Déli Hírlap, 1976. október (8. évfolyam, 232-257. szám)
1976-10-22 / 250. szám
Öregek hete ★ Rózsika néni — a vendégekkel... +: Részlet a kiállításból. Időt elűzni készültek ezek a minták. . (Agotha Tibor felvételei) Jött a szabad szombat és az eső \ mm m mm m ^bhbrihii Fejük fölül a tetőt Így tataroznak Perecesen Húsz évvel ezelőtt építették Perecesen a Debreczeni Márton tér bérházait, melyekbe szinte kivétel nélkül bányászcsaládok költöztek. A lakók összetétele nem sokat változott máig sem. Olyan emberek élnek tehát ezekben az épületekben, akiknek a nehéz munka után zavartalan pihenésre van szükségük. Egy hónap óta azonban hiába áhítják a nyugalmat. Akkor kezdődött el az épületek felújítása és hogy milyen körülmények között élnek azóta itt a bérlők, arról Bo- dovi'Cs Ferene (Debreczeni Márton tér 10.) panasza nyomán meggyőződhettem magam is. A kapunk egyik szárnya elkopott... Várni sokféleképpen lehet: aggódva, félelemmel, türelmetlenül és reménykedő örömmel. — Nálam már voltak az enyéim! Délelőtt, mert dolgoznak délután ... — Rózsika néni már a mások öröméért aggódott: — Hozzád is jönnek biztosan ... — S mert nem topoghatott a bejárat körül a többiekkel, hiszen ő volt a „rangos"’, akinél már viták, a kézimunka-kiállító t rendezgette, hátha a vendégek közül valaki tőle kérdez. Nem tudom, hogyan lehetne visszaadni azt a hangulatot. amellyel tegnap délután vendégeiket várták a Szent- péteri kapuban a vaiosi szociális otthon lakói. Az öregek ünnepi hete alkalmából tegnap az őket patronáló szocialista brigádok látogatását várták. A gondozottak műsora fogadta a vendégeket (kipróbálták már ezt a műsort vendégszereplőként Nyíregyházán és Debrecenben is), apró. házilag készített ajándékok fogádták a vendégeket. ■ ■ — Többet jönnek ők hozzám. mint az egesz rokonság ... — Ügy érzem, hogy valamennyi a lányom lehetne. Ezt a sálat hozták most. Nem kell nekem, megadnak itt mindent, de melegít már az is, hogy adták ... Szilvási Lajos, a szociális otthon igazgatója mondta, a szocialista brigádok köszöntésekor : — Hadd mondom el. hogy a mi kapunk egyik szara elkopott. Megcsináltatjuk. Kopjon el egy hónap múlva megint. Üjra megcsináltatjuk, mert sokan nyitottak ránk... Az otthon lakóit, az öregek napközi otthonainak tagjait 1976-ban 210 kollektíva patronálta. Katszáztíz telefonszáma volt az otthon igazgatójának, ha segítséget kellett kérnie. Kétszáztíz idős. munkába fáradt ember várt minden ünnepen látogatókat. Akit a rokon elfelejtett, azt a brigádok megtanították újra örülni az embereknek. A brigádok tnegtanulták szeretni őket, még akkor is. ha nem min denkit lehet egyformán sze retní. akkor is. ha a kor. a betegségek türelmetlenné tették a patronáltat, ha ehhez az emberhez méltó segítséghez az átlagosnál nagyobb türelem kellett. A kapu fél szárnya elkopott? A kapu másik szárnyát se bánnánk. a ■ Mint mindig ilyenkor, volt műsor is. A házigazdák készültek rá hónapokon át. — Voltunk már a műsorral Debrecenben. Nyíregyházán, megyünk. így ígérték Hajdúszoboszlóra is ... Az öregek hetének rendezvényein fellépett itt Miskolcon a nyíregyházi és a debreceni. a hajdűszoboszlói szociális otthon kultúrcsoportja is. S ahogyan nálunk természetes már az öregek hetének rendezvénysorozata, úgv idén az első ünnepi hét után természetessé lesz ez Nyíregyházán is. Mondjam? Ne mondjam? Valami óriásian szép dolog történik akkor, amikor az idős, életbe fáradt emberek újra megtanulnak tervezni, szeretni, hinni, várni ... Szép volt a tegnapi délután. Az otthon lakói különben szombaton a hozzátartozók látogatását várják. Jó lenne azt hinni, hogy akkor is sokan leszünk, hogy kevés idős ember lesz. aki hiába vár. B. G. Bodovicsék lakásában teljes a felfordulás, a háromtagú család (egy 10 éves kislányuk van még otthon) a kisszobában húzta meg magát. Ezeket a körülményeket azonban még elintézhetnénk azzal, hogy a tatarozás természetes velejárói. A teljesen átázott mennyezet és a falak között uralkodó dermesztő hideg azonban arra utal. hogy itt az elkerülhetetlennél lényegesen több tortúrát kell elszenvedniük a lakóknak. E véleményt megerősítette az egyik szomszéd- asszony, Horváth Jánosáé es Molnár Imréné házfelügyelő is. Mint kik dolgukat jól végezték A beázás oka az, hogy a Miskolci Építőipari Vállalat emberei (e vállalat végzi a felújítást, a MIK megbízásából) a múlt héten leszedték a tetőt, aztán — mint kik dolgukat jól végezték — elvonultak szabad szombatot tartani. Az időjárás persze nem alkalmazkodott a munkarendhez és az emeleten levő ösz- szes lakás mennyezetéről zuhogott a víz. De úgy ám, hogy — mint Bodovics Fe- rencné elmondta — vödörrel kellett kihordani a lakásból. A MIK műszaki ellenőre éppen akkor toppant be az épületbe, amikor a panaszkodó asszonyokkal kupaktanácsot tartottunk. Közölte, hogy ő nem nyilatkozhat. De any- nyit azért elismert, hogy ha a tető leszedése után fóliával vagy kátránypapírral borították volna be a padlásteret, akkor nem áztak volna az otthonok. „De ki tudhatta előre, hogy esni fog?” — e kérdéssel zárta fejtegetését. Megtérítik a kárt Nerrt kell ahhoz meteorológusnak lenni, hogy az ember tudja: ősszel gyakran esik. Pénteken egyébként már lógott az eső lába és az előrejelzések is csapadékos időjárást ígértek. A szóban forgó műszak: ellenőr egyébként 18-án. azaz hétfőn már kifogást emelt a beázás miatt, és minden felelősséget áthárított az építőkre. (Bizonyítja az építési napló 19-én kelt bejegyzése.) Sajnos, a lakók körülményein ez mit sem javít. Beszéltem a MIK egyik illetékes vezetőjével is. Azt mondta, hogy ha a beázás kárt tett a bútorokban, akkor a lakók beadványban kérhetik a kár megtérítését. A beázás nyomait természetesen eltüntetik, hiszen a lakásokat egyébként is újrafesle- nék. A következő kérdés az tehet, hogy miért az őszi hónapokra ütemeznek olyan felújítást. meiy — rendes körülmények között is — sok kényelmetlenséggel jár. Nos, ,nem erre az évszakra tervezték a felújítást, a munkát augusztus 31-ig be kellett volna fejezni. A Miskolci Építőipari Vállalat azonban határidő-módosítást kért es kapott október 31-re. Hogy ezt sem tudják betartani, az máris látható. És a munkák elhúzódása sajnálatos tény. akkor is, ha — mint a MIK központjában közölték — az építők indokait el lehet fogadni. Nem tudtak csempét szerezni Hidegre fordult az idő. és a lakásokban eddig nem volt kályha. Miért? Azért, mert a vaskályhákat cserépkályhára akarták kicserélni, október 5-én azonban azt közölte az ingatlankezelővel a kéményseprő vállalat, hogy a csempéket minden igyekezete ellenére sem tudta beszerezni. Ezért a régi vaskályhák helyett e hét csütörtökén szállítottak Perecesre újakat. Majd ha kerül valahonnan csempe, pótlólag összerakják a cserépkályhákat. Nem kétséges, hogy a kéményseprő vállalat is elfogadható indokokat tud felhozni mentségére. Azt viszont nehéz megérteni, hogy miért csak október elején derült ki a cseréphiánv. hiszen augusztus 31-ig teljesen be kellett volna fejezni a felújítást. Ha korábban „ébrednek”. akkor átmenetileg sem maradtak volna fűtőalkalmatosság nélkül a családok. Kevés a szükséglakás A legjobb az lelt volna, ha a felújítás idejére ki tudják költöztetni a családokat. A MIK rendelkezésére álló 58 szükséglakás azonban foglalt. (Ezekbe költöztették például a Szemere utca 20. szám alatti ház lakóit, ahol hasonló munkálatokat végeznek.) A perecesi családok keserves körülményei ismét arra figyelmeztetnek. hogy lényegesen több cserelakásra lenne szükség. És persze tervszerűbb. gondosabb munkára .s! Mert a közköltségen újjászülető lakások bérlőinek addig is élni. Pihenni kell. amíg otthonuk elkészül. (bckes) A hűvösebb idő beálltával ismét megnövekedett a forgalom az Észak-magyarországi Tüzelőszer- és Épitö- anyag-kereskedelrm Vállalat telephelyem. , A Borsod. Heves és Nóerád megye lakosságát ellátó vállalat központjában elmondották, hogy leikészültek a nagyobb forgalomra. s tüzelőanyagból egvik telepükön sincs hiány. (Igaz, brikettből lehetne több is.) Gondot jelent továbbra ’s egyes épitőioari termékek hiánya. A hazai gvárak és az importszálutások lemaradása miatt gyakran hiánycikk a cement. Hasonlóan a hiány - cikklistán szerepel a kisméretű tégla amelvböl továbbra sem kapnak elegendő mennyiséget. Esvébként most a legtöbben a padló- és falburkoló anyagokat, a tetőfedő anyagokat, valamint a le- folyócsöveket keresik. Kicsik és nagyok Beszélik útón-útfélen, otthon és munkahelyen. sajnálkozva és felháborodottan a tegnapelőtti „Kék fény” műsorában látott gyermeksorsokat. Jók vagyunk mi emberek! Jók, amikor már ítélni, elítélni kell. Emlékszem: későn este indultunk a szerkesztőségből, úttalan utakon, egy délután leégett tanyához. Kél, már korán reggel magára hagyott kisgyerek égett bent a szoba-konyhás tanyasi melléképületben, ahol az anyjuk lefüggönyözött obiak mögött, égő lámpával hagyta magukra őket, mert fodrászhoz kellett mennie, s onnan egy férfiismerősével moziba készült. Kétéves volt a nagyobbik gyerek. A dívány alá menekült a fűztől, ahová korábban a naponkénti verések elöl bújt... Szomszédok mondták el a tűz után, hogy a két gyereknek már korábban is ők adtak enni, mert az anyjuktól éhen is pusztulhattak volna. — Tudtuk, hogy elöbb-utóbb elemészti az ártatlanokat —bólogattak a fekeie- kendös nénikék. — Mi semmit sem tudunk — mondták valamivel korábban a szociálpolitikái előadónak, amikor a gyerekek meg éltek, de az állam már aggódni kezdett a kicsikért. Az anyát elitélte a bíróság. Sokszor elkésünk mi a jósaggal. A televízió riportjai megrázó erővel hatollak. Mondják: — Én a legsúlyosabb büntetésre ítélnem a gyermeke gyilkosát védő anyát... — Milyen édesanya az? — El sem hiszem, hogy ilyen emberek is vannak. Börtönben a helyük ... Igazuk van. de mindezt a szomszédok is csak a felderített tragédia után mondják ... Korábbi példám Szolnok megyéből való. Am Iá sunk közelebbit. Nem a félelembe, az iszonyatba sápadtam bele. Rendőrök voltak körülöttem, hat ■ gyereket vittünk a kórházba. A gyerekek ázóta allami gondozásban vannak. Az anyát elítélte a bíróság. Emlékszem, a szomszédok kerítés felé tolakodó fejére, de az izgatott sopánko- dásúkra is: — Tudtuk, hogy ez lesz a vége. Hat éve tudjuk ... — Régen, már a második gyerek születésekor ezt kellett volna ... Emlékszem a nagyapa eszelős üvöltésére: — Nem adom a gyermekeimet! Ismerem a gyerekek kórházi jelentését: csökkent értelmi képességűek, veresek, éhezések, tisztátalanság nyomorította őket. A bíróság az ifjúság elleni bűntett vétkében marasztalta el az anyát, s ezután ítélt a közvélemény. Hogy eddio ériünk, egy védőnő bejelentése kellett. Bármelyik szomszéd megkereshette volna a tanács szociálpolitikai osztályát, anélkül, hogy ö szerepelt volna az ügyben. megindult volna a vizsgálat mar korábban. S talán nem született volna minden évben egy sérült gyerek . .. A televízió riportjában felháborító volt a gyilkosok (így írom, többesszámban!) közömbösségé, erkölcsi tompultsága. Ez témánkká lett, erről beszélünk, ez szorongó rossz érzést és haragot kavar bennünk. Hang olyan Veszélyeztetett kisgyerek él még. akiről csak a szomszédok tudjál: hogy veszélyeztetett, hány olyan család, ahol tragédiának kell történnie ahhoz, hogy a társadalom ítéljen?! ítéletek helyett időben kellene szólni inkább. Hálás vagyok a televíziónak a riportért, a riportodért. Halás a közvélemény megmozgatásáért, a gondolkoztatásérl és egy másik képsorért is. .4 negyedik napon megtalált húszhónapos kisember történetéért. Hálás a katonáknak, a magyar és szovjet khskatonáknak, a munkásöröknek, mindenkinek, aki kereste azt a kisgyereket. Igen, nekünk ugyanis ok legalább ennyit érnek. Mindegyikük. Az az átfésült kukoricás képletesen az egész társadalmunk lehetne, s ha keresnénk ebben, biztosan találnánk megmenthetö- ket... Mi. emberek nem vagyunk rosz- szak. Csak időben kellene jobbnak lennünk. BARTHA GÁBOR
