Déli Hírlap, 1976. március (8. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-06 / 56. szám

Március meleg lesz Tavaszi prognózis Az Országos Meteorológiai Szolgálat távprognosztikai csoportjának tudományos munkatársaitól, Czövek Ist- vánnétól és Faragó Tibortól a közelgő tavasz várható időjárásáról érdeklődtünk. A sok évi átlag alapján készített távprognózis sze­rint márciusban a hónapban szokásos 5,7 fokos átlaghő­mérsékletnél melegebb idő várható. A hőmérő higany­szála országosan és átlagol­va körülbelül eléri majd a 6,7 fokot. Viszont ez a hónap az átlagosnál szegényebb lesz csapadékban. Áprilisban az előzetes prognózis szerint a sok évi átlagnak megfelelő hőmér­sékleti értékek várhatók, s folytatódik a csapadékszűke is. Mi okozza az áprilisi sze­szélyesebb időjárást? A szak­emberek elsősorban a szá­razföld és az óceán közti hő­váltásra hivatkoznak. Ugyan­is télen a szárazföld jobban lehűl, mint a tenger, s ez a különbség a tavasz kezdeté­től júniusig visszájára for­dul: a szárazföld melegszik fel erősebben, a tenger vi­szonylag hűvösebb lesz. Ezt a jelenséget élénk légcsere kíséri, s ennek az atmoszfé­rikus birkózásnak átlagban a ’egmozgalmasabb időszaka áprilisra esik. Hozzájárul a változékony április kialaku­lni kapjon beutalót? Egy és más az üdülésről Fohász, feiptatten A 959 méter magasan tró­noló Istállóskő méltóságtel­jes orma alatt, a festői szép­ségű Szalajka-völgyben és szerte a Bükk-hegységben fenyőkeretbe foglalt táblá­kon „fohászkodik” a kirán­dulókhoz az erdő. A Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság szilvásváradi erdésze­tében készítik ezeket a szép kivitelű figyelmeztető-kérő táblákat. Mit kér az erdő? „Vándor, ki elhaladsz mellettem, ne (Solymos László felvétele) emelj rám kezet”... A kö­nyörgésnek nincs sok foga­natja. Famatuzsálemek kér-, gébé vésett autogrammok, nyíllal átlőtt szívek, értel­metlenül letört ágak, kon­zervdobozokkal, papírdara­bokkal teleszórt tisztások, füstölgő, be nem oltott tűz­rakások jelzik az erdő sza­bályait figyelmen kívül ha­gyok útját... (Képünk a Bükk-fennsik szélén. Sikló­felsőn készült.) A szaktanács üdülésre vo­natkozó határozata 1974-ben született: célja az üdüléssel kapcsolatos szakszervezeti tevékenység további javítása volt. Eredménye már egy év távlatában is megmutatko­zott. Tavaly 1 020 000-en töl­tötték szabadságukat a szak- szervezeti és a vállalati üdü­lőkben. A több mint egymil­lió ember mintegy másfél milliárd forint értékű borí­tékon kívüli juttatást ka­pott ezáltal. Köztudomású, hogy az új, korszerű üdülők működési költsége igen magas, a ki­adások egyébként minden üdülőben növekedtek. Jel­lemző, hogy a beutaltak té­rítési díja már az 1960-as években is csak mintegy 30 százalé­kát fedezte a tényleges költségeknek, 1974-ben pedig 20 nzázalék- ra csökkent ez az arány. Ezért vált szükségessé a SZOT elnökségének határo­zata az üdülőépületek minő­ségi és szolgáltatási színvo­nalától függő differenciálás­ról, három csoportba sorolá­sáról és az ennek megfelelő új térítési rendszerről. A differenciálásból eredő évi 32 millió forint pénzbe­vétel rendeltetése a színvo­nal további emelése, az üdü­lés, mint fontos szociálpoli­tikai feladat tökéletesebb megvalósítása. Ezt a célt szolgálta a csa­ládos üdülés új formáinak bevezetése: a szülők ma már kétéves gyermeket is magukkal vi­hetnek üdülni. Kismamák — gyermekgondozási szabadsá­gon levő anyák — a szüksé­ges egészségügyi feltételek birtokában, már hathónapos gyermekkel is nyaralhatnak. Ifjú házasok részére vezet­ték be az egyhetes üdülést. A tavalyi többletbevételből finanszírozták például a Ba- latonszántódon létesülő 46 faházból álló, 310 személyes, nagycsaládos üdülőtelepet, amely már az idén fogad vendégeket. Jóllehet a családok közös pihenési lehetőségei bővül­nek, a helyzettel mégsem elé­gedettek a szakszervezetek, ítészben azért, mert a hely még jóval kevesebb, mint az igény, részben pedig azért, mert nagy családnak — a je­lentős kedvezmények ellené­re — sem olcsó az üdülés. Az üdülési határozat egyik eredménye, hogy a beutaltak között tovább növekedett a munkások aránya. A szakszervezetek súlyt he­lyeznek arra, hogy a legszín­vonalasabb üdülőkben első­sorban fizikai dolgozók kap­janak helyet. Elégedetlenek azonban a korábbinál ugyan lényegesen jobb, de a tény­leges számarányt még min­dig nem tükröző létszámuk­kal. A további javulás a hatá­rozat fokozott érvényesülésé­től, az üdülési munka moz­galmi jellegének erősödésé­től függ: a talán szólamnak tűnő, de nagyon megszívle­lendő „az üdülés a jó munka jutalma” kívánalom meg­valósulásától. 1. m. iiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiimiiiiiiiimimimiiiiiiiiititiniiiifiimfiiiinmiii E HETI KÉRDÉSÜNK: lllllllllllllllIflIllllllllllllltHIHIttltHilllllltttMHtlHIIlHBitttlIitlIIIIII Fölösleges kilók ellen lásához a többi közt az is, hogy a télen a sarkvidéken felgyűlt nagyon hideg légtö­meg északról tör be időn­ként hozzánk. Ami május időjárását il­leti, a távelőrejelzés szerint a szokottnál valamivel me­legebb lesz, a csapadék pe­dig végre eléri a sok évi át­lagot, tehát számíthatunk az aranyat érő májusi esőkre. Cs. B. Kisebb zajjal A Diósgyőri Gépgyár több üzemében nagy a zajárta­lom. Csökkentése érdekében több műszaki intézkedés szü­letett a közelmúltban. Az épülő egyengető üzemben már olyan zajcsökkentő be­rendezéseket szerelnek fel, amelyek a meghatározott szint alatt tartják a halló­szervekre káros zaj mérté­két. Az ötödik.., Szén, olaj, gáz „A modern korban az em­beri szem elől többnyire rejtve, földbe és falakba fek­tetett hálózatokon, észrevét­lenül és diszkréten, de ál­landóan áramlik az energia — különböző formákban — a fogyasztókhoz. Legtöbben csak akkor veszünk erről tudomást, amikor a magától értetődő helyzetben valami zavar támad." Vajda György most meg­jelent könyvének (Energia és társadalom) kezdő mon­datait idéztük, illusztrálva azt a táblázatot, amely az enerigatermelésnek és -ellá­tásnak az 1976—80-as idő­szakra szóló prognózisát tar­talmazza. Az energiával kapcsolatos ismereteinket az utóbbi években át kellett értékelni. Bebizonyosodott, hogy ko­rán temettük a szenet, s ki­csit alábecsültük az olajvál­ság népgazdaságunkat érin­tő hatását. Az új felismeré­sek jegyében született új el­képzelések a takarékosság ft, az egyes energiafajták íel- asznál ásának ésszerű ará­ját célozzák. A szénterrne- '-S 1980-ban csaknem ’yanannyi lesz, m>nt mennyi 1975-ben volt. Kő- ’ajból évenként mintegy 2 millió tonnát hozunk fel­színre, a felhasználás ennek ’egalább az ötszöröse lesz. Mintegy kétharmad részben leszünk önellátóak földgáz­ból. A villamos erőművek njesítménye 1500 MW-tal övekszik. (Az elmúlt évben i villamosenersia-kapacHás Z50 MW-tal bővült.) A negyedik ötéves terv utolsó esztendejében 23 szá­zalékkal fogyasztott több energiát az ország, mint ENERG IA TE RNIELFS ES ELLADAS Szénhidrogének /aránya,(#00/ —5 ioo •/. Földgáz /félti««»!*», IN0/ 10 milliárd fi Hazai terme 6 milliárd m Kőolaj /termeiét, IN0/ ívi 3 millió tonna Szántermeié* 33,5-34,5 millió tonna Villamos energia I 1 1500 MW-Ul növekedik u erAndvek teljetHóttpraígs ____________ TNMMÉ 1970-ben. A beruházásoknak egynegyede szolgálta az energetikai fejlesztést. A statisztikusok szerint a nem­zeti jövedelem 1 százalékos növelése 0,75 százalékos többletenergia-felhaszná­lással jár. Cukorrépa A Szerencsi Cukorgyár körzetében gyakorlatilag be­fejeződött a termelési szer­ződések kötése. A gyár ed­dig mintegy 15 500 hektárra kötött szerződést — Borsod, Szabolcs-Szatmár és Hajdú- Bihar megyékben — az ál­lami és szövetkezeti gazdasá­gokkal. örvendetes, hogy 46 termelőszövetkezet és két ál­lami gazdaság teljesen gépe­sített zárt rendszerben ter­meszti a cukorrépát. Lobogózzuk fel az épületeket! Miskolc megyei város Ta­nácsának Végrehajtó Bizott­sága felkéri a város lakossá­gát, az üzemek, intézmé­nyek, vállalatok vezetőit, hogy a magyar—szovjet ba­rátsági hét tiszteletére lobo­gózzák fel épületeiket. A zászlódisz március 7-től 16-ig köszöntse a barátsági hetet. Mi seper-e az új seprő? 9 Néhány héttel ezelőtt hírül adtuk, hogy egy korszerű, IFA típusú úttisztító gépet vásárolt a Miskolci Köztisztasági Válla­lat. Újdonsága e gépnek - írtuk -, hogy nemcsak felsepri az utat, hanem mint egy ha­talmas porszívó, fel is szip­pantja a szemetet. Azzal a re­ményteljes mondattal zártuk a tudósítást, hogy az új seprő bi­zonyára jól fog seperni. Vajon beváltotta-e a hozzáfűzött re­ményeket? 9Kovács Zoltán igazgató ar­ról tájékoztatott bennünket, hogy a múlt hónap végén munkába helyezték az NDK- ban gyártott gépkocsit. Azóta két műszakban járja a bel­város útjait és teljesítménye semmiben sem marad el at­tól, amit gyártói ígértek. Nyolc óra alatt 110—120 ezer négyzetméter utat tisztít meg. Összehasonlításul: a PU 20-as típusú útseprő gépek műsza­konkénti teljesítménye 78 ezer négyzetméter. Persze a jobbért többet is kell fizetni. Az IFA ára 880 ezer forint, a PU 20-asoké pedig 147 ezer. Mint Kovács Zoltán el­mondta, várhatóan az összes KGST-államban az IFA tí­pusú gépeket vezetik be. A tipizálás azért is hasznosnak ígérkezik, mert így várha­tóan jobb lesz az alkatrész- ellátás. A köztisztasági vál­lalat egyik svéd gyártmányú gépe fél évet is vesztegelt már egyfolytában alkatrész- hiány miatt! A szép piros IFÁ-t az idén még további kettő követi. Az ötödik ötéves terv időszaká­ban pedig összesen ötöt vá­sárolnak. B. D. Páncélt a magyarnak! Vérzivataros száza­dok képe ködlött fel előttem ma reggel a villanyrendőrnél. A dúlást már megszok­tam, hiszen napok óta törik-tépik az aszfaltot a Miskolc elnevezésű erősség­ben — így tehát nem a légkalapácsok, ha­nem egészen más- némű fegyverek jut­tatták eszembe régi dicsőségünket, mikor járda éppúgy nem volt, ahogy most sincs, de voltak... Mik is voltak? Min­denekelőtt a vitézi rendből valóknak páncélba kellett öl­tözniük, tehát volt páncél, kard, alabárd, s mit tudom én még mi. Az ember odaült a kandalló mellé, s fényesítette vértjeit. Vagy nézte, hogy a szolgái fényesítik. Az­tán ha valaki hábo­rította nyugalmát, vagy netán ágyasai közül nemet mondott egyik-másik, csak fogta a kardját... Nos, ha valakinek van legalább 2500 fo­rintja, visszavarázsol­hatja a dicső múlt alapvető rekvizitu- mait. (A mellvértre, az alabárdra és a kardokra gondolok.) Mindezek csinos el­rendezésben, megfelelő alátéttel ellátva az imént már feltünte­tett, tulajdonképpen potom összegért vá­sárolhatók a souvenir­boltban. Sajnos, a termékek mellett nincs haszná­lati utasítás, éppen ezért jónak látjuk megjegyezni, hogy a fegyverzet teszem azt kalandozásokra, ko­molyabb bajvívásra nem alkalmas. Végül is damaszkuszi pen­gét aligha lehetne ilyen olcsón felszámí­tani. Természetesen a fegyverek méretei sem felnőtt méretek. Nem lenne ugyan rossz, ha a nagyobb bölcsődések mellvért­ben és alabárddal közlekednének a bu­szon, az említett esz­közök azonban nem ilyen praktikus célt szolgálnak. Csupán jelképként akasztha­tok a várkastély, azazhogy a víkendház vagy a bérházi lakás falára. De akkor is megéri. Az ember es­ténként odaül a mű­kövekből rakott mű­kandalló mellé. a műparázs alatt fel­szítja a villanykörtét és pucoválhatja a páncélt, forgathatja a kardot. Most jövök rá, hogy ez az egész izé tulajdonképpen nem­zeti ■ önbecsülésünket szolgálja. Remélem, hogy rövidesen lehet majd kutyabőrt is kapni, ami köztudo­másúlag a nemesség írásos bizonyítéka. Mert mit ér a pán­cél, a kandalló, ha nincs hozzá nemesi levél? A kutyabőrre egyébként most kell gondolni, mikor is olcsó a kutyák bőre, mivelhogy annyi az utcára került. Persze csak a korcsok. Mert a nemesi levéllel ren­delkezők ott vannak a kandallók mellett, s nézik magukat — a fényesre suvickolt páncél tükrében. (gyarmati) , Ahogy szaknyelven mond­ják: teljes vertikumot való­sít meg a Szegedi Paprika- feldolgozó Vállalat. Nemcsak a vetőmagot termelteti meg, hogy jó minőségű fűszert őrölhessen, hanem ezzel a fűszerrel újabban kitűnő készleteket is gyárt. És ha­marosan fogyasztó port is. A magyaros-paprikás ét­rend reprezentánsait sora­koztatja fel, a tyúkpaprikás­tól a gulyásig, a haipapri- kástól a halászléig. Vala­mennyinek kidolgozták a tar­tósítási módszerét is. Az első lépés természetesen a legjobb recepteut kiválasztása volt. Egyiket a szegedi éttermek legöregebb szakácsaitól, má­sikat a Tisza-parti halászok­tól lesték el. Az ínyencségek tartósítási módjai közül né­melyik a találmány rangjáig is eljutott. Például a halász­lé-kocka. Felfedezték ugyan­is, hogy a fűszerpaprika és a makói vöröshagyma meg­határozott arányú adagolá­sával olyan baktériumölő ha­tás érhető el, amely meggá­tolja a fehérjebomlást. A kockába préselt halászlé íly- módon — viszonylag magas víztartalom mellett is — szinte korlátlan ideig teljes frisseségében eltartható. A különleges aromát az erre a célra őrölt csípős csemege paprika adja. A tartósított tyúkpaprikás is kitűnő minőségű; mintha nem konzervdobozból, ha­nem a szakács kondérjából „tálalnák”. Az ételek minőségét dicsé­ri, hogy fogyasztóik népes tábora évről évre gyarap­szik, sőt — hízik. Erről ér­tesülve a vállalat gasztro­nómiai szakemberei új ter­mékkel álltak elő: a „csini- porral”, amely segít abban, hogy a súlytöbblettel rendel­kező fogyasztók megszaba­duljanak fölösleges kilóiktól. A porból kávéskanálnyit kell vízben feloldani — így kel­lemes, citromízű ital nyer­hető, amely megduzzad a gyomorban, s teltség-érzetet kelt, káros mellékhatások nélkül. Gyártását hamarosan megkezdik. A kör tehát bezárul, kész a gasztronómiai teljes verti­kum: elvetik a paprikama­got, elkészítik a kiváló fű­szert, megfőzik vele az ínyencek eledeleit, s hogy ettől ne hízzanak, melléke­lik saját fogyasztó szereiket. D. B.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents