Déli Hírlap, 1976. december (8. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-01 / 284. szám

jjc A Déryné-házban ... (Solymos felt.) ...és másnap követhellék a sebzell vad nyomát Kutyák és kynologusok Regi igazság, hogy egy jól idomított vizsla elvezetéssé teheti a vadászatot. Ugyan­akkor sok lest. kereső ..bók- lászást” ronthat el a fácán, nyúl vagy őzgida után ugat­va rohanó, rosszul nevelt eb. Házi (eladni a vizsláknak A MA VOSZ 1972-ben hir­dette meg a „vadászkutya- programot”. Ennek első lé­pése az Országos Kynologiai Bizottság létrehozása volt, majd ezt követte a szakosz­tályok megalakulása a me­gyei intéző bizottságok ke­retén belül. Borsod kynolo- gusa Kneféli Nándor, a Mara téri gyógyszertár vezetője: — Évekkel ezelőtt az volt a feladat, hogy minél több kutya tegye le a munkavizs­gát; ezen vadászati-szakmai minimumtudásról kellett szá­mot adni. A kutyavezetők erre a viszonylag kis - tudást igénylő vizsgára úgy ahogy felkészítették a vizslákat, vérebeket. de utána már nem foglalkoztak velük. Egy - re-másra érkeznek panaszok, hogy munkavizsgás kutyák rontják a vadászatot, elza­varják a vadat, fegyelmezet­lenek. — A jól idomított kutya azt teszi, amit megkövül­nek tőle ... — Szakembereket kellett képeznünk. Több módszerrel kísérleteztünk, végül a leve­lező oktatásnál állapodtunk meg. Ez furcsának tűnhet, de az eddigi tapasztalatok szerint bevált. Az első idők­ben havonta két napra hív­tuk be a véreb vezető tanfo­lyam résztvevőit, de a gya­korlat azt mutatja, elegendő egy nap is. Délelőtt elméleti képzés folyik, délután a ku­tyákkal foglalkozunk. Min­denki „házi feladatot” kap, amit a következő foglalkozá­sig meg kell tanítania a ku­tyákkal. Itt nem lehet pus­kázni, az utasítások teljesí­tésekor a kutya elárulja, foglalkoztak-e vele egyálta­lán. Ez év tavaszán vizsla- idomító képzést is indítunk. Az eredmények szerint 10—12 vereövezetö és csaknem 30 vizslaidomító nevezhetne na­gyobb versenyre. Az indiszponáll Aga Ebben az évben három na­gyobb versenyen voltak o't a borsodi vadászkutyák. A Szikszón megrendezett me­gyei vizslaversenyen az Aga névre hallgató magyar vizsla kan érte el a legtöbb pontot, A OH várospolitikai fóruma ászSletik eivarasa tíerzétuetés Sziidaw Lajos miniszterlieiyeliessiá így ö vehetett részt az el­múlt hónapban Szekszárdon lebonyolított országos vizsla- főversenyen. Aga nagy re­ményekkel indult, de indisz- ponáltan versenyzett, s 13 kutya közül csak a 12. lett. (Tavaly mint „kiskorú”, a B kategóriában indult és 16 pontot vert rá a mezőnyre.) November 9-én és 10-én ren­dezték meg a Bükkben az országos vérebversenyt. A vadászok szarvasbikát se­beztek, majd 18—24 óra el­teltével engedték rá a vér­ebeket a sebzési nyomra. Ezen a legrangosabb versenyen hét kutya indult, közülük öt meg is találta a vadat. Egy ' eltévesztette a nyomot, egy szarvasbika sérülése pedig csak horzsolásos volt. így követhető vérnyom nem ma­radt. — Mi mindent kell tudni egy föversenyes vizslának? — Harmineegynéhány pontból áll a versenyprog­ram. A fontosabbak: a fe­gyelmi felkészítés (azt csi­nálja-e a kutya, amit mon­danak neki. pontosan telje- sili-e a kapott utasításokat) és a lövés előtti, illetve utá­ni munka (vadkeresés, „állja a vadat”, magyarul: tartsa sakkban, míg a vadász lő- tavolba ér, s kutassa tel ver­és egyéb nyomok alapján a sebzett állatokat). Ifjúsági parlament A Diósgyőri Gépgyárban dolgozó 30 éven aluli fiata­lok képviseleteden mintegy 200 küldött vesz részt a vál­lalat szombaton reggel 7 óra­kor kezdődő itjusági parla­mentjén, amelyet a DiGEP nagy előadótermében rendez- ! nek. A küldöttek és a meg­hívottak meghallgatják Doj- csák János vezérigazgató be­számolóját a két évvel ez­előtt megtartott ifjúsági par­lament óta eltelt időszak eredményeiről. gondjairól, majd Csollák Gábor, a nagy­üzemi KISZ-bizottság titkára és Varga Barnabás, a válla­lat szakszervezeti bizottságá­nak titkára mondja el kor- referátumát. Ezt vita követi, majd ismertetik a KISZ-bi- zottság állásfoglalását. A vi­ta lezárása után választják meg azokat a küldötteket, akik a KGM ágazati parla­mentjén a Diósgyőri Gép­gyár fiataljait képviselik. A miskolci városközpont rekonstrukciójára közösen irt ki tervpályázatot az Építésügyi és Városfejlesztési Mm »sztori um és a Miskolci városi Tanács. Szilágyi Lajos, az ÉYIYI miniszterhe­lyettese volt a társelnöke a pályaműveket elbíráló zsűrinek. A zsűri — több napi tanácskozás után — a múlt vasárnap fejezte be munkáját. Döntését előreláthatólag december közepén hozzák nyilvánosságra. Szilágyi Lajostól sem a palyaművekkel kapcso­latos észrevételeket kértük, hanem azt, hogy értékelje a minisz­térium és a városi tanács együttműködését, a város fejlesztését. Miskolc megyei város Tanácsa V. 15. I. kerületi Hivatala igaz­gatási osztályának kereskedelmi csoportja értesíti a Miskolc I. kerületben lakó te jutái vány-jogo­sultjait, hogy az 1977. évre ér­vényes tejutalványok 1976. de­cember hó 6. napjától átvehetők Miskolc, I., Vörösmarty u. 16. sz. alatt, a „Tájékoztató irodában”, az alábbiakban közölt időpontok­ban. 1976. december 6. napjától 31 napjáig: Hétfőtől szombatig 8—12 óráig; Szerdán 8—16 óráig; Pénteken 8—15 óráig. Hivatásos vadászoknak kötelező A vadászkutyák szenepé­nek fontosságát mutatja a következő kis statisztika: va­dászterületeink legnagyobb létszámú madara a fácán, amiből egymilliónál többet lőnek évente. A fácán fedett területen (nádas, bokros ré­szeken) él, ahonnét kutyával kell fölhajtani. A lőtt fácá­nok 35 százaléka elvész (nem találják meg. vagy sebzetten elgyalogol). Kutyákkal ennek a mennyiségnek a 70 száza­lékát meg lehet menteni. Ha emelnék a jól képzett va­dászkutyák számát, a 70 szá­zalékot 80—90-re lehetne nö­velni. — Kutya van. csak szak­ember kellene melléjük. A MA VOSZ Borsod megyei In­téző Bizottsága a vadászok­kal közösen határozatot ho­zott, amely az országban egyedülálló: azok a hivatá- -os vadászok, akik még nem "•Hötték be 45. életévüké1 '30-ig kötelesek elvégezni a 'ebvezetöi vagy vizslaido- i tanfolyamok 1977. január X. napjától 31. nap jáig: Szerdán 9—16 óráig; Pénteken 12—13 óráig. A tcjutalványra való igényjo- gosultság megállapításához a kö­vetkező igazolások szükségesek: Az anya személyazonossági igazolványa; a gyermek születési anyakönyvi kivonata; a terhes anya terhesgondozáai kiskönyve: az átvevő szcntélyazonossági iga­zolványa. Felkérjük az I. kerületben la­kókat, hogy a közölt Időpontban folyamatosan jelentkezzenek a tejutalvány átvételére! — Nyugodtan kijelenthe­tem. hogy jó együttműködés alakult ki Borsod megye és Miskolc, valamint a minisz­tériumunk között. Mint a tervpályázat közös kiírása is jelzi, közös erővel fárado­zunk azon. hogy olyan kor­szerű. időtálló rendezési terv szülessen, mely hosszú távra meghatározza a vörosközpont fejlődését. — Miért voll szükség terv­pályázat kiírására? — e kér­dést többen megfogalmazták az utóbbi időben, abból kiindulva, hogy városunkban egy ,ió erők­ből álló tervczövállalat (ÉSZAK- TERV) működik. — Ha ebből indulnánk ki, akkor sohasem írnánk ki tervpályázatot, hiszen —, hogy mást ne mondjak — Budapesten is számos jó hí­rű. nagy helyismerettel ren­delkező kollektíva dolgozik, mégis pályázat útján gyűj­töttünk jó gondolatokat szá­mos városfejlesztési feladat megoldásához. A miskolci városközpont rekonstrukció­ján 21 tervező kollektíva tör­te a fejét. Azt hiszem, any- nyit elárulhatok, hogy több olyan értékes megoldással találkoztunk a pályaművek­ben, melyeket kitünően hasznosíthat az a tervező- gárda, mely — az összes kon­cepciót összefogva — elké­szíti majd a rendezési ter­vet. Hozzáteszem, hogy a tervpályázat alig került töb­be. mint egy manapság épülő lakás bruttó költsége. A terv- pályázat tehát semmiképpen sem lebecsülése az ÉSZAK­TERV kollektívájának. — Sokak nevében fogalmaz­zuk a következő kérdést: nem kellett volna hamarabb hozzá­látni a városközpont rekonst­rukciójához? Más nagy vidéki városok többet tettek azért, hogy megoldják a közlekedési gondokat, fejlesszek a közin­tézményeket stb. deni a tervezési munkát. Folyamatban van az útháló­zatkiépítése. és számos szín­vonalas létesítménnyel is gazdagodott a belváros. Mindezt figyelembe véve is igaz. hogy számos más vá­rosban hamarabb láttak hoz­zá a városmag rekonstruk­ciójához. Eközben születtek kiváló, időt álló megoldások (Salgótarján), de erősen vi­tatható eredményei is van­nak a sietségnek. Aki túl gyorsan, mondjuk .egyetlen ötéves terv alatt akarja meg­oldani a rekonstrukciót, az kénytelen szegényes megol­dásokhoz folyamodni. Mi azokat a munkákat értékel­jük pozitívan, melyek szín­vonalas terv alapján, folya­matosan valósulnak meg. Anyagi lehetőségeink szűkö­sek, viszont szeretnénk, ha az új városközpontok miatt nem kellene szégyenkezni az utánunk következő nemze­dékek előtt sem. — Salgótarjánban eltörölték a föld színéről a régi közpon­tot, és a helyére építették az újat. Követhciőnek tartja ezt a példát Miskolcon is? — Véleményem szerint öt­vözni kell a maradandó ér­tékű régit az újjal. Az itt emelt épületeknek külön-kü- lön és együtt is méltónak kell lenniük az ország má­sodik városához. Ezen az ér­tékes területen elsősorban politikai, gazdasági, kereske­delmi célokat szolgáló épüle­teket, épületegyütteseket cél­szerű emelni, és valamennyi lakóházat. — Valószínűleg nem mon­dok újat a miskolciaknak azzal, hogy a belváros re­konstrukciójára több terv készült az elmúlt években. Nem elölről kell tehát kez­— A lakóházak készülhetnek házgyári elemekből is? — Értem, mire céloz e kérdéssel. Mi sem voltunk megelégedve a korábbi évek­ben készült házgyári épüle­tekkel. Lehet ezekből az ele­mekből esztétákusabban. va- riábilisabban építkezni. Csak több gondosság, fantázia kell hozzá. A miskolci házgyár szakemberei és a tervezők is kicsit későn ébredtek. Az új típusú lakóházak már lénye­gesen szebbek, jobbak. Ez a megállapítás országosan is érvényest Sajtóvitát váltott ki a paksi :házak színezése. A megoldás nem a legtöke- letesebb. de mindenképpen becsülendő, hogy az a kol­lektíva mert kezdeményezni. Tömeges lakásépítés elkép­zelhetetlen házgyárak nélkül. Ezért minden tervezőt arra biztatunk — és ezt kifejezés­re juttatjuk az Ybl- es mas díjak odaítélésénél is —, hogy a házgyári épületeket, lakótelepeket tegyék szebbé. Ezek után válaszolok a kér­désére: a belvárosban is épülhet paneles technológiá­val lakóház, vagy más, ha megfelel a mai és holnapi elvárásoknak. — A Széchenyi üt 3—9. szám alatti üres telek éycfc óta üre­sen áll. Ide egy üzlet- és lakó­házból álló épületegyüttest ter­veztek. A kész tervei elutasí­totta a minisztérium. Állítólag azért, mert magasnak találta a lakóépületet. — A szóban forgó tervet együtt vitattuk meg a város vezetőivel. Véleményt kér­tünk számos kiváló építész­től is. Végül egyetértettünk abban, hogy a magas lakó­épület „robbantotta” volna a városképet. Nem illett oda. Elsősorban ezért vetettük el a tervet, de sok más szem­pontot is mérlegeltünk. A magasházak építési költsége 30—40 százalékkal magasabb, és ma már szociológiai fel­mérések is bizonyítják, hogy az emberek nem szívesen költöznek bizonyos szintnél magasabbra. Még a széljárás is más egy toronyépület kör­nyékén. Sok város úgy hitte, hogy néhány toronyház fel­építésével világvárosi külsőt . ölt. Közben olyan szeren­csétlen építészeti megoldá­sok születtek, mint például a gyöngyösi toronyház. A rossz példákból okulva kötöttük engedélyhez a magasházak építését. Indokolt esetben azonban megadjuk az enge­délyt. Előfordulhat, hogy eg.v-egy magas lakóépület, még inkább iroda, valóban emeli a városképet. De oko­san meg kell keresni a he­lyét. Ne a divat vezérelje te­hát a városfejlesztőket. Ami pedig a miskolciak jogos kritikáját kiváltó üres tel­ket illeti:, a szóban forgó döntés több évvel ezelőtt született. Azóta már el kel­lett volna készülnie az újabb tervnek. Divatgipsz SOLYMOS LÁSZLÓ Altatás után a hölgy i kezd magához térni • és ezt rebegi: „Mi­lyen színű?” Már tudniillik a gipsz, amelyet törött lábára tettek. A jelenet kép­zelt, de csak igy tör­I tériket abban a monl­* reált kórházban, amelyben bevezették, hogy a csonttöréssel I kezelt nőbetegek kék i vagy rózsaszínű gipsz- ? kötést kapnak. Az orvos véleménye sze­rint ez jó hatással van a paciensekre, gyorsítja a gyógyu­lást. A csontnak édes ' őív ugyan, de a 3!; lelkiállapota’ nyilván emeli, hogy nem a sápadtfehér. 1 könnyen piszkolódó I és főleg általánosan elterjedt kötést kap­jak, hanem valami különöset, változato­sat, csinosát. Látom lelki sze­meim előtt e kitűnő gondolat továbbfej­lesztését. Ki állítja, hogy csak a kéket és a rózsaszínűt lehet alkalmazni erre a célra? Más árnyala­tok is vannak. Nem tudom, hogy az SZTK mikor éri majd el azt a színvonalat, de a lehetőségek korlátla­nok. Igazán jo kór­házakban meg fogják kérdezni a friss be­tegtől: „Milyen színű gipszet parancsol? Mi illik a hajához, a pongyolájához, a sze­méhez?” Divatbemutatót is lehet tartani, legyen hát választék. Állja­nak készen a model­lek, szükség esetén csak be kell jelen­teni, hogy ezt vagy azt a kreációt kérem, franciásat, angolosat, vagy éppen magya­rosat. A divatbemutató természetesen az In- tercontinentálban zaj­lik majd le. Halk zene közepette jön­nek a manekenelc, és a bemondó, mint szo­kás, elmagyarázza, hogy mit látnak a megjelentek. „Csinos, halványlila kötés enyhén csapott váll ra”. „Mókus színű !ejkötés. utcai mo deli",. „Alul slicceit, fűzőid, testhez álló lábpakolás, emelt csí­pővel.” No, de mi csak tré­fálkozunk itt, holott nem bolondság, amit a kanadai orvos kita­lált; a női lélek mély ismeretén alapszik. E sorok írója nemrég egy baleseti osztályon fiatal lányt látott. Egyik lába bokától csípőig begipszelve (fehérrel), a másik azonban igen formás volt. Az ifjú hölgy ennek tudatában ab­szolút miniszoknyát viselt. így járkált egész nap a kórház folyosóján. Ha meg­kérdezték volna tőle hogy akar-e valami más. a miniszoknya sínéhez illő gips:e1 nyilván ezt válaszol ja: „Boldogan!” TATÁR IMRE — Sokakat érdekel a Ta­nácsház »ér jövője is. Számos terv készült az elmúlt étek­ben a beépítésére, de ezvik sem bozott megnyugtató meg­oldást. — Hallatlanul nehéz épí­tészeti feladat ez. Nem vé­letlen, hogy a tervpályázat követelményei között is sze­repelt. Véleményem szerint ott térnek kell maradnia, de reprezentatív intézmények­nek is helyet adhat. —- Számítha.tunk-e a minisz­térium segítségére a tervező- munka további szakaszában cs a tervek megvalósításában? — Csakis szoros, jó kap­csolat mellett képzelhető el annak a hatalmas feladat­nak a végrehajtása, amit a miskolci városközpont re­konstrukciója jelent. Az or­szág második városának jö­vőjéről van szó. E város egy olyan ipari agglomeráció központja, mely — szerepét, •úlyát tekintve — közvetle­nül a budapesti után követ­I kezik. BÉKÉS DEZSŐ

Next

/
Thumbnails
Contents