Déli Hírlap, 1976. április (8. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-07 / 83. szám
A DH várospolitikai fóruma i — Betartjuk. Különben is: az egyik legügyesebb legelöl, a másik leghátul megy... — Ütravaló? — Van... (A gyerekek elkarikáztak. Most sem szeretnék ünnepet rontani, de ugyanezen a napon láttam kismotorversenyt parkban, kerékpárartistát játszótéren, tizenTahlko/ás Kalász Lászlóvá! Kalász Lászlót várják író —olvasó találkozóra holnap délután 5 órakor a Lenin Kohászati Művek ifjúsági klubjába. A József Attila- díjas borsodi költőt Kordos László irodalomtörténész mutatja be az érdeklődőknek. (Folytatás az 1. oldalról) Ha a kisáru termelők által előállított értéket a nagygazdaságokban akarnánk megtermeltetni, 150—160 milliárd forintos beruházást kellene megvalósítani. Ezen felül 750—800 ezer ember munkájának megfelelő munkaidőalapot is jelent ez a szektor. Ma hazánkban 1.7 millió családban 5,2 millióan foglalkoznak kis- árutermeléssel, vagyis az ország felét látják el. És korántsem csak a mező- gazdaságban dolgozókról van szó: a kisárutermelők 26 százaléka paraszt, 28 százaléka munkás, 23 százaléka kettős foglalkozású, ugyancsak 23 , százaléka pedig nyugdíjas! Borsod megyében 140—150 ezer kisárutermelő gazdaságot tartunk nyilván. A szántóterületből 15,7, a kerti területből 89,2, a gyümölcsösökből 39,6, a szőlőterületből pedig 55,2 százalékos arányban részesülnek. Tavaly Borsod kisáruterme- lői adták a zöldségtermelés 71, a gyümölcstermelés 62, a szőlőtermelés mintegy 60 százalékát! Emellett a felvásárolt vágósertés 48, a vágómarha 26, a tehéntej 50 százalékát is tőlük vették meg. Jól tesszük tehát, ha a korábbinál minden tekintetben nagyobb támogatással segítjük a háztáji és kisegítő gazdaságok fejlődését. Erre annál is inkább szükség van, mivel a kisáruter- melésben visszaesés tapasztalható. Borsodban tavaly a bázishoz képest 10 ezer darabbal kevesebb szarvas- marhát adtak a kisáruterUj|é, a tavasz de nagyszerű!... Harmincegy család nevében érdeklődik Székely Tamás, Kun Béla út 13. szám alatti lakos: mikor látnak hozzá az épület tatarozásához? Szerinte az idei év februárja volt az utolsó határidő, azóta összepakolva várják a családok, mikor költözhetnek cserelakásba. Mielőtt választ adnánk e kérdésre — a MIK főmérnökének tájékoztatása alapján — röviden a lakásfelújítással kapcsolatos gondokról. Annál is inkább, mert a Miskolci Rádió Fórum című műsorához és szerkesztőségünkhöz is sok ilyen természetű kérdés, észrevétel érkezett az utóbbi időben. A lakásfelújításhoz három dolog szükségeltetik: pénz, építőipari kapacitás és — ha a munka nagy, például födémcseréről is szó van — cserelakás. Vegyük sorra, megvannak-e az említett feltételek? Kevés a munkáskéz Csabai László, a MIK főmérnöke elmondta, hogy az idei évben körülbelül 60 millió forintot költhetnek a kezelésükben levő lakások felújítására. Háromszáz otthont idegen kivitelezővel, 242-t pedig saját iparosaikkal javíttatnak meg. A felújítások volumene az utóbbi években körülbelül azonos. Azokkal a munkákkal nincs különösebb gond, — a főmérnök szerint —, melyeket a MIK brigádjai végednek el. Ám a Miskolci Építőipari Vállalat más irányú kötelezettségei miatt nagyón nehezen tud eleget tenni az ingatlankezelő megrendeléseinek. * Mint már említettük, sok esetben csak úgy végezhető el a munka, ha a lakókat kiköltöztetik — saját nyugalmuk érdekében is. Jelenleg pedig mindössze 29 cserelakás áll a MIK rendelkezésére. Ez pedig igen kevés. Az idén jelentősen javul a helyzet, mert a HCM építőinek készített 2X29 lakásos épületeket, melyek a rekonstrukció befejeztével feleslegessé váltak, odaadják ilyen célra az ingatlankezelőnek. Az első épület műszaki átadása rövidesen le is zajlik. Az év végéig ugyanez történik a másikkal. és így összesen 87 cserelakás lesz a városban. 1975-re tervezték Ezek után térjünk vissza a Kun Béla u. 13. szám alatti ház lakóinak a kérdésére. A főmérnök elmondta, hogy a szóban forgó ház felújítását eredetileg 1975-re tervezték. Mivel azonban kiderült, hogy födémcserére is szükség lesz, gondoskodni kellett volna a családok kiköltöztetéséről. Erre a már említett okok miatt nem volt mód. Az idei évre halasztották a munkát, azaz nem tudták biztosítani a munkaterületet a Miskolci Építőipari Vállalatnak a szerződés szerinti határidőre. Üjabb tárgyalást kellett tehát kezdeni az építőkkel, mikorra tudják elvállalni a felújítást. A megbeszélések még nem zárultak le, így Csabai László is csak azt tudta ígérni, hogy a MIK mindent elkövet annak érdekében, hogy még az idén sorra kerüljön a Kun Béla út 13. szám alatti épület. „Jól értesült” lakók Azt viszont nem értette a főmérnök, miért várják — Székely Tamás levele szerint— összepakolva a lakók a költözést. A dolgok rendje ugyanis az, hogy amikor már biztos a határidő, lakógyűlést hívnak össze, és mindenkinek pontosan megmondják, mikor költözhet, hova költözhet. E gyűlés általában két héttel előzi meg a munkálatokat. Ilyen lakógyűlést Csabai László tudomása szerint még nem hivtak össze á szóban forgó házban, tehát csak néhány ember „jólérte- sültsége” magyarázhatja, hogy a kelletténél jóval hamarabb összepakoltak a lakók. A közeli napokban választ adunk — a MIK vezetőségének segítségével — több hasonló kérdésre. Például arra, hogy mikor lesz kész a Széchenyi út 64. sz. alatti épület függőfolyosója, amit — az egyik lakó levele szerint — már két évvel ezelőtt f elállványozt ak. BÉKÉS DEZSŐ melók, a sertésállományuk egyharmadával csökkent. Ennek oka többek között abban keresendő, hogy a nagyüzemek, a felvásárlók és a helyi tanácsok korántsem törődnek velük olyan mértékben, mint ahogyan azt a termelésben elfoglalt szerepük megkívánta volna. Ezen a szemléleten változtatni kell! Előadása további részében dr. Havasi Béla rámutatott, hogy a közelmúltban hozott kormányhatározatok alapján milyen szerepük van a háztáji és kisegítő gazdaságok fejlesztésében a termelőszövetkezeteknek, az állami gazdaságoknak, az áfész-eknek, a hús- és gabonaipari, valamint a tejipari vállalatok nak, az Agrokonzumnak, az Agrokernek. Az előadást vita követte. Ny. I. # Saját beruházásból, még 1965-ben építették a Hejőcsabai Cement- és Mészmü mészüzemét. A magyar tervek alapján, hazai gépekkel fölszerelt üzem évi termelése 110 ezer tonna. Az idei év első három hónapjában termelési tervüket már 3000 tonnával túlteljesítették. (Solymos László felvétele) Laposacél a Szovjetunióba Szovjet megrendelésre új méretű laposacél hengerlését kezdték meg az elmúlt hónap végén a Lenin Kohászati Művek nemesacél-hengerművében. A finomsoron már a próbagyártás során is kiemelkedő eredményeket értek el a hengerészek — az első napon 345 tonnát hengereltek —, s ezt a munkalendületet csak fokozták az üzemszerű termelés során. Legutóbb 40 tonnával szárnyalták túl a legjobbnak számító eredményt, így a valószínűség szerint a vártnál hamarabb végzik el a Szovjetunióba szállítandó lapos- acei Mhengerlését Ki a szabadba! Ott lesz a ffitárversenyen (Tudósítónktól) Holnap és holnapután Vácott rendezik meg az országos gitárversenyt. Borsod megyét Varga Ágnes, a Le- ninvárosi Állami Zeneiskola gitárszakos növendéke képviseli. Szereplését nagy érdeklődés előzi meg a Tisza-parti vegyészvárosban. Rajtakaptam magam, högy a régi buta dalocskát fütyültem: „Ujjé, a Ligetben nagyszerű ..Hamisan fütyültem, de hittel, mert átírták előttem a képek a dalt: a szünet, a tavasz, a fény, a meleg a nagyszerű. A képek: — Van ebben a tóban hal,-fiúk? —: Azt tetszik gondolni, hogy a hal a fontos? Ügy süt a nap, hogy egy lavórban is elhorgászna az ember ... Képünk Miskolc-Tapolcán, a tó partján készült. Csak a teljes igazságért: a fiúk fogtak halat, akváriumba valót, s le is bámulták közben. — Hogy télik a szünet? — így, de nagyon jól... (Vasárnap különben már látták az első víz-kóstolga- tókat is a He jő partján. Fürdőruhában és a vízben. Ha a jó idő tart, de ha visszajön is: minden víz hűsölni, úszni csábító lesz a napokban. Nem árnyékot idézek, ha most figyelmeztetünk minden szülőt, ha most emlékeztetünk a tavaly tiltott helyen fürdők Ezen a kedven az se ront, ha mi, idősebbek is elkezdjük, ha velük megyünk, ha visszük őket, ha egy kicsit hozzájuk kölykösödünk. Ez egy-egy nap szabadságot, egy kis fáradtságot is megér. (Nem ünneprontás: tegnap két magányosan csavargó, tanácstalan és fárad't gyerekről írtam. Milyen boldogok lettek volna ők a szüleikkel a tavaszi csúcsforgalmat lebonyolító strandon!) (bartha—kerényi) Lakásfelújítások, cserelakásaik tragédiáira.) — Hova ? Honnan ? — Innen a Gyermekvárosból. Túrára megyünk Tapolcára ... — A KRESZ? Háztáji és kisegítő gazdaságok Több támogatást érdemeinek éves előzőt a papa gépkocsijában. A szünet a diáknak szabadság. Megérdemelt és szükséges, de azért ki-ki úgy engedje el most a gyerekét, ahogyan a Gyermek- városból indulókat elengedték: a két legkomolyabbnak szót is kellett fogadniuk. Ujjé, a tavasz nagyszerű! Hát persze, hogy az. Fagyi és strand ízű, csupa jókedv.
