Déli Hírlap, 1977. október (9. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-13 / 241. szám

-)f A mű, kétszázszoros1 kicsinyítésben. Alapkőletétel: december 3~án Milyen lesz az új acélmű? Könnyebb lesz a munka, könnyebb lesz a kéz Látogatóban a nagy orosz Széveren 2. Verítékkel áztatott föld Október 15-én Elhelyezik a műjégpálya alapkövét Augusztus 10-e óta egy­mást váltjak a társadalmi munkában dolgozó brigádok, gépek a sportcsarnok mögöt­ti területen, jó ütemben ha­lad a műjégpálya építése. A következő szombaton is 100— 150 önkéntes munkás dolgo­zik majd. A kommunista szombat ünnepséggel is gaz­dagodik, hiszen délelőtt 10 órakor ünnepélyesen elhelye­zik a műjégpálya alapkövét. Meghívják mindazokat a vállalatokat, melyek anya­giakkal, vagy társadalmi munkával támogatják a be­ruházás megvalósítását. És ilyen örvendetesen sok van, hiszen a 16 millióra becsült beruházási költségből körül­belül tizenkettőt vállalati tá­mogatással, illetve társadalmi munkával fedeznek. Jóllehet, hosszú évek óta napirenden van Miskolcon a műjégpálya építése, és még 1976-ban határozatot hozott a megyei KISZ-bizottság a tár­A% ügyeletek új rendje URH segili mid az onast Rádió adó-vevő a taxikba Idén, március 8-án, mint­egy nőnapi ajándékképpen a miskolci Volán taxiközpon­tosai URH irányító berende­zést kaptak. Azóta a Kazin­czy utcai irányítóközpontból tartják a kapcsolatot a város taxisaival. A Volán 57 kocsi­jából 38 kapott URH adó­vevőt. A kezelőszemélyzetnek — asszonyok látják el a 12 órás szolgálatot — műszakon­ként 140—150 hívást kell to­vábbítani a kocsikhoz. Az URH berendezés beszerelése óta csökkent a taxik üresjá­rata. BlK-qy őzelmek v Jól sikerült a megyei kirakatverseny A Vendégül lát Borsod rendezvénysorozat intéző bi­zottsága a most zárult keres­kedelmi és vendéglátó napok időszakára is meghirdette a hagyományos megyei kira­katversenyt. A jubileumi VLB-t szerte a megyében több tucatnyi ízléses alkalmi kirakat köszöntötte. Különö­sen a miskolci kereskedelmi egységek kirakatai sikerültek jól. Nem volt könnyű hely­zetben a zsűri, amikor dön­tenie kellett. Előzetes érte­süléseink szerint a megyei kirakatversenyen a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat és a miskolci Cent­rum Áruház dekoratőrei sze­repeltek a legjobban. A leg­szebb, a célt leginkább szol­gáló kirakatnak a Széchenyi utcai BIK-porcelánbolt kira­kata bizonyult. Ezt követte sorrendben a Tanácsház téri Sportszerbolt (ugyancsak a BIK boltja) és a miskolci Centrum Áruház kirakata. A nyertes kirakatok rendezői a közeljövőben ünnepélyes díj­kiosztáson vehetik át jutal­maikat. * Magunk is megnéztünk több, a versenyben részt ve­vő kirakatot. Jóleső érzéssel nyugtáztuk, milyen magas színvonalon tudják művelni a szakmát, a kirakatrendezés művészetét egyes miskolci dekoratőrök. Amikor gratulálunk a mis­kolci kirakatrendezőknek, egyben hadd tolmácsoljuk sok-sok miskolci-’, orsodi ké­résnek is beillő megjegyzé­sét: ne csak egy-egy ilyen nagyobb szabású rendezvény, verseny időszakában gyö­nyörködhessünk a verseny színvonalát megtartó kiraka­tokban. Vezetőségválasztással egy­bekötött közgyűlést tartott a Vakok és Gyengénlátók Or­szágos Szövetségének Borsod megyei Szervezete. Az eddi­gi öttagú vezetőséget hét tagra bővítették, elnöknek újból Simon Gyulát, titkár­nak pedig Hornyák iMjost választották. (Folytatás az 1. oldalról) Tegnapi sajtótájékoztatóján az LKM vezérigazgatója el­mondotta, hogy — noha a földmunkák már augusztus végén megkezdődtek — az új acélmű ünnepélyes alapkő- letételére Miskolc felszaba­dulásának 33. évfordulóján, december 3-án kerül sor. Bár a leendő mű helyén még óriás kráter tátong, s az építők a területfelszabadí- tást, illetve az alapozáshoz szükséges gödröket készítik, az acélmű makettje már el­készült. A kétszázszoros ki- csinyítésű modell láttán könnyebb elképzelni az óriást (a konverter olyan magas lesz, mint egy 12 eme­letes ház), s egyszerű végig­követni az acélgyártás új, s kétségkívül kevesebb fi­zikai munkát igénylő, ki­sebb balesetveszéllyel járó útját. A 80 tonnás konverter (amelyhez az oxigént a szov­jet berendezésekkel megújí­tott oxigéngyár adja) és az üstmetallurgiai berendezés 1980 harmadik negyedévére készül el. A konverterben oxigénbefúvásos módszerrel készül a „kommersz acél”, amelyet aztán az üstmetal­lurgiai berendezés segítségé­vel lehet, a kívánalmaknak megfelelően, finomacéllá ala­kítani. A diósgyőri üzem lesz a minőségi acélgyártás hazai bázisa. Tehát: három esztendősem kell, hogy a mostani kráter helyén acélt csapoljanak. A következő ütemben épí­tik meg az elektrokemencét, és a folyamatos öntőművet. A végleges befejezés ha­tárideje: 1982 vége. A vezérigazgató elmondot­ta, hogy az acélmű. csarnok­komplexumát úgy tervezték, és úgy építik meg, hogy tíz­húsz év múlva — ha ez szükséges — bővíteni lehes­sen. Tehát: épülhet még egy konverter, vagy egy elektro- kemence is ... De ez még a jövő kemen­céje. Az acélmű-beruházás jó kezdése, az előkészületek üte­messége, no és persze az építőknek kedvező, napfényes ősz menetrendszerű munkát, program szerinti avatást ígér. Az acélmű ezernél több, most még mostoha körülmé­nyek között csapoló dolgozó­ja joggal bizakodhat: har­minc hónap múlva könnyebb lesz a munka, könnyebb lesz a kéz. B. I. A nagy orosz Széveren gyárak tűnnek fel előttünk. Váratlanul, meglepően bukkannak elő egy-egy, mo­csaras vidékkel határolt vá­rosban, vagy annak környé­kén. Azt mondják, így van ez egészen fel Arhangelsz- kig és Murmanszkig. * m Így tűnik elő a Cserepo- veci Kohó- és Hengermű is. Nemrég kezdte el működé­sét, de már évi hatmillió tonna acélt, a gépkocsigyár­tás számára több, mint évi másfél millió tonna vasat, évi öt-hat millió méter kü­lönféle huzalt és egyebeket gyárt. A közvetlen szomszéd­ságában nagy műtrágyagyár működik. A szén, az olaj, a földgáz, a vízenergia kime­ríthetetlen itt. Cserepovec- nek csupán ebben az egyet­len gyárnegyedében 31 nagy gyárkéményt olvastam meg. Vologda megyének, nem nagy népsűrűségű területén, 1 300 000 lakosa van, de eb­ből már több mint 800 000 lakos a városokban él. És a többi megyében is hasonló­ak az arányok. — Ez ugyan nagy haladás — mondja Szicsov Mihail Fjodorovies, a Vologda me­gyei Pártbizottság osztályve­zetője —, de újabb gondok, teendők forrása is. — Tudják, mi a modern nagyipar egy hatalmas, erő­sen mocsaras, lápos tájon? Hatalmas, értékteremtő erő, civilizáció! De egyben egy hatalmas, igényes gyomor is, amit nem lehet csupán mesz- sziről etetni, kielégíteni. És tulajdonképpen ez itt most a legnagyobb téma! Az ipar- fejlesztés rohamosan haladt, a mezőgazdasági termelés lehetőségei és feltételei pe­dig ma még roppant gyérek és nehezek. Sokat jövünk, megyünk, utazunk. Főképpen azon a tájon, amely a Széveren belül is külön tájegység, noha nagy­jából talán egybe is esik ve­le. Ezt a tajgaövezetbe tar­tozó tájegységet „nem feke- teföl<J-övezet”-nek nevezik a Szovjetunióban. Huszonki­lenc megyére és autonóm szovjet szocialista köztársa­ságra terjed ki fent északon. A fák. erdők a legtöbb he­lyen csak alacsonyakra és lassan nőnek itt.. Ebből a nyírfás. nyárfás, fenyves, bokros, elegyes mocsárvilág­ból csak imitt-amott tudott hajdan kihasítani egy-egy kis szántót, legelőt magának, vagy urának az orosz mu­zsik. Még jó, hogy volt vad, hal. gomba, bogjó. És fa a házépítéshez. A mocsaras erdők között húzódó, sokszor csak megbú­vó, alaktalan földterületek egy része most is tocsog, haj­lik az alatta kialakult mélv tőzegrétegektől. De ez még *• értékesebb\ területekhez tar­tozik. A Krasznaja Zvezda szovhoz legtöbb földje olyan, mintha a valóságban, évszá­zadokon át véres verítékkel áztatták volna. Vörös, majd­sadalmi úton való megvaló­sítására, a munka alig több mint fél évvel ezelőtt indul­hatott. Szép rekordként könyvelhetjük el tehát, hogy már itt tartunk. Fontosabb azonban számunkra, hogy városukat szerető ezrek ösz- szefogásáról adhat számot az ünnepség szónoka. Úttörők, középiskolás és szakmunkás fiatalok, szocialista brigádok, tervezők, kivitelezők, párt­ós KtSZ-aktivisták álltak csatasorba. Van, aki szakér­telmét, , szervezőkészségét, más két keze erejét vetette, illetve veti latba. Ügy hisszük, hogy az el­múlt hónapok meggyőzték mindazokat, akik kezdetben kételkedtek, nem hittek a terv realitásában. Pedig Mis­kolc dolgozó társadalma az elmúlt évek során számos esetben bizonyította tettek­kel, hogy áldozni is tud vá­rosáért! Gondoljunk csak az önkéntes brigádok segítségé­vel felépült gyermekintézmé­(Folytatás az 1. oldalról) Dr. Fövényi Mihály, a Mis­kolc városi Tanács egészség- ügyi osztályának, vezető főor­vosa még jobb eredmények­ről adhatott számot. Elmon­dotta: a megyeszékhelyen tu­lajdonképpen régóta így mű­ködnek az ügyeletek, ezért felülvizsgálatuk után csak néhány helyen kellett meg­erősíteni őket. És a fogászat? Városunkban jelenleg egy gyermekorvosi ügyelet mű­ködik munkanapokon, 19 órától reggel 7 óráig, illetve szombaton déltől hétfőn reg­nem kőszilárdságú, széttörhe- tetlen rögökkel, már a föld felszínén, s még inkább az alatt. A bő csapadéktól, az erdei savaktól, a hajdani jég­korszaktól agyonpusztított ta­laj, amely nem ereszti át a sok, pangó vizet, s alig en­gedett kialakítani valami kis baktériuméletet. És a sík, erodált talajból hatalmas, lus­ta kő-kolosszusok kerülnek elő: ezeket feltehetően a jég­korszak. a jégzajlás görgette le erre a viszonylag sík vi­dékre. ■ x Szicsov Mihail Fjodorovies mondotta: — Nem akarok panaszkod­ni, de akad itt még más ne­hézség is. Maguk csodálato­san szép időt fogtak ki. Kis­babáiban, hajadonfővel jár- hatunk-kelhetünk itt a mező­kön. szeptember első hetének közepén- Ilyesmire itt senki sem emlékszik. Nálunk gyak­ran még iúniu.s elején és augusztus vége felé-i.s fagyok vannak. Átlagosan nem egé­szen 100 fagymentes nanunk van egy-egy évben. A déliek gyakran így tréfálkoznak ve­lünk: ..Könnyű nektek! Ná­latok minden évben csak tíz hónapig tart a tél. Aztán csak nyár vjn, csak nyár, csak nyár...” (Következik: ZAB TEREM A MOCSÁR HELYÉN) POZSGA1 ZOLTÁN nyekre, a sportpályákra, ját­szóterekre, s a sok ezer el­ültetett facsemetére. Fontos állomásához érke­zett a műjégpálya építése, de őszintén meg kell monda­nunk, hogy a neheze még hátra van. Az ütemterv sze­rint-az idén befejezik a beto­nozást; a hűtőgépek, világító berendezések szerelése, az öl­tözők és kisegítő épületek építése azonban még hátra van. Megfeszített munkára lesz szükség, hogy 1978 telén már műjégen korcsolyázhas­sanak a miskolci fiatalok. Megfeszített munkára ' és anyagi áldozatvállalásra! Mint arról már hírt adtunk, 20 forintos névértékű tégla- jegyeket bocsátanak ki, a beruházás anyagi alapiát nö­velendő. Reméljük, hogy az állomás — az alapkő lerakása — után az eddig tapasztalt len­dülettel robog tovább a mű­jégpálya-építés vonata észöld utat kap minden fórumon. gél 7 óráig. Miután a vizsgá­latok azt mutatták, hogy va­sárnap délelőtt sok megbete­gedést jeleznek, már koráb­ban megerősítették az ügye­letet azzal, hogy vasár- és ünnepnapon délelőtt még egy orvost ügyeletbe állítottak. A mostani változás: minden hétköznap este 19—22 óra között, szombaton pedig 12- től 22 óráig két orvos tart majd ügyeletét itt. Ugyan­akkor vasárnap reggel 7 órá­tól délután 3 óráig továbbra is fenntartják az erősítést a gyermekügyeleten. Ez a rendszer november 1-én lép életbe. Miskolcon összességében 3 ügyelet látta el a megye- székhely felnőtt lakosságát munkaidőn túl. Különösen a III. kerületi ügyeletre jutott aránytalanul sok beteg. Ne­gyedik ügyeletet ugyan nem hoztak létre, de a III. kerü­leti ügyeletet a gyermek- ügvelettel azonos módon, no­vember 1-től megerősítik. Járvány esetén természetesen valamennyi ü"~nlet további erősítést kap. A fogászati ügyelet új rend­jét október 1-én vezették be. Itt vasár- és ünnepnapokon reggel 8 és este 8 óra között tartanak ügyeleti szolgálatot. Ez természetesen nemcsak a miskolciak, hanem a me­gye bármely részén lakók rendelkezésére áll Miskolcon, a Szabó Lajos u. 1. szám alatt. Az egészségügyi miniszter rendelete intézkedik az ügye­leti és készenléti díjakról is. Eszerint e díjakat átlagosan 100 százalékkal emelik míg egyes kiemelt kórházi ügye­leti helyekep. — ahol a mun­ka intenzitása lényegesen na­gyobb — a szolgálatban le­vők díját 300 százalékkal is felemelhetik. A tornvot mától Végezetül örömmel mond­ták el a főorvosok: megkez­dődött az ügyeletek URH-val történő felszerelésének előké­szítése. A miskolci ügyeletek URH átjátszó tornyát éppen ma kezdik el szerelni Mis­kolc legmagasabb csúcsán, s várhatóan 1978. I. negyed­évére be is fejeződik az URH-állomások szerelése, s a készenléti kocsik készülékkel való ellátása. Fokozatosan építik meg megyeszerte is az URH átjátszókat, ám a dom­borzati viszonyok meglehető­sen behatárolják ezt a mun­kát. Ennek ellenére várható­an 1979-re teljesen behálóz­zak a megyét URH-val, ezzel is elősegítve a gyorsabb se­gítségnyújtást. K»TH ZOLTÁN # A Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát szőlői­ben javában tart a szüret. A szakemberek arra számítanak, hogy saját termésükből és a kistermelőktől felvásárolt must­ból mintegy 170 000 hektoliter új bort nyernek. A tolcsvai palackozóban egyelőre még az óbor palackozása folyik; je­lenleg a Szovjetunióba szállítandó 11 millió palackos export utolsó néhány ezer üvegét töltik. Ez az „ujjgyakorlat” jól is jön, hiszen a 170 000 hektoliter bor jelentős része ugyancsak ide kerül majd palackozásra. (Kerényi László felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents