Déli Hírlap, 1976. december (8. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-20 / 300. szám

* A televíziót tegnap este már nézték is. Láthattak benne ról, amely élénkebb volt, mint tavaly. képsort a karácsonyi vásár- (Kerényi László felvételei) A vásár folytatódik ... Arany­vasárnap Nem tudom, mit éreztek tegnap délben, amikor végre két óra tájban lehúzhatták a redőnyt, de egy bizonyos: jó néhány boltunkban nehéz volt kereskedőnek lenni. Jószeré­vel tegnao célegyenesbe ért a különböző kiárusításokkal idén korán nyitott karácso­nyi vásár. Ami volt A szövetkezeti és kiskeres­kedelmi boltokkal együtt nyit­va volt Miskolcon több mint felszáz üzlet. Valamennyi bolt készült a karácsonyi vásárra, volt tehát áru is. Bőven volt — ezt ezüstva­sárnapon mar érezni lehetett — vásárló is. Sokan jöttek vonaton, de sokan gépkocsi­kon is. Volt a városban tehát gépkocsi is elég. Pontosabban a belvárosban, a vásár ugyan­is az Ady-híd és a Tanács­ház tér közé szorult. Ebből aztán volt kellemetlenség, bosszúság, sőt koccanásos bal­eset is. Hullámzott a tömeg, a vá­sárlóknál sokszorosan több volt az érdeklődő. Egész csa­ládok járták így a boltokat. Végül: voltak udvarias, az ostromot álló kereskedők, nyűgös vevők, jó vevők és türelmetlen kereskedők is. Ami nem volt Hely. Néhány boltban any- nyira nem, hogy a vásárló kí­vülre szorult, s ott várta, amíg megnyílik a „menny­ország” kapuja. A játékboltok nem bírtak a forgalommal. A játékok milyenségéről éppen eleget cikkezett a sajtó, tud­juk, hogy a kereskedelem nem vádolható, sőt, még olyan hír is járja, hogy a miskolci üzletekben nagyobb volt a kí­nálat, mint BudaDesten. Nem volt megfelelő a mű­szaki áruk kínálata sem. Jól­lehet, nem gondolom, hogy centrifugát, magnetofont, te­levíziót egy nap alatt venné­nek az emberek, s hogy eh­hez az aranyvasárnapot vá­lasztják, a boltok sűrűn nyíló ajtaja jelezte, hogy a -vevő optimista, hogy a vevő arra gondolt: hátha most. A Centrum húszezer vásár­lója hárommillió forintot köl­tött el. Nem tudom, mennyit költött volna, ha itt is kap­ható lett volna néhány olyan magnetofon, amely Pesten van. Sőt: olyan készülék is akad (ZK 246-os magnó), amelyből érkezett ugyan né­hány darab, de jött utana a telex is, hogy érintésvédelmi okokból kivonják a forgalom­ból. Pesten viszont ma is árulják. Végül nem volt meggyőző az sem, ahogyan vásárolunk. A játékboltok előtt ott állt a tömeg. Vilk Lajos, az Úttörő- és Barkácsbolt vezetője a csendes üzletben — a forga­lom egy jó közepes napnak felelt meg — a játékpolcot mutatta, ahol békésen pihent, amiért másutt tolakodni kel­lett. Még öt nap A vásár végéig még öt nap maradt, de bizonyos tanulsá­gokat már le lehet vonni. Sajnos nyitva volt néhány olyan üzlet is, amelynek az eladóitól kár volt elvenni a vasárnapot. Példa rá a Bai- csy-Zsilinszky úti OFOTÉRT. Kétezer forint volt a forga­lom. Nem panaszkodtak a népművészeti boltban a for­galomra, de az utcai árusok giccsei ellen tenni lehetett" volna. Sok vásárló keresett leg­alább egy nyitott élelmiszer- üzletet. Nagyon hiányzott, hogy nem volt ilyen. Külföldre is Baromfi, pecsenyekacsa az ünnepekre A magyar baromfi kere­sett külföldön is. A Kecske­méti Baromfifeldolgozó Vál­lalat gyáraiból 16 ország pia­cára jut el a konyhakész baromfihús és a libamáj. Az automatizált gépsorokról mintegy 25 millió szárnyas kerül le évente sütéshez, fő­zéshez előkészítve.. Az év vé­gi ünnepeket megelőző he­tekben, csak exportra, na­ponta 13—14 vagon pecse­nyeárut indítanak a vállalat két gyárából, Kecskemétről és Kiskunhalasról, s ezenkí­vül korlátlan mennyiségben kiszolgálják a hazai kereske­delmet is. Megkezdődött a karácsonyi pulykavásár, de pecsenyekacsa és hízott liba is kerülhet az ünnepi aszta­lokra. Nemcsak egész, hanem darabolt baromfit is forgal­maznak az egyedülállók, és a kisebb családok ellátására. Vásárló egy csomaggal. Délben az egy csomag mar ritkaság volt... Az aranyvasárnap forgalma jelzi, hogy a karácsonyig hát­ralevő öt nap se lesz csendes. B. G. 99 Kitűnő szakemberekre találtunk... Miskolcról a MEDICOR-ban Amikor egy évve] ezelőtt el­terjedt a városban a hír, mi­szerint a VIMELUX Finom­mechanikai Javító Vállalatot megszüntetik, illetve átveszi a MEDICOR Müvek, az ott dol­gozók, de a városiak jó része is „két pártra” szakadt. Vol­tak, akik optimistán mérle­gelték a döntés népgazdasági jelentőségét. Mások tartottak tőle: nem váltja be a remé­nyeket az új gyár. Az idő az előbbieket igazolta, sőt még az ő elképzeléseiket is tú'haladia a miskolci gyár eredményessé­ge. A MEDICOR Művek ve­zérigazgatóságán csupa di­csérő szóval illetik a miskol­ci gyárat. Nem véletlenül. Arról, hogy miért. Krammer György kereskedelmi igaz­gató így vélekedik: — Amikor annak idején átvettük a VIMELUX-ot. az egyik szemünk sírt, a másik nevetett. Sírt. hiszen a vá­ros lakosságát nem volt il­domos egy szolgáltatással megrövidíteni, ugyanakkor nevetett is, hiszen az új gyár rendkívül jól képzett szak­ember-utánpótláshoz jutott. Fellendítette a miskolci egy­séget, hogy szolgáltató vál­lalatból gyárrá lett, s olyan profilt .kapott, amely világ­újdonság. Nem véletlen, hogy az itt gyártott diag­nosztikai táskák iránt rend­kívüli a tőkés érdeklődés, arról nem is beszélve, hogy a szocialista országok igé­nyeit sem győzzük kielégí­teni . . . — Milyennek ítélik meg a miskolci gyár vezetését': — Korszerű, jól gondol­kodó vezetők valamennyien. Jött velük az a szellem, . hogy jót kell gyártani, s a jóból minél többet. Előre­látásukra vall az összekötő' városrészben megkezdett építkezés, amelyet a közeli napokban vettünk át, mint a gyár új telephelyét. Kitű­nőnek ítéljük meg a társ­szervekkel való együttmű­ködésüket. Persze megköny- nyíti a vezetők do’cít — s erre magunk számítot­tunk. őszintén megmondom —. hogy az orvosi műszer szakmában ilyen jól képzett szakembereket találtunk Mis­kolcon. A gyár vezetői, dol- gozói élvezik a megye és a város vezetőinek bizalmát, támogatását. — Milyen távlati elképzelé­seik vannak a miskolci gyár­ral? — A miskolci vezetők jól látták meg, hogy infrastruk­túrában mi szükséges a vá­rosnak. Szerencsés egybe­esés volt. hogy az újonnan átvett gyár éppen egy ilyen ragyogó világújdonság gyár­tásával indíthatott. Elképze­lésünk — mert igen elége­dettek vagyunk az itt tapasz­taltakkal —, hogy az elkö­vetkező két évben két és fél­szeresére növeljük a terme­lést Miskolcon. Ehhez a pia­ci lehetőségeink adottak, fej­leszteni kívánjuk a ma meg­levő táskadiagnosztikai esz­közök variációit, s ennek tő­kés variensét is elkészítjük. Arról már szóltam, milyen nagy az érdeklődés különö­sen a fejlődő tőkés országok és a nagy területen fekvő államok részéről. Így tehát adottak a piaci feltételek, s — szerencsére — Miskolcon adottak a lehetőségek, és a jó szakemberek is a tovább­lépéshez. TÓTH ZOLTÁN léli aiilóstúra Munkácsra, Uugvárra MÁJUSBAN LVOV—KIJEV AZ ÚTIRÁNY Február 9—11. között autós­túrát szervez Munkácsra és Ungvárra a Magyar Autó­klub Borsod megyei Szerve­zete. Egy másik szovjet autóstúrát — Lvov—Kijev útvonalon — május 16—20. között bonyolítanak le. A klubtagok a Szemere utcai klubirodában érdeklődhetnek a részletek felől. Ollózó, fürdő — átadás elolt A nők érde Tolcsván Tolcsván, a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombi, nát palackozó üzemével szemben új, szemre is szép épület emelkedik. Turján József, a palackozó üzem vezetője örömmel mondja: — A létesítményt — ame­lyet hamarosan átadnak ren­deltetésének — az ÉSZAK­TERV tervei alapján saját Póznák az óvoda udvarán A nagy szélhámosságok között tartják nyilván a kö­vetkező történetet. Valami­kor a i vasútépítés hőskorá­ban megjelent az alföldi ta- nyavilágban két „nadrágos ember”. Póznákat állítottak, méricskéltek. A gazdák fel­figyeltek a szokatlan tevé- kenységre és kérdezgették, hogy mit csinálnak. Azt vá­laszolták, hogy ők mérnökök, és most tűzik ki a vasút nyomvonalát. A póznák — hogy, hogy nem — mindig valamelyik tanya felé vezet­tek. A gazda megijedt, és mélyen belenyúlt a bukszá­jába, hogy nyomatékot adjon a kérésnek: ugyan vigyék már egy kicsivel arrébb azt a fránya sínt, ne kelljen le­bontani a tanyát. Jól meg­szedte magát a két férfiú, aztán köd előttük, köd utá­nuk. Vasútépítésről termé­szetesen szó sem volt. de az ötlet felért egy bankrablás­sal. . s Némiképpen erre az im­már anekdota számba menő történetre emlékeztetett az az ügy, melyre a Vörösmarty utcai óvoda dolgozói hívták fel a figyelmemet. Elmond­ták. hogy póznákat vertek le az óvoda udvarára, sőt meg­jelent egy markológép is. Amikor megkérdezték, mit akarnak csinálni, valamelyik építőmunkás elmondta: erre vezetik a távfűtés csövét. Az óvónők először azért sajnál­koztak, mert az építkezések miatt már úgy is harmadára- negyedére fogyatkozott ud­vart hosszú ideig nem hasz nálhatják. A helyenként két méter mély árok közelébe ugyanis nem engedhetik a gyerekeket. A bejáratot is csak pallón lehet majd meg­közelíteni. Ám nemcsak udvaruk miatt aggódtak az óvónők. Megfi­gyelték, hogy a nyomvonalat kijelölő póznák pontosan a vadonatúj zöldségboltocska oldalához vezetnek. Lebont­ják, mielőtt megnyitották volna? — aggodalmaskodtak, és megkértek, hogy járjak a végére ennek a furcsa ügy-, nek. Elsőként a már említett földmarkoló vezetőjével vál­tottam szót. Ő azt mondta, hogy arra ássa az árkot, amerre kijelölték az útját. A többi nem rá tartozik. For­duljak bizalommal a főnöké­hez. Rimszki László, a BÁÉV belvárosi építésvezetőségének kitűzője hozta a tervrajzokat is, és a helyszínen közös erő­vel megállapíthattuk: a terv szerint valóban az árok út­jába esik a boltocska. Szepesi László, a Miskolci Áfész boltvezetője (a már üzemelő ABC szomszédságá­ba építették a régen várt zöldeágespavilont) elmondta, hogy a közelmúltban felke­reste őket egy „hivatalos ember” és az valóban a bolt lebontását emlegette. Egé­szen pontosan azonban csak a központban tudják meg­mondani, hogyan alakul a pavilon jövője. ..Kár lenne érte, hiszen nagyon várja már a környék lakossága” — fűzte hozzá a boltvezető. Szathmári Béla, az áfész fejlesztési főosztályának ve­zetője némi megütközéssel hallgatta az utam során szer­zett információkat. Azért cso­dálkozott, mert úgy tudta, hogy a boltocska ügye tisz­tázódott; mellette vezetik el a csövet. De azért biztos, ami biztos, telefonon felhívta egyik munkatársa, a Miskol­ci Beruházási Vállalat illeté­kesét. Azt a választ ka^ta,' hogy — a korábbi tárgyalá­soknak megfelelően — a bol­tot nem fenyegeti vész. Az első kérdés, ami felve­tődik az emberben; vajon miért nem tudnak erről a megállapodásról a BÁÉV dolgozói? Még az a feltéte­lezés is megkísérti az em­bert, hogy a gépkezelőhöz csak azután jutott volna el az újabb utasítás, miután eltűnik a föld színéről a drága pénzen épített bolt? Hiszen neki póznákkal pon­tosan kijelölték az út vonalát! És vajon miért nem ismer­ték a távfűtővezeték építési tervét azok, akik kiadták a zöldségbolt felállítására az engedélyt? Miért kell most utólag korrigálni a nyomvo­nalat, ami — ezt laikus ész­szel is feléri az ember — nö­veli az építési költséget. Ho­gyan vigyáznak a gyerekekre a feltúrt udvaron az óvónők, és el tudják-e majd látni áruval a boltot? Több kérdésem nincs. Leg­feljebb egy; miért nem lehet egy kicsivel tervszerűbben, ésszerűbben? (békés) dolgozóink építették fel. Ez­zel lesz teljes a tolcsvai pa­lackozó. Helyet kap az épü­letben egy mintegy 200 sze­mélyes üzemi étkezde, női és férfiöltöző és fürdő, tanács­kozóterem. Azt hiszem, nem túlzók, ha azt mondom, ez a beruházás elsősorban a nő­dolgozóknak készüli, hiszen az új szociális épületben 150—200 nő fog étkezni. A Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát há­romezres kollektívájának leg­alább 40 százaléka nő. Külön intézkedési terv készült a nők érdekében az V. ötéves tervidőszak éveire. Ebben cé­lul tűzték ki az azonos mun­kát végző nők és férfiak bé­rének közelítését, a jellegze­tesen női munkakörök és munkaműveletek bérkategó­riáinak folyamatos szemmel tartását, a nők szociális, egészségügyi helyzetének ja­vítását, az egyedülálló, vagy gyermeküket egyedül nevelő nők rendszeres támogatását, segítését. Jó példája a nők­ről való gondoskodásnak az is, hogy a tervidőszakban 300 ezer forintot ad a vállalat óvodaépítéshez, s évente 54 ezer forintot az egyedülálló nődolgozók gyermekei beis­kolázásának segítéséhez. Jö vore importáljuk Az alapvető importcikkek közül jövőre 36 500 tonna ká­vé, 37 ezer tonna citrom, 32 ezer tonna narancs, körülbe­lül 20 ezer tonna banán — déligyümölcsből az ideinél 30—40 százalékkal több —, 88 ezer személygépkocsi, 880 ezer karóra, félmillió hor­dozható rádió, 225 ezer . ke­rékpár kerül forgalomba. A hazai termelés hiányát egye­bek között 24 millió alsókö­töttáru, négy millió felsőkö­töttáru. 2,1 millió pár bőr­lábbeli. 1,4 millió hektoliter sör beszerzésével pótolják. Háromszorosára növelik a mezőgazdasági kisgépek im­portját. Üj cikként 60—70 ezer zsebszámológépet is vá­sárolnak. Az ellátás javítását célozza a belkereskedelem közvetlen választékcseréje is, amelynek értéke az idei 45 millió rubel­lel szemben jövőre 60 millí< rubelre emelkedik.

Next

/
Thumbnails
Contents