Déli Hírlap, 1976. március (8. évfolyam, 51-77. szám)
1976-03-08 / 57. szám
A JÓ ÜGY A SZÉPSÉG SZERETETE ★ Valami szürke asszony járt a pincébe. A hajdani kastély titkok tanyája volt. Mondák áradó bősége ★ Ez a fickó tvd valamit. Hát tudni is tudtam ... Balog Gusztáv, a tudós pásztor. Holló a lakta fölött w Eneke'rrvaló* adn» Bárdos Lajos Kossuth-dijas kiváló művésznek néhány nappal ezelőtt volt szerzői estje Miskolcon, a Bartók-teremben. A tudós, a pedagógus munkáját általa tanított zenetanárok, karvezetők nemzedékeiben, a zeneelmélet, zenetörtévet mea- újításában mérhetjük, nevét, amely évtizedek óta elválaszthatatlan a magyar kóruskultúrától, jól ismeri a zenebarát közönség, müvei állandóan szerepelnek minden énekkarunk műsorán. Bárdos Lajos röviddel a késő esti órákig tartó koncert előtt érkezett, hosszabb beszélgetésre akkor nem volt alkalmunk. „Régi időbe szokás vöt, nagypéntek éccaka, még a holló át nem repüli a Taktát, akkor kimegy valaki, mán a legügyesebb a családból, és akkor visznek egy veder vizet. Abba reggel a hideg vízbe megmosakszik és akkor egészséges lesz a család, és nem árt neki szemül, mán hogyha van olyan szemverés.” m m Adhat-e étvágyra ingerlő ízelítőt néhány sor egy félezer oldalas könyvből? Fel- sejlik-e az olvasóban, egy fuvallatnyi idézetre a legendák, mondák, varázslatok, tudós tanítágpk sóksípú orgonáinak hangja? A hajdani nincstelenek kincséből állt össze ez a kötet. Az adatközlők legtöbbjének — írja a lelkes, pontos, alázatos szerző. Szabó Lajos — Taktaszadán vágták el a köldökét. „A mondák áradó bősége mellett még más ámulnivaló is volt számomra: a mondák szociális igazsága... A monda szociális igazságot szolgáltatott a kizsákmányoltaknak." A Taktaszadai mondák címmel megjelent gyűjteményről írta Ortutay Gyula: ... hiteles, műfajilag gazdagon tagolt mondák seregét mentette Dobó hívén síremlékének története « Félezer felnőtt és kétezer ifjú tagja van a história iránt érdeklődőket, s a lokálpatriótákat tömörítő szervezetnek, az egri vár baráti körének. Nemrég értékelték múlt évi tevékenységüket, s ezzel egy időben megszabták az 1976-os esztendő feladatait. A múlt évi események sorából csupán egyetlen dolgot emelünk ki: országos rangú emlékülést, tudományos tanácskozást rendeztek az egri várfeltárás félszázadik évfordulója alkalmából. Emléktáblával tisztelegtek a feltárási munkák elindítóinak: dr. Pataky Vidornak, Pálos Ervin és Lénárt János néhai egri tanároknak. Az 1976-os tervek között két könyv kiadása is szerepel. Az egyik: Dobó István síremlékének története. A másik: változatlan utánnyomásban jelentetik meg dr. Pataki Vidor Az egri vár élete című munkáját, amely az 1930-as években került először könyvpiacra. meg a feledéstől, egyetlen, körülhatárolt területről.., Miről vallanak a Taktaköz sokat próbált, nagysorsú, szép szavú lakói? Boszorkányról. „Ánizskóré, szamártövis, ez kellett a boszorkányoknak. És akkor mentek, piszkaidra ültek és úgy mentek ezek a tudományosok.” A varázslatos tudományról. „A tudományt el lehet adni. Vagy egy botba, vagy egy karikásba...” A szürke asz- szonyról. „Itt a taktaszadai kastélyba dolgoznak ezek a dohányos asszonyok. Itten csomóznak télen. S egymást avval ijesztgetik, hogy itt valamikor ebbe a kastélyba valami szürke asszony járt a pincébe, vagy be van falaz- > va, vagy mi van vele .. Kik mesélnek? A leghíresebb mesélő Balog Gusztáv. „Én 1916. január 1-én kezdtem meg az életi pályámat. Többet vöt a fejemajja kemény, mint puha, és csak messzirül hallottam a harangszót is... Szegény ka- nászbojtár vótam, később osztán számadó lettem ... Énrám is rám költötték, hogyhát: ez a fickó tud valamit! Hát tudni is tudtam!” A tudós pásztor a múlt őszön halt meg. Cifra szűrjéAz első mondat az ámulásé és a tiszteleté: nyolcvanon felül is töretlen szelleme előtt. Ugyanakkor tisztelgünk — természetesen — a teljesítmény előtt is, hiszen Hauser Arnold nem kisebbre vállalkozott (Lukács György- gyei,. Adomával és másokkal), mint a művészet és a társadalom, a művészet és a történelem újraértelmezésére. Ám a Hauser Arnolddal készített interjú szolgál ál- talánosíthatóbb tanulságokkal is. Mindenekelőtt érdekes információkat kaptunk a század első magyar értelmiségéről, a Vasárnapi Körről, a polgári értelmiség javának „balratolódásáról”. Az említett Vasárnapi Kör nemcsak azért jelentős, mert laza keretben összefogta kora (akkor még fiatal) magyar értelmiségeit, akik közül később nem egy világhírű tudós vagy művész lett, hanem mert a maga sajátos eszközeivel 1918—19-et is előkészítette. S éppen ez. 1919 a fájdalmas mozzanat. A proletárforradalom leverése, a baloldali értelmiség kényszerű emigrálása súlyos érben temették. Feje alatt pálinkás bütykös volt. Így rendelte még életében. Felesége, Csizik Erzsébet a költészet szintjére emelte a köznapi beszédet. Szépen beszél, szépen él. „A boldogság az, ha erőnk van, egészség, munkánkat el tudjuk végezni, este nyugodtan adunk hálát, hogy újra este van. Akkor vótam boldog, ha valakin segíteni tudtam, meg még ma is az vagyok. Türelem kell, mert akkor nincs boldogság.” A Taktaszadai mondák című kötetből nemcsak azt tudjuk meg, hogy a lidérc fekete tyúk tojásából költ; hogy a tököt lopó terhes asz- szonynak kopasz lesz a gyereke; hogy a keresetlen csont állatot gyógyított; hogy pacskónak mondták a szíjból való ostort, és suhogó volt a neve a hosszú koési- ostornak... A múlt titkainak ismerete segít megismerni a jelent is. A prognosz- tizálhatatlan lélekrezdülések feltérképezhetetlen térképére látomásos jeleket rajzol az ősök keze: a régmúltról, a máról, s kicsit arról is, ami csak eljövendő. (brackó) auser vágása volt a magyar szellemi életnek is! Ezért kerül sor erre az interjúra Londonban, ezért alkotja meg életműve javát Balázs Béla, Lukács György, Mannheim Károly külföldön. Nincs itt tér arra, hogy Hauser Arnold munkásságát méltassuk. Ezt elvégezték, vagy megteszik a szakemberek, szakfolyóiratok. Itt csak az élményről adhatunk számot, amit Hauser Arnold látása, hallgatása jelentett. Mindenekelőtt a tudósi-emberi hitvallása. Ki-ki gazdálkodjon a tehetségével, és a felismert képességein és annak korlátain belül tegyen meg mindent önmaga megteremtéséért. Nincs „lefutott meccs”, sose késő. Hauser Arnold 47 éves korában írja meg főművét, A művészet és irodalom társadalomtörténetét. Addigi élete csak felkészülés volt a nagy feladatra. Vannak ebben .irigylésre méltó mozzanatok is, pl. az, hogy találkozhatott kora nagy gondolkodóival; ettől még senki nem lesz nagy tudós., Életének első öt évtizede napi és szűkös anyagi gondokban, a feladat és a hely Az átadott kérdésekre azonban postafordultával megjött a válasz; aligha van ma nála illetékesebb arra, hogy zenekultúránkról beszéljen. — Pályája elválaszthatatlan a magyar zene megújulásától; Kodály-tanítvány. Kiknek, kiért szólt a dal a két világháború között? — Kodály Zoltán 1921-ben kezdett zeneszerzést tanítani. Ami zenekultúránkat illeti, addig az volt a helyzet, hogy a jobb módú családok (azok se mind!) zongorázni taníttatták csemetéiket. És volt egy operaházunk. De ez nem jelentett általános, országos zenekultúrát. Mesterünk gyermekkarai mutatták meg az utat: zongorázni kevesen tanulhatnak, de „gégéje mindenkinek ingyen van”. Tehát csak az éneklésen keresztül érhető el, hogy „a zene mindenkié legyen.” — Mit Jelentett a harmincas években az Éneklő Ifjúság mozgalom? — Kodály első zeneszerzés osztályának 13 növendéke közül négyen — Adám Jenő, Kerényi György, Kertész Gyula és jómagam — voltunk azok, akiket hajlamuk a vokális zene felé vonzott. Sorsunk is oda irányított; iskolai énektanárok és karvezetők lettünk. Igen ám, de igényeinknek megfelelő kórusirodalom akkoriban nem volt. Ami volt — régi mesterek akkor még ismeretlen remekei —, azt könyvtárak polcairól vadásztuk össze, és újakat írtunk a magyar népdaltól megtanult zenei anyanyelvűnkön. Kiadó nem volt ezekre a művekre, hát magunk szerveztük meg a Magyar Kórus Kiadóvállalatot. Pár év alatt annyi új kottát jelentettünk meg, hogy felmerült a gondolat: mutassuk be ezeket hangversenyen is. Nyolc iskolai kórussal 1934 áprilisában rendeztük meg az első Éneklő, Ifjúság hangversenyt. Ennek vonzereje nemcsak a művek újdonságában állt, hanem a koncertet befejező, közös énekben is. Addig nem hallott hanghatás volt a sok száz ifjú Arnold keresésével telt el. Más feladja 47 éves korára (sőt már hamarabb), ő úgy írja szívósan a kétszer 500 oldalas könyvet, hogy reménye sincs a megjelentetésére. Ma sláger a könyve. A riporter (Nyíri Kristóf) érezhető elfogódottsággal tette fel kérdéseit. A legizgalmasabb kérdéscsoport talán éppen a mai művészettel foglalkozott. Nem, a művészet nem halt meg — mondotta Hauser —, de válságban van. Korunk bonyolult világát már nem lehet egyszerűen kifejezni, ezért a művész „dadog”, keresi a kifejezést, a nyelvet. Törvény- szerű periódus ez a művészet fejlődésében, amelynek analógiái, előzményei is vannak a történelemben. Ám ez nem menti fel a művészt a küzdelem alól. * Aki az eredeti szövegre is kíváncsi, az vegye meg a Kritika áprilisi és májusi számát, melyek közlik az interjú szövegét. (horpácsi) dalos együttes éneke. Ezt a mintát azután sorra vették át a vidéki városok is. Az 1935 májusában rendezett hangversennyel Miskolc városa egyike volt a legelsőknek. — Énekkar majdnem mindenhol van, nagyvárosaink több együttessel is dicsekedhetnek. Bcszélhettink-e ma kórusmozgalomról? — Átmeneti zökkenők, sőt pangás után ma széles körű, izmos kórusmozgalmunk van. A legjobbak egyre-másra hozzák a külföldi aranydíia- kat, így a miskolciak is! — Zeneszerző, zenetudós és pedagógus egy személyben. Valóban elválaszthatatlan ez, egyik sem előbbre való a másiknál? — A többféle tevékenység természetesen elválasztható lenne egymástól. De mi olyan időben fogtunk a munkához, amikor rengeteg új cél tárult elénk, és nagyon kevesen voltunk hozzá. Egyszerűen úgy adódott, hogy ezt is. azt is végeznünk kellett; mindent, amire csak hajlamunk HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.35: Lakatos Sándor népi zenekara játszik. — 14.00: Ezeregy délután... — 14.30: Arma Pál dalaiból. — 14.40: Egy sárközi nótafa: Oláh Istvánné Berekai Éva. — 14.48: A Budapesti Koncert Fúvószenekara polkákat játszik. — 15.00: Hírek. — 15.10: Édes anyanyelvűnk. — 15.15: Orosz Julia operettdalokat énekel. — 15.30: „Asszonyok ezen a földön”. Nőnapi köszöntés. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Rádióiskola. — 16.35: Starker János gordor.kázik. — 17.00; Hírek. — 17.05: Van új a Nap alatt! — 17.20: A Moszkvai Rádió új operafelvételeiből. — 17.45: Népzenei magazin. — 18.25: Új könyvek. — 18.30: Esti magazin. — 19.15: Zalatnay Sarolta és az Omega együttes felvételeiből. — 19.35: Kapcsoljuk a Győri Kisfaludy Színházat. A Győri Filharmonikus Zenekar Mozart- hangversenye. — 20.40: Az árnyból szőtt lélek. — 20.55: Hírek. — 21.45: Verbunkos muzsika. — 22.00: Hírek. — 22.15: Jelentés a Magyarország—Anglia jégkorong VB mérkőzésről. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: A csodaautó. Részletek Sherman zenés játékából. — 23.00: Galieli meghurcoltatásai. — 23.25: Csajkovszkij: Szextett. — 24.00: Hírek. — 0.10: Nádas Gábor táncdalaiból. — 0.25: Himnusz. — 0.30: Vízjel- zőszolgálat. Petőfi rádió: 12.00: Nóták. — 12.30: Hírek. — 12.33: Csengő. Iskoláról. pedagógusokról. — 12.50: A bűvös szekrény. Részletek Farkas Ferenc operájából. — 13.30: Hírek. — 13.33: A Gvermekré dir. új zenei felvételeiből. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől ötig... — 17.00: Az Ifjúsági Rádió órája. Tájoló. — 18.00: Pro Patria et Libertate II. rész: Jobbágyok, katonák, reformok. — 18.30: Hírek. — 18.33: Sarasate saiát műveiből hegedűi. — 18.52: Régi magvar dalok és táncok. — 19.20: Reklám. —19.25: Jó estét, gyerekek! — 19.30: Kettesben . . . Eötvös Gáborné és Szüágvl János. — 20.30: Hi>ek. — 20.33: Töltsön egy órát kedvenceivel! — 21.33: Boris Christoff énekel. — 22.00: Néndalok — 22.30: Hírek. — 22.33: Derűre is derű ... — 23.00: Szimfonikus könnyűzene. — 24.00: Hírek. — 0.10: idegen nyelvű ví^i01^^*"»! gálát. Miskolci rádió: 17.00: Műsorismertetés. — hírek. — 17.05: Bemutatjuk megyénk művészeti együtteseit. Pódiumon a takt?' szadai Üj Barázda Tsz pávák' re — 17.45: Naniaink kérdései- jegyzet. — 17.52: Megyei sport eredménvek. — 18.00: Borsod Tükör. A stúdió krónikaműsora — 13.15: Szórakoztató zene. — 18.25: Hfrösszefog’aló. időjárásié lentés. műsorismertetés Szlovák televízió: 17.20: Közé iskolásoknak. — 18.10: A Cse’ Filharmónia (9. rész) — 19.00 Híradó. — 20.00: Az ég legtávolabbi csillaga. (Tévéjáték). — 21.05: Híradó. és képességeink alkalmassá tettek bennünket. —- Ha ötven ember találkozik kórusmuzsika-ügyben, Tanár Ur utazik. Hetvenhat évesen mi ad ehhez erőt, energiát? — ötven? Voltam olyan helyen, ahol összesen 11 kolléga vett részt a „továbbképző” tanfolyamon. Éppoly szívesen mentem közéjük, mint például 1936-ban Székesfehérvárra, hogy több mint hatszáz pedagógus előtt ismertessem az új magyar zenei törekvéseket. Akinek szívügye valamely munka, az azt nem is fárasztja. — Évtizedek óta éneklik a dalait. Bizonyára nem a siker vonzotta elsősorban, míg a kottapapirra hangjegyeket írt... — Nem a siker, hanem egyfelől a belső mondanivaló kényszere, másfelől a már említett karvezetői igény; énekelni valót adni a legszélesebb körű zenei népművelést biztosító énekkaroknak. — Egyik kórusművének a szövege arról szól: ha a világon minden gyerek egyszerre kezdene nevetni, az öröm kivirulna a Földön. A hit a muzsikában és az emberek szeretem elegendő útravaló volt egy életre? — Elegendő. Nincs nagyobb erő, mint a szeretet. Embereknek és ügyeknek, jó ügyeknek, a szépségnek a szeretete. (makai) Kiállítások: minden kürtit óterem zárva tart. Miskolci Nemzeti Színház: nincs előadás. FILMSZÍNHÁZAK BEKE Árvácska Szí. magyar fűm Kezdés: f4, hn6 és 8 órakor KOSSUTH A négy muskétás újabb kalandjai Szi. francia film kezdés: f3, hn5 és 7 órakor HEVEST IVAN FILMKLUB Madárkák Szí. magyar film Kezdés: fa és f7 órakor FÁKLYA A rejtelmes sziget Mb. szi, francia—olasz film Kezdés: f4, f6 és í8 órakor PETŐFI Vörös kányafa Mb. szí. szovjet film Kezdés: ts és f7 órakor SZIKBA A fekete farkasok üvöltése Mb. szí. NSZK-íilm Kezdés: 3, 5 és 7 órakor TÁNCSICS A határon szolgálok Szovjet film Kezdés: f3 f5 és fi órakor TAPOLCA—ADY A kis Mikula kapitány Mb. szi. jugoszláv film Kezdés: 7 órakor IFJ. ES ÜTTÖRÖ MOZI Ludas Matyi Magyar film Kezdés 4 órakor Nagyezsda Mb. szovjet film Kezdés: 6 órakor PERECES Próbaidősök Mb. szovjet film Kezdés: 6 órakor HÁMOR A Charlot-k bejárják Spanyolországot Francia film Kezdés: 6 órakor Í.EDD Kossuth rádió: 8.00; Hirek. — 8.05; Műsorismertetés. — 8.20: A mai nap programjából. — 8.27; Operakórusok. — 8.43: „Prc Patria et Libertate” II. rész: Jobbágyok. katonák, reformok. — 913: Magyar zongoraművészek elvételeiből. - 10.00: Hirek, — -0.05: Iskolarádió. — 10.33: Szim- bnikus zene. — 11.39: Rákóczi, 'ramatizált epizódok Laczkó ■ra regén véből. Petőfi rádió: 3.00: Hírek. — „05: Neményi Lili operettdalokat énekel. — 8.20: Tiz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Babai Gyula néoi zenekara játszik. — 9.13: Vendégek a palotában. — 9.23: Délelőtti torna. — 9.30: Hírek. — 9.33: Derűre is derű... — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.55: Látószög. G5EE3