Déli Hírlap, 1976. október (8. évfolyam, 232-257. szám)

1976-10-05 / 235. szám

■fr Laczák Géza díjnyertes alkotása (Ágotha felv.) Változik az alapanyag, a formakincs A zenei világnap Miskolcon Az ünnep eseményeiből városunk művészei is kivet­ték a részüket. Mura Péter vezényletével a Miskolci Szimfonikus Zenekar kon­certezett Szerencsen és Deb­recenben. A 6. sz. (ének-zene tagozatú) Általános Iskola kórusa Reményi János veze­tésével Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia dísz­termében szerepelt. Ezzel egyidejűleg Miskolcra láto­gatott a Debreceni Fúvós­ötös, valamint az NDK fia­tal művészeinek egyik Moszk­vában tanuló csoportja. Szóljon a krónika ezúttal a két vendégegyüttesről. A Debreceni Fúvósötös (tagjai: Tuza József — fuvo­la, Gellén László — oboa, GömöH Attila — klarinét, Koós Gábor — fagott, — Maruzsa János — kürt) ér­dekes, változatos műsorral szerepelt. Haydn C-dúr fú­vósötösének kivételével szá­zadunk zenéjét interpretál­ták. A modern franciák szel­lemességét. játékosságát (Mil­haud : Trió-szvit, Francaix: Sextett) épp oly virtuozitás­sal szólaltatták meg, mint a napjaink avantgarde nyelvét tükröző Ránki- és Valcárel- műveket. Ez utóbbi perui szerző Checan-ja (a cím for­dítása: szeress!) a legszoro­sabb értelemben vett modern zene; különleges effektusok­kal, szokatlan játékmóddal és hangzásvilággal. A kitűnő fúvósok mellett két számban is sikerrel egé­szítette ki az együttest Ha­lász Ildikó (zongora) Bodnár László zongoraszólója is di­cséretet érdemel; Kadosa Szonátáját interpretálta meg­győzően. A pénteki est vendégei ugyancsak emlékezetes él­ménnyel szolgáltak. Az ösz­töndíjas fiatal művészek re­pertoárjában a barokktól napjainkig sok szín villant fel. A német előadóművészet hagyományainak megfelelően felkészültségük, biztonságuk semmi kívánnivalót nem ha­gyott maga után. A megkö­zelítések módja azonban egyéniségüktől függően más és más volt. Peter Waas (zongora) mint szólista is fi­gyelemreméltó (Beethoven: Fantasia-szonáta, Op. 27. No. 1.), de igazi területe a nagy alkalmazkodást igénylő ka­marazene. illetőleg zongora- kíiéret. Axel Wilcok (hege­dű) számára is nagyobb biz­tonságot jelentett a társak jelenléte. Paganini Capric- cio-jától a kamarakíséreten ál emelkedett teljesítménye Tartini-Kreisler: g-moll (Ör­dögtrilla) szonátájáig. Jochen Ameln (gordonka) igazi mű­vészalkat ; Hindemith nem túl hálás feladatot jelentő gordonka-szonátáját légkört teremtően szólaltatta meg. A kis együttes egyetlen női tag­ja, Petra Ines Strate ének­művésznő külső megjelenése, csakúgy, mint muzikalitása meggyőzően érvényesült a kamaraegyüttessel kísért Händel: Két német áriában1 és Mozart, Schumann, Schu­bert, Meyer egy-egy dalában. BARTA PÉTER • • Ötvösművészeink útjai Az I. miskolci ötvösművé­szeti és fémmüves quadrienná- lét rendező szakemoerek több napos munka után tegnap dél­tájban (bár az utolsó simítá­sokat végezték), még mindig nagy tempóban dolgoztak. Fel­építeni sem volt egyszerű a bemutatót; annak, hogy első, több konzekvenciája van. Pé­ter Márta művészettörténésszel erről, a kiállítás születésének körülményeiről, céljáról be­szélgettünk. — Ékszer '70 címmel utol­jára hat évvel ezelőtt, ä Csók István Galériában volt a szakmának kollektív kiállí­tása. Azóta érlelődött a gon­dolat, hogy a keramikusok pécsi, a textilesek szombat- helyi állandó kiállításaihoz hasonlóan, ennek a művészeti ágnak is kellene megfelelő időközökben visszatérő be­mutatkozási lehetőséget biz­tosítani. A szándékhoz Mis­kolc városában találtuk meg a partnert. — Miért quadriennále? Miért négyévenként rendezik? — Az ország minden szá­mon tartott, fémmel foglal­kozó művésze elküldte mun­káit a kiállításra; országos szemle lesz a későbbiekben is. Ahhoz pedig, hogy mér­hető legyen, mit produkál, hogyan változik a műfaj, idő keli. Elsősorban nem az a fontos, hogy kiállításra ké­szüljenek az alkotók, ha­nem. hogy áttekinthessék: országosan hol áll a művé­szet, a szakma. — Mit láthat az I. miskolci ötvösművészeti és fémmüves quadriennálén a közönség? Ha egy „tárlatvezetésre” vállal­kozna . .. — A szemle nevével kezd­hetnénk. Nem véletlenül ke­rültek a címbe az ötvösmű­vészeti és fémműves szavak; az elmúlt évek szóródásá­nak, a szakma változásának, útkeresésének bizonyítékai. A szeptember elején tartott zsűri. amely a kiállítás szemle-jellegét jóváhagyta, és semmilyen irányt nem emelt, lei, döntésével azt hangsú­lyozta. hogy akik az önkife­jezés módját ebben a művé­szetben találják meg, nagyon sokféle érdeklődésűek. Haj­lamosak vagyunk rá, hogy az évszázadokkal ezelőtti ötvös­művészetre gondoljunk, ha a művészeti ágról hallunk. Hol­ott az alapanyag és a for­makincs nemhogy azóta, de évről évre változik. A tárgy- kultúra demokratizálódásá­val az ötvösök is új utakat kell hogy keressenek. Ez de­rül ki az anyagból, és abból az elképzelésből is; ahogy Pécsi Gábor grafikus, a ki­állítás tervezője az egyes da­rabokat elhelyezte. Az ék­szerek. a használati tárgyak, valamint az önálló plaszti­kák, a középületeket díszítő munkák egymástól elkülönít­ve láthatók. — A szemlére tehál formá­ban, anyagban a sokféleség a jellemző .. . • — Mellette pedig a kézmű­vesség. Vagyis minden, ami itt látható, a tervező művész kétkezi munkája. Hogy mi­lyen sok ága van ennek a szakmának, az egészen ár­nyaltan csak egy későbbi ki­állításon kerül ki a nagykö­zönség számára. De erről ta­lán Soltész Györgyöt, a Kép­ző- és Iparművészeti Szövet­ség ötvös- és fémműves szak­osztályának titkárát kérdez­zük meg. — A szemlére nagy szük­ségünk volt — mondta Sol­tész György — évek óta elő­ször mérhetjük fel, hogy mi­vel foglalkozunk, hogy mit eredményezett az a nagy mozgás, amelyet az utóbbi időben az iparművészetben tapasztalhattunk. De amit itt bemutatunk, az csak az egyik területe a szakmának. A má­sik oldal, hogy a tervező iparművész munkája hogyan jut el a tömegekhez, meny­nyiben tudjuk formálni az ember mai környezetét. Most azt látjuk, mit tudnak mű­vészeink, de miután nem egyedi alkotások, hanem gyá­ri termékek között élünk, ezeket az iparművészeti fo­gadtatású, de nagy tömeg­ben készülő gyári termékeket is szeretnénk majd bemutat­ni. A kiállítás neve ipari fémmüves quadriennále lesz. Először két év múlva jelent­kezünk vele; „keresztezi” és kiegészíti ezt a bemutatót. * Mindez még messze van, az I. miskolci ötvösművészeti és fémműves quadriennále azon­ban ritka szép valóság. Min­den bizonnyal nagy számú közönsége október 30-ig te­Koncert után tanácsok Dalok rólunk és rólatok címmei közös műsort mutat be Miskolcon, a hót végén Dinnyés József, Boros Lajos, Vas János (a plakátokon meghirdetett Berki Tamás helyett) és a Gépfolklór- együttes. Csütörtökön dél­után 6 órától a Molnár Bé­la Ifjúsági és Üttörőházban, péntekem délután 3-tól a Va­sas Művelődési Központban, este 7-től az egyetemen, szombaton délután 6 órától pedig a Gárdonyi Géza Mű­velődési Házban adnak kon­certet., Az együttes szombat dél­előtt 9 órára szeretettel vár­ja azokat az amatőr gitáro­sokat, akik szívesen részt vennének az ifjúsági házban tartandó módszertani foglal­kozáson, ahol a kezdő folk- és polénekeseket meghall­gatják és szakmai tanácsok­kal látják el. KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Melódiákoktól. — 13.10: Törvénykönyv. — 13.51: Ezeregy délután. — 14.48: Éneklő Ifjú­ság. — 15.00: Hírek. — 15.10: Ré­gi híres énekesek műsorából. — 15.34: Pete Seeger énekel. — 15.44: Magyarán szólva... — 10.00: A világgazdaság hírei — 16.05: Harsan a kürtszó! —16.36: Liszt két szimfonikus költemé­nye. — 17.00: Hírek. — 17.05: Marhaság . . . Vidám történetek a Pápai Húsüzemből. — 17.27: Népzenekedvelőknek. — 17.57: XJj könyvek. — 18.00: A Szabó család. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: A zongoraművészet el­ső aranykora. Sebestyén János műsora. — 20.05: A gyógyítás és a személyiség. Tudományos vi- tamüsor. — 20.36: Színes népi muzsika. — 21.00: Hírek. —21.05: Az Aula. Epizódok Hermann Kant regényéből. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20; Év­fordulók nyomában ... 25 éve halt meg Eglsto Tango karmes­ter. — 22.50: Meditáció — az óceánokról. — 23.00: A Berlini Rádió új könnyű- és tánczenei felvételeiből. — 24.00: Hírek. — 0.10: Schönberg: Hat darab fér­fikórusra. — 0.25: Himnusz. Petőfi rádió; 12.00: Verbunkos muzsika. — 12.30: Hírek. —12.33: Arcképek a lengyel irodalomból. — 12.50: Hangszerszólók. —13.25: Állatbarátok ötperce. — 13.30: Hírek. — 13.33: Beszélni nehéz. A mikrofon előtt: Péchy Blanka es Deme László. — 13.45: Idő­járás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől hatig... — 18.00: Amatőr könnyűzenei találkozó. — 18.30: Hírek. — 18 33: Óz. Részletek Arien filmzenéjéből. — 18.41; Henryk Szeryng hege­dül. — 19.14: Arisztotelész: Az eudemoszi etika. Pajzs István könyvismertetése. — 19 24- Jó estét, gyerekek. — 19.3O: Csak fiataloknak! — 20.30: Hirek. — 20.33: Mindenki iskolája. — 20.49: örökzöld dallamok. — 21.40: Fúvószene az NDK-ban.— 22.30: Hirek. — 22.33: Tíz perc külpolitika. — 22.43: Nóták. — 23.13: Népszerű zenekari muzsi­ka. — 24.00: Hírek. Miskolci ládió: 17.00: Műscris-. mertetés — hírek. — n.05 Fia­talok zenés találkozója. —17.45: A mikrofonnál a Herman Ottó Múzeum munkatársai. Megyénk tájegységei — a Bükk hegység... Veres László előadása. Népi hangszeres muzsika. — 18.00: Borsodi Tükör — a stúdió kró­nikaműsora. — 18.15: örökzöld melódiák. — 18.25: Hírösszefog­laló. időjárásjelentés, műsoris­mertetés. Televízió, 1. műsor: 17.15: Mű­sorismertetés. — 17.16: Hírek. — 17.25; Elmondanám a parlamen­ten . . . Szót kér: Kulcsár Laci Nagyszénásról. — 17.35: Tovább a közös úton. — 18.10: Minden­ki iskolája. — 19.15: Esti mese. — 19.20: Idősebbek is elkezdhe­tik ... — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Ktsfilmek a nagyvilágból. — 21.20: Világhírű színházak, vi­lághírű rendezők. Dokumentum­riportfilm. — 22.30: Tv-híradó 3. Televízió, 5. műsor: 20.00: Mű­sorismertetés. — 20 01: Zene, ze­ne. zene — a Körkép hangver­seny-melléklete. — 20.52: Jaszna Gora kincsei. Lengyel dokumen- tumfllm az ősi monostor kin­cseiről. — 20.55: Tv-híradó 2. — 21.15: Huszonöt perc könnyűze­ne. — 21.45: Arsene Lupin. Francia filmsorozat. Szlovák televízió: 17.20: Ve­télkedő úttörőknek. — 18.00; Csi­náld magad! — 18.10: Autó-mo­tor revü. — 19.00: Híradó. — 20.10: Publicisztika. — 21.30: Hír­adó. — 22.05: Éva Jacová portré­ja. — 22.30: Sporttükör. Miskolci Nemzeti Színház (7) • Struccok estélye. filmszínházak BÉKE Conrack Mb. szí. amerikai film Kezdés: 1'4, hn6 órakor A kék katona Szí. amerikai film Másfél helyár! 18 éven felülieknek! Kezdés: 8 órakor KOSSUTH A pillanat embere Angol film Kezdés: Í3, hn5, 7 órakor HEVESY IVÁN FILMKLUB Szombat este, vasárnap reggel Mb. angol film Kezdés: f5 és í7 órakor FÁKLYA Fehér farkasok Mb. szí. NDK film Kezdés: f5 és f7 órakor PETŐFI Legendák lovagja Mb. szí. lengyel film Kezdés: f5. f7 órakor SZIKRA Akció az elnök ellen Mb. szí. amerikai film Kezdés: 5 és 7 órakor TÁNCSICS Fogják el Oichit élve vagv holtan! Szí. japán film 16 éven felülieknek! Kezdés: is és f7 órakor SAGVARI Ostromállapot Mb. szí. francia film 16 éven felülieknek! Kezdés: 5, 7 órakor Kiállítások: Herman Ottó Mú­zeum (10—18): Ember és munka. — Górok kereskedők Miskolcon. — Herman Ottó-emlékház (10— 18): Herman Ottó élete és mun­kássága. — Herman Ottó Múze- urn Képtára (10—18) : A XX. szá­zad magyar festészete. — Kon­dor Béla-emlékkíállítás. — Diós­győri vár (9—19); a diósgyőri var története. — Déryné-ház (9 —19): Déryné Széppataki Róza- és Levay József-emlékszobák — Kossuth Művelődési Ház kiál'i- toterme (10—18): I. miskolci öt­vösművészeti és fémműves quadriennále. — Kossuth Műve­lődési Ház Mini Galériáia (10— 18): Szanyi Péter szobrai. — Jó­zsef Attila Klubkönyvtár (12— 20): Művészet a Művészetben. SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. __ 8.20: A mai nap kulturális prog­ramjából. — 8.27; Szocialista brigádok. — 8.57: Zenés képes­könyv. — 9.12: Egry J6zsef-em- lékház, Badacsony. Tomkai Ju­dit riportja. — 9.27: Részletek Loewe zenés iátékaiból. — io.00: Hírek. — 10.05: „Nyitnikék”. — 10.40; Bizet; Dzsamile. Egyfelvo- násos opera. — 11.49: Az élő népdal. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. __ 8.05: Szimfonikus könnyűzene. — 8.30: Hírek. — 8.33: Zenés me- cseknádasdi képeslap. — 8.49: Kovács Kati és Máté Péter éne­kel. — 9.30: Hírek. — 9.33: Ka­marazene. — 10.00: A zene hul­lámhosszán. — 11.30: Hirek — 11.33: A Szabó család. kiütheti meg. (makai) Nagy család vagyunk Néhány évvel ez­előtt a minisztérium­ban megkérdezték az egyik vidéki színház igazgatóját: hogyan élnek, milyen a társu­lat hangulata? A di­rektor lakonikusan ennyit mondott: úgy élünk, mint egy nagy család; mindenki te- geződve küldi el a másikat Megfigyeltem, hogy ez a családias hang­nem egyre inkább el­uralkodik közöttünk. Már nemcsak egy-egy kisebb közösségen be­lül, hanem az egész országban. Félreértés ne essék, nem arról van szó (bár helyen­ként ez is előfordul), hogy keresetlen sza­vakkal szedik le egy­másról a keresztvizet. Sokkal inkább arról, hogy úgy beszélnek egymással az emberek — bár lehet, hogy csak először találkoz­tak —, mintha réges- régi ismerősök, bará­tok volnának. Ismét egy törté­netke. Nem is olyan régen a Budapesti Ál­latkert két angol zoo­lógust fogadott. A szi­getország két tudósa mindent ■ pontosan megszemlélt: jegyze­teket, fényképeket ké­szítettek. Mint ma­gyar kísérőjük el­mondta, körülbelül ebben a hangnemben társalogtak: „Az az érzésem, hogy ennek a pumának helyet kell kapnia a mi al­bumunkban. Persze csak akkor, ha Önnek nincs ez ellen kifo­gása." Mire a másik zoológus így felelt: „A legnagyobb mérték­ben osztom az ön né­zeteit." Ugyebár ha eltekintünk a két nyelv sajátosságaitól, akkor is túlságosan szertartásosnak tűn­nek a fentiek. így vé­lekedett erről az an­golul jól beszélő ma­gyar kísérő is, és (bár ez sem nagyon illett) megkérdezte a vendé­gek egyikét: mióta dolgoznak együtt? — Huszonöt esztendeje — hangzott a válasz —. s nemcsak a szak­mában, a magánélet­ben is igen megértjük egymást. Mindez ma délelőtt jutott eszembe, mikor hallottam, hogy egy idősebb úr beszól a postáskisasszony hi­vatali ablakán: ara­nyoskám, ha adna ne­kem egy tértivevényt! A hivatalnoknő — le- h/U hogy hajadon, le­het hogy fiatal csa­ládanya — szó nélkül nyújtotta a blanket­tát. Nem mondta, hogy tessék drágám, de azt sem, hogy pa­rancsoljon uram. Pe­dig hát valamit neki is illett volna mon­dani. Kezdetben — ha nem is mondott, de bizonyára gondolt va­lamit; később aztán megszokta, hogy ez a módi. De hát helyes módi-e, hogy aranyos­kámnak, csillagom­nak, kedvesnek, szép­ségemnek, gyönyö­rűmnek stb., stb. titu­láljuk egymást ügyes­bajos dolgaink inté­zése közben? (Kíván­csi vagyok, hogy aki szépségemnek, tün­dérkémnek szólítja a postáskisasszonyt, vagy az áruházi el­adónőt, az hogyan szól otthon (vagy nem otthon) villanyoltás után ■..) Az elmon­dottakból persze azt következtetheti vala­ki, hogy csak a fér­fiak — sőt, az öre­gedő férfiak — szólít­ják meg így az ifjú hölgyeket. Szó sincs róla. Aranyoskámoz- nak, kedveskémeznek az élemedettebb korú hölgyek is, mintha bizony a gyermekeik vagy az unokáik vol­nánk. Na de üsse kő: megnyugtatja az em­ber magát, hogy ilyenkor az anyai sze­retet szólal meg. Ak­kor azonban már meg­ütközünk, mikor va­laki ránk reccsen: fi­gyelj csak! Vagy: figyelj, öreg! Esetleg: Helló, helló! Netán: szakikám, egy szóra! Persze van olyan is (ezt inkább főnökök alltalmazzák), hogy egyszerűen a kölyök- nevén szólítják a szakembert. Józsi­kám! — kiált a Mes­ter, mire a megszólí­tott már ugrik is: Igenis Kovács elvtárs, illetve igazgató elv­társ. (Ha jó viszony­ban vannak, akkor egyszerűen csak „fő­nök".) Nem tudom, hogy vagytok vele kedves jó olvasóim, de én va­lahogy viszolygok. Már akkor is viszo- lyognék, ha egyszerű ostobaságról volna szó, de ez nemcsak os­tobaság, hanem vala­miféle feudális ma­radvány, ami sajnos tovább él. Pedig higgyétek el aranyos­káim, nem illik hoz­zánk. (gyarmati)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents