Déli Hírlap, 1976. március (8. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-10 / 59. szám

Hajdú \ asas—DVTK A különböző időpontütközések miatt jócskán 'elhúzódott a má­sodszor kiírt labdarúgó Felsza­badulási Kupa csoportmérkőzé­seinek sorozata. Az első kiírás idején már decemberre sikerült befejezni a csoportküzdelmeket, most azonban márciusra maradt a hajrá. A DVTK ma játssza utolsó csoportmérkőzését Téglá­son. a Hajdú Vasas ellen A DVSC elleni vereség, a salgó­tarjáni fiaskó után a DVTK-nak meg kell küzdenie a csoport- győzelemért, hiszen jelenleg csak jobb gólkülönbséggel vezet a DVSC előtt. A bennünket érdek­lő másik csoportban az Özd még megelőzheti az SBTC-t, a DVTK II. csapata viszont már megsze­rezte a harmadik helyet. A két csoport élmezőnye: III. csoport (9 csapat): 1. DVTK 7 5—2 17-10 10 2. DVSC 6 4 — 2 20-22 8 3. Nyíregyháza 7 4 — 3 29-27 8 4. DMTE 6 3-3?-? 6 (A DMTE gólkülönbségét nem ismerjük, de ennek az elsőség kérdésében nincs is jelentősége.) VII. csoport (9 csapat): 1. SBTC 8 6 — 2 24-14 12 2. Ózd 6 5—1 21-iG 10 3. DVTK II. 8 5 5 — 3 23-17 10 Ma egyébként a III. csoportban debreceni rangadó lesz. hiszen a DMTE a DVSC-t fogadja, s így gyakorlatilag mindenképpen el­dől, ki jut tovább a III. csoport­ból. Edzett ifjúságért A. hidegben is íélezren... Amikor a városi KISZ-bi- zottság sportmunkatársa, Pándi Lajos összeszámlálta a jelentkezőket, maga is meghökkent. A márciusi el­ső vasárnapra ugyanis jóval több mint 900 jelentkezés ér­kezett az Edzett Ifjúságért jelvényszerző versenyre. Er­re a napra a kötelező atléti­kai számokban hirdettek pontszerzési lehetőséget a rendezők, pedig az atlétika nem kifejezetten „márciusi sportág”. Pályán semmikép­pen! Egyébként a szervezők nem is számíthattak arra, hogy a salakpálya már hasz­nálható állapotban lesz, s így eleve a stadion körüli be­tonkőméi, azaz az országúi­nál várták a jelentkezőket. Itt bonyolították le a 100 m-es, valamint a hosszabb távú futószámokat és a do­básokat, majd átmentek a sátorcsarnokba a verseny folytatására. Kellemetlen, hideg idő fo­gadta az érkezőket, s éppen ezért kitűnő eredménynek mondható, hogy mintegy 500- an jelentek meg a beneve­zettek közül, még olyan ver­senyző is akadt — egy tüzes kislány —, aki a melegítőjét sem átallotta levenni, hogy jobb eredményt érhessen el. Elődöntőben - a Földes kosarasai # Brazilok a DVTK-stadionban? Nem, csupán a harisnya- nadrág fekete Oláh és Fekete lábán (közöttük a sokszoros válogatott Török), mivel más színűt az egész városban nem kapott a DVTK. A dolog paradoxonja viszont az — mint a kép is jelzi! —, hogy az első hazai bajnoki meccs után nem a DVTK gyászolt. Ezt különben a Vasas játékosának arc­kifejezése is elárulja. (Szabó felv.) Pinceiőíér avatása — versennyel A MÁV Járműjavító Üzeme MHSZ-szervezete lövészklubjá­nak tagjai a tartalékosokéval karöltve jelentős társadalmi munkával légfegyveres lőteret létesítettek az üzemük egyik pincéjében rég nem használt rak­tárhelyiségében. A honvédelmi képzést szolgáló létesítményt a nemzetközi nőnaphoz illő módon, a szövetség öt miskolci vállalat­nál működő lövészklubja négy­négytagú női csapatának a ver­senyével avatták fel. Szoros küzdelemben a csapat- versenyt a Miskolci Bányász MHSZ-klubjának az együttese . nyerte meg, míg a második ihelyre a Beton- és Vasbeton- ipari Művek Miskolci Gyárának, a harmadikra pedig a Pamuifo­Att étika nóipari Vállalat Miskolci Gyá­rának a csapata került. Az egyéni versenyben Szom­bati Józsefné, Barkóczi Emese és Kassai Jánosné személyében az első csapat tagjai győztek 152, 151, illetve 149 köregységgel. A versenyt rendező „házigaz­da” lövészklub tagjai egyébként elhatározták, hogy üzemük egy másik pincehelyiségében pisz­tolylövészetre alkalmas lőteret is létrehoznak, amelyet felsza­badulásunk évfordulójának ün­nepén, április 4-én a mostanihoz hasonló módon avatnak fel. A középfokú tanintézetek ko­sárlabda kupája országos közép­döntőjének n. fordulójából az idegenben aratott győzelmek kö­vetkeztében nemcsak jó játékot, hanem biztos továbbjutást is re­méltek a Földes Gimnázium csa­patainak hívei. S reményeikben nem is csalódtak: mind a leány-, mind pedig a fiúegyüttes siker­rel Vette ezt az akadályt, s mind­két gárda az ország legjobb 12 iskolai kosárlabdacsapata között küzd az elődöntőben! Először a leányok léptek a sportcsarnok játékterére, s a sze­gediekkel szemben már a ta­lálkozó elején magukhoz ragad­ták a kezdeményezést. Időnként ugyan kisebb rövidzárlat kelet­kezett a játékukban, azonban 8—10 pontos vezetésüket mindig tartva, biztos győzelmet arattak. M. FÖLDES G.—SZEGEDI RADNÓTI G. 57:46 (27:20) Kosárdobók: Csermely (15), Porkoláb (14), Simon, Esztergá­lyos (8—8), Lőrincz, Járdánházi (G—6). A fiúk kezdeti bizonytalanság lünn nagyon jó teljesítménnyel rukkoltak ki, s az első félidő közepétől, kezdve előnyüket fo­kooatosan növelve, nagyaványú győzelmet arattak. M. FÖLDES G.—KARCAGI GABOR ARON G. 98:62 (48:33) Kosárdobók: Lestár (34), Ladá­nyi (16), Szadai, Kocsis (12—12), Kugel (7), Juhász, Kiss, Tóth (4—4), Cservenka (3), Bence (2). ★ A kosarasokéval szinte egyidő- ben még egy OKK-középdöntő mérkőzés zajlott le Miskolcon: a 3. sz. Ipari Szakközépiskola tor­natermében a tanintézmény és a Debreceni Csokonai Gimnázium fiú röplabdázóinak találkozójá­ra került sor. A szakközépisko­lások — egy „rövidzárlatos” játszma kivételével — magabiz­tos, jó játékkal nyertek, s tel­jesítményük igen biztató volt a hajdúsági visszavágóra. Debre­ceni sikeres szereplésük pedig azt jelentené, hogy az ország legjobb 12 csapata közé kerülve elődöntőt játszhatnak a finálé­ba jutás jogáért! A szakembe­rek szerint erre minden remé­nyük megvan. M. 3. sz. Szakközépiskola— Debreceni Csokonai G. 3:1 (7, 4, —7, 12). A miskolciak közül különösen Ráduly és Ycubinyi nyújtott igen jó teljesítményt. Várisi mezei lnpÉsáo Vasárnap Felsőzsolca területén rendezték meg Miskolc város mezei futóbajnokságát. A két nemben, illetve a korcsoportok­ban összesen 252 versenyző állt rajthoz. Eredmények: Nők: Felnőttek (2000 m): 1. Szojka Teréz (DVTK). 1958-ban szüle­tettek. (1800 m): 1. Zelenyák Ka­talin (MVSC). 1959 (1800 m) : 1. Iványi Katalin (DVTK). 1960 (1500 m): 1. Fekete Klára (DVTK). 1961 (1500 m): 1. Tróján Judit (DVTK) 1962 (1200 m): 1. Séra Il­dikó (DVTK). 1963 (1200 m). Faze­kas Erika (DVTK). 1964 (800 m). 1. Paltunby Erika (DVTK). 1965 (000 m): 1. Danyluk Szilvia (’DVTK). Férfiak: Felnőttek (9000 m): 1. Bákány András (DVTK), 2. Orosz József ' (DVTK). 1957 (6000 m): 1. Szűcs íj József (DVTK). 1958 (5000 m) : 1. Takács Mihály (DVTK). 1959 (5000 m): 1. Papp János (DVTK). 1960 (4000 m): 1. Nagy István (DVTK). 1961 (4000 m): 1. Szabó Zsolt (DVTK). 1962 (2000 m): 1. Krassaikovics Tamás (DVTK). 1963 (2000 m): 1. Bajnóczki Zsolt (12. sz. iskola). 1964 (1000 m): 1. Flerna Ferenc (37. sz. isk.). 1965 (1000 m): 1. Szőlősi László (28. sz. iskola). Serdülők alpesi bajnoksága Vívás Ügy véljük, hogy a DVTK ví­vószakosztálya nemcsak azért rendezte vasárnapi II. és IV. osz­tályú törvívó versenyét a sta­dion tornatermében, mert a sportcsarnokban kézilabda „nagy­üzem” volt; hanem azért is, mert olyan nagy volt a jelent­kezők száma, hogy sokkal több pástra volt szükség, mint ameny- nyi a népkerti edzőteremben el­fér. A két kategóriában a neve­zők száma a nyolcvanat közelí­tette, de az indulók száma is jóval meghaladta a félszázat. Jól sikerült verseny volt, mely­nek eredményeképpen a II. osz­tályú verseny győztese első osz­tályú 'minősítést szerzett, a töb­biek pedig megerősítették, vagy megszerezték a II. osztályú mi­nősítésüket. A IV. osztályú ver­senyen a legjobb hat versenyző kaphatott eggyel magasabb osz­tályú minősítést. Eredmények. II. osztályú férfi tőrverseny (30 induló): 1. Patócs Zsolt (DVTK) 8, 2. Rókusfalvi (DVSC) 5, 3. Kubicza (DVTK) 5 (23 kt), 4. Hajdú (SKSE) 4. 5. Rábai (Kecs­kemét) 4 (27 kt). 6. Mágel (Bá­bolna) 4 (33 kt), 7. Galánta (Nyíregyháza) 3 (32 kt), 3. Eg­ressi (Sárospatak) 3 (33 kt), 9. Szabó (DVTK) 0' győzelemmel. A IV. osztályú féríi tőrverseny legjobbjai (33 induló): 1. Farkas István (KSC), 2. dr. Váradi (Nyíregyháza), 3. Feszt (DVTK). Az elmúlt hét végén a Mátrá­ban rendezték meg a serdülő korosztály alpesi országos baj­nokságát. A versenyen — koráb­bi jó eredményeik alapján — in­dulási jogot szereztek a Honvéd Papp J. SE sízői is, sőt: ők in­dították a legfiatalabb, még a tinédzser kort sem elérő ver­senyzőket Sidló László, illetve Almássy Krisztina személyében. Az ez évi serdülő bajnokok és a miskolciak helyezései: Műlesiklás: (300 m, 28 kapu): leánybajnok: Apjok Ildikó (OSC). 10. Sidló Stella (HPJSE). Fiúbaj­nok: Novák Ferenc (Ü. Dózsa), 17. Horváth Péter (HPJSE), 20. Sidló László (HPJSE). óriásműlesiklás. Leánybajnok: Apjok Ildikó (OSC), 11. Zalay Krisztina (HPJSE), 14. Sidló Stella (HPJSE). A csapatver­senyben a tartalékos miskolci serdülőcsapat mindössze 0,8 má­sodperccel maradt el a 4. helye­zettől, s végeredményben 6. lett. Fiúbajnok: Völgyesi Miklós (BHSE), 15. Sidló László. ★ A Honvéd Papp J. SE sífutói vasárnap a Kékesen versenyez­tek, ahol a Salgótarjáni Kohász rendezett országos versenyt. Az egyesület hat versenyzőt állított rajthoz, s valamennyien értékes helyezéssel tértek haza. Különö­sen a serdülők igazolták jó hí­rüket. Eredmények: Ifjúsági I. korcsoport: 1 Pa­lácsik László, ... 4. Pál István. Ifjúsági II. kcs.: 2. Spisák Já­nos, ... 4. Pál László. Serdülők: l. Lihi József. 2. Kő­halmi Péter. Fürdőkádban az olimpiára Edgar Loranger brit favágó különös tervet eszelt ki: el­határozta, hogy a brit kolumbiai Nanaimóból egy fürdőkád­ban utazik az olimpiára. Loranger rendkívül bátor ember, hiszen különleges jármű­vében meg kell birkóznia a kavargó folyók hullámaival, nem beszélve az Atlanti-óceán viharairól. A vállalkozó szellemű favágó útja San Diegón keresztül Houstonba bezetne, majd New Orleanson keresztül Montrealba. Tervei szerint március 21-én akar startolni, s július 17-én, tehát a játékok meg­nyitójának napján megérkezni az olimpiai városba. A külö­nös „hajókázás" előtt azonban egy nem csekély akadályt kell leküzdenie. Az amerikai tengerészeti szabályok szerint ugyanis ilyesfajta „jármüvet” csak kísérő hajók jelenlétében lehet közlekedtetni. Ennek megszervezése óriási költséget igényel, Lorangernck azonban nem elég vastag a pénztár­cája. Az utolsót sohasem Cavazza olasz bankár egy alkalommal személyesen vett át ügyfelétől 10 000 líra készpénzt ezres bankjegyekben. A fiú ott ült vele szemben és hallgatta számoló apját: „egy, kettő, három, négy..Így egészen a kilencig. Az utolsó pénz­jegyet érintetlenül hagyta az asztalon. Az ifjú „trónörökös', miután az ügyfél elment, megkérdezte: „Miért nem emelted fel, apám, a tizedik bankjegyet?” „Ez ne lenne világos, gyermekem? Az utolsó bankjegyet hagyni kell feküdni, felemelni nem szabad, mindig lehet alatta egy még utolsóbb, a tizedik alatt egy tizenegyedik.” 1000 lottóhúzás „leg“-jei Alig kezdődtek meg 1957 márciusában a lottóhúzások, a sze­szélyes Fortuna már a 17. héten produ­kált egy rekordot: kijöttek az ezer hú­zás legkisebb szá­mai: 1, 12, 13, 15, 26! Az „ellenrekordot” az 1966. évi 35. hét adta. A nyerőszá­mok ekkor hatvan fölött indultak: 61, 65, 66, 83, 86. Ennek a csúcsnak sem nőtt szakálla: ugyancsak 1966-ban, az 50. hé­ten a 65, 67, 70, 71, 89-es számsor jött ki. A 999. húzáson vi­szont ezt a meglepő kombinációt húzták ki: 7, 44, 55, 66, 88. Ekkorra azonban már hozzáedződtek a lottózók a különle­ges sorozatokhoz, így 341-en találták el a meglepően szabályos számsor négy tagját, ez volt a legtöbb 4- es egy héten. Per­sze ez azt jelenti, hogy „csak” 18 206 forintot kapott egy- egy nyertes. Ez bi­zony eltörpül 3960 16. hetéhez képest, amikor a 4-es 888 307 forintot ért. Ennél a rekordösszegnél 4-es- nél jóval kevesebbet fizetett minden idők legkisebb ötöse: 616 782 forintot. A legkisebb nyere­ményt pedig 1957 31. hetén fizették, ami­kor a kettesek 8,50 forintot kaptak. (Azért oszlott meg a nyereményosztály olyan rengeteg ket­tes között, mert ezen a héten együtt jött ki a hetes és a ti- zenhármas, és sokan vannak, akik ezt a két számot rendsze­resen megjátsszák.) Minden idők „leg­drágább” ötösét 1975. 22. hetén találták, er­re a szelvényre 2 786 526 forintot fi­zettek ki. Eddig ösz- szesen 140 öttalála- tos akadt, a négye­sek száma megköze­líti az 55 ezret, s több mint 220 ezer tárgynyercmény ta­lált gazdára. Az ezer húzás egy részét a fővároson kívül bonyolították le. Az első vidéki húzás Szekszárdon volt, azóta már húz­tak nagyon sok he­lyen, még dunai és balatoni sétahajón is. A szerencsekerekek a kihelyezett húzá­sok során 500 000 ki­lométert utaztak Bu- dapestről, és viss-'t. 1974-ben Mezőbc- rényben előfordu , hogy a húzáson j - len volt egy szerer- csés lottózó, akinr'- ott helyben kihűzti négy számát az közül. Egy más húzáson, két évvel később a MOM-ban a negyedik szám Ív- húzása után elájult az egyik néző: né­gyes találatot szorí­tott a markában. Tarkóvédelem A schwarzenbergi üzem hegesztőcsarnokának falait és tetejét vörösbarna szín- árnyalattal festették be, hogy elkerüljék a hegesztők bőré­nek égési sérüléseit. Az in­tenzív ultraibolya sugárzás - erős visszatükröződése a vi­lágos falakról az ívfényhe­gesztésnél eddig gyakran a hegesztő tarkójának égési sérülését okozta. Az új szí­nezés egyúttal megkönnyíti a munkát is, mert az előme­legített munkaacélok he­gesztésénél, amelyeknél nagy a hőterhelés, megvalósítha­tatlan volt a megfelelő tar­kóvédelem. Villanykörtével fűtenek A Szovjetunióban olyan lámpát konstruáltak, amely nemcsak fényt, hanem hőt is sugároz. Két 75 wattos vil­lanykörte elegendő egy két­szer három méter alapterü­letű és két és fél méter ma­gas helyiség megvilágításá­hoz és fűtéséhez; mínusz húsz fok külső hőmérséklet mellett plusz 18 fokot bizto­sít a szobában. Egy csokor gyerek (Agotha Tibor felvétele) Verés angol módra Az idősebb diáklányok to­vábbra sem mentesülnek az angol iskolákban a verés alól — határozta el az is­kolaigazgatók egyesülete. A nádpálcának azonban „csak” a kezet szabad érnie, és csak tanárnőknek szabad hasz­nálniuk. A 15 éves diáklá­nyok kordában tartása nem­régiben Newcastle-ban ösz- szetűzésekre vezetett a taná­rok és a diákok között.

Next

/
Thumbnails
Contents