor PETŐFI Szerelmesek románca I—II. Mb. színes szovjet film Másfél helyár! Kezdés: 6 órakor SZIKRA A vád MO. színes lengyel film Kezdés: 5, 7 órakor TÁNCSICS A szabadság katonái I—II. Színes szovjet film Másfél helyár! Kezdés: f5 órakor PERECES Kaland a szigeten Mb. román—NSZK film Kezdés: 6 órakor hámor A g'yémánt-akció I—II. Mb. szovjet film Másfél hely ár! Kezdés: 6 órakor PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: A mai nao kulturális prog­ramjából. — 8.37: Peter Grimes. Részletek. — 9.34: Tó vize. Óvo­dások műsora. — 9.53: Lottósor­solás. — 10.00: Hírek. — 10.05: iskolarádió. — 10.35: Ritkás erdő alatt. József Attila versei. — 10.40: Dvnrzsók- G-dúr szonáta. — 11.00; Pör a költő igazáért. — 11.45: Az Aeolian-kórus két Bach- motettát énekel. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Szatmáci-s^atyi Sándor da­laiból. — 8 20: Tíz perc külpoli­tika. — 8.30: Hírek. — R 33: Fű- vósesztrád. — 9.00: A Via Sala­ria háromszáztizennyolc lakója. — 9.15: Népdalok, néptáncok. — 10.00; A zene hullámhosszán. — 11.50: Szorítóban. A Miskolci Szociális Otthon (Szentpéteri kapu 101.) textilraktározás céljára BÉRBE VENNE 30—40 négyzetméter alapterületű, lehetőleg földszinten levő száraz helyiséget(eket) a Szentpéteri kapu környékén Ajánlatokat az intézet igazgatóságán, munkanapokon délelőtt kérjük bejelenteni

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents