Déli Hírlap, 1977. október (9. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-31 / 256. szám
Két nap MisJsolcért Névjegyet hagynak a lakásban A szolgáltai óipari pártbizottság ütésén hangzott el Kedves emlékeim között őrzöm Erzsikét, aki Szállásadóm volt vagy húsz évvel ezelőtt Budapesten. Hajadon- nak bizony nem volt már fiatal, és albérlőéveim alatt rendszeresen adott fel apró- hirdetéseket. Sok-sok kudarc után is töretlen hittel remélte, hogy végre megoszthatja magányát egy idősebb évjáratú, ám magabíró férfiemberrel. Kétszobás lakása és tisztességes keresete sok jelentkezőt csábított, de egyik sem tartotta a kapcsolatot egy hétnél tovább.- Az első látogatás alkalmával feltálalt ízletes vacsora után ígértek fűt-fát az öregurak, ám a hét végén menetrendszerűen sorra kerülő hegyi túra bimbójában hervasztotta el a vonzalmukat. Erzsiké ugyanis természetbarát volt, és bár őszintén belefogalmazta ezt is a hirdetések szövegébe, a jelentkezők nem vették komolyan a jeligét egészen addig, amíg próbára nem tette őket a Hármashatár-hegy. Azért idéztem Erzsiké kudarcait, mert a minap átböngésztem néhány oldal olyan apróhirdetést, mely a szerkesztők szerint eltér a sablontól, mivel a megszokottnál tárgyilagosabb, őszintébb. A „4 ÉVSZAK” című új lap második számában olvashatók az újmódi „aprók”, s kétségkívül akad közöttük néhány olyan, mely engem is meglepett. Az első, ami feltűnt, hogy számos hirdetésből hiányzik az eddig kötelező „házasság céljából" kitétel. Egy 30 éves diplomás például mindössze „ismeretséget” óhajt kötni. Nem emleget házasságot az a 32 éves budapesti hajadon sem, akinek se lakása, se vagyona nincs, s olyan társat óhajt, akinek elmondhatja álmait. Ennek igazán • könnyű megfelelni, feltéve, ha a hölgy nem álmodik túl gyakran Drakulával és vérszívó vámpírokkal. A fentebb említett „tárgyilagosság” ellenpéldáját szolgáltatja egy 45 éves asszony, aki így jellemzi magát: „nőies, vonzó, emberi értékekre igényes, kedves”. Valóban őszintének tűnik viszont 34 éves sorstársa, aki így ír: „Alakom molett, és nem is tervezek fogyókúrákat.” Alighanem jó kondíciójának köszönhető az is, hogy — mint .»állítja — a gondok nem vágják a földhöz. Ha nő lennék, némi fenntartással fogadnám e hirdetés ellenpárját, melyet egy „hallgatag fiatalember” adott fel a következő jeligével: „Ha szeretsz, lefogyok.” Mit kockáztat? Ha nem sikerül á fogyókúra, legfeljebb azt mondja hitvesének, hogy ő a Hibás, mert nem szereti eléggé. Persze, ha egy olyan nőre talál, mint az, ki nem titkolja, hogy „temperamentumos”. Érdekesnek találtam annak a „csinos” özvegynek a hirdetését is. aki nem férjet, hanem „színház-, mozi- és beszélgetőpartnert” keres. Természetesen lakást is hozzá, mert jól elbeszélgetni csak kényelmes körülmények között lehet. Kíváncsi vagyok, hogy lesz-e nő. aki érti, mit kíván az a 47 éves ..kisállat- tenyésztő”. aki elvont élejt- módot szerető” társra vá°vik. Hiába. ízlések és pofonok különbözőek. 'Egy 66 éves agglegény csakis „kreol típusához tartozó, vékony hölgy miatt adná fel magányát, egy 48 éves elvált úr. pedig ragaszkodik hozzá. hogy. jövendőbelije szőke legyen és'” vasutas. Potyajeggyel nászút-* ra? Praktikus észjárásra vall. Olvasom a ..tárgyilagos,,; őszinte” apróhirdetéseket, és csodálkozom: ha ilyen pontosan tudják sokan, milyenek ők, s ki kell nekik, akkor miért nem találiák? Vagy éppen ezért nem? (békés) Húsz hónapra született... Csomagolni kötelező Városi tanácstagok fogadóórái 1977. november 1. Kormos György, Major u. 4., tsz-iroda. 16 órától. 1977. november 2. Budai Barnáné, III/12. párt- ala pszervezet, Kuruc u., 18 órából ; Vágó Péter, Fazola H. utcai általános iskola, 17 órától. 1977. november 3. Gáspár Sándor, Erdei Termékeket Feldolgozó Vállalat, Szent- péteri kapu 5—7., 18 órától. Az utóbbi időben egyre több jelzés, panasz jutott el a Belkereskedelmi Minisztériumba arról, hogy a kenyeret és a péksüteményt nem megfelelő módon csomagolják a boltokban, sok helyen, akárcsak korábban, elterjedt az úgynevezett sajtpapírok használata. Ezért a minisztérium élelmiszer főosztálya figyelmeztette az érintett kiskereskedelmi vállalatokat csomagolási kötelezettségükre, amelyet az 1969-ben kiadott alaprendelet ír elő, s ezt az élelmiszertörvény belkereskedelmi végrehajtásával kapcsolatos idei miniszteri rendelet is megerősítette. Eszerint a kenyeret és a péksüteményt úgy kell csomagolni, hogy a papír a termék teljes felületét fedje. A rendelet a sütőkisiparosokra is vonatkozik. Ha szeretsz, lefogyok Egyetlen létesítmény építésével sem foglalkozott annyit a sajté, rádió, mint a Gomon felüljáróéval. Nem csoda. Hisz az ország eddig legnagyobb, s egyben Miskolc első közúti felüljárója. Az építést 28 hónapra tervezték, de a dolgozók — a Közlekedési Építő Vállalat munkásai — annak idején azt ígérték, hogy 1977 végéig befejezik a 100 . millió forintos beruházást. Ám ezt a határidőt is megrövidítették: mindössze 20 hónap alatt fejezték be a munkálatokat. Mert befejezték. Már megkezdték a megnyitás előkészületeit. Hogy miként készült a felüljáró? A Déli Hírlap 1976. február 17-i számából idézünk: „Ma éjfélkor megkezdték a Gömöri felüljáró építését... lezárták a 3. számú főközlekedési út 600 méter hosszú szakaszát a Kun Béla út és a Vásártér utca között. Hozzáláttak a több mint fél évszázados terv megvalósításához.” Egy gépkocsivezető véleménye: — Nagy szükség volt már rá ... De tudja, mikor elkezdték építeni, az kész istencsapás volt számunkra. Többet várunk most a Kun Bélánál, mint annak idején a sorompónál. Igaz, akkoriban is sokat imádkoztunk, ha a sorompó zárva volt, a bakter meg jóízűen szalonnázott mellette. Rég volt... Lezárták az utat, csökkent az „ott rekesztett” boltok forgalma is. A fodrászok mondják: — Alig a fele kuncsaftunk jár mostanában ide, szinte pang az üzlet... Panaszkodik a cipész is: — Semmi munkám nincs. Ráfi-, zetéses nekem a felüljáró . . Az olcsó áruk boltjába csak az jár, aki már régebben is itt vásárolt. Az étterem nem tudja, hogy mit csináljon ... © És elkezdődött a pillérek betonozása. Egyre rrfásra nőttek ki a földből az oszlopok, mind az ötvenen. A környéken lakók' — ürültünk mikor a forgalom leállt. Nem volt zaj, és a por is csökkent. Aztán mikor elkezdték az utat bontani ... — Meg a sár. . . Még a járdán is az volt. — S hogy nőtt az egész. Egy darabig csak lenéztünk az emeletről, majd feljebb, s feljebb... A pillérek lassan készültek. Egy darabig csak a vasszerkeze1 ek meredlek az ég felé, majd megtöltődtek betonnal. De nem ez volt a legnehezebb . .. A munkások véleménye: — A gerendák felrakása... Különösen a vasút felett. — Nem számoltam, igaz-e, de a papírok azt mondják, hogy 1500 gerendát szereltünk a hídra. Az munka volt. Most öröm nézni, hogy feszülnek rajta ... A felüljáró 220 méter hosz- szú. A pillérek előtt, a betontámfalak közt sóderral töltötték fel __ Januárban Jaguár Galambos Gábor bütyköli motort.. . Ez a jaguár nem állat, hanem gépkocsi. Jaguár típusú automobil. Miskolcon ez a járgány a maga nemében egyedülálló. a több mint 3000 köbcentis (Solymos felv.) Gazdája, Galambos Gábor, a Miskolci Vasipari Szövetkezet dolgozója még sohasem utazott a Jaguárral. Csak tolta. Egy darabig otthon. de mikor már nem bírt vele, betolta a vállalatához. Javítani. Mert a vasipari szövetkezet érdekes módon megengedi dolgozóinak, hogy munka után a szövetkezet szerszámaival, a szövetkezet műhelyeiben javítsák gépkocsijaikat. S nem a Jaguár az egyedüli, van itt kis, ötszázas Trabant is ... A monstrum (a Jaguár) több mint másfél méter magas karosszériája a kerítés mellett tanyázik. Saját kerekein, de teljesen „kibelezve”. Sem ajtaja, sem ablaka, szóval csak a lemez. De ez már lefestve. A motorja garázsban. Minden gépkocsitulajdonos megirigyelné; vadonatújjá varázsolva. A blokk meg volt repedve, összehegesztése csaknem e^v teljes napot 'vett igénybe. Csak úgy mellesleg: 3200 -köbcentis a motorja, 180 kilométerre is képes lesz óránként. Addig...? Nos, addig még sok munka van vele.-' A tulajdonos egvébként jövőre már a Jaguárral szeretne járni... i I. S. (Solymos László felvétele)-— Tudja, nem ilyennek, gondoltam .. . Bár csak már mennének rajta a gépkocsik. A gerendákra és a feltöltött szakaszokra beton- s arra aszfaltréteg. került. Szinte mindennap újabb arcát mutatta a felüljáró. Egy héttel ezelőtt az utolsó fázishoz érkezett a nagy munka: tizenkét darab, egyenként 20 tonna teherrel megrakott MÁZ típusú tehergépkocsi jelent meg a „magasban”. Terhelési próba. Sikerült. Az átadásig már csak napok vannak hátra. Az útje- leket festik, a feljárat utolsó métereinek aszfaltozása folyik, s pénteken kigyulladtak a reflektorok a felüljáró felett. ILLÉSY SÁNDOR Nyárfái, fenyőt, tölgyet A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság területén megkezdődött az őszi csemeteültetés. Az őszi erdősítés során több mint hétszázezer csemetét ültetnek el. Tállya, valamint Leninváros térségében a Tisza menti árterületeken gyorsan növő nyárfásokat, Szend- rő környékén mintegy tizenöt hektáron erdei és lucfenyőt, mig Sárospatak és Szin környékén tölgyeseket tele- ' pitének. (Folytatás az 1. oldalról.) A jelentéshez kapcsolt szóbeli kiegészítés után a vitában felszólalók egyike, Szele István, a Miskolci Műanyagfeldolgozó Vállalat pártalap- szervezetének titkára már az I—III. negyedév jó eredményeiről adhatott számot. Elmondotta, hogy a pártalap- szervezet gazdaságpolitikai cselekvési programjában nét fő feladatot határoztak meg, első helyen a hatékonyság növelését. Eredményeikben jelentős szerepet játszott, hogy a KISZ-szervezet védnökséget vállalt a fröccsöntő gépek javítása fölött. így sikerült csökkenteni az állásidőket. Mindez hozzájárult, hogy a vállalat a jubileumi versenyben időarányos termelési tervét 11, nyereségtervét pedig 12 százalékkal teljesítette túl, úgy. hogy közben a vállalat létszáma 93,7 százalékra csökkent. A Miskolci Ingatlankezelő Vállalat pártvezetőségének tagja, Szilágyi Sándor azt hangsúlyozta, hogy a szocialista munkaverseny-mozga- lom minden vállalatnál jelentős tartalékokat tár fel. A MIK dolgozóinak 92 százaléka vesz részt a munkaversenyben. A 96 brigád (közülük 78 már elérte a szocialista címet) lelkesen csatlakozott a csepeli felhíváshoz. A „Két nap Miskolcért” mozgalom jegyében kétszer tartottak kommunista műszakot, amelynek eredményeképpen 136 ezer forintot utalhattak át a városi tanácsnak. Az eddig yégzett több mint 52 ezer órányi társadalmi munka 1.7 millió forint termelési értéket jelent. Egyre népszerűbb az „Add a neved a munkádhoz” mozgalom. A lakásokban dolgozó brigádok például otthagyják névjegyüket, s ha a lakóknak kifogásuk van a munka minősége ellen, munkaidőn túl javítják ki a hibát. Bevált az „Egy brigád — egy újítás” mozgalom is. s nagy sikert aratott az ötletnap, amelyen sok fizikai dolgozó is tett hasznos javaslatokat. Rácz György a Miskoleí Mélyépítő Vállalat komníu-. nistáinak azt a kérését tolmácsolta, hogy fogjanak jobban össze a megyében dolgozó építővállalatok, segítsék egymást. Máté József, a Miskolci Építőipari Vállalat párt vezetőségének' titkára arról számolhatott be, hogy a vállalat kilábalt a tavalyi hullámvölgyből, s az idén nagyon szép eredményeket produkál. Amíg' például a tavalyi év első kilenc hónapjában 118 millió, most — kihasználva a jubileumi verseny lendületét. — 152 millió forint értékű műnkét végeztek, s minden' remény megvan arra. hogy az év végéig 205 millióra, .növeljék a termelési értéket. A vállalatnál az 1 dolgozóra eső termelési érték alánján számított termelékenység az előző évhez képest 9 hónap alatt 23 (!) százalékkal nőtt, a nyereség pedig 1.9 millió forintról 8,5 millióra emelkedett ... Ugyanakkor — mondotta — az alkatrészellátási nehézségek rengeteg munkaóra kiesését okozták. A HVDSZ Borsod megyei Bizottságának üdvözletét és véleményét Molnár János, megyei bizottsági 1 titkár mdndta el hozzászólásában, míg a Borsod megyei Nyomdaipari Vállalat helyzetéről, eredményeiről és nehézségeiről Mold László számolt be. A vitát Zimmermann Ferenc és Farkas György - foglalták össze, majd a pártbi- zottsági ülés folytatta munkáját. (nyikes) tonakm i/ .,. +ß‘ Színe és Elkészült zri •• •• • a (romon letüljáró
