Déli Hírlap, 1977. október (9. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-25 / 251. szám

A vásár után aukció Keresik a régi könyveket Kicsit késve ugyan, de azért megkérdeztük: milyen sikerrel zárult a szeptember 29-től ok­tóber 5-ig tartó antikvárkiállí­tás és -vásár? A kérdés bizo­nyos értelemben akadémikus­nak tűnik, hiszen a miskolciak láthatták, hogy nagy közönség- sikere volt az Ifjúsági Házban rendezett kiállításnak, s hogy sokan alig várták a bontást, tudniillik csak azután vihették háza a megtalált kincseket, könyvritkaságokat. Mindazonáltal — kereske­delmi vállalatról lévén szó — igen fontos az anyagi ha­szon is. Nos. a 130 ezer fo­rint értéket képviselő könyv­állománynak 90 százaléka kelt el a helyszínen, de so­kak igényét nem sikerült ki­elégíteni. Az antikvárium vezetőjével a kiállítás tanulságait sor­jázzuk. A szakember hiá­nyolja, hogy — bár minden iskola kaoott meghívót — a kiállítás helyéhez közeli in­tézményeken kívül — nem mutatták meg a tanulóifjú­ságnak a ritka könyveket. Tudniillik nemcsak vásárló­kat vártak a szervezők, ren­dezők, hanem mindazokat, akik érdeklődnek, vagy maj­dan érdeklődhetnek a köny­vek iránt. Itt kell megje­gyezni egyébként, hogy mind az általános, mind a közép- iskolások jól ismerik a mis­kolci antikváriumot, s ott kedvükre — természetesen vételkényszer nélkül — bön­gésznek, böngészhetnek. Ér­dekes módon — s ebben nagy szerepe van az iskola válto­zásának — a gyerekek már nemcsak a szépirodalmi / ol­vasmányok iránt érdeklőd­nek. Ennélfogva egyre sürge­tőbb a mi — többször han­goztatott — kérésünk is: nö­velni kell az antikvárium ter­mészettudományos, illetve műszaki könyvállományát. Kik voltak a vásárlók a kiállítás egy hete alatt? Az eladott könyvek felét a mis­kolci könyvtárak vették meg — mondják a szakemberek. Azt hiszem, ez a tény min­der képpen örvendetes, hi­szen a felvonultatott könyv- ritkaságok csak a könyvtá­rak tulajdonában válhatnak közkinccsé. Így persze sok könyvbarát nem juthatott hozzá egy-egy régen keresett ritkasághoz. Az antikvárium vezetője elmondta, hogy pillanatnyi­lag nem kevesebb, mint há­romezer előjegyzésük van. Most az a helyzet, hogy aki ügyesebb. körültekintőbb, szorgalmasabb — s talán né­mi kis protekciója is van —, az könnyebben hozzájut az antikvár-könyvekhez Éppen ezért a vállalat elhatározta, hogy a következőkben árve­résre bocsát bizonyos ritka­ságokat. A hírt vegyes érzésekkel fogadtuk, még akkor is. ha az aukcióban tulajdonkép­pen semmi elítélendőt nem Kilogrammonként 10 Ft árengedmény! Ki hogy készült az Ady-versenyre-X- Könyvritkaságok a miskolci aukción (Kerényi felv.) találunk. Kívánatos lenne azonban, hogy ezt az ügy­letet inkább a könyvtárak részére rendezzék, és csak a különlegesen ritka példá­nyokból. Mert annak viszony­lag kevés értelme van, ha egy könyvritkaság a sok pén­zű gyűjtőhöz kerül, s így a közönség számára már nem lesz hozzáférhető. Egyébként, most, hogy vé­ge a kiállításnak, az antik­váriumban már alig találni régi könyveket, de annál több az újabb kiadású mű. Időközben tehát változott az antikvár-boltok funkciója is. Természetesen nem az ellen szólunk, hogy ne legyen itt alkalom újabb kiadású mű­vek olcsó áron való megvé­telére, de szeretnénk, ha a központi állományból — kü­lönösen a műszaki könyvek­ből, könyvritkaságokból — több jutna a miskolci üzlet­be is. Egyébként a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat a következőkben rendszere­sen tart az antikvár köny­vekből kiállításokat és vásá­rokat az ország nagyobb vá­rosaiban. Bizonyára lesz al­kalmunk megtudni — ezt esetleg hirdethetnék is' az antikváriumok —, hogy hol, mikor és meddig tekinthető meg a kiállítás s a vásár. Re­méljük, Miskolcon sem kell éveket várni az újabb alka­lomra. \ Gy— Még korai mérleget készí­teni az Ady vers- és próza­mondó versenyről, hisz csak a 3. elődöntőt láthattuk. Az ok most nem más, mint az, hogy ezzel (Nyíregyházán) Miskolc és Borsod megye egyszersmind el is búcsúzott a versenytől. Ez önmagában, mivel a versenynek vannak „győztesei” és „vesztesei” — természetes. Az azonban már korántsem megnyugtató, hogy ez nem az első fiaskó, hogy szinte már az természetelle­nes, a rendhagyó, ha Miskolc és Borsod rangjához méltóan szerepel a kulturális-tanul- mányi stb. versenyeken! (Fél­reértés ne essék! Most nem a ritka, de valós eredmé­nyeinket akarjuk elvitatni vagy kisebbíteni, de azok méltatása másik cikk témája lehet.) Nehéz megállapítani (a fe­lelősök, az illetékesek bizo­nyára keresik!...) az okait ezeknek a mérsékelt sikerek­nek. Valamit talán azért el­árul, hogy Miskolcot egy szakközépiskolás kislány kép­viselte a nyíregyházi döntőn. Aki érti, tudja is, miről van szó: a szakközépiskolák­ban kisebb óraszámban tanít­ják a magyar nyelvet és iro­dalmat, s lám, ez a tisztes­nek mondható eredmény mégis ott született meg! ön­kéntelenül adódik a kérdés, hogy miért nem ott, ahol nagyobb óraszámban és válo- gatottabb „gyerekanyaggal” lehet foglalkozni? Ugyanezt a kérdést feltehetjük a város és a megye közművelődési intézményeinek is: vannak-e, s milyen szintűek az „iro-v dalmi színpadjaink”, s azok' vajon valóban az irodalom megszerettetését szolgálják-e ? Egyáltalán mit szolgálnak, ha egy ilyen versenyen meg sem jelennek, eredményt nem produkálnak a tagjaik? A kérdés nyitott, de nem köl­tői, s nem új! S valamit a zsűriről, amit — ugye — „nem illik” bí­rálni. Érthetetlen, olykor már komikusnak tűnik a nézőnek az a nagy eltérés (sokszor 4—5 pont!), amellyel a pro­dukciókat elbírálják. Kétsé­geink támadnak az előzsüri tárgyilagosságát illetően Is, ha például a Proletár fiú versét mondó fiatalember ál­talános iskolainak is gyenge színvonalára gondolunk ... Nem hisszük, hogy ne lett volna jobb a kiejtettek között. Lenne némi vitánk Bánffy Györggyel is. Tapintatlanság, hogy egy gyakorló pedagó­gust az ország nyilvánossága előtt (a putnoki versenyző) a logopédushoz küld ... Nem azért, mert a rokonszenves fiatalasszonynak már nincs mit javítania. Bizonyára meg is fogadja a tanácsok egy ré­szét — ha ugyan örökre el nem megy a kedve a nyil­vános szerepléstől?! (horpácsi) KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12,20; Ki nyer ma? Já­ték és muzsika tíz percben. — 12.35: Melódiakoktél. — 14.04: Ezeregy délután. A cápavadász. — 14.50: Éneklő ifjúság. — 15.00: Hírek. — 15.10: Brahms: c-moll vonósnégyes. — 15.44; Magyarán szólva. — 16.00: Útközben. — 16.05: Harsan a kürtszó! —16.34: Kóruspócüum. A Szerencsi Cu­korgyár férfikara énekel. — 17.00: Hírek. — 17.07: Fiatalok stúdiója. Bólya Péter portréja. — 17.33: Bach: V. brandenburgi verseny. — 17.57: Mai könyv­ajánlatunk. — 18.00: A Szabó csa­lád. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Mindenki zeneiskolája. Mit tud a zongora? — 20.08; Buda­pesti művészeti hetek. Zalán fu­tása. — 20.50: Dietrich Fischer- Dieskau énekel. — 21.29: Négy­száz szervező Sopronban. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Zenekari muzsika. — 24.00: Hírek. — 0.10: Régi ma- - gyár gitárzene. Petőfi rádió; 12.00: Lakatos Sándor népi zenekara játszik, Szántai Ildikó nótákat énekel. — 1(1.30: Hírek. — 12.33: Arcképek a' szovjet irodalomból. — 12.50: Lux Erika zongorázik. Banda Ede gondonkázik. — 13.28: Bé­lyeggyűjtőknek. — 13.33: Napsza­kok. — 14.00: Kettőtől hatig. A Petőfi rádió zenés délutánja. — 18.00: Tánczene Varsóból. —IS.30: Hírek. —/18.33: A Magyar Nép­hadsereg Művészegyüttesének népi zenekara játszik. — 18.51: Barangolás régi hanglemezek között. — 19.15; A maja papok titka. — 19.25: Jó estét, gyere­kek! — 19.30: Csak fiataloknak! — 20.30: Hírek. — 20.33: Techni­kai szünet. — 20.36; Megzenésí­tett versek. — 21.00: Technikai szünet. — 21.03: Mindenki könyv­tára. Fejes Endre: Rozsdatemető — Kék tiszta szerelem. — 21.33: Technikai szünet. — 21.36: Ma­gyar tájak dalaiból és táncaiból. — 22.30: Hírek. — 22.33: Tíz nerc küloolitika. — 22.43: Részletek Millöcker operettjéből. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Fiatalok zenés ta­MM LuJ E S3 1 Nem jellemző Nem lehet ilyen fokú érzékenységgel élni — hallottam esztendőkön keresztül környe­zetem szemrehányásait. Miért van neked olyan gyakran rossz kedved? — érdeklőd­tek, majd megmagyarázták, hogy túlzott je­lentőséget tulajdonítok mindennek, minek következtében olyasmin is fennakadok, amin gyerekség morfondírozni. Innét aztán csak egy lépés volt. hogy utaljanak serdültebb ifjúságomra, és közöljék: éppen ideje lenne felnőttként nézni a világot. Vagyis az élet­képes ember nem nyavalyog, nem szerez magának rossz órákat, hanem a kellemet­lenségeket a tapasztalatok számlájára írja, és kivédi. Bizonyára volt, van igazság a tanításban, és' meg is tartanám magamnak fejlődésem történetét, ha valamelyik nap nem döbbentem volna úgy meg. Volt időm végiggondolni, hogy az emberi együttélés területén milyen durva szabály- sértésnek vagyunk néhányon tanúi, mert a postáskisasszony hosszú ideig nem tudott szóhoz jutni. Sápadt arca még akkor is az ajtó irányába fordult, amikor már messze járt a középkorú férfi. Lassan tért vissza belé az élet, és nem bírta megállni, hogy ne panaszolja el a várakozóknak: — Tes- senek elképzelni, már megint be akart csap­ni háromszáz forinttal... A postások nem közlékenyek, de mégsem a hivatali titok­tartás hallgattatta el vele a további mon­danivalóját. Sokkal inkább az a szemérem, amely a pénzzel dolgozó ember szemében ennél, mondjuk ki, a csalásnál nagyobb bűnt el sem tud képzelni, és pirul a másik he­lyett is. Valahogy úgy, ahogy nem is olyan régen én pirultam egy egész üzlet előtt, míg be tudtam bizonyítani, hogy nem vittem még el a megjavított táskát, csak szeretném el­vinni, hogyha elő tudnák adni. Nem keve­sebbel vádoltak, mint hogy lopok és hazu­dott, hiszen ha ezt ők tudják bizonyítani, akkor nem kell kártérítést fizetniük. Nem vagyok tőkepénzes, de sok mindent megér­tek. Ha nem támadnak rám, ha beismerik, hogy elkallódott valahol az egyébként sem ríj holmi, tudomásul veszem, és a veszteség- listára könyvelem. Így pedig azóta is saj­nálom, hogy mást kellett a veszteséglistára könyvelnem. Mondjuk annak a bizalomnak, biztonságérzetnek egy kis részét, amely nél­kül nem lehet kilépni a kapun, leülni vala­kivel beszélgetni, nem lehet utazni, sétálni, vagy bemenni egy boltba. Mondhatja bárki, hogy túl szélsőséges pél­dáim vannak, és ha a sarki zöldségesben egyvalaki sosem méri meg rendesen a krump­lit. kérjem mástól, vagy menjek másik üz­letbe. Mondhatják, hogy túl érzékeny vagyok, tegyem a helyére, akivel bajom van, ott és azonnal, és higgyem el, hogy az emberi együttélésre nem ezek a durva koccanások a jellemzőek. Tudom, hogy igy van, de mit tehetek, ha ezt is sokallom. Annak ellenére, hogy éppen ma reggel bizonyosodott be: felnőttként megállók a lábamon. Csak kicsit billentem odébb, mikor a villamosmegálló­ban egy erélyes hölgy utat kért magának. (makai) lálkozúja. Szerkeszti: Varsányi Zsuzsa. — Egészségünk védelmé­ben. idegeseit vagyunk. Beszél­getés dr. Pénzes Géza főorvos­sal. — 13.00—18.30: Észak-magyar­országi krónika. (A tanácsi szer­vek ellenőrző tevékenységéről — A világlakarékossági nap alkal­mából. — Egy panasz nyomá­ban. — A diósgyőri tánckar Vo- logdába készül.) — Operasláge­rek. — Hírösszefoglaló, lap- és műsor előzetes. Televízió, 1. műsor: 16.30: Hí­rek. — 16.35: Egészségünkért. — 16.40: Magyar rövidfilmek a kép­ernyőn. — 17.15: Melyiket az öt­ezerből? — 17.30: Mindenki is­kolája. — 13.35; Jó utat, Kamaz. A Horizont-szerkesztőség műso­ra, — 19.10: Esti mese. — 19.20: Tévétorna. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Golgota. Szovjet filmsoro­zat. — 21.10: Soha jobb kor! Műveltségi vetélkedő. — 21.40: Családi kör. — 22.30- Tv-hiradó 3. Televízió, 2. műsor: 20.01: Kuz- bász — a „nagy kovácsmühely — 20.45: Tv-híradó 2. — 21.10: A világ nagy cirkuszai. — 21.33: Beethoven. NDK film. Miskolci Nemzeti Színház (7) : Varázskeringő. Kiállítások; Herman Ottó Mú­zeum (10—18); Ember és munka. — Észak-magyarországi üveghu­ták. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Herman Ottó Múzeum Képtára (10—18); A Petró-gyűjtemény remekei. — Déryné-ház (9—16): Déryné Szép­pataki Róza- és Lévay József- emlékszobák. — Diósgyőri vár (9—16); A diósgyőri vár történe­te. — Mini Galéria (10—18): Ki- zsi. Az orosz faépitészet múzeu­ma. Ifj. Rácz Endre fotóművész kiállítása. FILMSZÍNHÁZAK bEke Apám néhány boldog éve Szí. magyar film Kezdés: f4, hn6, 8 órakor KOSSUTH A mesék birodalmában Mb. szí. spanyol film Kezdés: f3 órakor Berlinből jelentkezem I—II. Mb. szovjet film Másfél heiyár! Kezdés: 4, f7 órakor HEVESY IVÄN FILMKLUB Elfelejtett ősök árnyai Szí. szovjet film Kezdés: Í5, f7 órakor fáklya Gyémántakció I—II. Mb. szovjet film Másfél helyár! Kezdés: 5 órakor PETŐFI A zsoldoskatona Szí. olasz film Másfél helyár! Kezdés: f5, f7 órakor SZIKRA Aladdin és a csodalámpa Mb. szí. francia film Kezdés: 5 órakor A kék katona Szí. amerikai film 18 even felülieknek! Másfél helyár! Kezdés: 7 órakor TÁNCSICS Derszu Uzala I—II. Szí. szovjet film Dupla helyár! Kezdés: f3 órakor SAGVARI Arany vadé szók Szí. olasz film Felemelt helyár! Kezdés: 5. 7 órakor SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hirek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20- A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Szocialista brigádok aka­démiája. — 8.57: zenevár. — 9.12: Beszélni nehéz. — 9.24: Sza­bó Csilla zongorázik. Kocsis Al­bert hegedül. — 10.00: Hírek. — 10.05; „Nyitnikék”. Kisiskolások műsora. — 10.40: Válaszolunk hallgatóinknak. — 10.55: Zeneka­ri muzsika. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 3.03: Két Suopé-nyitány. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hí­rek. — 8.33: Szovjet füvósmuzsl- ka. — 9.00: Nóták. — 9.29: Fél­óra a Kehelyben. Prágai törté­netek. — 10.00: A zene hullám­hosszán. — 11.30: Hirek. — 11.33: A Szabó család. Televízió, 1. műsor; 8.00: Tévé­torna. — 8.05; Iskolatévé. — 10.20: Delta. Tudományos híradó. — 10.45: Lagardére lovag ka­landjai. — 11.40: Miért ne lehet­nénk jobbak? Dokumentumfilm. NOVEMBER 4: KAROLY NOVEMBER 5: IMRE NOVEMBER 19: ERZSÉBET Kerühe el a sorbaállást! * Táviratát az esedékesség napja előtt legalább 2, legfeljebb 15 nappal előbb FELADHATJA I Ebben az esetben a távirat címe előtt H jelzést kell írni, és utána a kézbesítés napját. Pl.: H 4 Az esedékesség előtt legalább 3 nappal feladott dísztávirat DIJA KEDVŰZMENYES! 1

Next

/
Thumbnails
Contents