Déli Hírlap, 1976. június (8. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-24 / 148. szám

A hab utoléri a borsót is ezredfordulón Meleg napok a hűtő- házban * A hét végén FinnorszáalMn dicsérik ezt a szamócát... A kamion percre poniosan, érkezik,. Irány Finwrsxsg. A rakomány : szamóca. Teherautókról borsót pa­kolnak, kicsit odább szomo- lyai cseresznyével rakottan fordul egy targonca. Nagy­üzem van a Magyar HüLöipar Miskolci Hűlő háza bem. m m Csirmaz Elek főkönyvelő: —■ Nemcsak a szezon kö­szöntött be, hanem azzal együtt a gond is. Az időjá­rás alaposan megtreíált min­ket. Részben, mert két hetet késett a jobb idő. részben pedig, mert a hirtelen jött melegben egyszerre érnek be a termékek. Csak egy példa: ötven hold zöldborsót vetet­tünk el szakaszosan. Akkor nem volt eső, nem kelt ki, csak egyszerre. Egy időben érik; a leszedése, cséplése, szállítása így nehéz. — Esek szerint most bor- soszezon vem? — Az is. Szállítják a sza­mócát. Tizenöt vagon kész­termékre számítunk. Jo hír: kiváló a minősege, összeha­sonlíthatatlanul jobb, mint a tavalyi. Kevesebb a mege­gyünk. Négyvenvagonos ter­vünk volt, talán elérjük a 23 vagont. Nagy volt a kieses egresből is. Rekordtermés volt viszont szomolyai cse- resssnyéhől, s általában cse­resznyéből. A 15 vagonos terven felül még 8—10 va­gonra számítunk. — A minőség? — Az idén jobb a gyü­mölcs, Jellemző a málna pél­dája, Kevesebb lesz a ter­més, de összehasonlíthatatla­nul jobb a minőség. Az idő­járáson kívül ennek más oka is van: régebben nagy. négy- ótkilós rekeszekben szállítot­tak. Az áru tört. Most csak másfél kilós rekeszek van­nak. A szemek épek maiad­nak, több az úgynevezeit gu­ruló málna. Árbevételben te­hát nem lesz különbség Ri- bizliből ugyanannyi várható, mint tavaly, 15 vagon. — A legnagyobb tömegű ctkk a borsó .. . — Száznegyven vagon a tervünk. Ha egy kicsit hide­gebb lenne közben, akkor ez a mennyiség be is jönne Ha nem, akkor 20—30 vagon ki­esés, is, lehet, A borsóról hadd mondjam el, hogy a jövő hé­ten már megkezdjük a bel­kereskedelmi szállítást. A ta­pasztalatunk az, hogy a há ­ziasszonyok még idényben is szívesen vásárolnak hűtött termékeket. Ebben része van annak, hogy jobb a hűtőlánc, könnyebben szállítunk, több üzletben van hűtőpult, egyre több lakásban van jégszek­rény és a háziasszonynak is sokkal kényelmesebb. A bor­sóval egyébként még egy nagy gondunk van: a késés miatt a borsóidénv 8—10 napig találkozik a zöldbab- idénnyel. — Ezek lesznek a meleg napok? — Nehéz napok lesznek, de itt minden idény nehéz. A mezőgazdaságból azt szállí­tanak. ami érik. Lehet egy áruból kevesebb, a másikból több, a tervünket minden­képpen teljesíteni akarjuk, és fogjuk is, remélem. Ha nem vagonszámban, ami csak. egy mutató, de értékben bizto­san. T, Nagy Sándor főműveze­tővel jártunk az üzemben ig. Mutatta a fogadósorokat a szamóca válogatását, mosá­sát. aztán néhány méterrel arrébb a már hűtött áru cso­magolását. Jártunk mínusz huszonöt fokos hidegben, a leli almu­kat alvó, ízes gyümölcsök között. — Kóstoljanak meg egy frisset és egy hütötlet... Megvártuk, amíg a hűtött földiepei' felenged. Eddig va­gontételekben számoltunk. Egv szemről írom: nem volt más íze. B. G. A rock-ínuzsikara lehet úgy is taijcolni. bogy az myr-már spurinak számit. Mégsem ebből a meggopdbíásbol a2 Ady Endre Művelődési Ház és a Mólnál- Eélg Ifjúsági Ház közös nyíri rejidezvénysprpm.táftak a Hport-rock7par,k címet. A niagyift-azat egyszerű: a úaLi WÖgóU. a Nép­kortbén (paa'kb.an) gyplpek össze táncolni a fiatalok, es — mert ajoa divat — lesz majd jófajta roc.k-mozsi.ka is. Sjaombaton. Iti-gri tartják első zenés estet es összesen n.Y?flfc alkatommal repdenk nyea e<en a pyaron. mipdig szqmbaton. S?pk fiatalt érdekelhet a hír. tje uszintep bevalljuk- hogy ha cs<rk enpyi lenne es népi több. akkor aligha kapptt volna ilyen terjedelmet. A ren.bé.^YéhSköi'P.íat száWMP.ki'e azért ér­dekes, tnert a 20-i zenés est teljes bevételét a várps sport- lóte,sitmérív'einek gazdag)fúgára szánják a rendezők. Várgdi László, az Ady tfpdre Művelődési Ház- igazgatója tájékozta­tott benn/Jnkfil #> kezdem.éiiye.zésró1- de még o sem tudta megmópclani. milyen s.záPHbr.a IHetljetik maid be. es mire köíí-ik a 'váritátóan ,4—5 ezer forintra rúgó összeget. Szqba került közöltük p műjégpátya is. Ellnek a fel^píté- SÓi'e akbiftban aligb.a kerjll .spr 10*0-ig. Nem mintha bárki is vi,talpá 'a szükSéjiességét. háPém azért, nre-rt a legszerényebb becslésük szerint is l.ö—2ü millió forintba kerülne, és — ha s.záo.b.fasba vesszük a iiataipk áJdQzgtkészségét. akkor is — sok mjiiljpt kejlepe ..pótöini ’ a tanácsnak, s nipcs miből. De ba .i.égj.jáiyát pem is. spk mást lehet maid építeni társadalmi összefogással. A jöyő év elejétől már lesz egyszámlája a megyei — és esetleg a váv.üsi — KIHZ-bizpttsagnak. amelyre befize, Ijretik a k»f?}'müOÍStá müSSfákök munkabérét a l'iataiplc. Aki részt kíván vepni az Edzett ifjúságért tömegsp.wt- akeip.ban. aniyak nemcsak P sportpályán kell bizonyítania, hanem akkor is. amikor a sportlétesítmények fejlesztéséért hird/etijek társadalmi munkát­Ä. miskolci fiatalok aligha okoznak csalódást, hiszen — szá­mos más munkaakció mellett — már tavaly nyáron elkezdték épít eni az ayasi ifjúsági parkot. Az avasi munka folytatódik i az /{dei nyáron is. Aki pedig huszpnhatodikun elmegy a Nep- I kej'tbe, s jegyet vált a Sport-rock-park című rendezvényre, jt,az, a sport oltárán áldoz akkor is, ha éppen csak ..lötyög” fö-eg,y kicsit. B. D, Laliás a vállalat segítségével 'Városaik a kozelmÚÚ.báh éijte el a ezres Ielekszg­mfct. A távlati "teir.v.ek ejké- §zjú,éféb.«z a szakeipbei’-ek Cejt- mprfek: az ezredfordulóra hilnyan leszű-m. Hülönbö/.o s-ámítások cgj bevetése alap­jáig a prognózis: ‘áWÓ-hen Misirolcnak mcg:<o,.cr..uA z 2tifi ezer állandó lakosa Lesz. & éhhez hozzávesszük az ideitgien.esen a városban la­kóidat e» az ipari üzeméi nk- bfi Vfjdpkrpl bejaibkat. akkor máír a negj-fidpjjjlipt is m.eg- hfb&YMs éz a szám...) Ászá­rai Utsok szerint a most igen d}lM.mjtog növekedési ütem 1980 körül l saizajek alá .fps igfcpkkepni \t\É É Az új KRV1SZ uj jelölest alkai utaz a j\y aiogaikelóhe- lyek jelzetére. »A kék alapon fehér színű, rajzos tábla — amely 700x700 .milliméteres — már a tavalyt év végén megjelent városunkban és. a 3, számú iökozlekedesi üt mentén. Mivel a gyártó cég csak 200 darabot tucíbtt be­lőle az elmúlt evhen szállí­tani, a fennmaradó 150«darab táblát az idén helyezik: ki a KPM Miskolci Közúti Igaz­gatóságának dolgozói- Aime­gye valamennyi érintett te­lepülésén a főútvonalak mentén ilyen táblák figyel­meztetik a gépjárművezető­ket a gyalogátkelőhelyekre. Az ÉMÁSZ az előző terv- . iídőszakban 200 dolgozó ját se- igiíette hozzá hosszú lejáratú, íj lkamat és kezelési kijlUeg [nélküli hitel nyújtásával a icsaládi otthon megteremtésé­ihez. A hitelben részesítettek I: döntő többsége (78 százalék) jnmunkás. A hitel összege 1070 Óés 1975 között 17 millió 148 ►ezer forint, az egy dolgozóra Leeső átlag pedig 85 740 forint t -volt. A dolgozók lakásépítése­inek. illetve OTP készlakás- "vásárlásának vállalati támo­gatását elörelendítetle. hogy tavaly megalakult az ÉMASZ Miskolci Lakásszövetkezet. Az első ütemben épülő 20 szövetkezeti lakáshoz a vál­lalat lakásszövetkezeti tagon­ként 140 ezer forint kamat- es kezelésiköltség-mentes hi­telt nyújthatott. Az F.MÁSE- dolgo/.ok la­kásépítésének, illetve lakás- vásárlásának vállalati támo­gatása az idén folytatódik. Ebben az esztendőben is mintegy harmincán kapnak rendkívül kedvező teltétellel hitelt a vállalattól. Baj lesz a beruházásokkal télnek a hősitől as ipari szövetkezetek? Zempléni hársak Nemigen van hazánknak tája, ahol annyi hársfa dísz- lene, mint Tokaj-Hegyalja és a Hegyköz községeiben, vá­rosaiban. Sárospatak és Sá­toraljaújhely utcáit végig öreg hársfák szegélyezik, ezenkívül a pataki kollégium udvara, az iskolakert is hárs­fáktól illatozik, a hegyközi erdőkben pedig kisebb-na- gyobb összefüggő hársfalige­teket találhatunk. A hársfák „népszerűsége” századokra nyúlik vissza ezen a történelmi vidéken, el egé­szen a Lorántffyakig, Rá- kócziakig, sőt a közhit a hárs­fát egyenesen Rákóczi feje­delem fájának tartja. Ugyan­is a dédanyának, Lorántffy Zsuzsannának a címerében hársfa szerepel. A középkor­ban a Lorántffy-címer vörös pajzsában csak egy hársfale­vél látható, de Lorántffy Mi­Borsod megyében a gyerme­kek 2—3 százaléka már a beiratkozás időszakában ki­marad az iskolakötelezettek­ké nyilvánítottak közül. Nem arról van szó, hogy ezek a gyermekek nem iskolaéret- tfck, csupán az adminisztrá­ció hiányosságai, vagy a he­lyi tanácsok felületessége az hálynak, a pataki vár urá­nak 1014-ből fennmaradt cí­merében már egy gallyas­leveles hársfa emelkedik. Bi­zonyára ’ez is közrejátszott abban. hogy Zemplénben annyira elterjedt a hársfa, és ma is a legkedvesebb fák közé tartozik, hiszen a Lo- rántffyak és a Rákócziak birtokaihoz tartozott a vidék nagy része. Kicsit megkésve, de ezek­ben a napokban teljes virág­zásban vannak a zempléni hársfák, édeskés illatukkal árasztva el a községeket és a két várost. Nagy örömükre az itteni lakosoknak, külö­nösen a méhészeknek, hiszen köztudomású, hogy e nemes fa virágának illatos méze vetekszik az idehaza és kül­földön egyaránt keresett akácmézzel. oka ennek. Éppen ezért a megyei tanács illetékes osz­tálya úgy intézkedett, hogy a helyi tanácsoknak a népes­ségnyilvántartás alapján fe­lül kell vizsgálniuk a beirat­kozásokat, s így kell „ki­szűrni” az esetlegesen kima. radt gyermekeket. A vasút KISZ-esei Kocsimosót éoíteltek Az utasok gyakran panasz­kodnak : piszkosak, poro­sak, szemetesek a vaeúti kocsik. A MÁV Miskolci Igazgatóságának KlSZ-tag.iai vállalták, hogy saját anyagok felhasználásával kocsimosót építenek — társadalmi mun­kában — s ugyancsak általuk készített kisgépekkel szerelik fel. A napokban átadták ren­deltetésének a kocsimosó be­rendezést. Aggtelek üdülőközpont lesz Egy kormányhatározat ér­telmében ; üdülőközponttá fejlesztik Aggteleket — jelen­tős központi támogatással. Az Országos Idegenforgalmi Ta­nács és más szervek pénz­ügyi segítségével már meg­épültek a vendégváró fahá­zak, s a közeljövőben első­sorban a kommunális ellátás fejlesztése a eél. Élesen fogalmazott a me­gyei KISZÖV küldöttközgyű­lésén Koltai Zoltán: néhány szövetkezet fejőstehénnek. nézi a megyei szövetséget, holott annak pénzügyi lehe­tőségei nagyon is behatárol­tak. A KI3Z.ÖV megyei elnöke ismertette, hogy ipari szövet­kezeteink két ötéves tervidő­szakban 10 éves rekonstruk­ciós programot valósítanak meg. Ennek közvetlen célja, hogy a szövetkezetek korsze­rű kis- és középüzemekké váljanak. Az elmúlt tervidő­szak kezdetén történt felmé­rés szerint 13 szövetkezet már akkor rendelkezett a kívánt korszerűség jegyeivel. A fennmaradókat két cso­portba sorolták. Az első cso­portbeliek fejlesztésére az el­múlt, a többiekére a jelenle­gi tervidőszakban került, il­letve kerül sor. Az elmúlt öt év alatt 13 szövetkezetben kezdődtek beruházások; hat rekonstrukció befeje­ződött, a többi áthúzódott 19*6-ra. Milyen beruházások tör­téntek öt év alatt a borsodi ipari szövetkezetekben ? Említsük elsőként a Mis­kolci Háziipari Szövetkeze­tét, amely új üzemházat ka­pott a diósgyőri városköz­pontban. Elkészült a Her- nádmenli Építő és a Mező­kövesdi Építőipari Szövetke­zet új telephelye. Üj üzem­házat kapott a Mezőkövesdi Cipész, a Sátoraljaújhelyi Cipész, a Szerencsi Bútor­ipari és a Szerencsi Ruházati Szövetkezet. Az V. ötéves terv időszakára áthúzódó be­ruházás, illetve rekonstruk­ció kezdődött g HegyaUé Ru­házati, a Sátoraljaújhelyi Fa­ipari és a Sárospataki Ruhá­zati Szövetkezetben. A szol­gáltatások javítását szolgálta a kazincbarcikai, a miskolci Szent.péteri *kapui, a Győri kapui, a Hoffman Ottó utcai szolgáltatóházak, intézmény­központok átadása. Az öt év alslt a beruhá­zások összértéke 148,5 mil­lió forintot tett ki. A KISZÖV a közös fejlesz­tési alapból 06,7 milliót, az ÉVM 6,5 milliót a Külkeres­kedelmi Minisztérium 2,6 milliót, a megyei tanács a szolgáltatás- és iparfejlesz­tési alapból 21 milliót, az OKISZ 1,1 milliót, s ezen fe­lül 27,1 millió forint átme­neti fedezetet adott. A szö­vetkezetek többsége ezekkel az összegekkel jól gazdálko­dott. Nemegyszer azonban szemb.etúnően előkészítetlen volt a beruházás. Több szö­vetkezet eredeti rendelteté­sétől eltérően használta, illet­ve használja .az új létesít­ményt: ez történt a perecesi szolgáltatóház esetében is. Ha valaki összeadja a tá­mogatások összegét, rájön, hogy a beruházásoknál kis arányt képvisel a saját forrás. Igaz, a szövetkezeteknél nem túlságosan sok fejlesztési alap képződik, ám létezik a világon hitel is. S itt vissza­kanyarodhatunk Koltai Zol­tán szenvedélyes kifakadásá- ra. A szövetkezetek — mon­dotta — szemmel láthatóan félnek hitelt igénybe venni. Kétségkívül a hitel felvé­tele bizonyos fokú kockázat­tal jár; mivel adott határ­időre vissza kell fizetni, ar­ra kényszerül a szövetkezet, hogy a korábbinál felelős­ségteljesebben, halék anyai­ban, jobban gazdálkodjon. 4nn ezt követeli ma már az élet akkor is. ha nem vesz­nek fel hiteU. S t"domásul kell venni azt is, hogy a je­lenlegi tervidőszakban csök­kentek a pénzügyi lehetősé­gei mindazon szerveknek, amelyekre eddig énített°k az ipari szövetkezetek fejlesz­tési elképzeléseik kidolgozá­sakor. Márp°dio 1980-ig nemcsak az előző tervidőszakról áthúzódó, hanem a most induló re­konstrukciós beruházáso­kat is be kell fe ,Vz„í. Ezért szükséges nagyobb fi­gyelmet fordítani a hitel- felvétel lehetőségeire, s a beruházások jobb előkészíté­sére. Ny. I. Akit nem írattak volna ke...

Next

/
Thumbnails
Contents