Déli Hírlap, 1977. december (9. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-01 / 282. szám

Kult úr felelősök klubja Ajkán, a timföldgyár mű­velődési házában létrehoz­zák a szakszervezeti kultúr- felelősök klubját. Tagjai — szakszervezeti és KISZ-kul- túrfelelősök — több mint nyolcvanan — havonta egy- egy alkalommal találkoz­nak, s megismerkednek a vá­ros kulturális életének idő­szerű feladataival. A kultúr- felelősök fóruma az önkép­zésen kívül lehetőséget ad majd a tapasztalatcserékre, vitákra, a közművelődés tar­talmi és módszertani kérdé­seinek megbeszélésére is. Városi tanácstagok fogadóórái 1977. december 1. Gáspár Sándor, Erdei Termé­keket Feldolgozó Vállalat, Szent- péteri kapu 5—7., 18 órától. 1977. december 5. Endrédi József, OTP, Széchenyi út 15—17., 15 órától; Dr. Gyimesi Béla, III. kér. hivatal. Marx K. u. 96., 14 órától; Harhai József, görömbölyi pártalapszervezet, 17 órától; Honti András, MIK Vál­lalat, Dózsa Gy. u. 30., 17 órától; Kiss Mártonná, napközi otthonos óvoda, Kacsóh P. u. 8., 12 órá­tól ; Molnár Miklós, lakásszövet­kezeti iroda, Katowicze u. 7., 18 órától; ökrös Béláné. Gagarin u. 13., 18 órától; Papp Gyula, III/10 —11. pártalapszervezet, Győri ka­pu 57., 18 órától; Rózsavölgyi Károly, 1/5. pártalapservezet, Kassai u. 86., 18 órától; Sebők Ferenc, Közdomb u. 46., 18 órá­tól ; Schön Péter, tűzoltólakta­nya, Kerhely A. u. 12., 17 órá­tól; Sztrelcsik Ferenc, jegenyés u. 4.. 17 órától; Tóth Ferenc, 1/3. pártalapszervezet, Tizeshon- véd u. 21., 17 órától. 1977. december 6. Kormos György, tsz-iroda, Ma­jor u. 4., 16 órától; Koval Pál, 1/6. pártalapszervezet, Tanács­ház tér 2., 16 órától; Vindt Már­ta, Brigád u. 18., 17 órától. 1977. december 7. Budai Barnáné, in/12. párt­alapszervezet, Kurucz u., 18 órá-. tói; vágó Péter. Fazola H. utcai ált. iskola, 17 órától. 1977. december 8. Oravecz Antal, Pereces, 19. sz. Általános Iskola, 17 órától. 1977. december 10. Korencsik János, Szirma, Ta­nácskirendeltség, 17 órától. ülést tartott a városi tanács Az üzemegészségügy rangja A BVK átveszi a Műanyagfeldolqozót (Folytatás az 1. oldalról) A kitüntetésekről szóló ja­vaslat elfogadása után a ta­nács két és fél órás vitában tárgyalta az üzemegészség­ügy helyzetéről és továbbfej- le—tésének lehetőségéről szó­ló jelentést, amelyet dr. Fő­ve yi Mihály főorvos, az egészségügyi osztály vezetője terjesztett elő, egészített ki. Egy sor kérdés után tíz hoz­zászóló mondta el vélemé­nyét a vitában, amelyre meg­hívást kaptak az egyes vál­lalatok nem tanácstag veze­tői is. Szenvedélyes hangú hozzászólást hallottunk dr. Illés Béla tanácstagtól, aki sürgette: a vállalatoknál „te­gyék helyükre” az üzemor­vosokat, adjanak a jelenlegi­nél nagyobb rangot, több megbecsülést nekik. Lénye­gében ezt kérte Koszti Lajos, az LKM szociális és munka­ügyi igazgatója is, aki egyben beszámolt^azokról az eredmé­nyekről, amelyeket az LKM elért. Hell István tanácstag sürgette a BÁÉV-nél a fog­orvosi ellátás megvalósítását, Sztrelcsik Ferenc tanácstag pedig arra hívta fel a figyel­met, hogy a dolgozó emberek egészségének, munkaképessé­gének megóvása a termelés szempontjából is rendkívül fontos feladat. Az SZMT együttműködését. segítségét aiánlotta fel hozzászólásában Kiss Béla, az SZMT titkára, aki beszámolt arról is, hogy a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa ebben az év­ben szinte minden megyei nagyüzemnél megvizsgáltatta az üzemegészségügyi ellátás helyzetét. Mint mondotta: még sokat kell tenni azért, hogy az üzemorvosi munka középpontjában ne a gyógyí­tás — amelyre már jól szer­vezett“, jól funkcionáló egész­ségügyi hálózat áll rendelke­zésre —, hanem a megelőzés álljon. Dr. Sárközi Andorné tanácstag az iskolai egész­ségügyi nevelés színvonalá­nak emelését sürgette felszó­lalásában. A napirendi pont vitájának lezárása után a tanács a je­lentést és az azzal együtt elő­terjesztett határozati javasla­tot elfogadta. Ez utóbbi do­kumentum felelősökkel, ha­táridőkkel jelöli meg az üzemegészségügyi ellátás fej­lesztésének legfontosabb ten­nivalóit. A tanács a továbbiakban Szövők Béla, a városi-járási NEB elnöke előterjesztésében megvitatta a városi és járási Népi Ellenőrzési Bizottság te­vékenységét, majd egyéb be­jelentéseket, javaslatokat, in­terpellációkat tárgyalt. A be­jelentések között szerepelt, hogy a Borsodi Vegyikombi­nát 1978. január 1-től átveszi a Miskolci Műanyagfeldolgo­zó Vállalatot. Ugyancsak ja­nuár 1-től a MEDICOR Mű­vekhez kerül — a liftszere­lés és -javítás kivételével, amelyet a Ganz-MÁVAG vesz át — a Miskolci Vas­ipari Vállalat. (nyikes) Tanácsi vb-táÉ értekezlete A Borsod megyei Tanács vb-titkára ma délelőtt a me­gyei tanács dísztermébe ér­tekezletre hívta össze a Mis­kolc megyei városi Tanács vb-titkárát, a kerületi hiva­talok elnökeit, a városi ta­nácsok vb-titkárait, a járá­si hivatalok elnökhelyette­seit és a nagyközségi taná­csok vb-titkárait. Az érte­kezleten tájékoztató hangzik el a tanácsi munka korsze­rűsítésére, egyszerűsítésére tett intézkedésekről, a továb­bi feladatokról, a tanácsi munka szervezésében való vb-titkári közreműködés tar­talmáról, módszeréről és eredményeiről, majd az ügy­félszolgálati iroda működésé­nek gyakorlati tapasztalatai­ról, az iroda működése fe­letti vb-titkári felügyeletről. Ha a kertbe tévedne a vad. Négyféle menü az etetőkben A tél nehéz feladat elé állít­ja a vadállomány gondozóit. Kis László, a MAVOSZ Borsod megyei Intéző Bizottságának titkára: — Borsod hatvannyolc va­dásztársasága, a korábbi évekhez hasonlóan, most is felkészült a vadállomány szempontjából legnehezebb időszakra, a télre. (Amely a hírek és becslések szerint igencsak keménynek ígérke­zik.) A megye kilencven hi­vatásos vadásza és a társa­ságok tagjai idejében kijaví­tották és feltöltötték az etető­ket. A nagyvadakat (szarvas, muflon, őz) 350, az apróva­dakat (nyúl, fogoly, fácán) 800, eleséggel teli etető vár­ja, de 600 sózónk is a sóigé­nyes vadak rendelkezésére áll. — Milyen kosztot kapnak a hideg, hóviharos időben kime­rült és megéhezett vadak? — A hatszázezer hektáros vadászterület etetőibe négy­ezer mázsa szemes-, 2100 mázsa szálas-, 1300 mázsa lédús és 200 mázsa úgyneve­zett lombtakarmányt szállí­tottak a vadásztársaságok. Ezt részint vásárolták, ré­szint az összesen 150 ka- tasztrális holdnyi vadföldön termelték. A beérkezett je­lentések, és személyes ta­pasztalatunk szerint igen lel­kiismeretesen készültek a vadállomány átteleltetésére. Száz mázsa kukoricát raktak ki például az erdőbényeiek, de jó példának említhetem a mezőcsátiakat, a tokaj-hegy­aljaiakat, vagy a sárospataki Kossuth Vadásztársaságot. — Fenntartás nélkül elfogad­ja-e a vad az etetőkben levő eleséget? — Amit egyszer megszok­tak, azt éveken keresztül megkeresik, de a fiatalab­baknak erre is idő kell. Így már ősszel megkezdjük az úgynevezett szoktató etetést; Tapasztalatunk szerint» az apróvad hamarább megszok­ja, és igényli az etetőt és a benne található élelmet. Nyolc-tíz nap alatt elfogy az erdei, mezei „étkezde” készlete, ilyenkor pótoljuk. — Vannak „maszek” vadá­szok, akik a házuk kertjébe húzódó vadat hurkolják, lövik, vagy egyéb módon pusztítják, kizárólag a húsáért... — Ez sajnos évről évre visszatérő gondunk. Sokan azt hiszik: ha a vad a kert­jükbe tévedt, az már a saját tulajdonuk. Tévedés! Ha A hóbundás erdőben ne­hezebb az élelemszerzés ilyen esetről tudomást szer­zünk, rendőrségi feljelentés következik. Egyébként a ta­nácsi szervek és a vadászszö­vetség is felhívással fordult az erdők, mezők környékén lakókhoz: ne bántsák, inkább lehetőségeik szerint gondoz­zák, etessék á téli hideg elől menekülő, élelmet kereső va­dat. (sólymos) #: Biztos kéz és éles szem... A jc gép sokat számít, de legtöbbet az ember tehet. (Solymos felv.) Made in Miskoic 3. Kereskedni tudni kell! Az, a vállalat gazdálkodik jól, amelyik a jövőre gondol A MEDICOR kivételével, vállalataink mindegyike kül­kereskedelmi vállalatokkal együttműködve szerzi az ex­portpiacokat, s köti az üzle­teket. A termelők és a kül­kereskedelmi vállalatok kö - zötti jó együttműködés a fel­tétele az exportmunkának. Kölcsönös támogatás és az ismeretek gyors cseréje szük­séges, hogy a munkát tovább javítsák és az exportlehető­séget kihasználják. Van ten­nivaló a termelő és az ex­portot bonyolító vállalatok kapcsolatainak, érdekeltségei­nek javításában is Vállala­tainknak fejleszteniük kell a kereskedelmi munka belső feltételeit. Az a vállalat foglalkozik megfelelően jövőjével, ame­lyik nem hanyagolja el az exportmunkához szükséges személyi állomány és appa­rátus fejlesztését. Sok a forgács A gazdaságpolitikai bizott­ság több intézkedést java­solt olyan kérdésekben, ame­lyek vállalataink exportte­vékenységét javítanák. Kitér­tek arra, hogy a háttéripar egyes ágazatait összehangol- tabban, a feldolgozóipar igé­nyeinek megfelelően kell fej­leszteni. Vonatkozik ez első­sorban az alapanyagok és félkész termékek előállításá­val foglalkozó vállalatokra. Az itt előállított félkész termékek a késztermékek méreteit jobban meg kell hogy közelítsék, a felesleges anyageltávolításra fordított élőmunka- és anyagmennyi­ség csökkentése érdekében. A korszerű technológia al­kalmazásához, bevezetésének bővítéséhez szükséges fejlett öntvénygyártás feltételének megteremtése is egyre idő­szerűbb. A kötőelemgyórtás gyorsí­tott ütemű fejlesztése régi problémája az iparnak. A meghajtó villamos motor gyártásának fejlődése elma­rad a gépgyártás fejlesztési ütemétől, a korszerű gép­gyártással szemben támasz­tott követelményektől. A politika eszközével Figyelembe kell venni azt, hogy a feldolgozóipar a pia­con megjelenő konkurrens cégekhez képest nagyobb mennyiségű anyagot használ fel, több normaidő-ráfordí­tással, ami növeli az előállí­tott termékek költségét, csökkenti annak versenyké­pességét é& az elérhető nép- gazdasági, vállalati ered­ményt. A gazdaságpolitikai bizott­ság meghatározta a társadal­mi, politikai szervezetek fel­adatait is. Ennek alapján szükséges, hogy a oártbizott- ságok, végrehajtó bizottságok, a vállalati és szövetkezeti pártvezetőségek testületi ülé­seken. önálló témaként érté­keljék az export növelésének feladatait és az azok végre­hajtására tett intézkedése­ket. Ezzel össze kell kap­csolni a vállalati gyártmány- fejlesztés feladatainak végre­hajtását, értékelve, hogy ezek hogyan vannak összehangol­va az export növeléséhez szükséges feladatokkal. Külföldi kapcsolatok Miskolc üzemeinek, szö­vetkezeteinek a KGST-orszá- gokkal való kapcsolata jól fejlődik. A kivitel növelése összhangban van a szocialis­ta országok igényeivel. Ez távlatilag is megalapozza munkánkat. Biztosítja a ter­meléshez szükséges szocialis­ta import feltételeit. A Szov­jetunióval való együttműkö­dés jelentősége tovább nö­vekszik. Ez segíti számos vállalati tevékenység gazda­ságosabbá tételét. A tőkés országokkal foly­tatott kereskedelmi kapcsola­tokat vállalatainknak jobban fel kell használni a fejlesz­tés gyorsítására is. A fej­lesztési és kereskedelmi vál­lalati tevékenységben a vál­lalatoknak nagyobb felelős­séget kell vállalniok és töb­bet kell kezdeményezniük. (Vége) MURÁNYI GYULA a városi pártbizottság gazdaságpolitikai munkabizottságának tagja Valutakiutalás, egyszerűbben 1978. január 1-től megváltoznak az európai tőkés országokba és Jugoszláviába irányuló turista- utazásokra érvényes valutakiuta­lási rend lebonyolítási szabályai. Ettől az időponttól kezdve az említett utazásokra a Magyar Nemzeti Bank a valutakiutalást a kiutazásokhoz egyébként is szükséges útlevélkérőlapon fogja engedélyezni. Ennek megfelelően megszűnik a korábban rendsze­resített (négypéldányos) valuta- igénylési űrlap, s azt az útlevél­kérőlap helyettesíti. Az útlevélkérőlapot, megfele­lően kitöltve, a valutaeladásra felhatalmazott OTP-fiókoknál, il­letve utazási irodáknál kell va­lutaigénylés céljából benyújtani, amelyek azt — elbírálásra — a Magyar Nemzeti Bankhoz to­vábbítják, majd a Magyar Nem­zeti Bank határozatával az igény­lőnek (utazni szándékozónak) visszaküldik. A valutakiutalási engedéllyel ellátott útevélkérő* lappal lehet azután az eddigi gyakorlatnak megfelelően az IBUSZ utazási irodájához, illetve az útlevélhatósághoz fordulni. Könnyítést jelent az is, hogy az eddigi 30 nap helyett a valuta­kiutalási engedély keltétől szá­mított egy éven belül lehet az útlevélkérőlapot az útlevélható­ságnál — a kiutazás engedélye­zése céljából — felhasználni, s a turistautazásra érvényes útlevél alapján — a már említett valu­takiszolgáltató hegeken, a ki­utalt valutát — az eddigi 6 hó­nap helyett (az útlevél érvényes­ségi idején belül) bármikor meg lehet vásárolni. Az új eljárással kapcsolatban az útlevélkérőlapok árusításával is megbízott OTP-fiókok és uta­zási irodák adnak bővebb felvi­lágosítást. A valutakiutalással összefüggő egyéb rendelkezések változatla­nok maradnak. Véget ért az ügyelet Több mirt 600 mezőgazda - sági gépszerelő és műszaki szakember, valamint csak­nem 150 korszerűen felszerelt szervizkocsi befejezte őszi mezőgazdasági ügyeleti mun­káját. Az őszi ügyelet alatt 2400 esetben hívták az ügye­leti dolgozókat, összesen 25 ezer munkaórát fordítottak a géphibák kiiavítására. Át­lagosan egy-két nap alatt el­végezték a munkákat, mert a korábbi éveknél jobban szerelték fel az ügyeleti szer­vizhálózatot. Most, az ügye­leti munka végeztével, a jö­vő évi munkák előkészítésére összpontosítanak.

Next

/
Thumbnails
Contents