Déli Hírlap, 1976. november (8. évfolyam, 258-283. szám)

1976-11-22 / 276. szám

Még sokan felfedezhetnék... f 1 3 tsendes barlang Ha valahol, száz kilomé­terre innen, megkérdezem az idegent, hogy mit tud Mis­kolcról. akkor mondja az ipart, mondja a levelezőla­pokról. prospektusokról is- mert Avast, és mondja Ta­polcát. a barlangfürdőt. .. Idegenforgalmi szakember, a tapolcai SZOT-üdülők igazgatója mondta el. hogy minden évszakban vannak visszatérő vendégeik. Ki a barlang levegőjére, ki a vi­zére esküszik, mások a han­gulatát tartják megfizethe- tetlennek. Vannak miskolci törzsvendégek is. Egy idős néni a szociális otthonból jár rendszeresen, mások — fő­ként nyugdíjasok — megha­tározott napokon találkoznak. És van a fürdőnek sok-sok passzív rajongója is, akik az idegeneknek szívesen dicsé­rik, jóllehet ők maguk ritka vendégek. — Nekem van egy orvos barátom. Ö azt mondta, hogy ötvenen túl mindig azt egyen, igyon, tegyen az ember, ami a szervezetének jólesik. A múlt héten nem voltam kint. Hiányzott... A beszélgetés szó szerint elúszik mellettem. Badony Béla és Sonkoly László nyug­* A víz 33 fokos díjasok. Ök a rendszeres ta­lálkozók : — Vagyunk többen is, most egy kicsit hidegebb a víz. talán azért vagyunk ke­vesen. — Hét éve vagyok nyug­díjas. Azóta ősztől tavaszig hetente kétszer kijövök. A vasgyárban dolgoztam, füst­ben, koromban ... — Nyugdíjas pedagógus vagyok. Írja meg azt. hogy én nagyon sajnálom: alig látni gyereket itt... Kiss István gépkocsivezető: — A lábam fáj, táppénzen vagyok. Jólesik neki a víz. Tudom, hogy nem ez a víz a- gyógyszere, de ... Péntek dél van. Talán száz jegyet se adtak még el. Köny- nyű megismerni az idegent: >Jí Készül, de még csak készül a felújított park (Kerényi László felvételei) Ütésálló pvc Ahlakok műanyagból Már több mint egy éve foglalkoztatja a Borsodi ,Ve­gyikombinát gyártmányfej­lesztőit és kereskedelmi szak­embereit annak a gondolata, hogy a jól bevált műanyag ajtókhoz hasonlóan ablako­kat is gyártsanak — mű­anyagból. Több mint száz, Európá­ban használatos ablaktípust vizsgáltak meg, s tüzetesen szemügyre vették a mér gyártott műanyag ablakokat is. Végül is hétfajta ablak maradt, amelyek közül ki­választották a hazai viszo­nyoknak legmegfelelőbbet. Az őszi Budapesti Nemzet­közi Vásáron kiállították a műanyag ablakokat, amelyek nagy közönségsikert arattak a vásárlók és az építőipari szakemberek körében is. A kombinát kísérleti üzemében és a technológiai fejlesztési osztályon ez év júniusában befejeződött a klórozott po­lietilén gyártástechnológiá­jának kifejlesztése. Eddig 35 tonna úgynevezett CPE-t gyártottak, amellyel lehetővé tették az ütésálló pvc gyár­tását a BVK-ban. Október 14-én szerződést kötöttek a nyugatnémet Kömmerling céggel, amely a Kazincbar­cikán gyártott ütésálló pvc- alapanyagra dolgozza ki és adja át a BVK.nak a mű­anyag ablak gyártást ^ebno- lógiáját. — Bradács Imréné vagyok, Szolnokról. Még sose vol­tam itt. Kár. hogy alig ta­lálni meg a fürdőt... — Legalább egy átmeneti járdát építenének ... A méltán híres fürdő most valóban nehezen közelíthető meg. A kertészeti vállalat parkfelújítási munkái miatt sár fedi a hajdani utat, Ta­polcával ismerkedő sétáló se téved erre. Csend van az elő­csarnokban, alig akad ven­dége a büfének. Loboda Gyula a víz hő­mérsékletét méri: — Ilyen Kis forgalomra nem is emlékszem, pedig öt éve vagyok itt. Ráadásul há­rom kazánunk van, az egyi­ket most kell cserélni, az nem is dolgozik ... Az udvaron kint az új1 ka­zán. Néhány nap múlva sze­relik. Pár napig zárva lesz a fürdő, aztán majd jó me­leggel várja újra a vendégeit. Talán az út is javul vala­mennyit addig, és nem csend fogad ... De legyünk őszinték: az a száz ember, aki kint volt, így is jól érezte magát. S aki idegen volt, kint irigy­kedve mondta, hogy milyen jó nekünk, hiszen egy nagy­szerű fürdőnk van ... Gon­dolom, ezt még jó néhány százan felfedezhetnénk. B. G. Megtelnek a bányák Hová tesszük a szémetet? Kommunába szolgáétatások (IV.) Első olvasásra szinte hihe­tetlennek tűnik az adat: évente 235 ezer köbméter szemetet gyűjt össze Miskol­con a Köztisztasági Vállalat. Ha egy helyre tornyoznák fel ezt a mennyiséget, né­hány év alatt valóságos he­gyet alkotna. Begyűjtése, szállítása óriási feladatot ró a vállalatra, de nem kisebb gondot jelent az elhelyezése sem. A város környéki szemét- lerakó helyek 1977-ben meg­telnek. Ezután a görömbölyi agyagbányába hordják a hulladékot, ám ennek a be­fogadóképessége is csak öt évre elegendő. Mi lesz az­után? £«cíni, vagy bomlasztani? Régi terv Miskolcon egy szemétégető telep megépíté­se. Eddig azonban soha nem jutott el a megvalósításig, főleg azért, mert rendkívül költséges beruházás. Kérdés az is, vajon ez-e a legcél­szerűbb, legkorszerűbb mód­szer a hulladék megsemmi­sítésére? Egyre inkább tért hódit világszerte a szemét biológiai úton való bomlasz- tása, komposzttrágyának va­ló feldolgozása. A döntés nem várathat sokáig magá­ra, hiszen környezetvédelmi szempontból sem közömbös, mit tesz a város a szemét­tel. A jövő feladatai után a mindennapi teendőkről. 1975- ben 1 millió 653 ezer négy­zetméter utat tisztítottak a városban, öt év múlva azon­ban már több mint kétmil­lióra nő a tisztított útterület nagysága. Jelenleg a munka 62 százalékát géppel, a töb­bit kézzel végzik. Népszerűtlen loj.a1kozás A gépi munka arányát mindenképpen növelni kell, mert a klasszikus értelem­ben vett utcaseprő szakmát igen kevesen választják. Nemcsak azért, mert egész­ségesnek egyáltalán nem mondható, viszonylag rosz- szul fizetett munka, hanem azért Is, mert — nincs mit szépíteni rajta — sokan le­nézik. És nemcsak attól húzódoz­nak ma már az emberek, hogy oda álljanak a kétke­rekű kocsi szarva közé, ha­nem attól is, hogy a szemét- gyűjtő gépkocsin kísérőként, ,,kukásként'’ dolgozzanak. A köztisztasági vállalat hosszú évek óta munkaerőhiánnyal küzd. Részben ez magyaráz­za, hogy viszonylag sok a lakossági panasz, mivel egyes területekről nem tudják rendszeresen elszállítani a szemetet. Közrejátszik per­sze az is, hogy az igények­hez képest még mindig ke­vés a szállítóeszköz, a régi gépkocsik pedig gyakran vesztegelnek kisebb-nagyobb hibák miatt. A konténeré a jövő Az utóbbi években megje­lentek Miskolc utcáin a nagyméretű szemétgyűjtő tartályok, a konténerek. A szakemberek szerint ennek a szemétgyűjtési módnak nagy a jövője. Programot dolgoz­tak ki a konténeres szállítás elterjesztésére. jelenleg a Szentpéteri kapu és több új lakótelep konténerekkel való ellátása van napirenden. Az ember- és géphiány el­lenére tovább lehet és to­vább is növelik a rendszeres Gondolatok a tetőn A tetőkészítés mesterségét az ember évezredek óta is­meri. Történelmünk során ké­szítettünk fedelet a fejünk fölé ágakból, fűből, állati bőrökből, agyagból, szalmá­ból, nádból, kőből, cserépből, palából, üvegből, betonból és még ki tudja, mi mindenből. Anyaga, szerkezete: formája változott a tetőknek, de egy­ben megegyeztek: nem en­gedték át az esőt. Elemi iskolás színvonalú építészeti eszmefuttatásomat a tetőn, pontosabban a mis­kolci köztemető ravatalozó­jának merész vonalú tetején eszközöltem. Ott imbolyog- tunk az esőtől síkos pallón Tóth Ferenccel, a temetke­zési vállalat igazgatójával és az Észak-magyarországi Ál­lami Építőipari Vállalat két ifjú szakemberével. Az utób­biak természetesen nem el­mélkedni kapaszkodtak fel ide. Az a feladatuk, hogy megszüntessék a beázás okát. A meglevő plexi tetőrész fö­lé húznak egy másikat — üvegből. Azaz tetővel védik a tetőt A ravatalozó impozáns épülete még mindig hasz­nálhatatlan, mivel több he­lyen becsurog a víz. Ázik a fekete márvány és a .sok drága drapéria. Tóth Ferenc érthető módon el van kese­redve — és nemcsak ezért. Vízióitok tarkítják annak a helyiségnek a mennyezetét is, amit raktárnak használnak. Itt pedig még a világítóte­tőre sem lehet rákenni a hibát. Lehetséges, hogy visszafelé fejlődik nálunk a tetőkészí­tés mestersége? Nem gyarap­szik, hanem évről évre ko­pik az évezredek alatt fel­halmozott tudás? Ha csak a köztemető ravatalozójától lenne szó. meg se merném fogalmazni ezeket a pesszi­mista kérdéseket. Tavaly té­len azonban jártam egy va­donatúj gyermekintézmény­ben, ahol lavórokba gyűjtöt­ték a mennyezeten átszivár­gó hóiét. A lurkók élvezték a helyzetet, mert pompásan lehetett ha.jókázni az edé­nyekben, az óvónők és a szü­lők annál kevésbé. Engedjék meg, hogy ne idézzem az építőipari munka színvona­láról — különösen a tető­fedők tevékenységéről — el­lett — keresetlen — szavai-, kát. De térjünk vissza a rava­talozóra. Megkérdeztem a te­tőn dolgozó munkásoktól, mi lesz, ha az is beázik majd, amit most készítenek. Eléggé bizonytalan választ kaptam. Szerintem nem érdemes koc­káztatni. El kell menni ta­pasztalatcserére oda, ahol még Ismerik a be nem ázó tető titkát. Nemrégiben ol­vastam, hogy Dél-Ameriká- ban, az Amazonas őserdejé­ben számos olyan indián törzs él. mely pálmalevelek­kel fedi kunyhóját. És bár­milyen furcsa, ezek a kuny­hók nem áznak be! Pedig az Amazonas vidékén ts hull némi csapadék. A kőkorszaki módszerekkel dolgozó mesterektől elleshet­né a fogásokat a delegáció. (Nem árt természetesen, ha lesz köztük tetőfedő munkás is.) Ha pedig kiderül, hogy nemcsak a szaktudással, ha­nem egyik-másik hazai épí­tőanyaggal is baj van — gyakran hallunk ilyen hi­vatkozásokat —, akkor im­portáljunk az Amazonas mellől jól szigetelő, strapa­bíró pálmaleveleket. Utóirat: melegen remélem, hogy a küldöttség nem gyor­san ölő méreggel bekent nyílvesszőket hoz haza — szuvenírként. S ha mégis, akkor nem nekem szánják az ..ajándékot’', cserében a jó tanácsért. (bekcs) szemétgyűjtésbe bevont ne­gyedek számát. Csak úgy le­hetséges ez, hogy az eddigi­nél jobban megszervezik a járművek, gépek javítását, tökéletesítik a munkaszerve­zést, és egyre több embert foglalkoztatnak osztott mű­szakban. Miskolc nem tartozik a tiszta városok közé. Ám nemcsak a vállalaton múlik utaink, tereink tisztasága. Hiába megy végig naponta akár többször is a nagy tel- iesítményű IFA-seprőgép a főutcán, ha a környező épít­kezéseken dolgozó teherko­csik tormaszám hordják föl a sarat a betonra. Nem clé£ háborodni Rendelkezés tiltja, hogy sárkoloncos kerekekkel a fő­utcára hajtsanak, de a mun­ka lázában erre senki sem figyel, és a törvényre fittyet hányok szinte minden koc­kázat nélkül szennyezhetik útjainkat. Igen kevés sza­bálysértési eljárás indult az elmúlt években ilyen címen! De mondjuk meg őszintén; nem is nagyon lehet eleget tenni ennek a kívánalomnak addig, amíg ilyen mértékű szanálások, építkezések zaj­lanak a főútvonalak közvet­len közelében, és az új la­kótelepek útjai sokkal később készülnek el, mint a lakó­házak. Persze nemcsak az építők­nek kellene többet törődni a város tisztaságával, hanem maguknak a miskolciaknak is. Mert ugyanazok az em­berek, akik háborognak, szemrebbenés nélkül szórják a makuka héját, és a hasz­nált villamosjegyet a járdá­ra, a megállószigetek be. tonjára akkor is. ha kar­nyújtásnyira van tőlük a sze­métgyűjtő edény. B. D. Orvosok, íogoivosok értekezlete A megyei tanács egészség, ügyi osztálya holnap reggel 9 órától a Mezőcsáti járási Hivatal tanácskozótermében értekezletet tart a járás te­rületén működő orvosok, fog. orvosok részére. A tanácsko­zás napirendjén a járás táp­pénzes helyzete szerepel. Vasárnap — « a főidé ken A napokig tartó esőzések után tegnapra kiderült az idő megyénkben. A torlódó, és a kedvezőtlen időjárás miatt megkésett őszi munkák pót­lására így már — az aratás­tól számítva — a huszadik vasárnapot töltötték munká­val Borsod egyes vidékein a közös gazdaságok dolgozói. A mezőkövesdi járásban és a Taktaközben a cukorrépát szedték az abaúji, a bodrog­közi részeken pedig a kukor ricát törték. \

Next

/
Thumbnails
Contents