Déli Hírlap, 1976. június (8. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-25 / 149. szám
A fedett részt csak vízágyúval Nagytakarítás a patakmedrekben „A városukat kedvélő miskolciak egyikeként szerétnek búcsút venni a belvárost csúfító Pece-patak medrétől” — irta tegnapi számunkban közölt levelében S. P. nyugdíjas. Ez a mederrész valóban csúf, valóságos szemétlerakóhely. De megnyugtathatjuk S. P.-t és mindenkit, akit érdekel, hogy a régi fürdőépületet lebontják és befedik itt is a Pécét. Erre húzódik ugyanis majd az M3-as fő- közlekedési út városi szakasza. Három hónapig tart a munka Am addig is, amíg zártszelvénybe helyezik a Pecét, illik tisztán tartani a medrét. (Más kérdés, hogy nem illik beledobálni a szemetet!) A városi tanács szerződést kötött a Dél-borsodi TÖ- VÁLL-lal, és a hét elején elkezdték az öszes miskolci patak medrének a tisztítását. Előreláthatólag három-három hónapig tart a munka, melyért 2,5—3 millió forintot fizet majd a tanács. Jelenleg a Szinva Kiss Ernő utca melletti mederrészében dolgozik a tisztító brigád. Azért kezdték ezzel a szakasszal a takarítást, mert tavaly itt súlyos közlekedési baleset történt. A patakmeder oldalában magasra növő gaz elfedte a kilátást és ösz- szeütközött egy személykocsi egy motorkerékpárral. A Szinva után a Hejő következik. Joggal kifogásolták ugyanis a tapolcai tanácstagok, hogy az idegenforgalmi központnak nem válik díszére az elhanyagolt, szemetes patakmeder. Végezetül a Pece-ágakat és a többi patakot szabadítják meg az iszaptól, szeméttől. Az Ady-hídi Pece-medret azonban napokon belül kitakarítják — közölte velünk Képes Zoltán, a városi tanács építési osztályának előadója. Kijavítják a burkolatot is A tisztítással egyidőben a TÖVÁLL brigádja helyreállítja a mederburkolat kisebb hibáit is és újrabetonozza a megrongálódott vízlépcsőket. Ilyen helyreállítási munkát kell végezni •például a Szinva lillafüredi részén. A fedett mederrészekbe gázveszély miatt nem merészkedhetnek be a munkásók, ezekét csak vízágyúval lehet majd megszabadítani a lerakodott iszaptól. A Szinva sebes folyású patak, de a kanyarokban — például a Ta- nacshaz tér mellett részén — tetemes mennyiségű hordalékot rak le. Képes Zoltán befejezésül elmondta, hogy ezentúl mindén évSen kitisztítják a város összes patakját. De kárba vész a munka, ha a lakosság — tisztelet a kivételnek! — továbbra is szemétlerakóhelynek tekinti a medreket. B. D. Tájékoztató a munkásmozoaloni regi harcosainak Tavaly november 7-én a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettjeit vendégül látva, Drótos László, a városi pártbizottság első titkára megígérte, hogy a jövőben többször összehívják pártunk régi harcosait és a bel-, a kül-. valamint a gazdaság- politika időszerű kérdéseiről informálják őket a pártbizottság titkárai. Tegnap ilyen széles körű információs értekezletet tartottak a városi pártbizottságon. Drótos László, a pártbizottság titkára és Csótai János, a PMO vezetője tartott rövid referátumot a párt belső problémáiról, a külpolitika, és különösen a kommunista és munkáspártok kapcsolatának kérdéseiről, valamint városunk gazdasági helyzetéről. A tájékoztató után az' egybegyűltek kisebb csoportokban folytatták megbeszéléseiket. Képünkön a résztvevők egyik csoportja látható. Tudósítás a Parlamentből közmondásokkal Ne akkor abrakoljunk, amikor indulni kell. — Cérnával akarjuk húzni a harangot. — Kire többet bíznak, többet számol. — A későn jött vendégnek csont a vacsorája ... Nem O. Nagy Gábor most megjelent kiváló gyűjteményéből idéztem, hanem az egyik tegnapi parlamenti felszólalásból. Horváth Lajosnak, az 1973. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat bizottsági előadójának szavait élénk derültség fogadta. A szünetben arra kértem a képviselőt, Baranya megye tanácselnökét, hogy értelmezzük a közmondásokat. Természetesen nem nyelvészeti, hanem közgazdasagi magyarázatot kaptam. Harangot* cérnával? — Mindenekelőtt azt szeretném leszögezni, hogy az országgyűlés bizottságai a törvényjavaslattal és a jelentéssel egyetértenek. Helyeslik a kormány költségvetési politikáját, s a kedvezőtlen hatások leküzdésére tervezett és végrehajtott intézkedéseket. A javuló összkép, a kedvezőtlen hatások felszámolásában mutatkozó első jelek mellett szembetűnők maradtak a középtávú tervidőszak második felében fellelhető hiányosságok: nem javult eléggé a nemzeti jövedelem termelése és felhasználása közötti összhang, á bélföldi termelés nem idomult eléggé a külkereskedelem igényeihez, lassú a beruházások Ma is erőt ad a gyár 4 kohótól a tanácselnöki székig megvalósulási üteme, és a lakosság fogyasztása is gyorsabban nőtt a tervezettnél. — Nagyon hosszú idő lelik el a különböző jelzések és az intézkedések között. Ezért helytálló ide is a régi mondás, ne akkor abrakoljunk, amikor indulni kell... A bizottsági üléseken elhangi zott észrevételek közül érdemes kiemelni, hogy az ipari szövetkezetek és a különböző építési társulások kapacitásával való gazdálkodás korántsem olyan szervezett és tervszerű, mint amit szűkös i helyzetünk megkövetelne Javasoljuk ezért az építőipar ágazati és területi irányításának jobb összehangolását, a nem állami építőipari szervezetek gazdálkodásának szervezettebbé tételét. Ezzel sokat juthatunk előre, és nem fog úgy tűnni, hogy „cérnával akarjuk húzni a harangot”. Későn jött vendégnek — Őszintén kell szólni arról is, hogy külkereskedelmi terveink munkájában sok még a hiányosság, a javítandó. Főként az előrelátást, a rugalmasságot, az intézkedések gyorsaságát kell javítani. Mert bizony nem árt arra gondolni, hogy „a későn jött vendégnek csont a vacsorája”. — Mostanában sokat beszélünk a háztáji és a kisegítő gazdaságokról. Mindenki egyetért abban, hogy meg kell teremteni ezek gazdálkodási biztonságát. Ma már általánosítható az a vélemény, hogy ezt a biztonságot csak a nagyüzemek — háztáji és kisegítő gazdaságot is érintő — szervező, segítő tevékenységével lehet létrehozni. És ez alatt valóban a rendszeres segítő-szervező tevékenységet kell érteni. A háztáji és a kisegítő gazdaságok társadalmi fontossága miatti intézkedéseinkben jobMajdnem két évtizede egy technikumi érettségivel rendelkező fiatalember az LKM nagyolvasztó gyáregységében segédmunkásként kezdte életpályáját. Később volt darus, elektrikus — s a napokban megválasztották Sátoraljaújhely városi Tanácsának elnökévé. Hogyan került Kövér László a nagyolvasztótól mostani tisztségébe? Az elnöki szobában, ahonnan egykor a főispán igazgatta Zemplént, a néhány évig közös múltat emlegetjük. A kohók poros, sötét bunkerjeit, az öntőgépet, a nagyszerű munkatársakat, akik életünk útját egyengették, akik az első szárnypróbálgatásokban segítőink, bá- torítóink voltak. — A gyárban eltöltött évtized embert formált belőlem — mondja. — Lehet-e elfelejtenem, mennyivel tartozom Rudolf Jani bácsinak, az akkori párttitkárnak, tanítómesteremnek, 6 a többieknek, akik közül néhányan már nem is élnek?! Akik megszerettették velem a termelő- és a politikai munkát. — Úgyszólván berobbantál a nagyolvasztó, majd az egész gyár politikai éleiébe. Voltál KISZ-, majd párt- alap6zervezeti titkár, csúcsvezetőségi titkár, a nagyüzemi KISZ-bizottság és -vb, a KISZ KB tagja, hogy C6ak néhány funkciódat említsem. Emlékszem: azt vártuk, hogy az egész gyár KISZ-titkóra leszel. Aztán egyszer csak eltűntél a gyárból. — Kilenc éve, 1967-ben választanom kellett. A megyei KISZ-bizottság első titkára és Tóth József, aki akkor az Újhelyi járási Pártbizottság első titkára volt, megkerestek, menjek az Újhelyi járási KISZ-bizottságra dolgozni. Sokáig töprengtem, hiszen, aki' megszerette a gyárat, nehezen tud tőle megválni. Aztán győzött bennem az új iránti lelkesedés, s a tudat, hogy bíznak bennem, megfelelőnek tartanak a felelősségteljes munkára. — Nem bántad meg? — Nem. Életem egyik legszebb korszaka következett. Csak egy izgatott: tudjam bizonyítani, hogy megérdem- lem a bizalmat. Jó kollektívát sikerült kialakítanunk ... Akkor láttam csak Igazán hasznát az LKM-ben szerzett tapasztalataimnak. Járási KISZ-titkárként 1970 október 1-ig dolgoztam, majd a városi pártbizottságra kerültem, ahol titkárhelyéttes- ként, s 1972-től titkárként folytattam a politikai munkát. — Hogyan bírtál ennyi munka mellett még tanulni is? Elmosolyodik, s egy percre lehunyja a szemét. Talán a tanulásra, a vizsgák tömkelegére gondol. — Ügy tűnik, én már nem tudok tanulás, vizsgák nélkül élni. Elvégeztem egy sor tanfolyamot, a Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetemet, a szakosítót, egy speciális kollégiumot, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia levelező fakultását, aminek eredményeként őrnagyi rangot kaptam. Most a jogtudományi egyetemre járok. Szeretek tanulni. S kell is, hiszen a világ halad, tanulás nélkül nem lehet vele lépést tartani. — Él meg emlékeidben a kohó? Emlékeimben?! Ha Miskolcon járok, s időm engedi, mindig bemegyek a gyárba. Ilyenkor az 1-es kaputól a kohóig tartó út rendszerint kétórás, mert lépten-nyomon találkozom ismerősökkel, barátokkal. Szinte megható, mennyire figyelemmel kísérik sorsomat. Afféle hátország nekem a gyár ma is. Biztat, erőt ad, lelkesít. — Nem féltél elvállalni a tanácselnöki tisztséget? Most egy város ezernyi gondja szakadt rád. Kinéz az ablakon, ahol Kazinczy mellszobra áll. — Félni? Mitől, kitől? Csaknem tiz éve élek ebben a városban, szeretem, otthonomnak tekintem. Itt alapítottam családot, itt született két gyermekem, ide kötődöm. S akik ismét bíztak bennem, mellettem állnak. Nehéz lesz? Bizonyára. Ez a kedves város rohamosan fejlődik, s ezernyi gondja-baja van. Segíteni akarom a fejlődését minden erőmmel, képességemmel. Az Íróasztala mögött feke- téllő elnöki szék felé intek. — Kipróbáltad már? — Igen, egyszer már beleültem. De most, július 1-ig, még tanulmányi szabadságon vagyok. NYIKES IMRE ban kell érzékeltetni az előre mututó, a biztonságot teremtő törekvéseket. Mert itt is igaz: „kire többet bíznak, többet számol.,.” Szíízbetzéd előtt Várhatóan ma a késő délutáni órákban kap szót Kctiló István, Miskolc város lt! sz. választókörzetének > képviselője. A Lenin Kohászati Müvek Állami-díjas előhenge- részét a felszólalást megelőző előkészületekről taggattuk. — Már márciusban tudtam arról, hogy a nyári ülésszakon számol be a munkaügyi miniszter a munkaerő- gazdálkodás időszerű kérdéseiről és a szakmunkásképzésről szóló 1969. évi 6 törvény végrehajtásáról. Akkor elhatároztam, hogy szót kérek. Három hónapom voli a felkészülésre. Nagyon sokat beszélgettünk a munkatársaimmal, a Gagarin hengerész brigád tagjaival, a tanács munkaügyi osztályának vezetőivel és Ismerőseimmel. Természetesen, elsősorban saját tapasztalataimra építettem a felszólalásomat. Huszonnyolc esztendeje dolgozom kohászatnál. És a mi brigádunk a szerencsés munkacsapatok közé tartozik, mert a 24 brigádtagbói 18, 1Ó—15 éve együtt dolgozik. — Most előzetesként csak annyit, hogy a legtöbben arra kértek: tegyem szóvá a több műszakos és folyamatos üzemi munkarendben dolgozók pótlékolási rendszerének hiányosságait. Ezért javaslom azt, hogy az iparágakon belül egységesítsék a dolgozók munkahelyi pótlékát, a végzett munka nehézségi fokának megfelelően. Erre azért van szükség, hogy megszűnjön a műszakpótlékok különbsége a vállalatok között, és az ebből adódó feszültség a munkások között. ERDŐS ÁKOS A Kazincbarcikai Könnyű- betongyár terméke, a gáz- szilikát kézi falazóblokk iránt a nyárias Idő beálltával még inkább megnőtt a kereslet. A gyárban tavaly kapacitásbővítő rekonstrukciót hajtottak végre, amelynek eredményeként az idén már mintegy 320 ezer köbméter könnyűbetontermék hagyja el a gyárat (ez a mennyiség körülbelül 6 ezer lakás felépítéséhez elegendő). A gyártmányok többsége a nyári hónapokban kerül az építkezőkhöz. Kevés a kelkáposzta Mi olcsóbb mától? Az AGROKONZUM Szövetkezeti Közös Vállalat az utóbbi időben szélesíti fel- vásárlási területét, több zöldséget, gyümölcsöt is kínál, mint korábban, de a kereslet és kínálat között még mindig nincs meg az összhang. Az elmúlt hét nap alatt a boltokban 5 vagon gyümölcsöt, 19 vagon újburgonyát, 35 vagon zöldségfélét és mintegy 786 ezer csomós és darabos árut értékesítettek. Kiegyensúlyozott kínálatot biztosított a társmegyékből érkezett 18 vagon fejeskáposzta, valamint a 100 ezer csomó főzőhagyma és a 100 ezer fej saláta. Közepes volt a kínálat a leveszöldségből — 318 ezer csomó —, 5 vagon zöldborsó érkezett, s 342 ezer darab zöldpaprika biztosította az igényesebb választékot. Uborkából 5, paradicsomból 2 vagonnal érkezett, viszont kelkáposztából mindössze 3 vagonnal értékesítették. A gyümölcsválaszték a héten kissé csökkent. Kisebb tételben volt meggy és egres, 2—2 vagonnal érkezett viszont cseresznye és földi - eper. Ma reggeltől ismét több cikk lesz olcsóbb. Az újburgonya kilója 6,20—7,60 közötti, a sárgarépa csomója 4,40, a vegyeszöldség 4 forint lesz. Két forintért kínálják a kék karalábét, 4,80- ért a fejes- és 6,80-ért a kelkáposztát. Huszonhat forint a zöldbab, 5,80 a főzőtök kilója. Az uborka ára 13,60- ra csökkent, mérséklődött a paradicsom ára is, most 38 forint. A töltenivaló paprikát 55, a hegyes erőset — darabonként — 1.20-ért kínálják. A gyümölcsök ára nem változott. Könnyütietoii Kazincbarcikáról
