Déli Hírlap, 1976. március (8. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-22 / 69. szám

Péntek esti premier HÁROM NŐVÉR Egy kép akkor van készen — szokták mondani —, ha meg­nézik. Minden bizonnyal a színdarabokra is érvényes ez az igaz­ság. A Három nővér már csak azért sem lehet még „kész”, mert eddig kevesen nézték, nézhették meg. A moszkvai Művész Szín­házban hosszú éveken át játszottak egy-egy Csehov-müvet; a szfnházkedvelők sokszor tekintették meg ugyanazt az előadást — a szereplők (Mása, Versinyin, Tuzenbach stb.) személyes isme­rősök, barátok lettek. Miért mondom ezt? A színház éf a ma­gam mentségére. Egy hézagos nézőtér előtt tartott premiert kö­vetően aligha lehet végérvényes következtetéseket levonni. Leg­alábbis nem az előadás teljességére vonatkozóan. Amiben nem lehetnek. Két­ségeink: a miskolci Csehov- ciklus harmadik produkciója eszmeileg, darmaturgiailag kristálytiszta. Illés István következetesen bizonyítja koncepcióját, ami (kicsit sza­bad fogalmazásban) így hangzik: az életformák vál­tozhatnak, de a szépséget, lelki gazdagságot — mint mi­nőséget! — őrizni kell. Az igazi szellemi értékek nem veszhetnek el; tovább kell élniük. 1901-ben aligha tudja Cse­hov is, hogy miként és ho­vá menekíthető át mindaz, amit értéknek tart az orosz értelmiségben — a forrada­lomtól kicsit félti is ezeket az értékeket —, de hogy nem tartja hiábavalónak a küz­delmet, a szenvedést, hogy nincs benne pesszimizmus (legalábbis olyan mérvű, amely egyenlő a teljes kiáb­rándultsággal), az biztos. Az íróról sokan feljegyzik, hogy mennyire nem szívesen beszélt darabjairól. Mikor Sztanyiszlavszkij faggatta, rendszerint ez volt a válasz: De hiszen én mindent meg­írtam ... Tényleg mindent megírt, „beleirt” a színdarabba. Min­den azon múlik, hogy meny­nyire tudunk olvasni. Illés István a legesleglé- nyegesebbeket kiolvasta a Három nővérből. Olvasmány- élményének — ha úgy tet­szik, vízióinak — valósággá lett. testet öltött alakjai már nem annyira megnyugtatóak, mint várhatnánk a lényeglá­tó rendezőtől. Márpedig „A színpadi my, csak színpadon él. Nélküle annyi csak, mint a lélek test nélkül.” Nem vé­letlen, hogy éppen a Csehov színházát taglaló kötet élén áll (Peterdi Nagy László mű­ve) ez a gogoli megállapí­tás. De térjünk vissza a három nővérhez. Egy dandárpa­rancsnok-tábornok lányai. A néhai Prozorovot nagy hiba lenne rokomítani vagy össze­téveszteni a mi k. und k. ge­nerálisainkkal. A XIX. szá­zad orosz tisztjei többnyire nagy műveltségű, széles látó­körű emberek; alkalmasak koruk katonai és emberesz­ményének megtestesítésére. „Csehov — írja Sztanyisz­lavszkij — nagyra becsülte a hadsereg tagjait, akik szerin­te kulturális küldetést telje­sítettek, amikor magukkal vitték az eldugott zugokba az új igényeket, ismereteket, a művészetet, a vidámságot és örömet." Egyszóval a hadsereg leg­jobb, legfogékonyabb kopo­nyái az orosz értelmiség je­lentős rétegét testesítik meg. (Nem véletlenül küld közü­lük annyit száműzetésbe a cár.) Mása és testvérei tehát. nem a csillogó disztinkcióik miatt szeretik a katonákat; a kormányzósági kisvárosban egyszerűen nincs más szede­tni partnerük. Csehov — egy ezredes sze­mélyében — katonai szakér­tőt küldött a Művész Szín­házhoz, hogy a legapróbb részletekig hiteles legyen a Három nővér tisztikara. Sztanyiszlavszkij hetekkel a bemutató előtt már Verei- nyin egyenruháját viselte (az utcán is!), hogy minél jobb dandárparancsnok legyen. Félreértés ne essék! Nem a Művész Színház — csaknem 80 esztendővel ezelőtti — na­turalizmusát akarom számon kérni. De a Prozorov-ház szellemi sugárzását igenis számon kell kérni. Mert ha ezt nem érezzük, elsikkad a legjobb szándék, a legizgal­masabb gondolat is. Ha summásan lehetne ítél­ni,, azt mondanám: a szerep­lők többsége nem bírta in­tellektussal a terhelést. Leg­inkább kivétel Blaskó Péter (Andrej), aki megrázó erővel képes érzékeltetni, miként válik kispolgárrá ez a több­re született, tehetséges, de gyenge fiatalember. A töb­biek — számos emlékezetes jelenet metlett — megbicssk- ló erővel, indulattal,® arány, tévesztésekkel dolgoztak. Na­gyon remélem, hogy csak egyelőre! Legtöbb bajom a Versi - nyint alakító Paláncz Fe­renccel van. Nem azért, mert nem snájdig tiszt, feszülő uniformisban (egyébként a legrosszabbul öltöztetett szí­nész), mint színpadi elődei, hanem azért, mert formátu­mában nem közelíti meg a dandárparancsnokot. Versi- nyin túlfinomult, érzékeny, fogékony — Sztanyiszlavszkij kifejezésével élve — affektiv ember. Sokkal bonyolultabb, mint a Paláncz által megje­lenített kedves, tiszta szándé­kú, elrontott életű alezredes Ezt a Versinyint — az egy­kori szerelmes őrnagyot” — úriemberségében, gyengesé­gében, dekadenciájában lehet és kell Másának megszeret­nie. Versinyin ugyanúgy érez, mint Mása. Azt az egyenruhát hordja, melyre a lányok először nyitották sze­müket a tábornok atya mel­lett. Micsoda iszonyatos tá­volságban van ettől az alez­redestől a precíz, pedáns, beosztó kis Kuligin tanár! Abszolút értelemben ilyen nagy a különbség? Dehogy — csak Mása szemében. Ku­ligin, Natasa, vagy — a szí- v nen meg sem jelenő — Pro- 'topopov egyszerűen más mi­nőség. mint a nővérek. Ezek­hez nincs is igazán mércéjük a Forozorov-lányoknak. Így van a darabban, de nem az előadásban. Várady Zoltán jól öltözött, intellek­tuális Kuliginja nem taszít kellően. Fontoskodása, szá­nalmas próbálkozásai, min­dig jó szándékú, de mindig fals ügybuzgalma, egyszóval szerencsétlenkedései teszik Kuligint azzá, aminek Csehov képzelte. Maszlay István Tuzenbach szerepében nagyon kellemes meglepetést szerzett. Zakla­tottsága, utópisztikus gondo­latainak már-már neuraszté- niás hevületű feltárása, s enerváltsága egységes, ethite­tő alakot teremtett. Szoijonij megformálója. Verebes Ist­ván is kielégítette várakozá­sunkat. Egy vezérkari száza­dos. aki kétségbeesetten pró­bálja kompenzálni, hogy em­oerként és férfiként nem fo­gadtatok be igazán. Szoljor.ij nem oldódó görcseinek látta- tásával a figura jóval túl­mutatott az ostoba krakéle- reken. Ebben az előadásban a százados egy volt a szen­vedők közül, akit minden el­lenszenves megnyilvánulása — sőt alkata — ellenére is szánni kellett. Fehér Tibor (Csebutkin katopaorvos) test­re szabott szerepében elvé­tette az arányokat, "fiészegsé- ge látványos volt, de nem elég tragikus. Nagy Mari (Natasa) meglepően jó indí­tás után a figura karikatúrá­jává válik. A két fiatal tiszt (Somló István, Szikra József) jellegtelen. A két öreg közül (Anfisza: Márffy Vera, Fera- pont: Csapó János) az utób­bi váltotta be reményeinket. A három nővér kiválasztá­sa jó rendezői szemre vall. A legkészebbnek Jan cső Sarol­ta alakját (Irina) láttuk. Iri­na tiszta gyermeki öröme, sugárzása, majd egyre jobban szorító magánya, kétségbe­esett (még kislányos zokogá­sát) kitörése, s végül kemény elszánása szép ívét rajzolja fel a szerepnek. Meszléry Judit alakítása még csak vázlata Másának. A sok gyö­nyörű pillanat (Csehov-i pil­lanat!) tükörszilánkként szó­ródik szét. Az állandó inten­zív jelenlét megteremtése lenne a cél... Olga megfor- málójától, Gyöngyössy Kata­lintól nagyon sokat vártunk Egyelőre adósunk maradt. A Három nővérrel foglalkozva kiderült — írja az egyik ne­ves rendező —, hogy egyál­talán nem babusgatják bána­tukat, hanem éppen vidám­ságot, nevetést, elevenséget keresnek; élni akarnak, nem pedig tengődni. Nos, ez az él­ni akarás hiányzott leginkább Gyöngyössyböl. Amíg ismét megnézem az előadást, a spanyolfalakkal megosztott hálószoba kepe marad bennem. Ide szorult a két lány: Irina és Olga. Az­tán jön Mása, s bevallja Ver- sinyinhez fűződő szerelmét, majd Andrej kitárulkozása következik. Ezekben a ké­pekben foglaltatik össze (ren- dezőileg is! ) a legökonomi- kusabban és a legérzelem- gazdagabban a darab. Kár, hogy botladozások, s nem mindig csendek, hanem oly­kor üresjáratok közben ju­tunk el eddig Fehér Miklós szűkülő terű (jelképes) dísz­letében. # Könyvtárban (Solymos felv.) is. Szanatórium és iskola Fogadta az első turnust, mintegy 3Q0 g vermeket, a Minszk közelében épült új gyermekszanatórium, a „Szvicslocs”. A szanatórium két háromemeletes épületét átjáró folyosó köti össze. Tantermek jés szertárak, ki­válóan felszerelt gyógykomp- lexum, ebédlő, a szakköri foglalkozásokhoz szükséges különtermek és lakószobák találhatók benne. A légzésszervi megbetege­désben szenvedő fiúk és lá­nyok itt élnek majd az is­kolaév idején. Hogy a velük eaykorúaktól ne maradjanak el, a gyerekeket nemcsak gyógyítják, hanem tanítják GYARMATI BÉLA Verseghy­diáknapok Szolnokon A tavasz hármas forradal­mi ünnepének köszöntésére Szolnokon hatodik alkalom­mal rendezték meg a Ver- seghy-diáknapokat, Szolnok megye diákjainak kulturális és művészeti seregszemléjét. A március 15-én megnyílt eseménysorozat tegnap, a Tanácsköztársaság évfordu­lóján ért véget. A Verseghy Ferenc Gimnáziumban ezút­tal a versmondók tartottak bemutatót. Több mitit ötven fiatal adott elő forradalmi ihletésű költeményeket. A Tisza-parti gimnázium aulá­jában az éneklő ifjúsági kö­rök léptek a színre: mun­kásmozgalmi dalokkal, for­radalmi indulókkal szere­peltek. A néptáncegyüttesek népes mezőnye a Ságvári Endre megyei Művelődési Központban adta elő műso­rát, majd a diák népizene­karok, népi hangszeresek, folk- és polbeat-együttesek szórakoztatták a nagyszámú érdeklődőt. A táncházak népszerűsége továbbra sem csökken; az Ady Endre Művelődési Ház­ban minden alkalommal telt ház van egy-egy ilyen ren­dezvény alkalmával. Aligha­nem így lesz ez ma délután 4 órakor is a kicsik tánchá­zában. nfflgn HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Éféli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.33: Tánczenei koktél. — 13.20': Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.35; Népi zene. — 14.00: Ezer- egy délután. — 14.30: Munkásda­lok. — 14.40: Spirituálék. — 15.10: A magyar nyelv hete. — 15.15: „A nagy üzenetváltás.” Emil Bo­leslav Lukác szlovák költővel beszélget Albert Zsuzsa. — 15.41: Kirstein Flagstad Grieg-dalokat énekel. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Rádióiskola. — 16.45: Operettdalok. — 17.00: Hí­rek. — 17.05: Van új a nap alatt! — 17.20: Beethoven: Vir. szimfó­nia. — 17.55: Népzenekedvelők­nek. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Rádiószínház. — 20.00: ver- di-műveltségl verseny.- — 22.00: Hírek. — 22.20: Sport. — 22.30: Világhírű vonósnégyesek. — 23.28: Nóták. — 24.00: Hírek. — 0.10: Régi kórusmuzsika. Petőfi rádió: 12.00: Népdalok. — 12.30: Hírek. — 12.33: Holt lel­kek. Gogol regényének rádió- változata. Befejező rész. — 13.30: Hírek. — 13.33: Szovjet gyerme­kek énekelnek. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Ket- tötl ötig... — ]7.00: Az Ifjúsági Rádió órája. — 18.00: Az agyku­tatás hazai műhelyeiben. — 18.30: „Pro patria, et libertate!" III. rész: Mi fejedelem, felsővadászi Rákóczi Ferenc. — 20.00: Gyer­mekdalok. — 20.30: Hírek. — 20.33: Ázsia történetéből. — 20.53: A pódiumon: Zizi Jeanmarie. — 21.30: Hírek. — 21.33: Örökzöld dallamok. — 22.30: Hirek. — 22.33: Derűre Is derű. — 23.04: Daljátékokból. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Műsoris­mertetés. hírek — 17.05: Embe­rek, utak, járművek — közleke­dési magazin. Tavasz az ország­utakon ... — 17.15: Versek zené­vel. — 17.25: Napjaink kérdései — jegyzet. — 17.32: Megyei sporter-edmények. — 17.40: Slá­gerkoktél. — 18.00: Borsodi Tü­kör. A stúdió krónikaműsora. — 18.15: Szórakoztató zene. — 18.25: Hírösszefoglaló, Időjárásjelentés, műsorismertetés. Kiállítások: Kossuth Művelődé­si Ház (10—18): Amatőr képző­művészek fóruma. — Rónai Sán­dor Művelődési Központ (10—18): Zenés Játékok mesés zenéiből Darumadár fenn az égen... Ez a címe a Bartók Béla Művelődési Ház ma délután 6 órakor kezdődő rendezvé­nyének. A Miskolci Nemzeti Színház művészei zenés já­tékok mesés zenéiből adnak elő részleteket. Könyvespolc Nem improvizáció vök Az utóbbi években a tőkés országokban a memoár-irodalom­nak nem egy olyan terméke jelent meg, amely a német fasisz­ták háborús tetteit afféle „szerencsenmosdatásként” úgy tünteti fel, mintha azok nem a humanizmus, az emberiség elleni leg- barbárabb, hanem a korábbi háborúkban elkövetettekhez ha­sonló cselekmények lettek volna. A történelemhamisitók között Jócskán akad olyan emlékiratszerzö is, aki azt bizonygatja, hogy Hitler Szovjetuniót megtámadó seregeinek veszte a felkészületlen­ségüknek tudható be. Improvizáció, azaz rögtönzés, előzetes fel­készülés nélküli hadjárat volt a Szovjetunió megtámadása — fer­dítik el a tényeket az NSZK-ban jó nyugdíjat élvező egykori Wehrmacht-tábornokok, s a velük egy húron pendülő történé­szek. Szándékuk világos: csillogóvá glancolni az úgynevezett po­rosz harci erényeket, elhitetni a közvéleménnyel, hogy előre meg­tervezett támadás számukra győzelmet eredményezett volna. Ami­ből logikusan következik, hogy a revanslzmus szellemét igyekez­nek feltámasztani a hamis propaganda más eszközeivel is félre­vezetett tömegekben. A szocialista országok — elsősorban a Szovjetunió — marxista történészei számos művükben zúzták már szét dokumentált tények felsora­koztatásával és az ezeken alapuló következtetéseikkel a szóban levő historikusok ma­gyarázatait. Ezt teszi a Kossuth Könyv­kiadó által nemrég közrebo­csátott A titkos Barbarossa- dosszié című művében Bezi- menszkij is. Azoknak a ne­ves szovjet történészeknek a sorába tartozik, akik között a művei révén nálunk is1 nagy népszerűségnek örven­dő Tarle is helyet foglal. (S akiket az előtti vasárnap a tv A Hét műsorában mint a magyar marxista történészek példaképeit, tanítómestereit említette dr. Pach Zsigmond akadémikusunk.) Bezimenszkij megcáfolha­tatlan tényekkel bizonyítja hogy a tőkés hatalmak — a fiatal szovjet állam megtá­madásának kudarcba fulladá­sa után — a húszas évek elejétől készítgették, módo- sítgatták az akkor még egyet­len szocialista ország leroha- násának tervét, aminek a végrehajtása végett hatalom­ra segítették Hitlert és náci pártját. A véglegesített terv aztán a „Barbarossa” fedőne­vet kapta. S hogy mi lett a végrehajtásából, az már is­meretes. A kitűnő szerző nem csu­pán dokumentumokra, ha­nem az olyan személyekkel lefolytatott beszélgetéseire is hivatkozik, akik annak ide­jén ismerték a terv készíté­sének egyes részleteit. S nem egy hamis következtetésre ju­tó nyugati történész ténysze­rű megállapításait is idézi, magyarán: a saját fegyve­rükkel semmisíti meg érve­léseiket. Izgalmas és tanulságos ol­vasmány a mű, s értékét nö­veli a szerző lebilincselő stí­lusa. A szovjet kiadásban nem alaptalanul van a könyvnek alcíme is: „Doku­mentumelbeszélés”. T. L Kiállítás n. Rákóczi Ferenc szü­letésének 300. évfordulója alkal­mából. filmszínházak BÉKE: Gawein és a zöld lovas Szí. angol film Kezdés: f4 és hn6 órakor A Chariot-k bejárlék Spanyolországot Szí. francia iüm Kezdés: 8 órakor KOSSUTH: Az ég velem van Szí. szovjet film Kezdés: 13 és hnS órakor Gyémánt Lady Szí. amerikai film Kezdés: 7 órakor Felemelt helyári HEVESY IVAN FILMKLUB*; Megátkozott tenger Kuwaiti film Kezdés: f5 és 17 órakor FÁKLYA: Mussolini végnapjai Mb. szí. olasz film Kezdés: f4, 16 és f8 órakor PETŐFI: Ulzana Mb. szí. NDK film Kezdés: f5^és f7 órakor SZIKRA: A vadon kiáltása Mb. szí. kanadai film 'Kezdés: 3; 5 és 7 órakor TÁNCSICS: *A kolas-lnl pokol Szí. jugoszláv—szovjet film Kezdés: f3, Í5 és f7 órakor TAPOLCA. ADY: Helga és Michael Mb. szí. NSZK film 16 éven felülieknek! Kezdés: 7 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.00; Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: A nap kulturális programjából. — 8.27: Népdalcsokor. — 9.10: Az agykutatás hazai műhelyeiben. 9.40: Liszt-művek. — 10.00: Hí­rek. — 10.05: Iskolarádió. — 10.35: Poulenc: Tereslas keblek Opera — 11.23: Bágya András: Áprilisi tréfa. — 11.39; Rákóczi. Dramatizált epizódok. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: A 101 Strings zenekar Ját­szik. — 8.20: Bulgáriai beszélge­tések. — 8.30: Hírek. — 8.33: Csillag a máglyán. — 8.54: Ro­mán művészek operafelvételel- ből. — 9.23: Délelőtti torna. — 9.30: Hírek. — 9.33: Nóták. — 9.50: A szakszervezet tárgyalta. — 10.00: A zene hullámhosszén. — Közben 10.30 és 11.30: Hírek. — 11.55: Látószög. Televízió: 8.00; Tv-toma. — 8.05: Élővilág. — 9.00: Énekel­jünk együtt! — 9.05: Környezet- ismeret. — 10.05: Történelem. — 1T.00: Játsszunk bábszínházát! — 11.55: Földrajz. A CSŐSZER 1. sz. üzeme felvé­telre keres víz-, gázszerelőket, központifűtés- és csőhálózat­szerelőket, lakatosokat, minősí­tett és minősítés nélküli ív- és lánghegesztőket, betanított mun­kásokat és segédmunkásokat. 5 Minden héten szabad szombat, munkásszállást, különélés! pót- ? lékot biztosítunk. Tiszaoalkonya —Oszlár—Nemesbikk — Hejőbába j —Sa.jószöged útvonalon lakók fi részére naponkénti hazautazást bérelt autóbuszunkkal biztosít- iuk. Jelentkezés: Miskolc Ka­bar út 16., Leninváros, CSŐSZER 1. sz. üzem. munkaüsrvi csoport. A Miskolci Vendéglátóipari Vál­lalat felvételt hirdet az alábbi munkakörök betöltésére: lakatos, hegesztő, vízvezetékszerelő. Je­lentkezés; Miskolci Vendéglátó­ipari Vállalat, Miskolc, Kóris ft. u. 4.

Next

/
Thumbnails
Contents