Déli Hírlap, 1976. november (8. évfolyam, 258-283. szám)
1976-11-30 / 283. szám
Bemutató előtt... Monna Vanna Alig egy évtizede ünnepeltük Maurice Maeterlinck születésének századik évfordulóját. Ebből az alkalomból több méltatás született munkásságával kapcsolatban. Hegedűs Géza a Nagyvilágban a következőket írta: „Üjia meg újra fel fog támadni a színpadokon néhány színes és hatásos drámája, de alighanem mindezt t előtt a halhatatlan sikerdarab, az egyetlen, amely se- hogysem tetszett a túl kifinomodott ízlésű Uortársaknak: a Monna Vanna. Ez a dráma a szerelemről szól: a férjről, a feleségről és a regényes harmadikról. És amúgy istenigazában érdekes dráma. Többi müve miatt tisztelték Maeíerlincket, de legtöbbször a Monna Vasinál játszották. Ha tőlem kérdenék, hogy az évfordulóra melyik müvet újítsák fel, habozás nélkül a Monna Vannát ajánlanám.” A boldogságkeresés költője ... Minden bizonnyal így él Maurice Maeterlinck híres belga költő és drámaíró neve az irodalmat és színházat szerető nézők emlékezetében. Igaz, hogy a boldogság Kék Madara régóta nem szállt le magyar színpadon, de ott van könyvespolcainkon, naponta tigyelmeztet bennünket, hogy boldogságunk nyitja nem az elérhetetlenben, az elvágyódásban, hanem az élet egyszerű örömeiben, a tiszta és emberi kapcsolatokban van. Érdekes, hogy a korabeli túlfinomult ízlésű közönség és irodalmi közvélemény nehezen bocsátotta meg Maeter- lincknek a ma már világhírű Kék Madarat. Ügy érezték, az allegória a szimbolista költő engedékeny alkotói meghátrálása. Nem is mutatták be Párizsban. Világsikerét a-moszkvai Művész Színháznak. Sztanyiszlavszkij rendezésének köszönhette. Innét reoült Londonba, majd Párizsba, végül pedig szerte a világba. Ha nehezen bocsátották , meg Maeterlincknek a Kék Madarat., annál kevésbé a Monna'Vannát. A darab ősbemutatója Párizsban volt, a Nouveau Theatefben, / 1902. május 7-én. Néhány héten belül a fordítás már a magyar színházi emberek asztalán van. Egymást követik a bemutatók: Budapest, 1902. december 28. (Monna Vanna —Márkus Emília, Prinzivalle —Beregi Oszkár), Kassa, 1903. (Prinzivalle—Ödry Árpád). Nagyvárad, 1903. (Monna Vanna—László Irén). A darab sikere megállíthatatlan, helyet kér Európa valamennyi jelentős színpadán. A siker nemcsak a rajongók, táborát növeli, de (tz ellenzékét is. Monna Vanna esetében is sokan úgy vélték: Maeterlinck Hűtlen lett önmagához, a szimbolista költészethez, és drámához. Ady például az író feleségét hibáztatja (az első Monna Vanna ugyanis Georgette Leblanc asszony volt, Maeterlinck felesége): „A Monna Vanna igazsága az, hogy a férfit megöli a nő . . . És hát még ha ez a nő színésznő... íratott vele egy darabot, az ő telt vállaihoz... És Maeterlinck engedi futni az asz- szonyt tacskó színészekkel...” Ady ilyen irányú felháborodása ma már megmosolyogtató, minthogy Szerb Antal- né is az, aki úgy látja, hogy a „mű problémája az, vajon meztelen-e Monna Vanna a köpönyege alatt, vagy sem.” Óhatatlanul minden korban sajátosan szólal meg egy- egy színpadi mű. Ha a korabeli közönség és kritika ezt olvasta ki a darabból, egyértelműen nem hibáztatható. Valóban szó van arról, hogv Vannának mezítelenül kell lennie a köpenye alatt, de a darab problémája nem ez. Sokkal nagyobb, megrendí- több. Arról van szó, hogy miként menekülhet meg egv háborúban kiéheztetett város népe. Tehát nem egv-két, hanem harmincezer ember életéről van szó. Mindannyi- uk élete megmenthető, ha feláldozza magát egy nő. Monna Vannától kétségtelenül azt követelik, hogy egy szál köpenyben menjen az ostromlók táborába, a szituáció azonban egyáltalán nem erotikus. A kérdés nem az, hogy meztelen test van-e a köoenv alatt, hanem az, hogy meddig terjedhet az égvén felelőssége a kollektívával szemben. Hol az áldozat határa. mértéke: mire kötelezhetlek bennünket az íratlan erkölcsi törvények. • ■ A korabeli nézőt feltehetőleg sokkal jobban izgatta a szerelmi sztori, a szenvelgés, a szecesszió. Bennünket a reneszánsz téma, a darab szén4 tél örömei Egykedvűen sétálok a főutcán, amikor hirtelen megakaszt egy szánkó. Jobbról rág elém. olyan váratlanul, ahogy csak egy szánkó tudja megakasztani ez embert, pláne ha hónak nyoma sincs a kö-nyé. ken. Mérvedig ez oz ábra. Igaz viszont. hony a jármű egy, kirakatból jön felém, még pontosabban a Ta- nécsház téri sport- bolt vitrinjéből. A ródli valami csodálatos. Nem. ám egyszerű Télapóhozta a'indáit, hanem újfajta, versengtestü. izgalmasan szép jószág. Hogy mást ne mondjak: kormányoz1 "tó. Lenyűgözve bámulom, ha tudtam volna róla. hogy ran ihiert csoda, mindig ez lett volna a vágyam. Eszembe jutnak a régi, ifjúkori telek, amikor még mint leendő ródli-, sir és korcsolyabajnok vártam a hideget, hogy aztán nagy ritkán kimerészkedjek a Gépipari jegére, vagy egyszer Bükkszentke- resztre. ahol rög- » tön sikerült eltörni a lábam. Persze rossz volt a síléc, a lejtő és általában minden. Ezzel a szánkóval viszont ... Es ekkor megpillantok mellette egy igazi síbajnokot. Futballabdá- ból van a feje, a teste csupa téli holmi, de a lábán a léc igazi. Szikrázó téli napsütést, ragyogó porhanyós havat varázsol köré a képzelet. Csak állok szinte odaszögezve és elképzelem, amint lesiklom a nagysáncon, lent vár kiváló szánkóm, mely csekély buzdításra magától visz föl a hegyre. Nincs szebb évszak a télnél. Hógolyó, hóember, a természet megfejthetetlen puha-hideg-fehér ajándékai. Újra fiatalnak érzem magam, ereimben pezsdül a vér, szép az élet, irány a Bükk. Milyen jó, hogy nem az Alföldön lakom, mely hiába volt szép Petőfinek, ha még egy jót szánkásai sem tudott rajta. Na, de majd én... Már vagy jó tíz perce ácsorgók itt a kirakat előtt, egyre sűrűbben ütöm össze cipőimet — fázik a lábam. Előkerül a zsebkendő is, szinte minden meleget kifújok magamból, ahogy trombitálásra fakadok. Mikor aztán a harmadikat tüsszentem, határozott céllá érlelődik bennem az elhatározás: irány haza, vár a jó meleg kakaó, utána pedig be a kádba. A Bükk meg csak várjon, eddig is megvolt nélkülem. (szabados) vedélye, s persze Maeterlinck szimbolizmusa és szép, tiszta zengésű irodalmi nyelve érdekel. Maeterlinck mestere a szónak, a szavakkal bekerített csendnek, a homálynak, a fénynek és a végzet nyomasztó szorításának. Az írót méltán tekinthetjük Ionesco és Becke'.! előfutárának. A szorongás, a kiszolgáltatottság. az ember megalázottsá- ga és megalázhatósága benne van a Monna Vanna alapszituációjában is. Benne van, csak újra kell olvasni. Vannát Maeterlinck a darab folyamán nem testileg vetkőzted le, de lelkileg egészen a csuoasz idegzetéig és felmutatja minden lelki rezdülését, szépségét, és bennünket ez a Vanna érdekel. Monna Vanna — a maga sugárzó nőiességében — ártatlan ember: áldozat. És éppen a tisztaság felmutatása a fontos, mert... de az indokláshoz el kellene árulnunk a végkifejletet is, márpedig ez nem lenne helyes. Ezt a meglepetést hadd hozza meg az előadás. BEKE SÁNDOR rendező , Érdekes és érdemes is lenne felmérni, hogy a filmet látván, hányán kérik a héten Gladkov regényét. Az esetleges tétovázókat melegen rábeszélnénk, mert a regény messze, jobb, mint a belőle készült kétrészes tv- film. Ma már a szovjet irodalom egyik alapkönyve ez az 1925-ben megjelent regény. Annak idején igen heves esztétikai, és politikai-eszmei vitát váltott ki. Aki csak a tv-adaptációból ismeri. ma már nem is érti, mit vitattak rajta. Mindenekelőtt a stílusát, ami akkor még meghökkentően modernnek tűnt „tördeltségével'’, a Jdasz- szikus és század eleji regénytechnika sajátos keveredésével. De vitát kavart maga a téma is; Gladkov, noha regényt írt. nem mondott le a szociográfia és a riport dokumentatív elemeiről sem. A saját és valóságos élményeit sűrítette a regénybe. Ezzel magyarázható a „be- íejezetlensége” is, az író nem köti el a cselekmény szálait, nyitva hagyja a hősök sorsát. Néhány . figura és probléma még ma is élő, vitára ingerlő, éppen a beíejezet- lenség miatt. Az egyik ilyen Dása figurája (Zajceva alakítása, magyar hangja Tímár Éva), aki egy korabeli nézetet, felfogást testesít meg; a forradalmárnak nem lehet magánélete, le kell mondani az egyéni, a családi boldogságról. Sokáig kísértett ez a felfogás, az 50- es években a mi irodalmunkban is fel-íelbukkant. Klasszikus esete ez annak, amikor az ember a szükségből csinál erényt. Marx híres mondása: „Semmi sem idegen tőlem, ami emberi”, pontosabban fogalmazza meg a forradalom céljait, de eszközeit is. Gladkov pontosan írja le ezt a típust, de akkor még nem ítélkezett, nem foglalt állást, nem is tehette. A polgárháborúból ocsúdó országnak akkor még más gondjai voltak. Mindenekelőtt az élet és a termelés helyreállítása, beindítása, amely olyan energiákat Nehéz lecke (Kerényi felv.) Enpía lm az analfabétizmus ellen Az 500 éves portugál gyarmatosítás szomorú öröksége, hogy az angolai lakosság 85 százaléka analfabéta. Az írástudatlanság leküzdésében szolidáris segítséget kapnak a kubai szakemberektől. Az oktatásügyi és kulturális miniszter, Antonio Jacinto Luandában nemrég átadta az „alfabetizálóknak” az első tízezer kézikönyvet: e brosúrák segítségével felnőttek és fiatalok egyaránt könnyen elsajátíthatják az írás és olvasás tudományát. A kézikönyvekben olvashatnak az MPLA történetéről és politikai irányvonaláról is. Még ebben a hónapban a Neo- grafica Kiadó Vállalat további 290 000 ilyen kézikönyvet ad közre. Shaw és az idomárok Egy londoni irodalmi asztaltársaság az állatszelídítök- ről beszélgetett. Valaki feltette a kérdést George Bernard Shaw-nak, mi a véleménye az oroszlánszelídítők- röl. Shaw így válaszolt: „Az igazat megvallva, vajmi kevés tiszteletet érzek az említett urak iránt. Nem hagy nyugodni a gondolat: csak azért vonulnak be az oroszlánketrecbe, hogy biztonságban legyenek embertársaiktól.” Cement szabadított íel, ami a későbbiek során méltán vált legendássá. Ugyanakkor jelentkezik egy súlyos gond is: a gyanakvás és a bürokratikus túlzások. Poljára gondolunk, az értelmiségi forradalmárra, aki hiába küldi halálba ellenforradalmár bátyját, nem hisznek neki. kizárják a pártból. Ez (Gubanova, magyar hangja Nagy Anna), a film egyik legjobb alakítása. De emlékezetes a főhős, Gleb (Gro- madszkij Bitskey Tibor hangján szólal mesO minden nehézségen átlábaló lendülete is. A filmben sajnos felfedezhettünk néhány sablonelemet. ami rontotta a hitelét. de mégsem sorolható a regény-illusztrációk közé; az említett alakítások azok fölé emelik. De miután a regény által nyújtott élményt nem pótolja, érdemes elballagni a könyvtárba, és elolvasni. (horpácsi) KEDD Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Melódiákoktól. — 14.03; Ezeregy délután. Sűndisz- n öcs ka lovagol. Mesejáték. — 14.43: Éneklő Ifjúság. — 15.00: Hírek. — 15.10: Kórusok Verdi operáiból. — 15.34: Az élő népdal. — 15.44: Magyarán szólva. — 16.00; Útközben. — 13.05: Harsan a kürtszó! a Gyermekrádió műsora. — 16.35: Bach: D-dúr szvit. No, 3. — 17.00: Hírek. — 17.07: A vásári jelbeazéd. Farkas Zoltán riportja. — 17.30: Dalok Pálóczi Horváth Adám gyűjteményéből. — 17.45: Filmzene. — 17.57: Új könyvek. — 18.00: A Szabó család. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: A zongoraművészet első aranykora. — 20.05: Sugárzások között élünk. — 20.33: Üj nóta- felvételeinkből. — 21.08: Hírek. — 21.13: Az éjszaka képei. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Magyar zeneművek. — 23.07; Liszt-müvek. — 24.00: Hírek. — 0.10: Szörényi Levente táncdalaiból. Petőfi rádió: 12.20: A Vörös- tengertől a Zöld-hegyekig. Kraj- czár Imre jegyzete. — 12.30: Hírek. — 12.33: Arcképek a lengyel irodalomból. — 12.50: Kórusok, hangszerszólók. — 13.25: Növénykedvelők ötperce. — 13.30: Hírek. — 13.33: Beszélni nehéz. — 14.00: Kettőtől hatig. — 18.00: Mező László gordonkázik. — 18.16; Egy éj az Aranybogárban. — 18.30: Hírek. — 18.33: A Kaláka együttes sanzonestje. — 19.15: Üj könyv a Nagy Honvédő Háborúról. — 19.25: Jó estét, gyerekek! — 19.30: Csak fiataloknak» - 20.30: Hírek. — 20.33: Jókai, meg a pénz. — 20.50: Dupla vagy semmi! Debussy élete és müvei. — 21.50: Népi muzsika. — 22.30: Hírek. — 22.33: Tíz perc külpolitika. — 22.43: Kellemes pihenést! Szórakoztató zene. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió; 17.00: Műsorismertetés. hírek. — 17.05: Nemzetiségi községeink — Nagy István dokumentumműsora. — 17.21: Népi zene. — 17.36: A mikrofonnál a Herman Ottó Múzeum munkatársai. Megyénk tájegységei. — A Taktaköz. Pe- tercsák Tivadar előadása. — 17.44: Zenekari muzsika. —13 09: Borsodi Tükör — a stúdió krónikaműsora. — 1R. 1: Operarés/.- letek. — 18.25: Hírösszefoglaló. Televízió, 1. műsor: 17.28: Műsorismertetés. — 17.30: Hírek. — 17.40: Sakk-matt. — 18.10—19.15: Mindenki iskolája. — 19.15: Esti mese. — 19.20: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Kisfilmek a nagyvilágból. Ember és föld. — 20.30: Lesz-e béke az olajfák alatt? — 21.35: Művészeti Magazin. — 22.35: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor: 20.00: Műsorismertetés, — 20.01—22.03: Adáshiba. Szakonyi Károly komédiája, két részben. — 22.53: Tv-híradó 2. Szlovák televízió: 17.20: Közép- iskolásoknak. — 18.00: Zenés sportműsor. — 18.10: Autó-motor revü. — 19.00: Híradó. — 20.00: Románc. Cseh zenés film. — 21.40: Híradó. — 22.20; Csehszlovák zeneszerzők müveiből. — 22.50: Sajtószemle. Miskolci Nemzeti Színház (f3): Zivatar. Kiállítások: Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — Görög kereskedők Miskolcon. Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó elete és munkássága. — Herman Ottó Múzeum Képtára (9—19): A XX. század magyar festészete. — Kondor Béla-emlékszoba. — Szinyei Merse Pál festményei. — Diósgyőri vár (9—19) : A diósgyőri vár történeke. Déryné-ház (9—19) ; Déryné Széppataki Róza- és Lévay J ózsef-emlékszobák. FILMSZÍNHÁZAK: BÉKE: Edith Piaf Szí. francia film 16 éven felülieknek' Kezdés: í4, hn6 és 8 órakor KOSSUTH: Uzsicei köztársaság I—II. Dupla helyár! Szí. jugoszláv film Kezdés: 3 órakor HE VÉS Y IVÄN FILMKLUB: A háborúnak vége Mb. francia film Kezdés: f5, f7 órakor FÁKLYA: Vcrtestvérck Mb. szí. NDK film Kezdes: í5 és t'7 orakor PETŐFI: Járvány Szí. magyar film Kezdes: Í5 és Í7 órakor SZIKRA: Csizmás kandúr Mb. szí. japan film Kezdés: 5 és 7 órakor TÁNCSICS: Kilenc hónap 13 even felülieknek! Szí. magyar film Kezdés: 15, í'7 órakor SÁGVÁRI: Pcilzí, vagy életet! Másfél heiyár! Szí. amerikai film Kezdés: 5 és 7 órakor SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Szocialista brigádok akadémiája. — 8.57: Zenés képeskönyv. — 9.12: Gondolatok filmekről. Bán Róbert írása. — 9.27; Régi kórusiiTuzsika. — 10.00: Hírek. — 10.05: Nyitnikék. Kisiskolások műsora. — 10.40: Válaszolunk hallgatóinknak. — 10.55: Zenekari muzsika. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: A Harmónia koncert fúvószenekar játszik. — 8.30: Hírek. — 8.33: Zenés játékokból. — 9.30: Hírek. — 9.33: Harangozó Teréz és Szécsi Pál felvételeiből. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.30: Hírek. — 11.33: A Szabó család. Televízió, 1. műsor: 7.59: Műsorismertetés. — 8.00; Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna. — 8.05—9.35: Iskolatévé. — 9.35: Delta. Tudományos híradó. — iü.00: Erdei ház. Francia tévé- filmsorozat. — 10.55—11.15: Jfc- ték a betűkkel. TELEFONÁLJON RÖVIDEN! Miskolcon 7-18 óra között a helyi beszélgetés díja megkezdett 3 PERCENKÉNT 1 FORINT Távolsági beszélgetéseit 18 óra után reggel 7 óráig 33 SZÁZALÉKOS DÍJKEDVEZMÉNNYEL tolytathatja. %, MAG5ÄR POSTA
