Déli Hírlap, 1976. március (8. évfolyam, 51-77. szám)
1976-03-23 / 70. szám
A természettudományos világkép itt tananyag Közművelődés az egyetemen Január közepén jelent meg az a miniszteri utasítás, amely a felsooltlat isi iniézményc!:- ben folyó közművelődési tevékenységet szabályozza. Az utasítás első és legfontosabb feladatként a közművelődési bizottságok létrehozását írja elő és határidőként február 29-ét állapítja meg. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen dr. Kiss Ervin egyetemi tanár, a kohó- gépíani és képlékeny alakítás- tani tanszák vezetője irányítja a bizottságot. — Mit jelent a közművelődési bizottság munkája a Nehézipari Műszaki Egyetemen? — A kulturális bizottság egyenes utódaként, az utasítást néhány hónappal megelőzve, még az elmúlt év októberében megalakult a köz- művelődési bizottság. Az idő így is rövid, hogy tapasztalatokról beszélhessünk, legfeljebb a feladatokat látjuk. Őszintén bevallom, hogy ebből a szempontból irigylem a tudományegyetemeket, pedagógiai főiskolákat, ahol a népművelési tanszékek oktatói. hallgatói a tudomány oldaláról is megközelíthetik a gyakorlatot. Nálunk 2800 hallgató „rideg” szakmai dolgokkal foglalkozik. Az intézmény jellegéből kell kiindulnunk, amikor tervet készítünk a továbbiakhoz. Leutánozható példát a város, de még csak egy nagy művelődési ház sem ad. amikor erről a, hallgatókkal, oktatókkal. itt dolgozókkal együtt mintegy ötezer emberből álló sajátos közösségről van szó. Kiindulni természetesen abból kell. amit a város és amit az egyetem nyújt. — Néézük várost.•• először talán a — Több mint húsz éve vagyok Miskolcon, tapasztalatból mondom, hogy az utóbbi pár évben sok minden megváltozott a város és az egyetem viszonyában. A szervezeti kapcsolatok jók és egyre jobbak a színházzal, a múzeummal. a zeneművészeti főiskolával, a szimfonikus zenekarral, a középfokú oktatási intézményekkel. A háromszáz színház-, a 150 hang- versenybérlet (azért ennyi, mert több nem jutott) azt bizonyítja, hogy az egyetemisták szívesen mennek Miskolcra. Talán többször is kimozdulnának, ha a városban lenne olyan felsőoktatási intézmény. ahol — miért ne mondjuk ki. ha így igaz? — sok, velük egykorú lányhall- gaíót találnának. Ez is hozzájárul. hogy többnyire házon belül keresik a kikapcsolódás. az önművelés lehetőségeit. — Mit nyúlt az egyetemváros az itt élő fiataloknak? — Először is nagyon sok munkát. A hallgatók kötelező óraszáma heti 33, de hiteles felmérés bizonyítja, hogy az átlagos terhelés a hát 163 órájából 75; idejük nagy részét a tanulás veszi igénybe. Ez persze nem jelenti azt, hogy a fiatalok nem igénylik a lazító, feloldó elfoglaltságot. Több mint tíz (köztük a filmkör) nagy hagyományú, öntevékeny együttesünk van, és a rendszeresen megjelenő műsorfüzetekből is kiderül, hogy nem múlik el hét olyan rendezvény nélkül, amelynek ne lenne nagy közönsége. Az E/6-os kollégium 220 férőhelyes színházterme majdnem mindig kicsinek bizonyul; ebből a szempontból lehetnének jobbak is az egyetem adottságai. Könyvtárunk is inkább szolgálja az oktatást és a kutatást, mint a közművelődést. És ha már itt tarI tunk, kellene egy jól felszerelt hallgatói klub. ahol a kollégiumon kívül is találkozhatnának a fiatalok. — Mi érdekli az egyetemistákat? — Minden, ami színvonalas és ami a 13—23 éves fiatalokat érdekelheti. Papp Lászlónak legalább akkora közönsége volt, mint az Omega együttesnek. Darvas Iván előadói estjére éppúgy nem lehetett beférni, mint a Pálfy Józseffel szervezett beszélgetésre. Most pedig az Egyetemi Ifjúsági Napok itteni területi döntőire várják nagy érdeklődéssel a társintézményekből érkező csoportokat. —A szórakoztató programokat megszervezni, a várossal tartani a kapcsolatot — ez tehát a bizottság munkájának az egyik része. De éz a közművelődé» fogalmának Is csak az egyik része. — A több mint kétezer fiatal nagyon sok helyről jön és sokféle útravalóval. Természetesen a szakmai képz'és mellett feladatunk, hogy felkeltsük, ébren tartsuk a más jellegű'önművelés igényét is. De hadd tegyem hozzá: ez nálunk az oktatástól elválaszthatatlan. A modern ember természettudományos világképének kialakítása nálunk nem program, hanem tananyag. — Az utasítás azt is előír ja, hogy 1977. szeptember elsejével el kell kezdeni a közművelődés kötelező oktatását. — A marxizmus—leniniz- mus tanszék már a jövő tanévtől felveszi a hetedik-nyolcadik félévben kötelező ideológiai kollégiumok tematikájába a közművelődés oktatását. Segíteni fogja munkánkat (makai) amin László Benjámin László legutóbb 1973-ban jelentkezett verskötettel (Sziklarajzok). „Válogatott és új versek” áll alcímként, tehát csupán néhány új verset közöl (a legutolsó, a Nap nap után című, 1972-es keltezésű). Három év óta nem vehetünk kézbe új fienjámin-kötetet, ám ha meggondoljuk, hogy ez a 73-as könyv is második kiadás. akkor még szembetűnőbb a „hallgatása”. Ha van kérdés, amire választ vártunk vasárnap éjszaka (miért ilyen későn1?!) a tévéinterjútól, akkor ez az!... Mert egyáltalán nem közömbös és nem csupán Benjámin rajongóinak fontos, hogy mit mond életünkről, világunkról a szocialista költő! Ezt „firtatta” Dorogi Zsipmond is. Válaszul Benjámin László elmondotta az életét. Azon költők közé sorolható Benjámin László, akiknél az élet és a versírás (ném szereti az „alkótás” szót.,.) összefonódik. Ezt a ritmust azonban olykór drámai szünetek szakítják meg. Nehezen, gyötrődve ír, óriási felelősségtudattal. Gyermékkora, családja, ifjúkora, költővé éflelődésének élményei egyértelműen munkás-, pontosabban az ő megfogalmazásában: szocialista költővé avatják. Sokszor kimondjuk, leírjuk ezt a jelzős összetételt, de hogy mit is jelent, milyen súlya van irodalom- történetünkben. azt éppen Benjámin értette, érteti meg vélünk. Elgóndolkodtató, amit irodalmunk fejlődéséről mondott. Mintha nem lenné teljesért szinkronban a tényleges társadalmi változással. Az logikus és magyarázható, hogy a XX. századig irodalmunk előbb nemesi. - később paraszti-plebejus volt. de az már nem. hogy a munkásság hangja csak viszonylag későn, s akkor sem súlyának, rangjának megfelelő mértékben szólalt meg. Benjámin László nyilvánvalóan nem a meddő népies-urbánus vitát akarta „felmelegíteni”. Már csak azért sem. mivel a harmincas évek végén induló fiatal munkásköltők csoportosulását is ez a vita osztotta meg annak idején. Hogy ez milyen kárt okozott, az három évtized távlatából nyilvánvaló. Szétszóródott, elhallgatott a magyar irodalomban egy hang, amely éppen 1945-tőí várta a kibontakozást, a felerősödést, az igazolást. Bénjámin László fájdalmas elhallgatásának, sokak elbizonytalanodásának is ez az oka: az ötvenes évek elejének szektás irodalompolitikája. Nemcsak arról van itt szó. hogy „megrendelésre nem lehet lelkesedni”, de arról is. hogy a bizalom hiánya, a téves koncepció erőltetése megrendítette Benjáminban (és másokban) a hitet magában a költészetben. Becsületes és a munkásmozgalomban nevelődött, edződött emberekről van szó. Benjárnin Vaád Ferencet említetté, de ide sorolható Kiss Ferenc és a csaknem egy évtizeden keresztül „néma” idős Kassák is. Az irodalomtörténészek dolga lesz (s nem is könnyű) elemezni ezt a korszakot, benne Benjámin László szerepét. költészetének jelentőségét. A tévéinterjú csak érintette ezeket a kérdéseket. Ha van vitánk Benjámin Lászlóval: az éppen a saját és a kortárs költészet értékelése. Mert egyrészt nem avult el, az érdeklődés sem csökkent a realisztikus, a plebejus elkötelezettségű költészet iránt — ha azt valaki az ő szintjén műveli. Ugyanakkor a közvélemény is megunja lassan a felmelegített, át nem gondolt neoavantgard törekvéseket, amelyek sokszor nem is hoznak tartalmiformai újdonságot, csupán a mesterségbeli tudás hiányosságait leplezik. Az „ízlésterror” tulajdonképpen csak az említett verstípus mennyiségi túltengésát jelenti, nem a Valós értékek devalválódását. Ahhoz azonban, hogy a szemlélet- és, ízlésbeli különbségek (amelyek mindig természetesek, sőt szükség- szerűek a generációk között) ne mélyüljenek el, Jiogy líránk ne váljon monotonná, ne uralkodjon el a „magán- líra”, ahhoz Benjámin László alkotó jelenléte is szükségeltetik! Magyarán a mai Ben- jámin-versek, a holnamak is. (horpácsi) $ A film egyik főszereplője, a villamos. Sárga v a Blikkben Forgatják a Budapesti mesék című fi*met Szokatlan környezetben áll egy sárga villamos: havas hegyektől és a filmesek népes csoportjától körülvéve, fent a Gükkben, az eger—putnoki vasútvonalon, Borsod megye területén, Sáta község közelében. Itt kezdték el a napokban Szabó István új filmjének forgatását. A Budapesti mesék sárga villamosa a felrobbantott Margit-híddal együtt zuhant a Dunába. Először elmerült, majd úszni kezdett, sodorta a víz, míg egy széles forduló után a hullámok partra vetették. Ez a „mese-villamos” kel életre ebben az új színes filmben. Sokat szenvedett, különböző sorsokat cipelő emberek jönnek, kerekeire billentik, sínre teszik és közös ■akarattal tolják a villamost, vágyaik, céljaik felé. Mert a sínpálya végén ott kell lennie a remiznek, mögötte pedig a városnak, ahová eljutni akarnak. Szabó István a különböző magatartásokat, az emberi jellemek kialakulását vizsgálja készülő szerzői filmjében. A sárga villamossal Forgatás közben ... Szabó István rendező és Sára Sándor operatőr A Szovjet Irodalom márciiri s^áma A szám „csemegéje” Csin- giz Ajtmatov legújabb regénye: a Korai darvak. A kiváló kirgiz író nagyszerűen ábrázolja egy parányi kaukázusi falucska háború alatti életét — néhány kamasz fiúcska alakján, konfliktusain, örömein, gondjain keresztül. A nemzetközi íiőnao alkalmából szovjet költőnők verseit közli a Szovjet Irodalom márciusi száma. A Két nyelven rovatban a nemrégiben elhunyt Olga Berg- holz verseit olvashatjuk Weöres Sándor, Veress Miklós, Rab Zsuzsa fordításában. A szovjet kultúra napjai jelentőségéről Molnár Ferenc írt. Pozsgay Imre, a kulturális napok színházi eseményeiről, Szabó B. István, a szovjet filmekről, Pogány ö. Gábor, a szovjet képzőművészetről, Kovács Dénes pedig a szovjet kulturális napok zenei eseményeiről tudósítja az olvasókat. összefonódó emberek sorsa ugyanis nem könnyű. Tele van ‘akadályokkal. A film főszereplői: Bálint András, Madaras József, Mészáros Ági, Bánsági Ildikó, Kovács Károly, <ie játszik a filmben Huszárik Zoltán, valamint három lengyel színész, Surmies Szi- mon, Maja Komorowska és Frantisek Pieczka is. Operatőr: Sára Sándor. (márkusz) KEDD Kossuth ráöió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ina? — 12.dó: Melódiakoktél. — Közben 13.lü—18.25: Törvénykönyv. — 14.04: Ivíuzsikáló kút. Dávid Antal történelmi regényének ra- dióváltozata II. — 14.49; Éneklő ifjúság. — 15.00: Hírek. —*15.10. Sosziaicovics-múveK. — 15.44. Magyarán szólva . . . — 16.00; A világgazdaság hírei. — 16.05: Kársán a kürtszó! — 16.33: Három siáger — zenés játékokból. — 16.40: Bemutatjuk új kórusfelvételeinket. — 17.00: Hírek.— 17.05: Maradjon köztünk. — 17.30; A Rákoezi-kor zenéje. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15; A zongoraművészet első aranykora. — 20.13; A Dunánál. Történelmi ügyelő. — 20.33: Nóták. — 21.05: Húszas stúdió. — 22.00 Hírek — 22.15; Sport. — 22.20 Az NSZK lelkiismerete. — 22.33 Meditáció. — 22.50: Zenekari muzsika. — 0.10; Virágénekek. — 0.25: Himnusz. Petőfi rádió: i?00: Operett- részletek. — 12.30: Hírek. — Arcképek a német irodalomból. — 12.50: Vonószenekari muzsika. — 13.30; Hírek. — >13.33: Kemény Egon dalaiból. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől hatig... —18.00- Kilenc dal — három bolgár énekesnő. — 18.30: Hírek. — 18.33: Lányi Sarolta versei. — 13.38; Csajkovszkij: b-moll zongoraverseny. — 19.16: Mit olvashatunk a Béke és Szocializmus folyóiratban? — 19.3u: Csak fiataloknak! — 20.30: Hírek. 20.33: Közvetítés Londonból az Anglia—Magyarország utánpótlás EB visszavágó mérkőzés II. félidejéről. —21.20: Népdalok. — 21.50: Sanzonok.— 22.25: A Rádió Dalszínháza. A fekete város. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Műsorismertetés, hírek. — 17.05: Fiatalok zenés találkozója. —17.45: A mikrofonnál a Herman Otto Múzeum munkatársai. Megyénk tájegységei: a Zempléni-hegység. — Zenekari muzsika. — 18.00: Borsodi Tükör. A stúdió krónikaműsora. — 18.15: Köny- nyű dalok. — 18.25: Hírösszefoglaló, időjárásjelentés, műsorismertetés. Televízió, 1 műsor: 17.30: Hírek. — 17.33: Előszó helyett. — 17.45: Hévizeink. Ripórtműsor II. — 18.25: 5-tusa. Betűárverés — 18.50: Szemtől szemben önmagunkkal. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Tv- torna. — 20.05: Köznapi legenda. Tévéfilm. — 21.20: Pfúj. bíró? Fuji bíró! Játék a j ét ék- vezetésről. — 22.25: Tv-níradó 3. Televízió, 2. műsor: 20.00: Hildegard Knef műsora. Zenés film. — 20.50: Tv-híradó 2. — 21.10: Rossi kempingezik. Olasz rajzfilm. — 21.20: Jakov Bogomolov. Szovjet film. Miskolci Nemzeti Színház (15): Három nővér. Ady bérlet. — (f8): Három nővér. Ibsen bérlet. Kiállítások: Kossuth Művelődési Ház (10—18): Amatőr képzőművészek fóruma. — Miskó1 ri Galéria (10—18): Dománcvs-- ky Endre-emlékkiállítás. — Her- pian Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — Herman Otto- emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Miskolci Képtár (10—18): A XX. század magyar festészete. — Kondor Béia-emlékkiállitás. — Miskolci művészek kiállítása. — Kohász Galéria (10—18): Szovjet építészet. — Rónai Sándor Művelődési Központ (10—13); Kiállítás II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulójára. — József Attila Klubkönyvtár (12— ; 20>; László Gyulár Irópőrtrék. FILMSZÍNHÁZAK b£ke Gawein és a zöld lovag Szí. angol film . Kezdés: í4 és hn6 órakor A Cliarlot-k bejárják Spanyolországot Szí. francia film Kezdés: 8 órakor KOSSUTH Az ég velem van Szí. szovjet film Kezdés: í3 és hn5 órakor Gyémánt Lady Szí. amerikai film • Kezdés: 7 órakor Felemelt helyár! HEVENY IVAN FILMKLUB Megátkozott tenger Kuwaiti film Kezdés: f5 és f7 órakor FÁKLYA Mussolini végnapjai Mb. szí. olasz film Kezdés: f5 és f7 órakor PETŐFI Ulzana Mb. szí. NDK film \ Kezdés: f5 és f7 órakor SZIKRA A vadon kiáltása Mb. szí. kanadai film Kezdés: 5 és 7 órakor TÁNCSICS A kolassini pokol Szí. jugoszláv—szovjet film Kezdés: 5 és 7 órakor SAGVARI Kenguru Szí. magvar film Kezdés: 5 és 7 órakor SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: A non kulturális programjából. — 8.27: Galina Visnyevszkaja és Ftirz Wunderlich énekel. — 9 00: Legyen-e tantárgy az emberi magatartás? — 9 15: Ze*- nés ké^e^kőnyv. — 9.30: Franci aorsz«gi dzsesc" fesztiválok felvételeiből. — 10 00: Hírek. — 10 05: ..Nyitnikék”. — 10.40: Válaszolunk h altatóinknak. — 10.55; Zenekari muzsika. Petőfi rádió: 8.90: Hírek — 8.05: Operettrészletek. — 8.30: Hírek. — 8.33: Szimfonikus könnyűzene. — 9.23: Délelőtti torna. — 9.33: Régi híres énekesek műsorából. — 10.00: A zene hullámhosszán. — Közben 10.30 és 11.30: Hírek. — 11.33: A Szabó család. Televízó: 8.03: Orosz nyelv. — 9 55: Német nvelv. — 10.20: Tv- torna. — 10 25: Delta. Tudományos híradó. — 10,so- Vákoző Ázsia. Dokumentumfilm-sorozat. 5. — U.50: Töltsön velüTsk estét. Zenés film. — 12.35: Velence. Dokumentumfilm.
