Déli Hírlap, 1976. június (8. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-25 / 149. szám
Hét végi kalauz A gizehi piramisokat őrző szfinx (Laczó József felvételei) * * * r KÖVEK ÉS EMBEREK Laczó József, az Észak- Magyarorszás fotóriportere turistaként járt Görögországban és Egyiptomban, de nem lenne fotós, ha nem géppel a nyakában ment volna a delphoi jósvárosba, a szakkarai lépcsős piramis alá, Athén utcáira és a kairói bazárba. Igaz, hogy ezt minden magára valamit adó, az idegenvezető nyakán és szavain csüngő utas megteszi, de nem mindegy, hogy minek fényképezünk: az itthon maradottak irigységének, az emlékeknek. vagy azért, mert érzékenyek vagyunk a befogadásra és mesterségünk a továbbadás kényszere. Amikor pár nappal ezelőtt a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ előcsarnokában megnyílt a Kövek és emberek című kiállítás, örömmel láttuk. hogy a kolléga hű maradt önmagához. Attika fehér márványáról, a piramisok, a szfinx évezredek, sivatag koptatta köA CSAPODÁR MADÁRKA SZABADTÉREN A múlt év szeptember 20-án Sárospatakon mutatta be a Miskolci Nemzeti Színház stúdiószínpada Angelo Beol- co Csapodár madárka című komédiáját. Mint a közönség emlékszik rá, az október 10-i kőszínházi bemutatóig sok helyen járt a darabbal a társulat; felléptek Encsen. a Diósgyőri Gépgyárban, a Vasas Művelődési Központban, a Nehézipari Műszaki Egyetemen. Az egri Gárdonyi Géza Színházból érkezett vissza a Csiszár Imre által rendezett előadás, hogy ezévadbeli pályafutását ismét szabadtéren fejezze be. Ezúttal a Földes Hárman a Csapodár madárka szereplői közül: Csapó János, Meszléry Judit és Blaskó Péter. (Jármai György felvételei) Ferenc Gimnázium udvarán építik fel a speciális játékteret. amelyen Meszléry' Judit, Csapó János, Blaskó Péter, Somló István és Maszlay István elevenítik meg az évszázadokkal ezelőtt élt közemberek életét, az itáliai reneszánsz világát. Az első előadás június 26-án, szombaton, a másik június 27-én. vasárnap este fél 8 órakor kezdődik. ZENÉS PROGRAMOK Nem az idei az első nyár, amikor megnyitja kapuit a Népkert mellett levő Sport-rock-park; a városi jégpálya építésére szánják bevételüket most is az itt muzsikáló zenekarok. A hét végén, június 26-án, szombaton este 6 órakor várják fiatal közönségüket a műsorban fellépő Reflex, Edda és Favorit együttesek. Hejőcnabán június 25-én, pénteken este 7 órakor P. Mobilkoncert, vasárnap este 8-tól Tandem-táncest lesz az Ifjúsági Parkban. veiről szikrázva verődik visz- sza a fény. Laczó Józsefnek nem volt gondja arra, ami fotóriportereinknek gyakran szegi kedvét; napfény bőven van a görög és egyiptomi ég alatt. Figyelhetett helyette arra. ami szintén csak ez alatt az ég alatt található; a kőre, amelyet egyetemes kultúránk legnagyobb értékeiként régen rakott az ember, és az emberre, aki ma ezeknek a köveknek a rövid árnyékában él. Külföldi útjairól mindenki mást hoz haza, jellemző rá, hogy mire figyel. Laczó József úgy figyelt, mint minden jó riporter. Így örökítette meg számunkra a szó átvitt értelmében is a fényt és az árnyékot, s Kelet titkaiból hazalopott számunkra annyit, hogy ha eddig nem tettük volna, ezután fokozottan kiváncsiak legyünk a régi kultúrák holt köveire és a mai országokban élő emberekre. Gyermekkórusunk sikere Tokióban A Jomiuri Simbun című tokiói lap fényképpel illusztrált hírben számolt be arról, hogy Japán vidéki nagyvárosaiban nagy sikerrel szerepel a Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa. A kórusról külön műsort sugárzott a japán rádió és televízió. A Jomiuri Simbun rámutat: a magyar gyermekkórus immár harmadik japáni vendégszereplésének kiemelkedő eseménye: Mamija Micsio japán zeneszerző külön a magyar gyermekkórus számára komponált dalának előadása. Ez lesz a japán dal ősbemutatója. „Csak hosszú íülck hijja” Százötven éves a szekunda Az előzőekhez hasonlóan az idei tanév is valójában a bízó- 1819 20-as tanévben a in pyítvány kiosztásával ért véget. A „bizi” a tanulóknak ma már J ritkán ígér meglepetést, a pedagógusok jó előre közük velük, hogy milyen érdemjegyekre számíthatnak. Immár több mint negyedszázada iskoláinkban egységesen öt számjeggyel és egy- egy fogalommal minősítik a bizonyítványban a tanulmányokat. A legjobb érdemjegy az 5-ös, a jeles, a leggyengébb az l-es, az elégtelen. Külön értékelik a pedagógusok az egyes tantárgyakat és külön a magatartást, valamint a szorgalmat. A magatartás „példás”, „jó”, „változó” és „rossz”, a szorgalom „példás”, „jó”, „változó” és „hanyag” lehet. Volt mindez másként is, fordítva is; a felszabadulás után rövid ideig az iskola hét számjeggyel próbálta értékelni a tanulmányi előmenetelt, azelőtt néggyel . . . Az első hivatalos dokumentum — amely megfogalmazza a középtanodák számára a „locatio” módját — az 1777- ben megjelent Ratio Educationis volt. A korábbi idők osztályzásaira csupán proto- kollumokból, naplótöredékekből, utalásokból lehet következtetni, ezek azonban egyértelműen jelzik: soha nem volt olyan iskola, amelyben a tanító valamilyen formában ne értékelte volna a tanuló teljesítményét. A Ratio szerint a tananyag fő részeiből havonként kellett a tanulót megvizsgálni és osztályozni. Eminens, első-, másod- és harmadrendű tanulók voltak abban az időben, s ennek alapján sorolódtak be társaik közé. E szerint állapította meg a tanító az ülésrendet is. Az 1806-ban kelt második Ratio Educationis az elsőrendű tanulók kategóriáján belül ;,kitűnő”, „jeles” és „jó”, a másodrendűn belül „közepes, a harmadrendűn belül osztályismétlésre utalt „rossz” tanuló is létezett. Az értékelés, illetve a tudás egyedüli alapja az emlékezet volt. (Ez a szemléletmód különben évszázadokon át rányomta a bélyegét az osztályzásra.) Az 1820-as évektől néhány középtanodában két jegyei adtak minden tanulónak, egyet hittanból és egyet magyarból. Egv, a múlt század harmincas éveiben született helytartótanácsi rendelet „eminens”, „primaclassis” és „secunda classis” tanulókat különböztetett meg. (Innen került a diáknyelvbe a „szekunda”, a „beszekundazás”.) Az osztályzat kifejezést az 1340-es években használták először, a gyakorlatban azonban általában a régebbi besorolás volt érvényben. A helytartótanács 1863-ban hozott rendelete egységesítette hazánkban az értékelést. A Ratio intézkedései, valamint az említett rendeletek csak a középtanodákra vonatkoztak. A XVIII. század végén és a XIX. század első felében a középiskoláktól eltérő értékelési-osztályozási gyakorlat alakult ki a protestáns elemi iskolákban. Az állami (katolikus) iskolák a Ratio utasításait követték, a protestáns elemi iskolák nagy részében a tanulók értékelésének újszerű módját dolgozták ki. Minden évben a vizsgát követően, majd az 1810-es évektől évente két alkalommal, a tavasszal és ősszel tartott vizsgák után egy-egy jellemző fogalommal értékelték a tanulmányi előmenetelt és az erkölcsi magaviseletét, és ezt rögzítették is az iskola naplójába. Balogh László főiskolai docens, az osztályozás történetének kiváló kutatója tanulmányban dolgozta fel a sza- konyi elemi iskola 70 tanévének naplóit, illetve az értékelés módjait. E szerint az tanulók kilenc, a rossz tanulók nyolc „érdemjegyet” kaptak. Volt a csemeték között „iparkodó”, „alkalmas tanuló”, legszorgalmatosabb”, de az „ostobábbnál ostobább” kifejezés is osztályzatnak felelt meg. v Örömet okozó, elismerő jegyek voltak az évtizedek során a „hamar tanuló” az „elmés”, a „megl'ogós elméjű”, az ..elsők közül első”. Rendkívül gazdag és sokszínű ' volt a rossz tanulók jellemzésére szolgáló fogalomtár. Ilyen „osztályzatok” voltak: „erőtlen elméjű”, „szenvedhető a tanulásban”, „gyenge, de jó remény”, „későn fejlő fejű”. Ugyancsak meglepődnénk ma, ha gyermekünk ilyen ■.jegyeket” hozna haza a bizonyítványában: „buta szamár”, „egy ostoba böszme”, tökkel ütött fej”, ..bibaszt gyerek”, „csak hosszú fülek hijja”. A kisdiákok olvasását „betűz”, „szótagol”, ..olvas” és „betéve” érdemjeggyel jelölték. Egyes években a szorgalomra és a jellemre „kitűnő”, „jeles”, „középszerű”, „igazolható” és más hasonló fogalmak szolgáltak, és bukásra állt, aki „gyakorlatos”, „lajhér”, „higonyos”, „düllön- gő” osztályzatot kapott. A szövegszerű értékelés hagyományai nyomán a század- forduló pedagógiai vitairodalmában merült fel újra a számszerű osztályozás mellett a tanulók szöveges értékelésének igénye. Mert az osztályozást és annak módját mindig vitatták a tanulók, a szülők, a pedagógusok. Nincs ez másképp ma sem. dlregAn gabor . mm Li i iTPvra PENTEK Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.25: Ki nyer ma? — 12.40: Tánczenei koktél. — 13.25: Népdalok, néptáncok. — 14.01: Hidas—Kaie;*: Az utak énekelnek — kantata. — 14.09: Robi, Tóbi és a Töfröcsó. Fantasztikus rádiójáték gyermekeknek VI. — 15.00: Hírek. — 15.10: Az amatőr zenei mozgalom híradója. — 10.00: A világgazdaság hírei. — 10.05: Monteverdi a tanyák között. Egy iskola emlékére. — 17.00: Hírek. — 17.05: Filmzene. — 17.12: Leonard Bernstein vezényel. — 18.23: Üj könyvek. — 18.30: Esti Magazin. — 19.30: A ládika. Plautus vígjátékának rádióváltozata. — 20.52: Gulyás László: Kettősverseny hegedűre, klarinétra és zenekarra. — 21.00: Hírek. — 21.05: Mítoszok és legendák a Bibliában XII. — 21.25: Ciffra György zongorázik. — 21.44: Láttuk, hallottuk — a színházban és a moziban. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sport. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: A dzsessz világa. — 23.30: Lortzing operáiból. — Közben 24.00: Hírek. — 0.25: Himnusz. Petőfi rádió: 12.00: Sanzonok. — 12.30: Hírek. — 12.33: Bácsi kérem, hol lehet itt focizni? — 13.00: Nőkről - nőknek. Riport az óvodai és iskolai ,,lopásokról”. — 13.30: Hírek. — 13.33: Indulók. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől ötig... — 17.00: Tábor-rádió. Az Ifjúsági Rádió órája. — 18.00: Népzenekedvelőknek. — 18.30: Hírek. — 18.33: Filmzene. —18.45: Fortunio dala. Egyfelvonásos daljáték. — 19.43: Jó estét, gyerekek! — 19.53: Lemezek közt válogatva. — 20.30: Hírek. — 20.33: Hogy volt?! Nemes György műsora — műsorokról. — 21.32: Slá- germúzéum. — 22.30: Hírek. — 22.33: Mahler: Dal a földről — szimfónia. — 23.39: Vonószene- karok felvételeiből. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió; 17.00: Műsorismertetés, hírek. — 17.05: Gyermekek, kisiskolások ... — 17.11: Művelődés és kultúra Borsodban. Évadzárás a Miskolci Nemzeti Színházban. — 17.26: Hangversenyen hallottuk ... — 17.40: Hol töltsük a hétvégét? Programjavaslat és sportműsor. — 17.47: Népek zenéje. — 18.00: Borsodi Tükör. A stúdió krónikaműsora. — A Parlamentből jelentkezik kiküldött tudósítónk... — 18.15: A dzsessz kedvelőinek. — 18.25: Hírösszefoglaló, időjárásjelentés, műsorismertetés. Televízió, 1. műsor: 17.28: Műsorismertetés. — 17.30: Hírek. — 17.35: A nyár. Rövidfilm. — 17.50: Műsorainkat ajánljuk. — 18.15: öt perc meteorológia. — 19.20: Az Országházból jelentjük ... — 19.05: Esti mese. — 19.20: Tv-tor- na. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: A Dettlinger-eset. NSZK tévéfilm. — 21.25: Szép magyar tánc. 4. rész: ‘Hortobágyi pásztortánc. — 21.30: Olimpiai fórum. — 23.00- Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor: 20.00: Műsorismertetés. — 20.01: Nemzetközi stúdió. Kilenc hónappal Helsinki után. — 21.10: Tv-hiradó 2 — 21.30—22.35': Kardiogram. Lengyel film. / Szlovák televízió: 16.45: ‘Híradó. — 17.05: Fiatalok tévéklubja. — 17.55: Szórakoztató vetélkedő — 19.00: Híradó. — 20.15: A becsületesek útja. Lengi'd filmsorozat 9. — 21.10: Híradó. — 21.30: Színházi közvetítés. — 22.30: Mikor kezdünk másként élni . . Tévéjáték. — 23.55: Sajtószemle Miskolci Nemzeti Színház (7) A denevér. Bérletszünet. Kiállítások: Herman Ottó Múzeum (10—18); Ember és munka Görög kereskedők Miskolcon. — Miskolci Képtár (10—18) : A XX század magyar festészete. — Kondor Béla-emlékkiállítás. — Hoiv László festményei. — Herman Ottó-emlékház (10—18) : Herman Ottó élete és munkássága. — Diósgyőri Vár (9—19) : A diósgyőri vár története. — Déryné-ház (9— 19) : Déryné- és Lévay József- cmlékszobák. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Üdvözlőlap virágokkal Szí. román film Kezdés: £4 órakor A sakál napja Szí. angol—francia film Kezdés: hn6 és 8 órakor KOSSUTH Hárem a sivatagban Mb. szí. szovjet film Kezdés: f3 órakor A kölyök — Semmittevők Két Chaplin-film Kezdés: hn5 és 7 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB Jelenetek egy házasságból I—II. Szí. svéd film Kezdés: 5 órakor 16 éven felülieknek! Dupla helyár! FÄKLYA Nadira Szovjet film Kezdés: f5 és f7 órakor PETŐFI Azonosítás Szí. magyar film Kezdés: f5 és f7 órakor SZIKRA A szerelmes Blume Szí. amerikai film Kezdés: 5 és 7 órakor TÁNCSICS Az áruló balegyenes Szovjet film Kezdés: f5 és f7 órakor TAPOLCA-KERT A mesterdetektív Mb. szí. angol film Kezdés: 8 órakor STADION Kettős bűntény Hamburgban Szí. olasz—NSZK film Felemelt helyár! Kezdés: f9 órakor PERECES Két pont között a legrövidebb görbe Szí, magyar film Kezdés: 6 órakor HÁMOR Gawcin és a zöld lovag Mb. angol film Kezdés: 6 órakor VASAS IFJÚSÁGI KERTMOZI Az ég velem van Szovjet film Kezdés: 8 órakor SZOMBAT Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.03: Műsorismertetés. — 8.20: A nap kulturális programjából. — 8.25: Romantikus kórusmuzsika. — 8.35: Lányok, asszonyok. — 9.00: Segíthetünk? Az Ifjúsági Rádió műsora. — 10.00: Hírek. — 10.05: Zenés emlékek. A mikrofon előtt: Smilovits József, a Léner-vonósnégyes tagja. —10.40: Nóták. — 11.07: Zenekari muzsika. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 3.05: Román népdalok. — 8.20: Fiz perc külpolitika. — 8.30: Hí- ^ek. —. 8.33: Operettrészletek. — 9.30: Hírek. — 9.33: Háromszáz iTásodperc . . . — 9.38: Josephine Baker énekel. — ín.oo: Szabad szombat — két országban. Televízió: 8.08: Műsorismerte- és. — 8.10: Ahol mindenki felfedez Továbbképzés pedagógusoknak. — 9.05: Tv-torna — U0: Építsük fel a matematikát* Továbbkéozés pedagógusoknak. — 10.00: Háború és b^k*3. 5. rész: Austerlitz. 6. rész: A hazatérés. — 11.30: Letűnt kultúrák nyomában. 8. rész: Mari. — 11.55—13.10: Színházi Album.-#- Delphoi, a jósváros.
