Déli Hírlap, 1977. november (9. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-24 / 276. szám
iÉyvétidmi vetélkedő A KISZ Borsod megyei Bizottsága, a Borsod megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a Borsod megyei Termelőszövetkezetek Szövetsége, az ÁGOK Borsod—Heves megyei főosztálya és a Borsod megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás még az év elején meghirdette megyei növényvédelmi vetélkedőjét. A vetélkedő döntőjét holnap délelőtt 9 órától rendezik Miskolcon, a Blasko- vics u. 24. szám alatt. A résztvevőknek először szakmai, politikai tesztlapot kell kitölteniük, majd szakmaipolitikai szóbeli vetélkedőre kerül sor. A legjobbak értékes tiszteletdíjakban részesülnek. *-IJjabb déligyümölcs-szállitminyt kapott a DÉLKER. Ebben a banán mellett mandarin, s ha csak mulatóban, de füge is érkezett. A banán jó része a Borsod—Hepes megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat érlelőibe került, ahonnan éretten, sárgán szállítják a boltokba. (Solymos László felvétele) Kenyér-statisztika Mindennapi pazarlásaink Munka mellett nyelvtanulás A Lenin Kohászati Művek új nagyberuházásának, a kombinált acélműnek különböző egységei az NSZK-ból Minősítés Változatlanul érvényes a minősítési rendszer. Tehát arról van szó, hogy meghatározott munkakörökben dolgozókról — vezetőkről és beosztottakról egyaránt —, arra illetékes személyeknek, készíteniük kell egy úgynevezett alapminősítést, "majd bizonyos idő elteltével pótlólagosan rá kell vezetni a változásokat. A minősítés — nevében hordja a lényegét — nem afféle káderezés. őszinte — mert csak úgy hasznos, ha őszinte — véleményt formál politikailag, szakmailag és emberi tulajdonságait tekintve arról, akiről szól. A minősítés tulajdonképpen szembesítés önmagámmal, tükörképem: lám, ilyen vagyok. Illetve több ennél. Mert azt is tartalmazza — tartalmaznia kell! —, hogy mitől és miért vagyok ilyen. Ellát jóindulatú tanácsokkal, melyek azok a tulajdonságaim, amelyeket erősítsek, és mik azok, amikben a magam és a közösségem érdekében változtatnom kell. A minősítést természetesen ismertetik a minősítettel, saját kezűleg ráírja, egyetért-e a leírtakkal vagy sem. A minősítés titkos ügyirat. De annak nem, akiről készült! Jó vezetési gyakorlat, ha a felettes idő múltával felhívja a figyelmét, újból olvasson bele, hadd lássa, érzékelje: önmaga fejlődését hogyan ítéli meg a róla alkotott vélemény óta. Nyilvánvaló persze, hogy maga a minősített is kérheti elolvasásra. Ilyesmiről azonban csak elvétve hallunk. Pedig kár. A minősítés egyfajta kritika, s akit nem érdekel, csak addig, amíg el nem hangzott — pontosabban el nem készült —, úgyszólván viszonyát is elárulja a bírálathoz. Bár ennél többről van szó. Az ember egyénisége is, munkája is, felkészültsége is folytonosan változik. Nem mindegy azonban, hogy milyen irányban. Ahhoz, hogy ezt valaki önmaga is mérlegelni tudja, valamiféle viszonyítási alap kell. Erre ad nagyon jó lehetőséget a minősítés. A „kontrollra” természetesen mindenképpen sor kerül. Mert, mint mondottuk, az alapminősítés után, egy bizonyos idő múltával mindenképpen előszedik azt, hogy a személy- lyel — a személyben — lássák és láttassák a változást. Ez a mód azonban időhöz kötött. Nem rejti magában a folytonos önvizsgálódás lehetőségét. Pedig hát — hogy egy kicsit filozofáljunk —, ha a változás folytonos, akkor az ön- kontrollnak is annak kell lennie, nehogy nagyobb ellentmondások keletkezzenek bennem és körülöttem. A magam változását — fejlődését — alaposan ismernem kell, hogy önmagamat is ismerhessem. A minősítés nagyon fontos káderpolitikai — minek is neHa most azt javasolnám, hogy emeljük föl a kenyér árát, vagy szigorítsuk meg az ésszerű mértéket meghaladó vásárlást: akkor mindenki lehurrogna. Joggal, hiszen alapelvünk, hogy csak indokolt, esetben emelünk árat, s különösen kényes kérdés az alapvető élelmiszercikkek fogyasztói árának srófolása. Mielőtt bármi vád is érne, tegyünk egy rövid eszmefuttatást kenyérügyben. A kiskereskedelmi kenyérforgalom 1971-ben 886 ezer tonnát tett ki. A statisztikák szerint sem azelőtt, sem azóta nem értékesítettek több „mindennapit” Magyar- országon. Hogy az ötveneshatvanas évek között növekedett a kenyérforgalom, noha a fogyasztás stagnált, az annak tudható be. hogy — a mezőgazdaság kollektivizálásával párhuzamosan — egyre nőtt azoknak a száma, akik boltban vásároltak, s nem otthon sütöttek. Ám a forgalom egészen 1971-ig nőtt! Érdemes összevetni a kenyér-statisztikát a háztáji sertéshizlalási kedvet jelző mutatókkal! Nem titkolom: oda akarok kilyukadni, hogy pazaroltuk, pazaroljuk a kenyeret. A valaha istenként tisztelt mindennapi (a búzát sok helyen életnek hívják!) a disznók tápláléka lett, mert olcsó volt. (A kenyér átlagára az utóbbi húsz év alatt 3 forintról csak 3,60 forintra nőtt.) A pazarlás köztudott, de statisztikailag szinte bizonyíthatatlan tényét a negyedévenkénti fogyasztási adatok is igazolják. Nézzük továbbra is a rekorder 1971- es esztendőt! (A hetvenes évek derekára azért mérséklődött esztendőnként tízhúszezer tonnával a kereslet, mert megcsappant a sertéshizlalási kedv.) A 886 ezer tonnás éves forgalomból a legkevesebb, 192 ezer tonna az első negyedévre jut. Vajon miért? — kérdezhetjük, hiszen az alapvető élelmiszerekből többnyire egyenletes a fogyasztás. Bizony azért, mert erre az időszakra esnek a disznótorok, s a kenyér csak a húshoz kell. A legnagyobb a forgalom természetesen a hizlalás fő szezonjában, a harmadik és negyedik negyedév fordulója táján... De az még csak hagyján, ami a sertéseknek jut. Nemcsak a guberálók a megmondhatói, hogy menynyi (nem száraz, éppen csak szikkadt!) kenyér kerül a kukákba. Mindenki mindennap friss kenyeret vesz, így aztán gyakran alig megkezdett veknik kerülnek a szemétbe. Nem akarom arra biztatni honfitársaimat, hogy a világgazdasági válság közepette, a külkereskedelmi cserearányok — számunkra kedKERESSE A SÁRGA. A KÉK ÉS A RÓZSASZÍN BETÉTES SZŐLŐ- KUPAKOT 1 50, 100 és 500 Ft-os AJÁNDÉKUTALVÁNYT NYER, ha ajánlott levélben, a név és a pontos lakcím megjelölésével 1977. dec. 31-ig beküldi a Borgaidasági Vállalatok Trösztjének, 1054 Budapest, Széchenyi rkp. 6. Főnyeremény: Zsiguli személygépkocsi vezőtlen — változása idején, s a nagy takarékossági kampányok korszakában fogtörésig rágja otthon a száraz kenyeret. Hál’ isten, nincsenek kenyérgondjaink. De a kenyér hovatovább megszűnik kereskedelmi portéka lenni, olyan olcsó. Hozzáférhetősége csaknem ugyanúgy állampolgári joggá lesz, mint az ingyenes betegellátás! Egy vizsgálat eredménye fűti indulataimat. Ez év november 2-án, szerdán délután két órakor a népi ellenőrök vizsgálatot tartottak egy magánkisiparosnál, aki többek között száraz kenyér adásvételével is foglalkozik. Az ellenőrök az alkalmi raktárban 16 mázsa kenyeret találtak. Ennek a mennyiségnek tíz százalékát előző nap sütötték! Ha csak ezt vesz- szük: háromszáz ember bőven számított napi fejadagját! De a háború alatt a fronton, vagy a hátországban tíz dekát adtak naponta. Feketét és szárazát és Szovjetunióból érkeznek majd Diósgyőrbe. A kohászati vezetők a későbbiekben itt dolgozókat igyekeznek minél jobban felkészíteni az új technológiára. Már most megkezdődött — a szaktan- folyamok és továbbképzések mellett — a nyelvoktatás is. Négy német és egy orosz nyelvű kezdő csoport valamint egy-egy német és orosz haladó csoport kezdte meg a nyelvtanulást. A hallgatók döntő többsége az acélműből, továbbá a beruházási és értékesítési főosztályról került ki. A résztvevők oktatása ingyenes, s munkaidőkedvezményben is részesülnek. vezzük — eszköz?, lehetőség?, módszer? Mindenesetre kiindulópontja annak, hogy kivel, mit lehet kezdeni az életben. Ki, hogyan léphet előre a társadalom szolgálatában, illetve ki mennyire értékes a társadalomnak. Nem egészen pontos meghatározás ez, de a lényege benne van. Egy életutat kísér figyelemmel — írott formában is. Nagyon fontos, hogy ezt ismerjék a minősítést készítők — illetve: a foglalkoztatók —, de nem kevésbé fontos, hogy a minősített is tudja, milyen róla a közösségi vélemény — közösségi, mert a minősítést nem egy ember készíti, többen is részt vesznek benne és sokakat meghallgatnak —, továbbá lehetőséget ad rá, hogy önmagát is jobban megismerje. Az ember elfogult Segíteni kell neki a tárgyilagosságban. Keveset olvasunk, hallunk a minősítésekről. Jóllehet nem is köztéma. De nem is kizárólag hivatalos, munkahelyi ügy! A minap arról hallottam szólni egy intézményi vezetőt: „Jó lenne gyakrabban odatenni a minősítést vezetők és beosztottak elé. Évek múltán hadd lássák a fényképüket” Azt hiszem, igaza van. Hiszen a minősítés nem a páncél- szekrénynek, hanem az életnek készül. Már az idén felköthetik a gyerekek a korit Jégpálya és haditechnikai park Indulataim füstje nagyobbra csap, mint lángja? Az atomtengeralattjáró, a színes televízió, az évi het- venkilogrammos húsfejadagot tetéző korszakban miért kesergek én a szemétre dobott kenyér miatt... ? Bosz- szant és fáj a pazarlás. S nem azt a morzsálódóvá szikkadt fél kenyeret sajnálom, hanem a KENYERET! BRACKÓ ISTVÁN Bélyegkiállítás A Miskolci Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat Régiposta u. 20. sz. alatti kul- túrhelyiségében 1977. november 22-én bélyegkiállítás nyílt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója és a MABÉOSZ 25 éves jubileuma alkalmából Varró Gyula gyűjteményéből. A bélyegkiállítást So- mo"yi László vjaasstóWelyeí:- tes nyitotta meg. A bélyegkiállítás megtekinthető a fenti címen, 1977. november 22-től november 29-ig, naponta 8—18 óráig. Dicséretesen dolgoztak az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat brigádjai és mindazok a társadalmi munkások, akik augusztus óta részt vettek a műjégpálya építésében. A tervezettnél jóval hamarabb, e hét végére befejezik a betonozást, és így a jövő év tavaszán megkezdődhet a szerelési munka. De már az idei télen is hasznosítják a betonteknőt. Két-három hetet hagynak a beton megkötésére, utána pedig — ha az időjárás is kedvez — felöntik vízzel a pályát, s lehet korcsolyázni. December 20-ra, a nyitás tervezett időpontjára a GEL- KA társadalmi munkában elkészíti a hangosító berendezést, az ÉMÁSZ önkéntes munkásai pedig gondoskodnak a világításról. Meleg ruhatárat, illetve öltözőt találnak a korcsolyázók a sportosa *nok földszintjén, a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat pedig büfét nyit. A karácsonyi szünidő alatt délelőtt és délután is korizhatnak a gyerekek, egyébként hétköznapokon délután, vasárnap pedig délelőtt és délután tart nyitva a jégpálya. Alacsonyra szabják a belépőjegyek árát, mert csak annyi bevételre akarnak szert tenni, amennyi fedezi a rezsit, például a jeget „hizlaló” és takarító munkások bérét. Az is nyereség, hogy az idei télen legalább természetes jégen sportolhatnak, mozoghatnak a város fiataljai, hiszen évek óta alig-alig tudták felköt.; a korcsolyát — pálya hiányában. Az igazi örömök azonban 1978 őszén kezdődnek, amikorra elkészül —- sok ezer miskolci összefogásával — a műjégpálya. Az úttörők egyébként már javában árusítják a téglajegyeket. Jó lenne, ha minden lakásban a várt fogadtatásban részesülnének! A „téglajegyakció” eredményére, a beruházással kapcsolatos tovérbi teendőkre rövidesen visszatérünk. ★ Még egy meglepetés készül a miskolci fiataloknak: megkezdődtek a haditechnikai park létesítésének előkészületei. Tegnap délelőtt a városi pártbizottságon tanácskoztak a terv valóraváltásá- ról. Takács Sándor őrnagy, a Hadtörténeti Múzeum hadi- technikai parkjának parancsnokhelyettese is részt vett a megbeszélésen és hangsúlyozta, hogy a park jól szolgálhatja majd a hazafias és honvédelmi nevelést. Ty. Szabó Imre őrnagy, a miskolci magasabb egység képviselője megerősítette katonafiataljaink korábbi felajánlását; társadalmi munkával segítik a haditechnikai park megépítését, később pedig rendszeresen karbantartják a honvédelmi eszközöket. A városi tanács körülbelül félmillió forinttal járul hozzá a terv megvalósításához. Az elképzelések szerint a ha:** echnikai parkot az avasi ifjúsági kultúrközpont területén alakítják ki, és ha minden jól' megy, jövő év őszén át is adják. (bekesj
