Déli Hírlap, 1977. október (9. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-25 / 251. szám

Moszkvába megy az almavonat Elkísértük út j ara a jonatánt A Nagy-miskolci Állami Gazdaság eddig mintegy 160 vagon almát szállított a Hun- garofruct tuzséri telepére, ahol a szovjet Szojuzprodo- import Külkereskedelmi Vál­lalat szakemberei minősítik átvétel előtt a kedvelt gyü­mölcsöt. A gazdaság a Volán 3-as számú Vállalatának gép­kocsijaival juttatja termékét a nyírségi átvevőhelyre. A járműveket este, illetve éjjel rakják meg a felsőzsolcai al­máskertben, és másnap reg­gel a kereskedelmi átadóval és rakodókkal útnak indul­nak a 153 kilométerre levő Tuzsér felé. Egy jonatánnal megrakott pótkocsis Skoda- szerelvényt kísértünk el egész napos útjára. ■ ■ Fél hét. Bár reggel van, a párás kodtól akár najnali Há­rom óra is lehetne. Munka­kezdés előtti eligazítás: — A Skoda Tuzsérra megy, menetokmányai rendben, in­dulhattok! Balogh Sándor, a kocsi pi­lótája a motort járatja. A hátsó ülésen Mihaicsik An­dor, a szállítmány átadója papírjait rendezgeti, a másik hátsó ülésre pedig a két ra­kodó, Mika János és a fiatal Farkas Miklós kászálódik. Így könnyű kiszámítani, hogy sza­bálytalanságot követtünk el: öten utaztunk a négyszemé- lyes vezetőfülkében. Remél­jük, ezúttal a hivatalos szer­vek eltekintenek a bírság­tól... Hatalmas gázt ad a gépko­csivezető, és a 135 mázsa al­mával terhelt rakomány elin­dul másfél száz kilométeres útjára. — Lesz dél is, mire leérünk, akkora a köd ... A pilóta nem válaszol, az utat figyeli. Arca szinte az ablaküveget nyomja, úgy für­készi a néhol alig látható út­testet. Hosszú konvoj mögé sorakozunk. — Tükre van az útnak, ez a legveszélyesebb! Fönn a köd, lenn a pára, alig látni, és csúszik is ... Harangod előtt ismét tej­fehér tömeg. A hátsó ülésen félhangos ferbliparti. Nem a pénzért játszanak, hanem hogy elverjék az időt. A gépkocsivezető hosszas fejtegetésbe kezd, milyen jó a rakodók sora. Utaznak, ke­veset dolgoznak, este ismét autókáznak... És majdnem pilóta nélkül mentünk to­vább: — Gyere, cseréljünk helyet! Elhiszed, én inkább most is a Gömörin pakolnék, és utá­na átrepülnék Tuzsérra dol­gozni? K' zk kell az a fene hosszú autózás? Alig kapunk rá valamit Kihagynánk a napból, ha lehetne . . . Szabolcsban járunk. A köd változatlanul tartja magát. Csak több a kerékpáros. És itt sem szabályosan hajtanak. A határ felé vezető gyorsfor­galmi úton végre hátradőlhet a vezető, a sebességmérő itt már hatvan körül jár. Leté­rünk jobbra, és itt van Tu­zsér. A Hungarofruct ezervago- nos hűtőházát és a rakodót a 31. számú Állami Építőipari Vállalat 1969-ben 135 napi munka után adta át. A belső gépeket a bolognai Frick Eu­ropa cég szállította, szerelte. A hűtőház vezetője, Kiss Ist­ván: — Nincs kihasználva a lé­tesítmény. Tavaly 860 vagon almát szállítottunk el, az idén még csak 491 -et. Gyöngébb a termés, sók a minőségi kifo­gás. A Szovjetunióba az or­szágban egyedül innen szál­lítunk. Ebben az évben pél­dául 187 tonna almára van szerződésünk a Szojuzprlodo- import Külkereskedelmi Vál­lalattal. Idáig 123 tonnányit szállítottunk ki... A szovjet átvevők vezetője, Valentyina . Vlagyimirovna Kulcsenko: — Naponta 250—270 gépko­csi fordul meg nálunk. Az or­szág minden tájáról hozzák az almát. Nem mondom, hogy nem jók. de a tavalyiban ke­vesebb hibát találtunk. Sze- dési problémák miatt sok a másod-, harmadosztályú, de úgy látom, gondot okozott a gazdaságoknak a hideg idő­járás is. Nem akarom dicsér­ni a Nagy-miskolci Állami Gazdaság áruját, de talán ki­csivel jobb a többitől.., Átadás-átvétel. Egyszerre nyolc-tíz helyen folyik a mi­nősítés. A legnépszerűbb hely a nyolcas, itt Szása a „fő­nök”. — Szedni le a harmadik sort, kettő ládát kinyitni ne­kem! És mustrál. Majd kézbe vesz néhány almát. Hümmög, és a fejét csóválja. — Nem jó. Andor, tavaly szebbet hoztál. No, nem baj. Andor, az átadó mindent megoróbál. A szebbeket sze­di elő. Szása csak mosolyog. Majd az osztályozás. Egy asz­talon három láda, a három osztály. Szabolcsi asszonyok válogatják az almát. Az első osztály ládája telik meg ha­marább. Szása most is moso­lyog. de néhányat áttesz a másodosztályúba: — No-no. nem kedveske­dünk Andornak. Sok lenni az elsőben! De ennek is vége. és Szása a százalékot írja. Erre a leg­kíváncsibb mindenki. Még a válogatók is figyelik. Az át­adó oldalát már nagyon fur­dalta a kíváncsiság: — Mennyi a orocent. Szása? — Negvvenkilenc első. hu­szonöt másod, a többi har­mad. v. Közeoes. Még bemennek az irodába, kitölteni a papiro- kaf És üresen mennvivel gyor­sabban mow n SkíVn . . . SOLYMOS LÁSZLÓ # Jonatánmustra. Középen Szása, az átvevő EtiléníáBilya a PVC—III lián November 7-én gyújtják meg Bátorítás bátorságra Jelentős állomásához érke­zett hazánk legnagyobb vegy­ipari beruházása, a kazinc­barcikai PVO—III. építése: a már korábban elkészült, Ka­zincbarcika—Leninváros kö­zötti etilén-távvezetéket rövi­desen feltöltik etilénnel. A múlt hét péntekjén befejez­ték a Gyár- és Gépszerelő Vállalat szakemberei az etilénfáklya felállításának bo­nyolult folyamatát, így nem lesz akadálya annak, hogy az eredeti terveknek megfelelő­en, november 7-én meggyújt­hassák a fáklyát. A sárgás­vörös fény az októberi for­radalom évfordulójának nap­jától jelzi majd: létrejött a technológiai kapcsolat Kalus, Leninváros és Kazincbarci­ka között. K o húsz -ötletek Szeptemberben munkavé­delmi újítási hónapot tartot­tak a Lenin Kohászati Mű­vekben. Ez idő alatt háromszor annyi újítási javaslat érke­zett be az alkotó kedvű ko­hászoktól, mint az év más hónapjaiban. Mint az össze­sítésből kiderül, a szeptem­ber 30-ig tartó kampány ide­jén 171 újítást adtak be a kohászati dolgozók. A mun­kavédelmi újítási versenyt novemberben értékelik. A gyáregységek és egyéni újí­tók között mintegy 20 ezer forint jutalmat osztanak szét. Yolán-ülés Kábel Mályiig A közelmúltban befejező­dött Miskolc és Mályi között a körzetkábel építése. A kör­zetkábel hosszú távon meg­oldja a nyomvonal mentén létesülő iparvállalatok hír­közlési igényeit. Erre annál is nagyobb szükség volt, mert egyre több gyár, vállalat te­lepíti üzemeit ebbe a térség­be (itt épült fel az AGROKER A Magyar Honvédelmi Szövetség Borsod megyei székházában a Volán 3. szá­mú Vállalat szakszervezeti tanácsa és a bizalmiak tes­tületé együttes ülést tartott. A tanácskozáson Baksa László szakszervezeti titkár ünnepi megemlékezést tartott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom GO. évfordulója alkalmából. Ezután a bizal­miak testületé és a szakszer­vezeti tanács együttes fel­adatait vitatták meg. A múlt héten tartott gazdasági aktívaértekezlét egyik hozzá­szólója bátorságra bátorította a borsodi vállalatok párt- és gazdasági vezetőit. Nemcsak az a közmondásos igazság mun­kálhatott benne, hogy kockázat nélkül nincs üzlet, hanem azoknak a különlegesen bonyolult gazdasági viszonyoknak a felismerése is, amelyek a minőségi munka követelményei kapcsán a rátermettséget, a jó aranyérzéket, a lehetőségek teljes kihasználását írják elő. Hogyan gazdálkodtunk, s hogyan éltünk? A tervidőszak első esztendeje a legnehezebb, a második év, az 1977-es, a legkritikusabb jelzővel kerül be a hazai gazdaságtörténet­be. A világpiaci helyzet miatt (a kiviteli-behozatali árará­nyok — számunkra — kedvezőtlen alakulása miatt), a hazai termelés hatékonyságának nem kellő növekedése következté­ben, s a belső felhasználás tervezettnél nagyobb mértékű növekedése eredményeként a tervidőszak első évére várt eredmények nem jöttek be. Az idei az az esztendő, amikor nemcsak az időarányos feladatokat kell teljesíteni, hanem pótolni kell az előző mulasztásokat is... (Közben persze sok minden történt: módosultak a gazdasági szabályozók, beve­zették a felemelt és egységes műszakpótlékot, s új lendületet vett a termelést stimuláló munkaverseny-mozgalom is.) Az országos adatok szerint az ipar is, a mezőgazdaság is „hozza” a terveket, viszont a beruházásokkal egy kicsit túlszaladtunk. A számszerű gazdasági teljesítmény elégedettségre adhat okot, de az eredményeket nem szabad túlbecsülni. Nyitott gazda­ságú ország vagyunk: iparunk, mezőgazdaságunk, gazdálko­dásunk színvonala a nemzetközi piaci viszonyok tükrében méretik le. Ha csak arra hivatkozunk, hogy a fő kivitelünket jelentő mezőgazdasági, kohászati, gépipari cikkek ára tovább­ra is „nyomott”, akkor már a végkövetkeztetés könnyen tetten érhető: a népgazdaság egyensúlya nem növekedett. A világpiaci erőviszonyokat megváltoztatni nem tudjuk. Kis ország vagyunk: alkalmazkodnunk kell. Azaz: még gyor­sabban, még hatékonyabban kell alkalmazkodnunk az új viszony szülte új körülményekhez. Vagyis: még olcsóbban és hatékonyabban kell termelnünk a korábbinál kelendőbb cikkeket, kerülve a pazarlást, a korszerűtlent, a visszahúzót. Ha a gyors felismerést nem követi gyors produkció, akkor lemaradunk, portékáink a raktárban porosodnak, eladósodá­sunk növekszik, s kevesebb jut az életszínvonal növelésére .., Manapság gyakori, s igazolt megállapítás: a tudomány ter­melőerővé vált. De igaz az is, hogy a progresszív emberi tulajdonságok, a vezetői erények is termelőerővé válnak, s alapvetően befolyásolhatják a számokkal csak nehezen körül­határolható közgazdasági helyzetet és közérzetet. Milyen a jó — népgazdasági méretekkel mért — vezetői, gazdálkodási stílus? A sok-sok ismérv közül nem maradhat ki a bátor jelző sem, amely egyként tartalmazza az úttörők újat kereső törekvését, s a tapasztalatokon nyugvó, s a közösség erejében bízó tudás bölcs felismerését. BRACKÓ ISTVÁN Kedvcsináló Filmfőszerepben a dohány Vetélkedő ifjú íilatelistáhnak új központja, s itt kezdik építeni az Eger—mátravidéki Borgazdasági Kombinát új palackozóüzemét is). A törvényességi felügyelet A Borsod megyei Tanács ma délelőttre az Ózd járási Hivatal tanácstermébe hívta össze értekezletre a tanácsok végrehajtó bizottságainak titkárait. A jelenlevők tájé­koztatót kapnak a tanácsok Szervezési és Működési Sza­bályzatának érvényesüléséről, az ügyészségi törvényességi felügyelet tapasztalatairól, a népesség-nyilvá- - rtási mun­ka tapasztalatairól, valamint a községi tanácsok polgári védelmi feladatairól. ^ Híizánk egyik legfontosabb ipari növényé a dohány. Egy- harmadát Szabolcs-Szatmár megyében termesztik. A kor­szerű gazdálkodás megkívánta, hogy létrejöjjön a Felsö-Tisza- vidéki Dohánytermcsztési Tár­sulás, amely lehetőséget nyújt a legmodernebb agrotechnika alkalmazására. A gesztor sze­repét a Nylr-Tassi Állami Gaz­daság tölti he, ahol több mint 200 hektáros területen terme­lik a legjobb fajtákat. A Cok- kel, a Burlay, a különböző Virginia-fajták nagy része ex­porttermék. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium AG- ROINFOEM elnevezésű tájé­koztatási irodája most a tár­sulás taggazdaságaiban készí­tett filmet a korszerű do­hánytermesztésről. Nyírtas­son. Papon, Szabolcsbákán és Nyírkárászon forgatnak immár tavasz óta. A félórás színes oktatófilm, amelyet az ország valamennyi. dohánnyal foglalkozó gazdaságában be­mutatnak majd, végigkíséri a dohány útját az ültetéstől a dohánygyárakig. Hégius János, a termesztés nemzetközileg ismert magyar szakemberének rendezőelvei szerint forgatják a filmet. A forgatásnál dohányipari szak­emberek tanácsadóként se­gédkeznek. A MÉM és a Do­hányipari Vállalatok Tröszt­je a filmtől azt is reméli, hogy a korszerű módszerek alkalmazásának megismerése mellett, a társulás példája növelni fogja a termesztési kedvet. (bürget) A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége, a KISZ és a Magyar Úttörők Szövet­sége egyetértésével az Or­szágos Ifjúsági Bélyeggyűjtő Bizottság az 1977—78-as tan­évben negyedik alkalommal hirdeti meg az ifjúsági fila- telista vetélkedőt. A két kor­csoport tagjai, 10—14 és 15 —18 évesek, két fordulóban mérhetik össze tudásukat a területi vetélkedőbe jutásért, szóban és írásban. A köri, városi és megyei vetélkedők megrendezésének határideje 1977. december 31. A területi fordulókra 1978. január 5-ig lehet eljuttatni a nevezéseket a MABÉOSZ területi irodá­jába. A versenyt 1978. janu­ár 10. és február 8. között bonyolítják le.

Next

/
Thumbnails
Contents