Déli Hírlap, 1977. november (9. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-10 / 264. szám
4 t Az elnevezés bizonyára szokatlan, hiszen minden színház befogad; befogad eszméket, áramlatokat, stílusokat, és természetesen művészeket meg nézőket. Az általunk említett „befogadó színház” afféle munka-elnevezésként szerepelt a Kulturális Minisztérium programjában. Ma már van hivatalos neve is: „Stúdió 1970”. Az új színházat —, melynek talán elnevezése is jelzi, hogy bizonyos színházi kísérletek otthonául szolgál — azért hozzák létre a közeljövőben, hogy újat akaró, kísérletező kedvű rendezőink, színművészeink közszemlére tehessék itt produktumaikat. Ismeretes, hogy a mai színházi struktúra keretei között sokszor nincs idő és alkalom, hogy egy-egy régen dédelgetett vágyát beteljesítse, vagy megkísérelje beteljesíteni valamely rendező vagy színművész. Nos, az új stúdiószínház elsődleges feladata éppen az lesz, hogy befogadjon minden hasznos és korszerű kezdeményezést, mely tartalmában megfelel alapvető művelődéspolitikai célkitűzéseinknek. Az elmondottakból tehát nyilvánvaló, hogy nem állásta- I lan vagy kevésbé foglalkoztatott művészek otthona, illetve * fóruma lesz a stúdió, hanem afféle kísérleti színház, mely stílusában, törekvéseiben, munkamódszerében különbözik a nagyszínházaktól. Ezek után felmerül a kérdés, hogy milyen útja-módja lesz egy-egy társulat — tehát azonos esztétikai elveket valló alkalmi egyesülés — bemutatkozásának? Nos, a stúdiószínházba pályázati alapon juthat be egy-egy produkció. A bemutatandó játék forgatókönyvét a minisztériumhoz kell eljuttatni, s azt az Országos Színművészeti Tanács bírálja el. Amennyiben megfelelőnek ítéltetik, iúgy a minisztérium biztosítja a bemutató költségeit. A stúdiószínháznak természetesen nem lesz igazgatója, illetve művészeti vezetője: erre nincs is szükség. Valószínűnek látszik, hogy nem kellenek az új formájú színházhoz szervezők és nem lesz itt szükség bérletezésre sem. Egy-egy produkció életképességét éppen az fogja majd bizonyítani, hogy mennyi ideig tartható műsoron. Miért szólunk a befogadó színházról ezeken a hasábokon? Elsősorban azért, mert ez nem fővárosi vállalkozás, hanem az egész országot érintő kezdeményezés. A stúdiószínházban természetesen alkalmuk lesz bemutatkozni vidéki együtteseknek, esetleg vidéken, illetve a fővárosban élő színmű- j vészek, rendezők közös társulatának is. Az utóbbinak sok ' technikai nehézsége van; valószínűbbnek látszik, hogy egy- egy vidéken rendezett, de jelentős művészi értékekkel bíró előadást fogad majd be a „Stúdió 70”. Az új színház egyébként a Kamara Varieté helyén működik majd. s nagyon reméljük, hogy jelentős fóruma lesz megújhodó színházi kultúránknak. (gyarmati) ♦ A Magyar Televízió kísérleti elektronikus csoportja televíziós filmet készít Turandot címmel. A rendező Rajnai András, operatőr Kecskés László. Turandot szerepét Béres Ilona alakítja. (Friedmann Endre felvétele) CMinák Alajos előadása A mai arab világról tart előadást ma este 6 órától a televízió népszerű főmunkatársa, Chrudinák Alajos. A XX. borsodi földrajzi hetek keretében elhangzó előadás színhelye a Rónai Sándor Művelődési Központ. Este 8 órától az egyetemisták látják vendégül Chrudinák Alajost, aki az E/6-os kollégium színház- termében időszerű politikai kérdéseket vitat meg velük. Külföldön turnézik az RTV zenekara Külföldi vendégszereplésre készül a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Lehel György vezető karnagy a turnéval kapcsolatosan elmondotta: Befogadó színház A korona kalandos története 3. Károly fején imbolygóit Hogy az ásás nyomát eltüntessék, tűzet gyújtottak A magyarság sorsfordító eseményei mindig mozgásba hozták, helyváltoztatásra késztették a koronát. A napóleoni háborúk alatt nagyszámú lovas- és gyalogbandérium kísérte a királyi szimbólumokat Budáról Munkácsra. A szabadságharc alatt, 1848. december 30-án „a honvédelmi bizottság meghagyásából Bónis Sámuel képviselő rendeletet kapott, hogy mint országos biztos, Örményi Ferenc koronaőrrel egyetértőleg, vagy nélküle, a koronát és a koronázási jelvényeket Debrecenbe, vagy oda, ahová majd tanácsosnak látszik, elszállítsa.” HÍDON és vasúton A korona Budán volt, de a Duna éppenhogy beállt, „a legszükségesebb gyalogközlekedést csupán az épülő Lánchíd bonyolíthatta le”. De a híd még nem készült el! Bónis üveges hintája alkalmi pallókon kelt át, benne a kincseket tartalmazó ládával.’ A kíséretül kirendelt 24 gránátos (akiket az átkelés előtt újból feleskettek) szinte ölben vitte át a hídon a becses rakományt fuvarozó kocsit. Tény, hogy a magyar korona volt az első, amelyet a Lánchídon átszállítottak. A korona szerencsésen átjutott Pestre: ezután Szolnokra, majd Debrecenbe vonatozik. Először viszik vasúton az , országbíró szimbólumokat! A korona 1849-ben a kormánnyal együtt ismét Pestre kerül, de a vesztett szabadságharc után Szemere Bertalan hadügyminiszter Kossuthtól azt követeli, hogy „elszállítás, illetőleg elrejtés végett az átadassák neki”. Szemere a ládát szegedi lakásába vitette, majd a nagyváradi püspöki palotába, innen Aradra, ahol felbontja, hogy meggyőződjenek tartalmáról. A fegyverletétel után Szemere Orsován ássa el a ládát, egy lakatlan házban. Két segítője, Grimmel és Házmán miniszteri tanácsos volt. „Tetszett neki az a gyengédség, hogy nem kérdezték tőle, mit rejt a láda ...” Hogy az ásás nyomát eltüntessék, tüzet gyújtottak, de az eredménnyel nem voltak megelégedve. Kiemelték a ládát, s a kin.se- ket egy füzesben ásták el. A terepet lerajzolták, a környező fákon jelet hagytak. A királyi kincsek keresése nyomban megkezdődött. A kutatással megbízott Karger Titusz őrnagy Orsóvá és a Cserna patak egyik ligetében jeles fákra bukkant, a földben pedig órakulcsot és kapanyelet talált. 1853. szeptember 6-án, reggel nyolc órakor a kutató ásó egy kí- vül-belül rozsdás és nedves ládába ütközött. A korona, a jogar és az alma sértetlen volt, viszont a palást meg- nyirko^odott, a vörös selyemből készült saruk és harisnyák teljesen tönkrementek. A koronázási ékszereket hadigőzös vitte Budára. „Lehetetlen szavakban kifejezni — lelkendezik a Pesti Napló — a közmegindulás fokát és mélységét, mely az iker fővárost a meglepő édes hírre áthatotta.” AZ UTOLSÓ KORONÁZÁS Néhány napos bécsi bemutató után 14 év múlva kerül ismét reflektorfénybe a korona. Ferenc József 1867. június 8-i megkoronázásának fényes ünnepségei egyaránt szolgálták a feledtetést. és a bizalomkeltést. A kenetes szónoklatoknak, Erzsébet királyné bájos mosolyának, a Lónyai pénzügyminiszter által sajátkezűleg a nép közé szórt koronázási érméknek az önkényuralmat kellett feledtetniük, s az új rendszeir, a kiegyezéssel rrtegteremtett dualista rendszer iránti bizalmat éleszteniük. Az utolsó előtti és az utolsó koronázás között annyi történt, hogy az átépített budai palotában, egy külön erre a célra készült páncélszobát alakítottak ki. Innen vitték a koronát az utolsó király, IV. Károly 1916. december 30-i koronázására. A korabeli fotókon látható, hogy Károly fején félrecsúszott és imbolygott a korona, mert — hiába csináltak külön bélést — nagy volt neki... Zita királyné koronázási ruháját — ezt is feljegyezték — két héten át negyven hímzőnő készítette. A ruhákhoz felhasználtak: harminc-harminc méter atlaszt, bélést és flanellt, valamint 18 kilogramm (!) színaranyat... SZALASI NAPLÓJA A királyok eltűntével nem lett vége a korona bolyongásának. Dr. Frank László, aki 1946 januárjában kapott megbízást Szálasi Ferenc és társai népbírósági ügyében az ügyészi teendők ellátására, nemrég megjelent könyvében írja: Szálasi nyugatra hurcolja a koronaékszereket, amelyek 1945. tnárcius 25-én kerültek át a kőszegi sziklaóvóhelyről Ausztriába. „Ki tudja, Szálasi nem azért menekítette-e magával e klenó- diumokat, hogy ha egyszer a Hungarista Magyar Birodalomban majd koronázni kell, kéznél legyenek az ékszerek .. Szálasi méltatlankodva jegyzi fel naplójában' 1945. július 9-én, hogy a tehergépkocsi, amelyen a korona és a koronázási ékszerek voltak, eltűnt, nyilván az amerikaiak szállították el. * A korona, sok rossz emlékű bolyongás után most újra hazakerül. Oda, ahol ezer éven át az államiság szimbóluma volt... Hová tegyük? A történelem már helyretette. X (Vége) (brackó) — November 14-től december 3-ig 15 alkalommal lép fel zenekarunk Hollandia, az NSZK és Svájc különböző városaiban. Műsorunkon szerepel: Weber: Bűvös vadász nyitánya, Mozart Esz-dúr zongora- és klarinétversenye, Liszt Mazeppa, Les Preludes című zenekari művei és A- dúr zongoraversenye, Dvorak VIII. és IX. szimfóniája, Bartók III. zongoraversenye és Mendelssohn Skót szimfóniája. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Jríi nyer ma? Játék és muzsika tíz percben. — 12.35: Meiodiakoktel. — 14.00: A Magyar Rádió novellapályázata. — 14.18: Mai dalok. — 14.37: Nóták. — 15.28: Ezeregy délután. — lö.OO: Útközben. — 16.10: Gyöngyhalászok. Részietek Bizet operájából. — 17.00: Hírek. — 17.07: A magunk érdekében, a magunk védelmében. — 17.27: Prokofjev: I. zongoraverseny. — 17.42: Színes népi muzsika. — 13.15: Kritikusok fóruma. — 18.25: - Mai könyvajánlatunk. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: A barokk százada. — 19.40: A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának hangversenye. — 21.30: Rózsavölgyi Márk: Első magyar társas tánc. — 21.40: A Dunánál. Történelmi figyelő. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Peter Schreier dalestje. — 23.36: Dzsesszf elvételeinkből. — 24.00: Hírek. — 0.10: Bach: Motetta BWV, 225. Petőfi rádió: 12.00: A tegnap slágereiből. — 12.30: Hírek. — 12.33: Pécsi stúdiónk jelentkezik. — 12.55: Urbán Katalin, Pal- csó Sándor és az OTP Bartók Béla kamarakórusa népdalokat énekel. — 13.28: Édes anyanyelvűnk. — 13.33: Csizmás kandúr és a többiek. A Gyermekrádió műsora. — 14.00: November. Rendha'gyó keresztmetszet a hónapról — sok zenével. — 15.00: Sportvilág. — 17.00: Segíthetünk? Az Ifjúsági Rádió műsora. — 18.00: Mindenki iskolája. — 18.30: Hírek. — 18.33: Hétvégi panoráma. Ajánlóműsor sok muzsikával. — 19.55: Slágerlista. — 20.30: Hírek. — 20.33: Életmód a tárgyakban és az időben. — 20.58: Zenés iáték szüleik. FeHai Jenő vígiátéka. — 00 09; Árpád versei. — 22.30: Hírek. — 22.33: Tíz perc külpolitika. — 2.3.43: Harminc pe^n rock. — 23.13: Nóták. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: l7.on: Hírek, időjárás. — Fiatalokról, fiataloknak. Tanuló tudósok, tudós tanulók. összeállítja: Borsodi Gyula. — A beatkedvelőknek a Bee Gees egvüttes felvételeiből. — Vendégségben a Miskolci Közlekedési Vállalat brigádjánál. Riporter: Pongrácz Judit! — Sláo-erpanoptikum. — 18.00— 18.30: Észak-magyarországi Krónika. (Ülésezett a Borsod megyei NEB és a Miskolc városi A szabadság katonái 1943 februárja döntő fordulatot jelentett a második világháború menetében; Sztálingrádnál olyan vereséget szenvedett a hitleri Németország hadserege, amelyet soha többé nem tudott kiheverni. Ettől kezdve szakadatlan visszavonulás volt az útja, vagyis nehéz küzdelemben tolta előre, nyugat felé a front vonalát a Vörös Hadsereg. Több, mint két esztendő volt még hátra a háború befejezéséig, milliók haltak még meg a harctereken, míg Európa országaiban milliók álltak talpra, és sorakoztak fel a harckocsik oldalán; a nemzeti ellenállási mozgalmak Sztálingrád után aktívan bekapcsolódtak a háborúba, az egyes országok nem várták karba tett kézzel a felszabadulás óráját. Fő vonalaiban így' ismerjük ennek a két évnek a történetét, és fő vonalaiban erről szól Jurij Ozerov A szabadság katonái című négyrészes szovjet filmje, amelyet azonban nem véletlenül jelölnek a források a filmeposz jelzővel, és nem véletlenül négyrészes. A frontvonalak több száz kilométer hosszan és mélységben húzódtak, és a nagy egész élethalálharcában minden ország külön, a maga módja és lehetőségei szerint élte meg a háborút. A Felszabadítás című ötrészes sorozatában Jurij Ozerov rekonstruálta a harci cselekményeket, és azok mozgatórugójaként a háború diplomáciai hátterét. Ebben a filmjében, amely folytatása az előzőnek, szintén a Vörös Hadsereg hadműveletei szolgáltatják a keretet, de a dokumentumok, az események hiteles megidézése segítségével most más mélyrétegeit helyezi előtérbe a háborús Európának. Már 1943-ban a legtöbb megszállt, vagy le- igázott országban robbanásszerűen felgyorsultak az ellenállási mozgalmak. Az események azt bizonyították, hogy a legfőbb ellenség, a nácik mellett a németeket támogató kormányok ellen is irányultak; a fasizmus és a haladás erői között külön frontvonalak húzódtak. A szovjet katonák Jugoszláviáműsor Tanács Végrehajtó Bizottsága. — KRBSZ-parK átadasa Miskolcon). — -Mario Lanza énekel. — Hírösszefoglaló, lap- és műsorelő- zetes. Televízió, 1. műsor: 15.10; Iskolatévé. — 16.35; Hírek. — 16.401 Pályaválasztási műsor gyerekeknek. — 16.55; A Magyar Televízió Szabadegyeteme. — 17.45: Telesport. — 18.10: Tévébörze. — 18.20; Szépen, jól magyarul. — 18.30: Az élőmunka felhasználásáról. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Tévétorna. — 19.30: Tvhiradó. — 20.00: Egy óra, három szerep. Márkus László műsora. — 21.10: Algyői emberek. Dokumentumfilm. — 21.40: Zene, zene, zene. — 22.40: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor; 19.00: En francais. Francia nyelvtanfolyam. — People You Meet. Angol nyelvtanfolyam. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Stone és Charden a párizsi Olympia színpadán. — 21.00: A népművészet birodalmában. — 21.10: Tv-híradó 2. — 21.35: A vágy. Amerikai film. Miskolci Nemzeti Színház (7): Ivanov. Nyilvános főpróba. Kiállítások: Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. Eszak-magyarorszagi üveghuták. — Herman Ottó Múzeum Képtára (10—18): A Petró-gyujte- mény remekei. — Herman Ottó- emlékház (10—18): Herman Ottó élete' és munkássága. — Diósgyőri vár (9—15); A diósgyőri vár története. — Szőnyi Terem (9.30—18): Zombori László festőművész kiállítása. — Miskolci Galéria (10—18): Fiatal építészek kiállítása. — Mini Galéria (10—18): Kizsi. Az orosz faépítészet múzeuma. Ifj. Rácz Endre fotóművész kiállítása. — József Attila Klubkönyvtár (12— 20): Banga Ferenc grafikusművész kiállitása. FILMSZÍNHÁZAK béke A szabadság katonái III—IV. Színes szovjet film Másfél helyár! Kezdés: f4, 7 órakor bői, Bulgáriából, Lengyelországból, Csehszlovákiából, Magyarországról nemcsak a fasisztákat űzték ki, még Németországban sem csak a náci erőket szorították visz- sza, de új társadalmat hordoztak. Olyan új rendet, amelyért a kommunisták vezetésével, az internacionalizmus szellemében hatalmas ütőerőt képviselő partizánmozgalmak, az országok legjobbjai harcoltak. Az időrendet követve, Magyarországra 1944 nyarának végért jutunk el. Tanúi lehetünk Horthy szerencsétlen kimenetelű kiugrási kísérletének, a hazai ellenállás azon szakaszának, amikor a gyárakban (Diósgyőrben például az/ 1944. szeptember 21-én tartott gyűlésen) a szabotázst választják a harc formájául, Rajk László vezetésével pedig fegyvereket kívánnak szerezni a kommunisták. A horthysta tisztikar azonban elzárkózik, nem ad fegyvert a munkásság kezébe, az ország a nyilasuralom színtere, Budapest hadszíntér lesz, és csak 1945 februárja hívja ki a pincékből á város lakóit. Sztálingrádtól Berlinig (1945. május 8.), Prágáig (1945. május 9.) hatalmas képeskönyv inkább, mint játékfilm A szabadság katonái. Mozifilmnek hosszú is, ösz- szefüggései, dokumentatív ereje a televízió képernyőjén talán még jobban érvényesülne, mondandója több emberhez szólhatna. Az akkori időket megélt felnőttekkel együtt a fiatalok tömegének idézhetné fel a népek vezetőinek, mint Például Klemen t Gottwald, Tito, Dimitrov, a magyar kommunisták élén Kádár János. Csehszlovákiában Gustáv Husák, és a többiek útját, szerepét. Még többen ismerkedhetnének a Vörös Hadsereg kiváló tábornokaival, Bukarest, • Szófia, Belgrad, Budaoest, Prága népének szenvedésével, harcával és győzelmével. (makai) KOSSUTH Fehér hajó Mb. színes szovjet film Kezdés: f3, hn5, 7 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB Lear király I—II. Mb. szovjet film Másfél helyár! Kezdés: 2, 5 órakor FÁKLYA YTéres föld Színes jugoszláv film 16 éven felülieknek! Kezdés: f5, f7 órakor PETŐFI Chaplin-revü Amerikai film Kezdés: f5. f7 órakor SZIKRA Az elítélt Mb. színes lengyel film Kezdés; 5, 7 órakor TÁNCSICS Veri az ördög a feleségét Színes magyar film Kezdés: f5, f7 órakor PERECES Dnndiorr és társai Mb. svéd film Kezdés: 6 órakor HÁMOR Feliér hajó Mb. szovjet film Kezdés: 6 órakor PÉNTEK Kossuth rádió: 8 00: Hírek. — 8.05; Műsorismert^tág. — S.^O: \ mai nap kulturális orogram iából. — 8 *>7: Zenekari muzsika. — 9.t>4: Miről ír a Tá^sa^imi Szemle új száma? — 9.74: Kácsa- fürösztő. övnd^ok műsora. — 9.53: Lott^sorsniás. — 10.00: Fí- rek. — 10.05: iskoláraó. — 10.35: őszi búcsűzás. — 10.*o: Mozart: Don Juan^ — az I. felvonás fináléja. — 10.59: Lottó pr örmények. — 11.00: Hogy volt?! Nemes György műsora. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Az izraelita felekezet negyedórája. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Slágermúzeum. — 9.28: Mezők, falvak éneke. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.50: Egy ember hegedűvel.
