Déli Hírlap, 1977. október (9. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-31 / 256. szám

•#- A színpad főszereplői még az asztalosok (Ágotha felv.) Új ház — új szemlélet Százezer emberért A Vasas Művelődési Központban jártunk A hosszú, meleg ősz nemcsak a mezőgazdasági munkálatok­nak kedvez, az építők is örülnek a langyos napsütésnek. A délelőtti világításban kétségtelenül kedvező benyomást tesz ránk a Vasas Művelődési Központ új épülete, melyen az utolsó simításokat végzik. Persze — hatalmas létesítményről lévén szó — ezek az utolsó simítások hetekben mérhetők. Tény azonban, hogy a látogatónak már nem kell túlságosan megerőltetnie a fantáziáját, s a tervrajzokat sem szükséges böngészni ahhoz, hogy kitessék, milyen lesz ez az intézmény, melyre oly régen várunk, s amely nem kevesebb, mint száz­ezer ember közművelődési szükségleteit elégíti majd ki. Miután az első emeleti te­raszról megszemléltük a kör­nyéket — nagy ütemben fo­lyik a tereprendezés is a ház körül —, bekukkantottunk a szőnyegpadlós szakközi he­lyiségekbe, s próbaképpen ki­csit leültünk a nagyterem széksorainak egyikére, Dem­esne Ivánnal, a művelődési központ igazgatójával pró­báltuk végigálmodni a ház jövőjét. Azt hiszem, pillanatnyilag az „álom” kifejezés helyén­való, hiszen rr.og az avatás utón is meglehetősen sok időnek kell eltelnie addig, míg lehetőségei szerint funk­cionál az új intézmény. Ez­zel persze semmiképpen sem akarjuk azt mondani, hogy a majdani munkának nincse­nek meg a reális személyi és tárgyi feltételei. Pillanatnyi­lag azonban csak az bizo­nyos, hogy ebben a naptári évben esv jelentős anyagi értéket képviselő művelődé­si központtal leszünk gazda­gabbak. A többi a fenntartó szerveken. az intézmény szakembergárdáján, s termé­szetesen a közönség érdeklő­désén múlik. Ds ismerjük-e jól a kö­zönséget, az említett száz­ezer embert, s köztük a két nagyüzem kétezer szocialista brigádját? — egyszóval mind­azokat, akiknek otthont kí­vánunk teremteni? Demcsik Iván nem titkol­ja, hogy sokféle formát, ha­tásmechanizmust kell majd kipróbálni, annyi azonban már most is nyilvánvaló, hogy az új intézmény csak a korszerű közművelődési szemlélet jegyében működ­het, vagyit tartalmában, for­májában más lehetőségeket kell biztosítania, mint a mű­velődési házaknak általában. A dédelgetett tervek (ál­mok) közül csak néhányat. Erős törekvése az intézmény szakembereinek, hogy ebben az új épületben kapjanak fórumot a fiatal művészek. Különösen azoknak a művé­szeti ágaknak a képviselői, amelyek hiányoznak Mis­kolcról. Így hát elsősorban operaénekeseknek és balett­művészeknek nyílik majd meg a ház, s nagyon remél­jük, hogy vendégül láthatjuk majd itt a Színház- és Film- művészeti Főiskola egy-egy produkcióját is. Beszélgetés közben többször is elhang­zott, hogy a Vasas Művelő­dési Központ mennyire szá­mít sokrétű tevékenységé­ben a Miskolci Szimfonikus Zenekarra. Természetes, hogy az országos hírű együttes nélkül sem opera-, sem ba­lettműsorokra nem kerülhet sor. Az intézmény nagy techni­kai újdonsága a hidrauliku­san működő színpadrész. Ez a bolgár találmány már ele­ve lehetőséget biztosít a já­téktér méreteinek növelésé­re, illetve különböző térfor­mák kialakítására. Nagyon reméljük, hogy a Miskolci Nemzeti Szí..ház jól kihasz­nálja majd ennek a színpad­nak a lehetőségeit. Az ötszáz férőhelyes terem egyébként arra is alkalmas, hogy meg­valósítsák itt az úgynevezett, „iskolaszínhóz”-at. Ez tulaj­donképpen átmenet a — mis­kolciak által oly jól ismert — felolvasó színház és a ha­gyományos színházak között. A színházművészet tanulásá­nak, tanításának olyan for­mája, melyet a világhírű Berstein alkalmaz, a maga szakterületén, hogy értő hí­veket szerezzen a zenének. De nem az a cél, hogy most felsoroljuk a terveket, sokkal inkább az, hogy a központ alapvető célkitűzé­seit meghatározzuk. A szak­embereket az foglalkoztatja, hogy miként lehet szocialis­ta módon élni, illetve hogyan hathat egy ilyen intézmény a maga szellemi és anyagi erőivel az emberek életmód­jára. Éppen ezért a hatalmas előcsarnokban létrehoznak egy információs bázist, ami körülbelül annyit jelent, hogy a belépő — akit nem portás, hanem jói felkészült, népművelő fogad — a leg­részletesebben tájékozódhat arról (természetesen számos tömegkommunikációs eszköz igénybevételével), hogy mi-' kor és mit nyújt nemcsak a ház, hanem a város vala­mennyi közművelődési in­tézménye a lakosságnak. Hol és hogyan töltheti el szabad idejét, milyen szolgáltatóso­kat élvezhet az érdeklődő. Tulajdonképpen a szolgálat és a szolgáltatás jegyében fogant a Vasas Művelődési Központ valamennyi terve. Az a cél, hogy az emberek — pontosan ismerve a lehe­tőségeket — részt kérjenek és vállaljanak a közművelődési tevékenységből. Ez a cél ha­tározza meg a bemutatók, a kiállítások programját is. Egy kicsit leegyszerűsítve: arra törekszenek a ház szak­emberei, hogy mindenféle te­vékenységüknek — az eszté­tikai nevelésen, tudatformá­láson kívül — közvetlen, praktikus hasznát is érezzék a dolgozók. Ügy hisszük, a tervek kor­szerűek, hogy nem hiányzik mögülük sem az alkotókedv, sem a fantázia, de az anya­gi alap sem. Egyebekben pe­dig bízunk az építők szor­galmában, s a további nap­sütésben, s természetesen — a százezer között — mi is készülünk a ház avatására. (gyarmati) Dobozy Imre Ha van az elmúlt 50 évnek meghatározó eseménye, élmé­nye, akkor az a második vi­lágháború. Ha van elodázha­tatlan, másra át nem hárítha­tó írói (és egyáltalán művészi) feladat, akkor az éppen ennek a sorsfordulónak az ábrázolá­sa. köznyelvi kifejezéssel, frá­zissal „tisztázása:’. Mert ne­künk, magyaroknak valóban nem elég azt látnunk, hogy hogyan volt, de azt is, hogy miért volt úgy, ahogyan tör­téntek a dolgok. A háború te­hát nem csupán egy téma a sok közül, amit bizony sok­szor ununk is a gyatra szép- irodalmi-filmi stb. megformá­lás miatt! —, hanem az a té­ma, amelyben megragadható a magyar történelem, amelynek megértésével felfejthetők a je­len szövetének a szálai is. Magyarán: a múlt ismerete nélkül nem értjük a mát, nem tervezhetünk jövőt sem. Dobozy Imre mondta el (péntek este, s megint mi- lyen későn!): itt az ideje, hogy szemléletünket a té­nyékhez, a realitásokhoz kö­zelítsük. Hagyjuk abba az ellenállásról szőtt legendá­kat. mitizálásokat, leplezzük le az önjelölt „hősöket”. Ma­gyarországon — sajnos! —, nem volt, mert nem lehetett (S ennek történeti, társadal­mi okairól beszélt is az író) szervezett és tömegméretű ellenállás a németekkel szemben. A magyar történe­lem ezer éve, a parancsural­mi rendszerek, a vezetésre alkalmas réteg hiánya vagy árulása; a tömegek tétova- sága és magárahagyatottsá- ga miatt sodródott az ország szinte ellenállás nélkül a háborúba. Ez azonban ko­rántsem azt jelenti, hogy egyet is értett vele. vagy ép­pen horribile dictu „fasisz­ta nép” vagyunk. Fasiszta nép eleve nem is lehet, ez a kifejezés fából vaskarika. A nemzeti „bűntudat” és „ön- ostorozás” éppen olyan med­dő és veszedelmes, mint a „régi dicsőségen” való me­rengés. Pontos és megbízha­tó ismeretek kellenek tehát, amelyek józan tisztánlátásra, nemzeti önismeretre nevel­nek. Dobozy Imre „háborús” regényei, novellái, A tizedes meg a többiek; a Kedd, szerda, csütörtök stb. ilye­nek. Nem kisebbítik, nem tagadják le a tragédiát, de a tragédia pátosza helyett a vaskos realitást mutatják be, amely soha nem mentes a humortól, az iróniától sem. Azzal gyógyít, hogy kijóza­nít. Másról is esett szó persze az órányi beszélgetésben. Dobozy Imre az író. az író­szövetség főtitkára az alkotó embereket bátorítja, akik mindenkor változtatni, job­bítani akarják a valóságot. Ez pedig soha nem ment konfliktusok, harc és kocká­zat nélkül. Ezer év rossz tradícióit, beidegzettségét nem lehet teljesen megvál­toztatni egy fél emberöltő alatt. Vannak még Ispánok, felfelé hajlongó, lefelé tapo­só farizeuspk (akiknek mind­egy, hogy r kit szolgálnak, és vannak még jobbágyok is, engedelmes lelkű fejbólintó- jánosok. A szocializmus azonban — az anyagi gya­rapodás mellett — a lelkek­ben, a tudatban lezajló for­radalom. Öntudat és igényes­ség nélkül csak a víkkend- kulipintyók országa lehetünk; a gyarapodás soha nem csap át a minőségbe. Ma már ab­ba a fázisba értünk, amikor nem a jóllakás a gond. Ám, hogy továbbléphessünk, oda kell figyelnünk az írókra, a „lélek mérnökeire” is. még akkor is, ha nem mindig hízelgő dolgokat mondanak rólunk. (horpácsi) Vetélkedve tanulnak Csodálatos ősz: a délután kellemesen meleg. sétára késztető. Vannak olyan mun­kások is, akik a nyolc órai munka után mégsem a sétát választják, hanem tanulni szeretnének. Tanulni, új is­mereteket hallgatni, mert készüljek a vállalati „nagy” vetélkedőre. A DIGÉP fiataljairól van szó. Kecskés Sándortól, a DI­GÉP Ifjúsági Házának veze­tőjétől megtudtam, hogy a vállalat „Múlt k és jele­nünk” címmel hirdette meg vetélkedőjét. Ennek vállala­ti döntőire később kerül sor, de a felkészülés már meg­kezdődött. A négy kategória — politika, történelem, mű­vészetek, egyéb — közül a történelem témaköréből hall­hattak legutóbb TIT-előadást az első helyre pályázók. Az előadás a 19., 20. század nagy történeti eseményeiről, a munkásmozgalom legfonto­sabb kérdéseiről szólt. Győr főiskolája A tervezett határidő előtt két hónappal és a tervezett költségkereten belül elkészült az ország legnagyobb és leg­korszerűbb főiskolája, a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola. Az Elnöki Tanács rendelete alapján épült fel kiemelt állami be­ruházásként, 650 millió fo­rintos költséggel. A főiskola alapkövét 1971-ben rakták le. Az első oktatási épületek 1974-ben készültek el és meg is kezdődött bennük az okta­tás. A főiskola karai több éven át az ország különböző városaiban működtek. Az új tanévet 1600 nappali és 1200 levelező hallgató már Győrött kezdte meg. A kollégiumi épületekben 1300 hallgatót tudnak elhelyezni. Szovjet filmek A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója jegyében november 3. és 16. között rendezik meg Magyar- országon a szovjet filmek fesztiválját. A kéthetes ren­dezvénysorozat idején hazánk másfél ezer mozijában csak­nem 300 szovjet filmet mu­tatnak be, közöttük a szov­jet filmművészet hatévtize­des múltjának legértékesebb alkotásait G11 fTT-Tl HÉTF#Ö Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? Já­ték és muzsika tíz percben. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.35: Kovács Józsefné és Mada­ras Gábor népdalokat énekel. — 14.00: Ezeregy délután. — 14.30: A szovjet kultúra hete. Október fénye. — 14.50: Mihály András: Nyitány egy nem létező operetthez. — 15.00: Hírek. — 15.10: Édes anyanyelvűnk. — 15.15: Weber operáiból. — 16.00: Útközben. — 16.05: Szocialista brigádok akadémiája. — 16.35: Kalmár Magda és Svéd Sándor nótákat énekel. — 17.00: Hírek. — 17.10: Van új a nap alatt. — Í7.25: Zenekari muzsika. — 18.25: Mai könyvajánlatunk. — 13.30: Esti Magazin. — 19.15: Sajtókon­ferencia az Országos Takarék- pénztárnál. — 20.15: Színes népi muzsika. — 21.00: ,,Az emberi­ség élén”. Történelmi-politikai vetélkedő a Szovjetunió hat év­tizedéről. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: A Magyar­vonósnégyes Beethoven-felvéte- leiből. — 24.00: Hírek. — 0.10: Hadai Győző táncdalaiból. Petőfi rádió: 12.00: Három ope­rettnyitány — három világhírű karmester. — 12.30: Hírek. — 12.33: Schubert: F-dúr oktett. — 13.28: Kis magyar néprajz. — 13.33: Kodály: Gyermektáncok. — 14.00: Kettőtől ötig. Leninvá­rosban. A Rádió kívánságműso­ra. — 17.00: ötödik sebesség. Ifjúság — politika — kultúra. — 18.00: És ha azt mondom — asztal? — 18.30: Hírek. — 18.33: Zeneközeiben. — 19.10: Bohém­élet. Puccini négyfelvonásos ope­rája. — 21.45: Filmzene. —- 22.00: A tegnap sikereiből. —- 22.30: Hírek. — 22.33: Derűre' is derű. — 23.01: Sullivan-Gilbert ope­rettjeiből. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Kéoek községeink­ből: Sajószentpéter. A várossá feüődés útián. Rioorter: Dobog Béla. — Yves Montand énekel. — Napjaink kérdései (Wirth La­jos jesvzete). — Soort. — Slá­gerkoktél. — 18.00—18 30: És-^ak- magvarországi Krónika fKere- csend községfeilesztéséről — Fiatal miskolci énítészek kiállí­tásáról — Előadás a ..rudabá- nyai előemberről”.l — szórakoz­tató zene Lengyelországból. — Híröszefoglaló. lap- és műsor­előzetes. Szlovák televízió: 17.55: Közép­iskolások műsora. — 17.45: A burponva második kenyerünk. — 18.00: Publicisztika. — 19.00: Híradó. — *>0.00; a fekete ka­raván. Tévé-Játék. — 21.15: Ha­lok. — 21.30: Híradó. — 5>?00: Szoviet zenés film. — 22.30: Sportérdekességek. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Gyilkosság az Orient ex presszón Mb. «színes angol film Másfél helyár! Kezdés: f4, hn6 órakor Napsugárfiúk Mb. színps amerikai film Kezdés: 8 órakor KOSSUTH Kegyetlen tréfa Színes szovjet film Kezdés: f3, fő órakor A neretval csata I—II. Mb. színes jugoszláv—olasz film Hupla helvár! Kezdés: f7 órakor HE VÉS Y IVÁN FILMKLUB A sámán Színes magyar film Kezdés: f5, i7 órakor FÁKLYA A’ hegyi barlang titka Mb. színes szovjet film Kezdés: f4. f6 órakor FÁKLYA FILMKLUB Csendesek a hajnalok I—II. Mb. szovjet, film Másfél hely ár! Kezdés: i8 órakor PETŐFI Beköszönt a szeptember Mb. színes szovjet film Kezdés: f5, f7 órakor SZIIUIA Volt egyszer egy vadnyugat I—II. Színes amerikai—olasz film Felemelt és dupla helyár! Kezdés: f5, f7 órakor TÁNCSICS Pillangó Színes amerikai film 18 éven felülieknek! Dupla és másfél helyár! * \ Kezdés: f5 órakor TÁNCSICS FILMKLUB A sámán Színes magyar film Kezdés: f8 órakor TAPOLCA-ADY Cirkusz Amerikai film Kezdés: 7 órakor PERECES Indiánkaland Ontarióban Román—francia film Felemelt helyár! * Kezdés: 6 órakor HÁMOR Piros alma Mb. szovjet film Kezdés: 6 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: A mai nap kulturális programjá­ból. — 8.27: Francia muzsika. — 9.00: És ha azt mondom — asz­tal? Rendhagyó 1áték a szavak­kal. — 9.30: Kórusmuzsika. — 10.00: Hírek. — 10.05: Tskolará- dió. — 10.35: Haydn: Élet a Hol­don. Kétfelvonásos vígopera. — 11.42: Colas Breugnon. Romain Rolland regénye folytatásokban. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Indulók fúvószenekarra. — 8.20- Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8 33: Zenés játékokból. — 9.28: Monológ. — 9.33: De­rűre is derű. — 10.00’ A zene hullámhoszán. — 11.55: Látó­szög. Ifjúsági legyzet. Televízió, 1. műsor: 8.00: Té­vétorna. — 8.05: iskolatévé — 10.00: Tdesüss. Ajánlóműsor Gye­rekeknek. — 11.05: Iskolatévé. fW a tar’annhanrvEFSEnv Az Aggteleken 1977. november 6-án ll órára meghirdetett NAGY- ZENEKARI BARLANGI! ANG­VERSENY technikai okok miatt elmarad. Pótlására elektroakusz­tikai FÉNY- ÉS HANG1ATÉK- KAL adunk ízelítőt a nagvzcne- kari barlanghangversenvekből. BORSOD TOURIST 3525 Miskolc. Széchenyi út 35. Telefon: 14-876. Telex: 06-22-73

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents