Déli Hírlap, 1976. október (8. évfolyam, 232-257. szám)
1976-10-11 / 240. szám
Péntek esti premier Dohányon vett kapitány Nincs olyan operettelőadás» Hogy belépőt, duettet, táncbetétet ne tapsolna meg a közönség ; az viszont ritka, hogy mielőtt bárki megmozdulna, szóra vagy dalra nyitná a szájál, taps köszöntse a színpadképet. De ha megtörténik, ez jobban minősíti az előadási, mini az a tetszésnyilvánítás, amely végül függöny elé hívja a főszereplőket. Tudva-tudallanul elmondja wie a közönség, hogy az egészben nincs hiba, és méltányolja a „csapatjátékot”. Scserbacsov Dohányon vett kapitány című nagyoperettjének díszleteit, mint a Miskolci Nemzeti Színház annyi más produkciójának színpad, képét. Gergely István tervezte. Hozzáértése eddig sem volt kétséges, de a péntek esti bemutató meggyőzött róla. hogy tudja a legnehezebbet is: néhány szó többet mondhat a körmondatánál. A végsőkig leegyszerűsíti tehát a kellékeket, és egy színpadra teszi az egymástól (a szó elvont értelmében is) sok ezer kilométer távolságra levő nagyvárosokat, Pétervárt és Párizst. Jóformán a három bejáró drapériáinak anyagával, színével érzékelteti, hogy ha a kelme hagymakupolát formáz. akkor Oroszország lesi Nagy Péter zsenijének ijesztő, váratlan, szokatlan vagy éppen brutális kitörését, ha habosán omlik, és redőin gyertyafény táncol, francia módit tanul a cár által nyugatra delegált orosz aranyifjúság. hogy új erkölcsöket és új tudományt vigyen vissza a hagymakupolák alá. Tulajdonképpen nincs is több történelem Nyikolaj Adujev szövegkönyvében, mint amit a színpadképből kiolvashatunk. A XVII— XVIII. század fordulóján trónra lépő, az elmaradott, távoli országból európai nagyhatalmat formáló Péter korszakos uralkodásának egésze aligha operett-téma. a műfaj nem alkalmas történelmi leckére. A legendás uralkodó alakja és környezete viszont annál inkább típusteremtésre, tettei a kor megidézésére. Különösen akkor, ha ezek között az egyház sakkban tartásán. a bojárok jogainak és szakállának megnyirbálásán, a mezőgazdaság. a kereskedelem és a hajózás felvirágoztatásán kívül olvan rokonszenves elképzelés is volt, hogy a népben rejlő hatalmas erőre építsen; ha tehetséges volt, akár jobbágysorból is felemelkedhetett az egyszerű ember gyereke. Indokolt tehát a díszlet beszédes szűkszavúsága, hiszen olyan sok mindennek kell hely a vendég Bor József rendező által rendezett előadásban. Nemcsak a mesének, amelynek végén a dohányon vett jobbágygyereket dohánymagon (íme, az új idők szele) veszi meg újra. hogy miután (véletlenül) kitaníttatta. hajóskapitányává tegye a cár. Kell a hely a szinten vendég jelmeztervező Hruby Mária által stilizált orosz és visszafogott európai eleganciába öltöztetett tömegeknek. amelyek Somoss Zsuzsa koreográfiájára (előfordul, hogy pontatlanul, de stílszerűen) mozognak. És kell mindenekelőtt a zenének, amelyet a pénteki előadáson Kalmár Peter zenekara tolmácsolt. * Ljuba (Héczey Éva) és Iván (Rózsa Sándor) Scserbacsov elsősorban nem operettkomponista, de pályájának hosszú időszakában kötődött a színházhoz. Emellett elég nagy formátumú zeneszerző ahhoz, hogy a bécsi operettet és az orosz zenét ötvöző muzsikája a szövegkönyvnél jóval színvonalasabban elevenítse meg a kort. és instruálja a játékot. Ezt érzi pontosan Bor József, aki óvakodva az eszmei mondanivalótól, országhatárokat átugró, könnyed mesét rendez a darabból, és Kalmár Péter karmester is, aki zenekarával elbeszélteti, hogy mulat az orosz, és mire lépked kényes -kacéran a francia. Kár, hogy időnként ez csak a zenéből nyilvánvaló, mert bár zenekar és színpad egészében együtt él, előfordul, hogy az éneklő művész hangja nem jön át a rivaldán. Persze, ez már nemcsak a zenekaron múlik. . Az operettben három primadonna-szerep van. Héczey Éva csupán Ljuba kedves karakterét érzékeltette. Várhegyi Márta Germaine marquise jó énekesi teljesítmény, Komáromy Éva Gli- keriaként az egyik legjobb szereplője az előadásnak. Olyan karaktert (vagy inkább karikatúrát) formál ebből a kis nyugatmajmoló libuská- ból. mint amilyen hibátlan Kulcsár Imre minisztere, Ná- dassy Anna bojárasszonya, Somló István idétlen bojárfiúja és az a tüneményes francia hoteltulajdonos, akivé Olgyai Magda Niniche- ként válik. Ivánt, a főszerepet, énekesi kvalitásához illő játékkal is, Rózsa Sándor alakítja. Péter pedig Újlaki Dénes. Róla legelőször (és sokkal bővebben) kellene szólni, mert ha a színész eléri, hogy játéka nyomán azt mondjuk egy eny- nyire összetett karakterről. (Jármay felv.) hogy a ,,minden oroszok cárja" tényleg hasonló lehetett, akkor nagyon megéri, hogy a legmelegebb paróka alatt kell sínylődnie. Mellettük Csorba Ilona, Szili János. Szántó Lajos, Kanalas László, Csiszár Nándor, Bősze Péter nevét azonosítja a színpaddal a néző. MAKAI MARTA Zsombok Tímár György írta a Rádió és Televízió Újságban : „ .. .nekem kellene egy olyan filmet írnom, amely úgy készül, mint gyermekkorunk kedvenc filmjei: csak a televízió számára.” Tegyük gyorsan hozzá, hogy mindenkinek ilyen filmet kellene írnia, aki a tévének dolgozik. A néző épkézláb, jól követhető, értelmes történeteket vár, s ha ezt az igényét kielégítik, már elégedett is. Nem mond ez ellent a művészi igénynek sem! Mer van-é egyszerűbb történét Shakespeare Rómeó és Júliájánál? A zseni kezében azonban minden remekművé vá lik . . . Más-más korban és mondanivalóval többen is újraírták e történetet. Nem tett mást végeredményben Cserhalmi Imre sem a pénteken este látott tévéfilmben Shakespeare-nél a gyűlölködés. Cserhalminál már „csupán" a kaparkodó butasága/ elválasztó ok. A fiú (a tanító fia!?!) itt katonának megy. a lányt (akit nem engedtek tanulni, mert a jószág jobban jövedelmez, mint a diploma ...) közben adják férjhez a derék, törekvő Laki Jánoshoz. A történet folytatása és befejezése azonban már valóban a kommersz filmekre emlékeztet: a fiatalasszon'’ fellázad a neki szánt rabszol. gaélet és a családi kaloda ellen; egy drámai veszekedés után összeszedi a motyóját. hogy a permetező holdfényben elinduljon a boldogság felé... Nincs ezen semmi ironizálni való: a boldogsághoz mindenkinek joga van, s nem minden Rómeó ésJúlia- történet végződik tragédiává’. Jól is van ez ígv. Csupán azt kell tudomásul vennünk, hogv ez esetben "nem remekművet láttunk. No, nem a tragédia elmara- Jása miatt! De valahogy túl ismerős volt ez a történet (és benne néhány patron), s bizony nem Shakespeare-t juttatta eszünkbe, inkább a magyar filmgyártás visszátérő rímeit... Oka ennek maga az író. a rendező (Szőnyi G. Sándor), de a színészek is. Berek Kati sziszegő-fújó. kaparkodó parasztasszonya, házi sárkánya túl gonosz és valahogy intellektuálisabb volt a kelleténél. Értelmesen (a tőle megszokott modorosságokkal) elmondta a szöveget, de átélni nem tudta. Sokkal hitelesebbnek tűnt Raksányi Gellért, a mindenre bólintó, akaratgyenge papucsférj szerepében. Az ilyen ember kegyetlensége azért rettenetes, mert voltaképpen nem akar az lenni. Azt csinál velük az asszony, amit akar. minthogy ők legszívesebben semmit sem akarnak, csak békességük legyen ... Márpedig ahol az asszony akaratával szembeszállnak, ott békesség nincs . .. Bánfalvi Ágnesben új (ügyeletes) naiváját találta meg a tévé. Játéka, eszköztára még kiforratlan ugyan,' de hamvasam kedves, kellemes jelenség. O. Szabó István (Péter-) szerepe eleve hálátlanabb, de jól megoldotta feladatát és bizonyára sok leán.yszívet mes fog még dobogtatni. Cserhalmi Györgyért (Laki János) azért aggódunk, mert félő, hogy benne felejtik egv skatulyában. Kár lenne érte, mert valóban tehetséges, intelligens színész, aki minden feladatát derekasan meg tudja oldani. Ha fel nem is kavart ez az új Rómeó és Júlia-átirat. de elgondolkodtatta a nézőt. (horpácsi) Lamberto Gardelli ényel vezen A Magyar Állami Hangversenyzenekar vendégszereplésével ma kezdődik az idei miskolci hang verseny évad. A koncert este fél nvolckor a Miskolci Nemzeti Színházban lesz; Farkas Ferenc Ünnepi nyitányát és Bruckner IV. Ész-dúr (romantikus) szimfóniáját a világhírű olasz karmester, Lamberto Gardelli vezényli. Színes diák szalonja Ötödször rendeztek meg az országos színesdia-szalont Kecskeméten. Ezúttal 23 fo- toklub és fotókör — 343 szerző — több mint 1500 színes diáját értékelte a bíráló bizottság. Az anyag közül 300 diát választottak ki a vasárnapi nyilvános vetítésre. A legjobb munkákat díjjal és oklevéllel jutalmazták. A zsűri által elfogadott színes diákat a jövő héten a kecskeméti megyei művelődési- központban, azt követően pedig az ország számos más városában nyilvános vetítéseken mutatják be. Tárt kapukkal Klub Varqaheoyen A Kiváló ifjúsági kjub címet 1972-ben nyerték el. Ká két évre Aranykoszorús klub lettek, tavaly pedig az Élen járó klubpályázaton és az olvasómozgalomban szereztek első díjat a miskolci klubok közötti versenyben. Most főleg 16—18 évesek járnak a Vargahegyi Ifjúsági Klubba; 52 fiatalnak van klubtagsági igazolványa, 30—35- en képezik a ,,magot”. (A klubtagsági díj fél évre 20 forint.) A klub 1968-ban. társadaL mi munkában épült; az Ady Endre Művelődési Ház védnöksége alatt és anyagi támogatásával működik. Évi 50—60 ezer forint a költség- vetésük. Hogy ez sok vagy kevés?... A klubtagok legnagyobb fájdalma, hogy eddig még nem sikerült egy párnapos önálló autóbuszkirándulást összehozni, mert állítólag erre nincs pénz. Az épületre is ráférne már a renoválás. Áprilistól új vezetője van a klubnak: Kazsimir Gizella, Az alapítás óta aktív tag, nem véletlenül választották meg társai. Szinte összes szabad idejét a klubban tölti; szervez, rendez, a hétfőnkénti filmvetítésen maga kezeli a gépet, ö a klub könyvtárosa. Mindéit nem a havi 400 forint tiszteletdíjért teszi. — Szeretem ezeket a gyerekeket — ő maga is alig múlt húszéves —, azt akarom, hogy jól érezzék itt magukat; hasznosan, kellemesen töltsük el az időt. A fiatalok közül már sokan dolgoznak, de 15—20 százalékúk a 8 általánost sem végezte el. Emiatt szinte az alapoknál kell kezdeni. Sporttal, játékkal, tréfás szellemi vetélkedővel (a nyertesek csokoládét kapnak jutalmul). kirándulással, mozilátogatással próbálja „Gizus" megfogni őket. — Tavaly nagyon jól sikerült Mikulás-estet rendeztünk a vargahegyi gyerekeknek; műsort adtunk, utána kakaóval. süteménnyel, csomagokkal ajándékoztunk meg a kicsiket. Ezt az idén is szeretnénk megismételni... Csütörtökönként vannak a kötött, foglalkozások, amikor előadásokat hallgatnak, kirándulnak. sportnapokat tartanak. vagy például — mint nemsokára — csárdás- és népdalversenyt rendeznek. — Nemcsak a klub épült társadalmi munkában. Azóta is sokat dolgoztunk itthon és a segítségünkre szoruló vargahegyi öregek otthonában is. Legutoljára kerítést húzturi1 a klub köré, már csak a kapu hiányzik. A kapu hiánya szinte jelképes. „Tárt kapukkal” vár. nak minden vargahegyi és környékbeli fiatalt, aki szeretne részt venni a közös szórakozásban. tanulásban és munkában. (szabados) [lüíFHl HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Nótaqsokor. — 14.00: Mihály András—ftaics István: 1871. — Kantáta. — 14.10: OIRT nemzetközi oktatási és nevelési konferencia. — 14 24: ,,Nyitnikék”. — 15.10: Két jelenet. — 15.40: Casella: Paganiana- szvit. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Húszas stúdió — 17.05: Szüreti dalok. — 17.15: Mi a titka? Franz Konzwitsehny művészete. — 18.25: Üj könyvek. — 19.15: Világszinliáz Az ember hivatása. Ismeretlen angol szerző misztériuma a XV. századból. — 20.01: Berki László népi zenekara játszik — 20.29: Láttuk, hallottuk a színházban és a moziban. — 20.49: Slágermúzeum. — 2130: Háttérbeszélgetés. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Népdalok, néptáncok. — 23.10: Zenés táncokból. — 0.10: Nini Rosso trombitál. Petőfi rádió: 12.33: Zenekari muzsika. — 13.33: Húszéves a Berlini Rádió gyermekkara. — 14.00: Kettőtől ötig ... —17.00: Az Ifjúsági Rádió órája. — 18.00: Mindenki iskolája. — 18.33: Hindemith : Gordonkaverseny. — 18.50: Gyöngyösi Rácz Géza népi zenekara játszik. — 19.30: Töltsön egy órát kedvenceivel! — 20.33: Lengyel hétköznapok. — 21.30: Verdi: Álarcosbál. Háromfelvo- násos opera. — 22 24: A kedves karjaiban. Keresztury Dezső versei. — 22.33: Az operaközvetítés folytatása. Miskolci rádió: 17.00: Műsorismertetés, hírek. — 17.05: Bemutatjuk megyénk művészeti együtteseit. Pódiumon a Tardi Népdalkor. — 17.45: Napjaink kérdései — jegyzet. — 17.52: Megyei sporteredmények. — 18.00: Borsodi Tükör — a stúdió krónikaműsora. — 18.15: Szórakoztató zene. — 18.25: Hírösszefoglaló Kiállítások: Kossuth Művelődési Ház kiállítóterme (10—18) : I. miskolci ötvösművészeti és fém- műves quadriennále. — Kossuth Művelődési Ház Mini Galériája (10—18) : Szanyi Péter szobrai. — József Attila Klubkönyvtár (12— 20) : Művészet a művészetben. FILMSZÍNHÁZAK: BÉKE Fehér farkasok Mb., szí. NDK film Kezdés: f4, hnö, 8 órakor KOSSUTH Az ötödik pecsét Szí. magyar film Kezdés: f3. hn5, 7 órakor HE VÉS Y IVÁN FILMKLUB Maréknyi szerelem 18 éven felülieknek! Szí. svéd film Kezdés: f5 17 órakor FÁKLYA Labirintus Magyar film Kezdés: f4, f6, f8 órakor PETŐFI A stadion őrültjei Mb., szí. francia film Kezdés: 15, 17 órakor SZIKRA Az ötödik pecsét Szí. magyar film Kezdés: 3, hn6, f8 órakor TÁNCSICS Barangolás Szí. amerikai film Kezdés: f4, f6 órakor TÁNCSICS FILMKLUB Maréknyi szerelem 18 éven felülieknek! Szí. svéd film Kezdés: f8 órakor TAPOLCA-ADY Huszárkisasszony Mb. szí. szovjet film Kezdés: 7 órakor PERECES Conrack Mb. amerikai film Kezdés: 6 órakor HÁMOR Az ötödik pecsét Szí. magyar film Kezdés: 6 órakor SZIRMA Az ötödik pecsét Szí. magyar film Kezdés: f7 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.27: Zenekari muzsika. — 9.29: Változó világkép. II. rész. — 10.05: Iskolarádió — 10.35: Menotti: Amelia bálba megy. Egyfelvonásos ope- fa. — 11.33: Liszt—Geszler György feldolgozása. Scherzo és induló. — 11.39: Colas Breugnon. Romain Rolland regénye folytatásokban. Petőfi rádió: 8.05: A magyar népdal hete — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.32: Szilvássy Margit - és Szabó Miklós operettfelvételeiből. — 8.48: Az NDK rádiószínházának műsorából. — 9.33: Tánczene Varsóból. — 10.00: Á zene hullámhosszán — 11.55: Látószög. Fiatalok, figyelem! Közkívánatra, bővített Műsorvezető; Graczl Dezső Minden héten; hétfőn 16-19 kedden 16—19 szerdán 18-22 áráig Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk! rendezünk a Tokaj presszóban. MISKOLCI VENDÉGLÁTÓIPARI VÁLLALAT Csillagok váltó
