Déli Hírlap, 1976. október (8. évfolyam, 232-257. szám)

1976-10-21 / 249. szám

Regi jó ismerősünk — Karinthy Frigyes jóvoltából — Bez­zeg úr. aki mindenkor kéznél van, akit bármikor meg lehet idézni, mondván: Bezzeg a Kovács az más, mint te. Űjabb időkben Bezzeg már nemcsak a családokban borzolja fel a kedélyeket, hanem a közéletben is. Kétségtelen, hogy ebben sokat segítünk mi is. akik nap mint nap arról Írunk, hogy Szegeden jobban szeretik, jobban szépítik, építik a várost, bezzeg Szombathelynek már megnyílt a szabadtéri szobor­múzeuma, bezzeg Kecskemétnek Európa-hírű uszodája van, bezzeg Debrecenben virágkarnevált rendeznek és így to­vább . .. Ezeket a hírlapi publikációkat csak a közönség képes túl­licitálni. Az emberek egyre gyakrabban utaznak az országon belül is; mindent gondosan megnéznek, összehasonlítják az idegen várost lakhelyükkel, s véleményt mondanak. Kétség­telenül sok-sok szépet és jót láthatnak, több egészséges kez­deményezésre felfigyelhetnek. Az is jó, ha mindezt itthon elmondják, hátha ragadós lesz a jó példa. Ámbár az is igaz, hogy a vendégnek általában sehol sem rossz; az újonnan megismert városok mindig a kedvezőbb arcukat mutatják. Meg aztán gondoljunk csak arra: mennyivel jobb egy turista közérzete — bárhol is ébred —, mint azé az emberé, aki egy izzásztóan nehéz munkanapnak néz eléje. Eljátszadozhatnánk a gondolattal, hogy a szegedieknek, debrecenieknek, szombathelyieknek bezzeg Miskolc az a helység, ahol bő az áruválaszték, ahol nem kicsinyesek az emberek, ahol akkora lakótelepek épülnek, mint másutt egy város, ahol karnyújtásnyira vannak hazánk egyedülálló ter­mészeti szépségei stb., stb. De nem a Karinthy-féle Bezzeg- játékot akarjuk utánjátszani. Inkább arra szeretnénk figyel­meztetni, hogy nem okvetlenül fontos tűzbe jönnünk minden olyan kezdeményezés láttán, hallatán, amit nem mondhatunk magunkénak. Inkább éppen annak kellene örülni, hogy sze­rencsére minden település megtalálhatja a gazdasági és szel­lemi adottságainak legjobban megfelelő formákat; akár épü­letekről. akár művészeti produktumokról, akár idegenfor­galmi látványosságról van szó. Mentsen meg attól a jó sor­sunk, hogy minden valamirevaló város filmfesztivállal, virág­karnevállal, szabadtéri szoborkiállítással és várjátékokkal rukkoljon ki. De igenis minden város találja meg azokat az embereket és azokat a lehetőségeket, akikkel és amelyek közepette a leghasznosabb, a társadalom számára a legérté­kesebb javakat képes nyújtani. Jól-rosszul másolni valamit nem is olyan nehéz. Nem kell hozzá különösebb szellemi erőfeszítés. De kitalálni, alkotni valamit — az már igazi erő­próba. És most következhetnének a példák, melyek éppen azt bizonyítanák, hogy nem is annyira az anyagi javak, mint inkább az ötletek, az alkotás, a jobbítás szenvedélye hiány­zik az emberekből. De elégedjünk meg egyetlen példával Trösztünk évtizedek óta legjobb mecénása a képzőművé­szeknek. Milliós értékben yásárolt képeket, szobrokat, mű­tárgyakat. — Milyen jó lenne számba szedni, bemutatni ezeknek a műkincseknek a legértékesebbjeit — javasolta va­laki a vezérnek. — Ötleteim nekem is vannak — mondta a nagyfönök —, de hol van erre a pénz? Pedig éppen az a baj, hogy olykor a pénz — amiből a sok is kevés — több, mint az ötlet. Mikor ez a rossz visszhangú párbeszéd elhangzott, táján éppen akkor írtuk meg, hogy lám Nyíregyházán skanzent telepítenek. Amiből az olvasó esetleg arra következtetett, hogy mennyire elkelne nekünk is egy szabadtéri múzeum. Pedig teljesen fölösleges a skanzenen gondolkodni, mikor kis fáradsággal például megnyithatnánk egy iparági galériát. Nem biztatunk arra senkit, hogy csukott szemmel járjon, de ne csak Debrecenben, Szegeden, Győrben, Szombathelyen, Kecskeméten nyissa ki a szemét, hanem itthon is. Mert nem lenne éppen szégyen, ha azt mondanák rólunk, hogy bezzeg a miskolciak nem utánoznak, nem másolnak: saját körülmé­nyeik, lehetőségeik és főleg saját fantáziájuk szerint, terem­tenek. (gyarmati) Feledy Gyula I kaukázusi krétakörhöz készített — illusztrációja. •­• nívódíj @ A FELEDY-GRAFIKAX SIKERE • BEMUTATKOZÁS A Kulturális Minisztérium nívódíjban részesítette a Mis­kolci Nemzeti Színház „A mi Moliére-ünk” c. produk­cióját. Mint ismeretes a Csiszár Imre rendezte elő­adás nem a nagyszínház kö­zönsége számára készült; ter­melőszövetkezetekben, isko­lákban, üzemekben állítják fel a ringlispil-színpadát, me­lyen megelevenednek a Mö­llere előtti farce-ok jelleg­zetes figurái, s a korai Mo- liére-művek hősei. A nívódíj részint a sajátos cirkusz­színházi kezdeményezést, ré­szint a produkció jó színvo­nalát jutalmazza. * A Fészek Művésziklub, s a Magyar Színházi Intézet ki­állítást rendezett az 1975/76- os színházi évad legjobb pla­kátjaiból és műsorismertetői­ből. A művészi értékkel bíró grafikákat díjazták. A rangos mezőnyben Feledy Gyula ér­demes művész grafikái, me­lyeket Bertolt Brecht A kau­kázusi krétakör című játé­kának műsorismertetőjéhez készített, díjat nyert a kiál­lításon.-)f Vetterman Péter kar­mester. A Színházi Esték című lap nemrég mutatta be Vetter­mann Péter karmestert, aki az új évadot a Miskolci Nem­zeti Színiháznál kezdte. Vet- termann Péter, a weimari Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskoláin szerzett karmesteri 'diplomát, majd a plaueni és a haliéi színházban dolgo­zott. Hosszabb időt töltött Berlinben is, ahol Felsenstein professzor tanítványaként is­merkedett a zenés színház­zal. Új karmesterünk a na­pokban mutatkozott be; Scserbacsov Dohányon vett kapitány című operettjét ve­zényelte. A következőkben Kalmár Péterrel felváltva di­rigálják az előadást. • r járvány Francia lemez­újdonságok Bar ebben az évben a francia lemezgyartás nem sok meglepetéssel szolgál, néhány lemezfelvételről mégis érde­mes megemlékeznünk. Első­ként talán a Toscát kellene megemlítenünk. amelynek karmestere Rosztropovics, címszereplője pedig Galina Visnyevszkaja. Van egy má­sik lemez is, amely nem ze­nei és technikai kvalitásai miatt hívja fel magára a fi­gyelmet. Joseph Haydn ,.A hűség jutalma” című operá­jából, vagy jobban mondva pastorale drámájáról van szó. A Philips hanglemezgyártó vállalat elhatározta, hogy le­mezre veszi a Teremtés szer­zőjének az Eszterházy-kas- télyban töltött évek során írt 15 operáját. A fent említett lemez a sorozat első darabja. A vállalat nagy szolgálatot tesz a zenei életnek: megis­merteti a közönséggel a meg­születésük után azonnal elfe­lejtett, és csak kéziratban fennmaradt Haydn-müveket. Tüzek világítanak az éj­szakában 1831-ben Felső- Magyarország magas hegyei között. Őrtüzek, amelyeket figyelmeztetésre, védekezésre gyújtottak az apró falvak köré vont kordon katonái és tüzek fénylenek messzire, amelyek az úrilakok, kasté­lyok tetejéről csapnak fel. Pusztít a kolera, és nyomá­ban hosszú idő után ismét felhangzik a történelmi fi­gyelmeztetés; kitör a paraszt­lázadás. Történelemkönyvekből is­merős a dátum; Gábor Pál A járvány című filmje meg­elevenedett történelemkönyv. Egy nagyszabású históriai le­porelló, amelynek első lapjai arról szólnak, hogy faluról- falura terjed az addig isme­retlen rém, a halálos ragály, és a hatóságok igyekeznek megtenni az ismert és lehet­séges óvintézkedéseket. Egy fiatal orvos jár velük, a vé­szes napokban maga is ha­tósági személy, és a szolga­bíróval együtt röviden is­merteti miről lehet a beteg­séget felismerni, és hogyan kell a halottakkal bánni. Gyógyítani? Az órák lefor­gása alatt ezreket pusztító kórnak az úgynevezett biz­mutporon kívül nem volt gyógyszeré, azzal pedig még az országban levő párszáz or­vos mindegyike sem tudott bánni. A kolerában elpusz­tultak mellett rövidesen ott feküdtek - a megmérgezettek, az élőkben izzó keserűség zsarátnoka pedig lángba bo­rította az országrészt. A legújabb időkben is a Földnek azon a részén pusz­tít a legkegyetleneb’oül bár­milyen járvány, ahol a sze­génységnél csak a. tudatlan­ság nagyobb, és ha felüti fe­jét a betegség, az óvó rend­szabályok mindig könyörte­lenül szigorúak. 1831-ben em­bertelenek voltak. Az ország vezetői, vagyis a nemesség megfeledkezett róla, hogy ezekben a hetekben nem ö, hanem a kolera az úr. Pon­tosabban eszébe sem jutott ez a lehetőség, amikor a fa­luval ásatták meg a saját tö­megsírját, és nem törődtek azzal, hogyha a betegség el is kerüli, hogyan hal majd éhen a jobbágy. A reíormkor eszméit a távoli vidékekre csak kevesen ■ vitték el. és még kevesebben találták meg a néphez az utat. 1831 szerves része évszá­zados történekni változások­nak, és magában is fontos állomás. Gábor Pál (a forga­tókönyvet Marót i Lajossal közösen a rendező írta) mind­kettőt tudja, és árnyalataival érzékelteti, míg filmre viszi a kort. De az összességében történelmi hitelességgel meg­jelenített (nagy része van ebben Koltai Lajos operatőri munkájának is), megrázó események, a film egész kor­hű atmoszférája úgy teljes, ha az akkori és minden idők egyik legnagyobb kérdésére is megtalálja a választ: mi­lyen kapcsolata lehet az ér­telmiség legjobbjainak a for­radalommal ? Kozák András játssza a fiatal orvost, aki megjárja az élet hosszát, míg azok közé kerül, akik helyett gondolko­dott, akikért élt, és végül, akiktől jogot kapott rá, hogy tovább éljen bennük. A Ion Sog által megjelenített, halá­losan megsebesült parasztve­zér az ő mellére hajtja le a fejét, az ö karjaiban lövik agyon, és a fogoly parasztok tekintete az ő vonásait őrzi, amíg a bécsi főtisztviselő feje felett átnézve, tudva-tudat- lanul 1848 felé fordul. (makai) Tanfolyam kezdődik a Rónaiban Eszperantisták Jövőre lesz 20 éves a Rónai Sándor Művelődési Központ eszperantó szakköre. Vezető­je — Pál István — egy má­sik jubileumra is készül. 25 éve tervezési osztályvezetője a MÁV Járműjavító üzemé­nek. Városunkban négy eszpe­rantó szakkör működik (ket­tő a Vörösmarty, egy pedig az Ady Művelődési Házban), ezen kívül hat általános is­kola harmadik és negyedik osztályosai tanulhatják ezt a nyelvet. A Rónai eszperantistái — 25 miskolci és csaknem 60 vidéki — minden csütörtökön este jönnek össze. Vetített képes előadások, beszélgeté­sek, nyelvtani érdekességek megvitatása és (a hónap utol­só foglalkozásán) a fiatalok zenés találkozója képezi a program zömét. Több eszpe- raintó folyóiratot járatnak, köztük a két magyar kiad­ványt, a Világ és nyelv és a Magyar élet című kéthavon- ként megjelenő szaklapot. Tagjaik rendszeresen részt vesznek a különböző eszpe- rahtista találkozókon. Arra a kérdésemre, hogy lesz-e valaha világnyelv az eszperantó. Pál István hatá­rozott nemmel válaszolt. — Nincsenek hódító törek­véseink — mondta — az esz­perantó nemzetközi segéd- nyelv, mely a népek barát­sága,' békéje szolgálatában áll. Az eszperantisták világbé­ke mozgalma külön folyóirat­tal támogatja ezt a törekvést. A lapot évente más-más or­szágban készítik, nemzetközi szerkesztőbizottságának ma­gyar tagja is van. * A szakkörökbe általában olyanok járnak, akik többé- kevésbé már beszélik a nyel­vet, de kezdőket is szívesen várnak a hamarosan induló eszperantó tanfolyamra. Öt hónap alatt veszik át Bagny Gyula Eszperantó nyelv­könyvét, már a második hó­naptól szert tehetnek külföl­di levelező partnerekre, a tanfolyam végén pedig lehe­tőségük lesz az alapfokú nyelvvizsga megszerzésére. Sí— t:h vrr-1 j CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Deli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Melódiákoktól. — 13.15: ..Nemzetek Színháza”. Belgrád- ban. — 14.03: Mindenki könyvta­ra. — 14.33: Ribáry Antal müvei­ből. — 15.00: Hírek. — 15.10: Me­zők, falvak éneke. — 15.28: Ezer- egy délután ... — 16.00: A világ­gazdaság hírei. — 16.10: Leonie Rysanek és James McCracken énekel. — 16.39: Külföldről érke­zett.. . — 17.00:'Hírek. — 17.05: Körmikrofon. — 17.30: Hallgas­suk együtt! — 18.15: Kritikusok fóruma. — 18.25: Üj könyvek. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Az Ifjúsági Rádioszínpad bemutatója. — 20.15: Kapcsoljuk a 6-os stú­diót. — 21.45: Népdalok. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Dzsesszfelvételek’cől. — 22.50: Metronóm. Gazdaságpoliti­kai magazin. — 23.10: Világhírű zongoraművészek felvételeiből. — 24.00: Hírek. — 0.10: Könnyűzene trombitára és orgonára. Petőfi rádió: 12.00: Nóták. —* 12.30: Hírek. — 12.33: Pécsi stú­diónk jelentkezik. — 12.55: Hang­szerszólók. — 13.25: Édes anya­nyelvűnk. — 13.30: Hírek. —13.33: A Budapesti Közlekedési Vállalat Szabó Pál Művelődési Házának koncert fúvószenekara játszik. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Váloga­tott perceink. — 17.00: Az Ifjú­sági Rádió órája. — 18.00: Min­denki Iskolája. — 18.30: Hírek. — 18.33: Hétvégi panoráma. — 19.24: Jó estét, gyerekek! — 19.551: Slá­gerlista. — 20.30: Hírek. — 20.33: A 04, 05, 07 jelenti! — 21.00: Rá- ctioszínház. PapírhoLd. — 22.05: Nóták. — Közben: 22.30: Hírek. — 22.33: Tíz perc külpolitika. — 23.10: Régi magyar operettekből. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Műsoris­mertetés — hírek. — 17.05: If­júsági körkép (Fiatalok a ter­melőszövetkezetben). — 17.20: Beatkedvelőknek. — 17.35: A városért, a lakóhelyért — Ka­zincbarcikán. — 17.45: Szívesen hallgattuk ... — 18.00: Borsodi Tükör — a stúdió krónikaműso­ra. — 18.15: Virágénekek. — 18.25: Hírösszefoglaló. Televízió l. műsor: 17.23: Mű­sorismertetés. — 17.25: Hírek. — 17.30: A nyelv világa. Az anya­nyelvi nevelésről és oktatási módszereiről. — 18.10: Telesport. — 18.35: Nem hivatalosan... — 19.15: Esti mese. — 19.20: Időseb­bek is elkezdhetik. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00: Bel Ami. Angol tévéfilmsorozat. — 20.55: Egyetem a képernyőn. — 21.55: Tv-híradó 3. — 22.05: Puccini: Tosca. Ope­ra-keresztmetszet. Televízió 2. műsor: 20.00: Mű­sorismertetés. — 20.01: Műhely. 20.50: Tv-híradó 2. — 21.15: A dél­tengerek világa. — 22.00: Rendez­te: Esztergályos Károly. Pillan­gó. Szlovák televízió: 17.15: Fecske. Ifjúsági magazin. — 17.55: A Ja- zierka stúdió műsora. — 19.00: Híradó. — 20.OO': A második szárny. (Tévéjáték). — 21.05: Az ötletesebb nyer. — Vetélkedő. - 21.45: Híradó. Miskolci Nemzeti Színház (7); Dohányon vett kapitány. Kiállítások; Herman Ottó Mu­zeum (10—18): Ember és mun­ka. Görög kereskedők Miskol­con. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Herman Ottó Múzeum Képtára (10—18): A XX. század magyar festészete. — Kondor Béla-emlékkiállitás. — Koszta József festményei. — Diósgyőri Vár (9—19): A diós­győri vár története. — Déryne- ház (9—19): Déryné Széppataki Róza- és Lévay József-em] ék­szobák. — Kossuth Művelődési Ház kiállítóterme (10—18): Mis­kolci ötvösművészeti és fémmú- ves quadriennále. — Kossuth. Művelődési Ház Mini Galériája (10—18): Szanyi Péter szobrai. József Attila Klubkönyvtár (12 —20): Művészet a Művészetben. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE: A törvénysértő seriff 16 éven felülieknek! Szí. amerikai film Kezdés: f4, hn6 és 8 órakor KOSSUTH: A járvány Szí. magyar film Kezdés: f3, hn5. 7 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB Suttogások és sikolyok 18 éven felülieknek! Szí. svéd film Kezdés: f5, f7 órakor FÁKLYA A kék katona 18 éven felülieknek! Másfél helyár! Szí. amerikai pilm Kezdés: í5, f7 órakor PETŐFI I\Ir. Majestyk Másfél helyár! Szí. amerikai f1im Kezdes: f5, f7 órakor SZIKRA A járvány Szí. magyar film Kezdés: n6, í8 órakor TÁNCSICS v Egy bolond Párizsban 16 éven felülieknek: Szí. francia film Kezdés: fö, f7 órakor PERECES A járvány Szí. magyar film Kezdés: 5, 7 órakor HÁMOR Derszu Uzala I—II. Szovjet film Kezdés: 6 órakor PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: A természet „oxigéngyá­ra”. — 8.37: Don Juan. Részletek Mozart operájából. — 9.34: Fehér liliomszál . . — 9.53: Lottósorso- lá=i. — 10.00: Hírek. - tO.Oöj Is- kfolarádió. — 10.35: A vén gulyás. \rany János versei. — 10.40: Vi- 1 ághírű hegedűművészek lemezei­ből. — 10.59: Lottóeredmények.- 11.00: Gondolat. — 11.45: Sztra­vinszkij: Szerenád zongorára. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Vincze Viktória énekel. — 8.30: Hírek. - 8.33: Vörös Kál­mán népi zenekara játszik. — 9.15: Várna iskolamúzeumában.— 9.30: Hírek. — 9.33: Fúvósesztrad. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.5#: „Favágó melók”. Színházi mozaik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents