Déli Hírlap, 1977. október (9. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-21 / 248. szám

Sikerülni fog, mert sikerülnie kell JHkak néikiií Sajóbábon)ban így csinálják iff. A híd alulról... Az ezredmilliméter pontosságú regisztráló Qrák hűen mutatják a terhelés közbeni adatokat. Telefon-kálvária Bell találmánya, különösen nekünk, újságíróknak, rendkívüli se­gítséget jelent. A DVTK—Hajdúk Split mérkőzésen azonban jugoszláv kollégá­ink csaknem postagalambra szorultak, hogy lapjaikat tudósítani tudják a találkozó eseményeiről. Pedig az újonnan elkészült sajtó­páholyban ott voltak a telefonok is. Csakhogy . . . Történt pedig, hogy a mérkőzés kezdetétől szinte pillanatonként csörögtek a munkánkat megkönnyítő készülékek. Úgy negyven per­cig bírták is „cérnával” jugoszláv kollégáink, s noha nem értettek magyarul, készségesen adtak felvilágosítást — természetesen szláv nyelven — az érdeklődőknek. Sejthették, hogy az eredmény érdekli a csörgetőket. A félidő befejezése előtt azonban szerették volna lapjaik számára leadni az első félidőben látottakat, ám ebben is megakadályozták őket a telefonálgatók. Hasonlóképpen járt egyik pesti kollégánk is, aki, miután a telefonba csak annyit mondott: „ez nem tudakozó”, 12 percen keresztül nem kapott vonalat, mert a kérdező egyszerűen nem tette le a -hallgatót. Jól tudom, hogy a labdarúgó-mérkőzések többsége ma már olyan időpontban kezdődik, amikor sokan még dolgoznak, így hát nem lehetnek részesei a személyes élményeknek. Köztudott viszont, hogy a bajnokság kezdete óta a bajnoki mérkőzésekről — s természete­sen a kupatalálkozókról is — a rádió helyszíni közvetítést ad. így hát mindenki megtudhatja a félidőben, hogyan is áll kedvenc együttese. Sajnos, sokan megfeledkeznek erről. Bizonyíték rá a szerdai példa is. Hogy több jugoszláv kollégánk nem kapott idegbajt, az csak an­nak köszönhető, hogy miután a rádió közvetítése megkezdődött, csökkent a telefonforgalom. Nem a posta számlájára írom mind­ezt, hiszen közismerten túlzsúfoltak telefonközpontjaink, így nem tudtak a sajtónak titkosított készülékeket biztosítani. Kérnénk a szurkolókat, hogy a jövőben más formában igye­kezzenek tájékozódni az eredményről. hezedő terhet. Orszásos pályázat A típustervezés problémái­ról, fejlesztési tendenciáiról Tóth Joachim, a Típusterve­Rövidesen hozzá kell látni az újabb rekonstrukció elő­készítéséhez Miskolcon. Re­* méljük, hogy az említett pá­lyázat által felszínre hozott jó gondolatok is segítik majd (ezt a munkát! (békés) AZ IBUSZ RENDKÍVÜLI UTAZÁSI AJANLATA: f I ff / Háromnapos társasutazás a DVTK labdarúgó­csapatát szállító különrepülögéppel, félpanziós ellátással, szállodai elhelyezéssel. Időpont: november 1—3. Részvételi dij: kb. 3300 Ft + költőpénz + útlevélköltség. Jelentkezési határidő: október 25-ig. Miért készülne egy kaptafára Építésügyi tájékoztatási értekezlet Sajóbábonyban, az Észak­magyarországi Vegyiművek­ben a Molnár József vezette Ságvári Endre brigádról mondják, hogy februárban elsők között csatlakoztak a csepeli felhíváshoz: — Ügy jártunk vele, hogy terveztünk mi felajánlást az ünnepre. így aztán nem kel­lett sok idő a tervezéshez ... Májusban pótfelajánlást tettek: — Számolgattuk, hogyan állunk. Az alapfelajánlást bírtuk. Vállaltuk hát. hogy legyártunk még tizenöt ton­na extra keményhabot. .. Molnár József nem bőbe­szédű ember: — Nem vagyunk mi vala­miféle különös brigád. Ott a panelüzemben dolgozik a Radnóti brigád. Szét se na­gyon lehet választani, hogy mit tesznek ők és mit te­szünk mi.'Róluk is írjon! Magna Mihály üzemvezető: — Miért jó Molnárék bri­gádja? Egyszerűen azért, mert az elvárásokat nem de­dós módon nézik, hanem „le­fordítják” a magunk lehető­ségeire. Annak idején nyers­anyaggondjaink voltak. Nos, a gyártást adaptálták szocialis­ta importból származó anyag­ra. Akkor ez kellett... vezetők, egy főművezető, ketten művezetők. Négyen párttagok, mások a szak- szervezetben, a DH-albizott- ságban, a KISZ-ben dolgoz­nak. Magna Mihály: — Jól jár az a fiatal, aki hozzájuk kerül. Nemcsak mesterséget, de emberséget is tanul. Fodor Bamabásné: — Segítünk egy idős né­nit. Én pironkodom, ha ő há­lálkodik. hiszen nekünk is öröm van ebben. Meg abban is öröm van. ha a gyerekek jó játékkal játszanak, ha szép a park ... A panelüzemben két bri­gád dolgozik. 1973-hoz viszo­nyítva 74-ben 25 százalékkal nőtt a termelésük. 76-ban 75- höz viszonyítva 23 százalék­kal. Idén az első háromne­gyedévben teljesítették az éves tervük nyolcvanegy szá­zalékát. A termelékenység növekedése 8 százalék... Molnár József: — Miért jó a brigád? Nem vagyunk különös emberek. Titkunk sincs, csak dolgo­zunk ... BARTHA GABOR Végső szakaszában a felüljáró építése Fodor Bamabásné, brigád­tag: — Azt jó hallani, hogy jók vagyunk. Hogy miért? Talán azért, mert nincs közöttünk ellentét. Még vita se nagyon. Tizenkilencen vagyunk, a GYES-en levő kismamákkal együtt 22-en. Márpedig, ha ennyi ember egyet akar, ak­kor annak sikerülnie is kell. Bejegyzések a brigádnapló­ból : „Vállaltuk a gyár udvarán a park gondozását. Lekaszál­tuk a füvet” ... „Vállaltuk az üzemi étkezők, öltözők festését, takarítását társadal­mi munkában”... „Játéko­kat javítottunk a lakótelepi óvodában.” Molnár József: — Nem kell senkinek két­szer szólni. Ha egy mozdul, mozdul az egész. A panelüzemben a brigád- tagok közül hárman csoport­Terhelési próbák A tervezett átadásig még valamivel több, mint két hét van, a Gömöri felüljáró vi­szont látszólag már csaknem kész. A korlátokat festik, il­letve szerelik, s egy-két he­lyen — főleg a feljáratoknál — betonoznak, aszfaltoznak. Többek között a beton tám­falak is festékbevonatot kap­nak, hogy aztán ne csak ké­szen, hanem csinosan is vár­ják az átadást. A tegnapi nap is tartoga­tott újat: terhelési próba volt a hídon. Tizenkét MÁZ te­herautó, sóderrel megrakva, csaknem 240 t<~.mával nehe­zedett az előre gyártott beton­elemekre. A tartóoszlopok közt külön-külön végezték a terhelést a Közúti Közleke­dési Kutató Intézet munka­társai, s az igen pontos mű­szerek a híd alatt ezredmilli- méterekben mutatták a vál­tozást. A terhelési próbák öt-hat órán át tartottak, és sikerrel végződtek. # Lent még csatatér, fent már csaknem minden kész. Folyik a terhelési próba a Gömörin ... Peregnek a színes diák és a széksorok között itt is, ott is elhangzik egy-egy elisme­rő szó. Pedig, ha az itt ülő szakembereknek — a terve­ző- és építőipari vállalatok, beruházók képviselőinek — is megnyerik a tetszését a csa- ládiház-típustervek, akkor az már jelent valamint. 4c Három családiház-típusterv a sok közül. Milyen jó lenne, ha ezekkel az épületekkel nemcsak diafilmeken és típusterv­katalógusokban találkozhatnánk! drága, cifra vaskerítések tar­kasága jelentené a változa- tejsságot. De nemcsak a há­zaik külső megjelenéséről van szó. A típustervek alkotói figyelembe vették a falusi családok háztartási szokásait és sok más olyan szempon­tot, melyek az épület funk­cióját meghatározzák. Építési kedv lenne... Jó-jó. de mennyiben érint ez minket, városi embere­ket? Az elmúlt években valóban kevés családi és tár­sasház épült városunkban. De nem azért, mert nincs rá igény! A közművesített tel­kek hiánya és az építőipari kapacitás sz’lrís volta gátol­ta a magánerős építkezése­ket. A Mályiban kiosztott parcellák és sok más jel ar­ra mutat azonban, hogy a következő években alapvető­en megváltozik a helyzet. Meg is kell hogy változzon, hiszen népgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy minél többen oldják meg saját erő­ből lakáshelyzetüket, és csök­kentsék ezzel az államra né­ző Intézet irodavezetője tar­tott előadást. A tanácskozás szünetében arról kérdeztük, miért írtak ki országos pá­lyázatot a házgyári építke­zésben közvetlenül érdekelt tervező és kivitelező vállala­tok számára. (A,- kiírás értel­mében közösen pályáznia kel­lett az ÉSZAKTERV, illetve a Borsod megyei Állami Épí­tőipari Vállalat kollektívájá­nak is.) Tóth Joachim azzal kezdte válaszát, hogy a szó- banforgó pályázatok már be­érkeztek, sőt hozzáláttak a zsűrizéshez is. Azt remélik, hogy a paneles építkezésben már gyakorlatot szerzett szakemberek olyan új gon­dolatokkal rukkolnak elő, melyeket országosan haszno­síthatnak majd. A miskolci házgyár re­konstrukciója jól sikerült, a jelenleg is használt tervcsa­lád országos elismerést ara­tott. Ám a lehetőségek még koránt sincsenek kimerítve; születhetnek az eddigieknél szebb, változatosabb lakótele­pek akkor is, ha az építkezés gazdaságossága döntő szem­pont marad, és szigorú elő­írások keretei között kell dol­goznia tervezőnek és kivite­lezőnek egyaránt. Három évvel ezelőtt ugyan­itt a Technika Házában, ha­sonló körben zajlott le épí­tésügyi tájékoztatási értekez- , let. Akkor ioggal kifogásol­ták a tanácskozás résztvevői, hogy viszonylag kevés szép, gazdaságos típusterv között válogathatnak a magánerő­ből építkeaők, és ami rendel­kezésre áll, az sem kap kel­lő propagandát. Gazdag választék Ma már nem állná meg a helyét ez a kritika. Dr. Csa- nády Lászlótól, az Építésügyi Tájékoztatási Központ főosz­tályvezetőjétől hallottuk, hogy a legutóbbi értekezlet óta 43 új típustervet dolgoz­tak ki, és ezekkel együtt kö­rülbelül száz közül válogat­hatnak az építkezők. Sokat javult a típustervek propa­gandája is. Remélhetjük tehát, hogy a következő években az eddi­gieknél szebb, az emberi kör­nyezetet jobban formáló, gaz­daságosabb családi házak születnek falun és városon egyaránt. Mert nemcsak a nagyvárosok új lakótelepeit jellemzi a monotómia. Bor- sod-Abaúj-Zemplén megye községeiben, falvaiban is egész házsorokat alkotnak az egy kaptafára készült, sá­tortetős. villát imitáló épüle­tek. Szomorú elgondolni, hogy ugyanazokból az anya­gokból, semmivel sem drá­gábban, mennyivel szebb la­kóházakat emelhettek volna. És akkor nemcsak a méreg­(tóth) Lakókörnyezetünk és a típustervek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents