Déli Hírlap, 1976. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-26 / 98. szám

Melyik szakmát válasszam? Egy kiállítás látogatókra vár — Tessék mondani! Itt van a pályaválasztási kiállítás? A kiállításról, amelyet a Molnár Béla Ifjúsági Ház előtt tőlem kért számon két kisember, írtunk. Több mint kétszázan bábáskodtak a szü­letésekor. anyagát, három já­rási székhely után. most a miskolci diákok, pedagógu­sok lathatják. A néptelen előcsarnokban kijavítom magam: láthatnák. Lapozom a vendégkönyvet. Minden bejegyzés egyértel­műen dicséri a rendezőket (KIOSZ). a közreműködőket (megyénkben élő kisiparosok es azok tanulói). Ám a be­jegyzések 6záma még kevés. ■ ■ A két engem faggató kis­diák, Karczagi István és So­lák Imre elbűvöiten állt az egyes mesterségeket bemuta­tó, kicsinyített, vagy valós nagyságú mestermunkák előtt. Hatodikosok. — Láttad azt a háztetőt ? A bátyámnak van egy barátja, az is ács .,. Szégyen, ném szégyen: hallgatóztam. Pisti két mé­terrel arrébb már a torony- tetőt csodálta. — Tetszik, fiúk? — Tetszik. Van egy bará­tom, a 4-es számú iskolába jár. Ö mesélte, hogy ... — Űk voltak itt? mét — Az úttörőraj .. A vendégkönyv tanúsága szerint volt már néhány is­kola, néhány osztály. A kiál­lítás kedden nyitott. Szom­baton írom: kevés. Két lány hosszan csodálta a szabók és a népművészek remekeit. Bárdos Márta és Csesznek Mária postások lesznek. ie A kiállítás egy részlete — Magukat tini érdekli? Miért érdekli a kiállítás? — Mi mór választottunk szakmát, dé éz szép ...' Lakatos Árpád. Piánk Fe­renc és Rab Béla ipari ta­nulók: — Srácok meséltek róla, akik a 101-es szakmunkás­képzőbe járnak. Őket már elhozták. Érdekes így egy­más mellett látni a szakmá­kat, meg azt is, hogy mi mit tudnánk megcsinálni ebből. Való igaz: a kiállítás híre. ha lassan is, de terjed. Ma­joros Árpád, a KIOSZ sze­rencsi körzeti csoportjának titkára látogatóként jött: — Nálunk nagy siker volt. Itt iá nagyon szép. Sajnálom, hogy ilyen csendes. Hiszek abban, hogy sok gyerek fan­táziáját megmozgatja ez a kiállítás, hogy hat rájuk. — Nem késő az időpont? — Nem. Az idén nyolcadi­kosoknak már nem sokat se. **■«' . (Solymos íclv.) gíthetünk, de a kicsiknek még igen. A most hatodiko­soknak. hetedikeseknek. El­sősorban azokat a szakmákat akartuk bemutatni, amelyek­nek nincs utánpótlásuk. Szívesen beszéltem volna szülőkkel, de egy délelőtt ér­re nem volt elég. Találkoz­tam viszont néhány vissza­térő vendéggel, akik látván a kiállítást a csoporttal, né­zelődni még visszajöttek. Gondolom, ha egy-egy apa a fiával állna a tárlók előtt, az érdekes még érdekesebb, izgalmasabb, hasznosabb len­ne. A kiállítás három hetéből egy telt el eddig. Ha dicsér­tem a rendezést, most hadd marasztaljam el: nagyobb propaganda kellene. Ha már ennyit dolgoztak érte, az is megérné. B. G. Fakadnak a szolok A napfényes idő hatására behozták csaknem egyhóna­pos visszamaradásukat a to- kaj-hegyaljai szőlőültetvé­nyek. A határjárás során szakemberek megállapították, hogy most már fakadnak a szőlők mind a hagyományo­san, bakhátasan telepített kiskertekben, mind pedig a kordonművelésű nagyüzemi táblákon. A márciusi tél nem tett számottevő kárt a faka­dó rügyekben. Az Utasellátó kitüntetése Elmúlt évi kiemelkedő eredményei alapján Kiváló Vállalat kitüntetésben része­sült az Utasellátó Vállalat. Az ezt igazoló oklevelet ma ünnepélyes külsőségek között veszi át a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium, va­lamint az illetékes szakszer­vezet képviselőjétől Buda­pesten Tóth László, a válla­Szanálási térkép Templom utcában lat főigazgatója. Ez alkalom­ból kitüntetik a kisebb egy­ségeket is. A miskolci terü­leti igazgatóság egységei kö­zül — amely 182.5 millió fo­rintos eredményével az össz­forgalom 11,8 százalékát ad­ta — Kiváló Üzem címet nyert el a vámosgyörki egy­ség, Kiváló Pavilon címet kap a Miskolc-Tiszai pálya­udvar 646. 6zámú és a füzes­abonyi állomás 573. számú pavilonja, míg A Vállalat Kiváló Brigádja kitüntetést a vámosgyörki állomás „Ápri­lis 4.” szocialista brigádja érdemelte ki. Az üzletek ünnepi nyitva tartása A B.-A.-Z. megyei Tanács V. B. és a Miskolc megyei város Tanácsa V. B. kereskedelmi osztályai — a KPVDSZ megyei bizottsága véleményének meg­hallgatása után — a 12/1970. (VILI. 30.) Bk. M. sz. rendelet, illetve az azt módosító 3/1971. (VII. 17.) Bk. M. sz. rendelet alap.ián az üzletek 1976. május 1-i ünnep előtti és alatti nyitva tartási rendjét az alábbiak sze­rint szabályozzák: Aprilis 30. péntek: valamennyi bolt. piac, vásárcsarnok és ven­déglátó üzlet a szokásos hétköz­napi nyitva tartási rend szerint árusít. Május t. szombat: minden kiskereskedelmi bolt. piac és vásárcsarnok zárva tart. A ven­déglátó üzletek vasárnapi nyit­va tartási rend szerint üzemel­nek. Május 2. vasárnap: az egész évben vasárnap is nyitva tartó élelmiszer-, édesség-, dohány- és virágboltok, piacok, vásárcsar­nokok és vendéglátó üzletek va­sárnapi nvitva tartási rend sze­rint árusítanak. Lobogózzuk fel az épületeket! Miskolc megyei város Ta­nácsának Végrehajtó Bizott­sága felkéri a város lakossá­gát, az üzemek, intézmények, vállalatok vezetőit, hogy má­jus 1., a munkásosztály nem­zetközi ünnepének tiszteleté­re lobogózzák fel épületeiket. A zászlódisz április 20-től május 3-ig kBszöntse az ün­nepet. Tavaszi pompában a Bükk Alig két hetes, nyáriasan meleg időjárás elegendő volt, hogy tavaszi zöldbe öltözzön a Bükk. Kihajtottak a Nagy­mezőn, a Lusta-völgyben és máshol is a hegység őshonos, névadó bükkösei, kizöldültek a tölgyesek, és friss hajtáso­kat hoztak a Jávorkút kör­nyéki fenyveserdők is. A le­ányvölgyi szurdokerdőben szirmot bontott a Bükk egyik ritkaságának számító sárga ibolya. A hét végi kirándu­lók már mintegy félszáz nyí­ló tavaszi virágból kötöttek csokrot a tavaszi virágpom- paba öltözött Bükkbcn. Szerződés II vason burgonyára A Miskolci Hűtőház ha­sábburgonyája jó exportcikk, amit bizonyít: a most befe­jeződött szezonban 250 va­gonnal rendeltek belőle kül­földi cégek. A nagy sikerre való tekintettel városunk hűtőházában az idén min­den eddiginél több, mintegy 700 vagon készterméket állí­tanak elő. Bórsodban, Sza- bolcs-Szatmárban és Hajdú- Biharban mintegy 1700 va­gon burgonya termelésére kötött szerződést a hűtőház. Munkásfiatalok Pezsgőén eleven napjainkban a fiatalság mozgalmi élete: számvetés számvetést követ, újabb és újabb feladatok gondos feltérképezése jelzi egyebek között, hogy a magyar ifjúság sok százezres serege a KISZ IX. kongresszusára készül. S nem is szükséges csupán a készülő dokumentumokban búvárkod­ni ahhoz, hogy megállapíthassuk; a fiatalok életében, sorsuk, jövőjük alakulásában az elmúlt néhány esztendő különlege­sen sokat jelentett. Mérlegkészítés előtt tán lehet ezt úgy fogalmazni: van mit számba venniük. Éppen nemrégiben tartott ülést a KISZ KB ifjúmunkás-tanácsa. Igen nagy feladatra vállalkoztak: hogy áttekintik a KISZ előző kongresszusán hozott határozatok végrehajtását az ipar, az építőipar, a kereskedelem és a szolgáltatások területén dolgozó munkásifjúság körében. Nem célunk ebben a rövidke' írásban, hogy az adatok és tények légióját idézzük. Csupán néhány gondolat erejéig fog­lalnánk össze azt a szerteágazó tevékenységsort, amely ép­pen ennek, az — ifjúságunkon belül is az egyik legfontosabb —. rétegnek az érdekében eddig megszületett. Aligha akad egyetlen intézmény széles é hazában, amely­nek ilyen, vagy olyan vonatkozásban ne lenne széles „érint­kezési területe” az ifjúmunkások táborával. Nem lehet eze­ket a kapcsolatokat sem életkorra, sem területekre korlá­tozni. Az idősebb munkásgeneráció együtt él, dolgozik azok­kal a fiatal munkásokkal, szakmájukban még az első lépése­ket próbálgató fiúkkal, lányokkal, akik éppen az idősebb munkásgenerációk példáján okulva élnek, dolgoznak. A ne­velés ezernyi lehetősége kézenfekvő és elengedhetetlen ezek­nek a kapcsolatoknak a kiteljesedéséljen: az emberformá­lástól egészen a mester-szakmunkássá nevelésig. De kereshetünk másik példát is a kapcsolatokra. Azt, hogy a mai ifjúmunkások nemzedéke munkájában együtt gondol­kodik és alkot — a fiatal értelmiséggel is. Az Alkotó Ifjú­ság mozgalom iparági értékelésekor példák sora vallott szem­léltetően arról, hogy a gyárakban, vállalatoknál közös újí­tásokon. közös, új módszereken munkálkodik együtt tech­nikus. fiatal mérnök, ifjú szakmunkás. A munkásfiatalok élet- és munkakörülményeinek javítása, családalapításuk gondjai, s a könnyítésük — megint csak Olyan kérdések együttese, amelyeknek a megoldásában, a társadalmi, vállalati, közösségi segítségen túlmenően, köze­lebb kerültek egymáshoz a múlt években a fiatalok rétegei. Ma már igencsak közelít egymáshoz a pályakezdők problé­máinak köre. A gondok azonossága — sokféle tapasztalat, sőt vizsgálat is bizonyítja — sokhelyütt készteti arra a ta­nácsokat, egyéb szerveket is, hogy megoldásuknál hasonló mércét, egymáshoz közelítő formákat keressenek. Igen sokféle okos akció született már azért — akár az Állami Ifjúsági Bizottság gondozásában, akár a szakszerve­zetekben, a KlSZ-bizottságokban —. hogy a fiatalok a jelen­leginél könnyebben jussanak a pályakezdés nehéz esztendei­ben lakáshoz, bútorhoz, üdülési lehetőségekhez. Ha ilyen szempontból vizsgáljuk meg például az ifjúsági törvény ér­vényesülését, valóra válását, akkor helyi és országos adatok, tények halmazával igazolható, hogy a fiatalokkal. — e itt is kiváltképpen az ifjúmunkások rétegével — megkülönbözte­tett gonddal foglalkoznak ma már a vállalatok, az üzemek. Statisztikák sorát lehetne felidézni arra vonatkozóan, mi­lyen szép számmal kapnak fiatal szakmunkások lakást a fő­városban és vidéken. Milyen kölcsönfonnák, akciók segítik munkáséletük első esztendeinek jobb alakulását. Beleértve azt is, hogy a munkásifjúság művelődéséért, továbbtanulásá­ért — nem elégedve meg az eddigi eredményekkel — még nagyon sokat kell tennie a jövőben az ifjúsági szervezetek­nek is, a vállalatoknak is. A munkásifjúság: a jövő vezető munkásrétege. A törődés velük — elsőrendű politikai kérdés. Annál is inkább, mert sok szép siker jelzi, hogy a neleik adományozott „tőke” mun­kájukban kamatostul megtérül. VÁRKONYI MARGIT Color Star Akik rendszeresen élvezhe­tik, azt mondják, hogy a Vi­deoton Color Star nevű te­levíziós készülékén szépek, tiszták a színek. Skoan még szebb színben látják a Co- lort, amióta megjelent a hir­detés a lapokban: „Már 10 százalék OTP-előleggel, 24 havi részletfizetéssel vásárol­hatja április 15-től.” A hir­detés vonzerejét még tovább növeli, hogy kétévi garanciát is ígér. Egyik olvasónk is úgy" hit­te, hogy végre övé lehet a régóta áhított készülék, ám csalódás érte. Így panaszko­dott: — Megtévesztő reklám, mert csak a 10 százalékát kell ugyan kifizetni a vétel­árnak, ám a magamformájú, kispénzű embernek nem hi­telezik meg a fennmaradó összeget. Beszéltem a tévészalon ve­zetőjével is. Az említett pa­nasz nem volt ismeretlen a számára, és ő is úgy véli, hogy a reklám kicsit megté­vesztő. Mi a véleménye az OTP hitelosztálya vezetőjének? Színes televíziót eddig is lehetett hitelre vásárolni. Ha 12 hónapra vagy ennél rövi- debb időre kérte a hitelt az ügyfél, akkor a vételár 20 százalékát kellett előre kifi­zetnie. Ha 12 hónapnál hosz- szabb. de maximálisan 18 hónap volt a törlesztési idő, akkor a vételár 30 százaléká­val a zsebében kellett be­mennie a vásárlónak a szak­üzletbe. A 20, illetve 30 szá­zalékhoz viszonyítva, való­ban jelentős könnyítés, hogy az előtörlesztést 10 százalék­ra mérsékelték. Ami pedig a panaszt illeti... Általános irányelv, az áruvásárlási és egyéb hiteleknél is, hogy megóvják a vevőt az anyagi lehetőségeit meghaladó te­hervállalástól. Ennek megfe­lelően az a gyakorlat, hogy a hitel összege nem halad­hatja meg a csalód havi jö­vedelmének a kétszeresét. A tévé esetében tehát a követ­kezőképpen alakulnak a dol­gok: a Color Star 19 ezer forintba kerül. Ennek az ösz- szegnek 10 százalékát, azaz — kerekítve — kétezer fo­rintot kell kifizetni vásárlás­kor. A törlesztésre fennma­radó öá&zeg 17 ezer forint, ám ezt még tovább növeli a 24 hónapi kamat, azaz hoz­závetőlegesen 18 700 forint tartozása lesz az illetőnek az OTP-nél. Valóban, meglehe­tősen magas fizetéssel kell tehát rendelkeznie annak a csalódnak, amelynek körül­belül ennyi a héthavi jöve­delme. Ám, ha kezest vagy kezeseket fogadnak, akkor mégis teljesülhet vágyuk (már ami a színes tévét il­leti). Az OTP tehát vigyáz rá, hogy ne nyújtózkodjunk to­vább. mint ameddig a taka­rónk ér. Ki vitathatná a hi­telezési elvek helyességét? És mégis... A színes televí­ziókat forgalmazó VASVILL Nagykereskedelmi Vállalattól azt az információt kaptuk, hogy még mindig nem áll­nak sorba a 19 ezer forintos készülékekért a boltokban. A gyártás üteméhez képest valamelyest elmarad a ke­reslet. A kereskedők pedig nem szívesen tartják raktá­ron a drága árut, hiszen te­temesen megnöveli a készlet értékét. (Körülbelül három fekete-fehér tévét őrizgethet­nek a polcokon egy Color helyett.) A kereskedelem kezdeményezte a „beugró” összeg 10 százalékra való mérséklését. Ám, ha nem is vitatják az OTP hitelezési elveit, úgy vélik, hogy a fel­tételeken valamicskét köny- nyiteni kellene. A vitát — ha egyáltalán annak lehet nevezni — nem vagyunk hivatottak eldönte­ni. , A rovat szerkesztője ugyan a panaszkodó véle­ményére hajlik, ám — viga­szul és önvigaszul — hozzá­teszi. hogy a közelgő olim­piai közvetítéseket is lehet majd élvezni fekete-fehér képernyő előtt. Hiszen meg­színesedik, ha a mi ver­senyzőnk nyakába akasztják az érmet, a mi zászlónkat húzzák fel az árbocra. De azért a hangzatos hirdetés­nek kétségkívül van fonákja is... (beke$)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents