Déli Hírlap, 1976. március (8. évfolyam, 51-77. szám)
1976-03-22 / 69. szám
Péntek esti premier HÁROM NŐVÉR Egy kép akkor van készen — szokták mondani —, ha megnézik. Minden bizonnyal a színdarabokra is érvényes ez az igazság. A Három nővér már csak azért sem lehet még „kész”, mert eddig kevesen nézték, nézhették meg. A moszkvai Művész Színházban hosszú éveken át játszottak egy-egy Csehov-müvet; a szfnházkedvelők sokszor tekintették meg ugyanazt az előadást — a szereplők (Mása, Versinyin, Tuzenbach stb.) személyes ismerősök, barátok lettek. Miért mondom ezt? A színház éf a magam mentségére. Egy hézagos nézőtér előtt tartott premiert követően aligha lehet végérvényes következtetéseket levonni. Legalábbis nem az előadás teljességére vonatkozóan. Amiben nem lehetnek. Kétségeink: a miskolci Csehov- ciklus harmadik produkciója eszmeileg, darmaturgiailag kristálytiszta. Illés István következetesen bizonyítja koncepcióját, ami (kicsit szabad fogalmazásban) így hangzik: az életformák változhatnak, de a szépséget, lelki gazdagságot — mint minőséget! — őrizni kell. Az igazi szellemi értékek nem veszhetnek el; tovább kell élniük. 1901-ben aligha tudja Csehov is, hogy miként és hová menekíthető át mindaz, amit értéknek tart az orosz értelmiségben — a forradalomtól kicsit félti is ezeket az értékeket —, de hogy nem tartja hiábavalónak a küzdelmet, a szenvedést, hogy nincs benne pesszimizmus (legalábbis olyan mérvű, amely egyenlő a teljes kiábrándultsággal), az biztos. Az íróról sokan feljegyzik, hogy mennyire nem szívesen beszélt darabjairól. Mikor Sztanyiszlavszkij faggatta, rendszerint ez volt a válasz: De hiszen én mindent megírtam ... Tényleg mindent megírt, „beleirt” a színdarabba. Minden azon múlik, hogy menynyire tudunk olvasni. Illés István a legesleglé- nyegesebbeket kiolvasta a Három nővérből. Olvasmány- élményének — ha úgy tetszik, vízióinak — valósággá lett. testet öltött alakjai már nem annyira megnyugtatóak, mint várhatnánk a lényeglátó rendezőtől. Márpedig „A színpadi my, csak színpadon él. Nélküle annyi csak, mint a lélek test nélkül.” Nem véletlen, hogy éppen a Csehov színházát taglaló kötet élén áll (Peterdi Nagy László műve) ez a gogoli megállapítás. De térjünk vissza a három nővérhez. Egy dandárparancsnok-tábornok lányai. A néhai Prozorovot nagy hiba lenne rokomítani vagy összetéveszteni a mi k. und k. generálisainkkal. A XIX. század orosz tisztjei többnyire nagy műveltségű, széles látókörű emberek; alkalmasak koruk katonai és embereszményének megtestesítésére. „Csehov — írja Sztanyiszlavszkij — nagyra becsülte a hadsereg tagjait, akik szerinte kulturális küldetést teljesítettek, amikor magukkal vitték az eldugott zugokba az új igényeket, ismereteket, a művészetet, a vidámságot és örömet." Egyszóval a hadsereg legjobb, legfogékonyabb koponyái az orosz értelmiség jelentős rétegét testesítik meg. (Nem véletlenül küld közülük annyit száműzetésbe a cár.) Mása és testvérei tehát. nem a csillogó disztinkcióik miatt szeretik a katonákat; a kormányzósági kisvárosban egyszerűen nincs más szedetni partnerük. Csehov — egy ezredes személyében — katonai szakértőt küldött a Művész Színházhoz, hogy a legapróbb részletekig hiteles legyen a Három nővér tisztikara. Sztanyiszlavszkij hetekkel a bemutató előtt már Verei- nyin egyenruháját viselte (az utcán is!), hogy minél jobb dandárparancsnok legyen. Félreértés ne essék! Nem a Művész Színház — csaknem 80 esztendővel ezelőtti — naturalizmusát akarom számon kérni. De a Prozorov-ház szellemi sugárzását igenis számon kell kérni. Mert ha ezt nem érezzük, elsikkad a legjobb szándék, a legizgalmasabb gondolat is. Ha summásan lehetne ítélni,, azt mondanám: a szereplők többsége nem bírta intellektussal a terhelést. Leginkább kivétel Blaskó Péter (Andrej), aki megrázó erővel képes érzékeltetni, miként válik kispolgárrá ez a többre született, tehetséges, de gyenge fiatalember. A többiek — számos emlékezetes jelenet metlett — megbicssk- ló erővel, indulattal,® arány, tévesztésekkel dolgoztak. Nagyon remélem, hogy csak egyelőre! Legtöbb bajom a Versi - nyint alakító Paláncz Ferenccel van. Nem azért, mert nem snájdig tiszt, feszülő uniformisban (egyébként a legrosszabbul öltöztetett színész), mint színpadi elődei, hanem azért, mert formátumában nem közelíti meg a dandárparancsnokot. Versi- nyin túlfinomult, érzékeny, fogékony — Sztanyiszlavszkij kifejezésével élve — affektiv ember. Sokkal bonyolultabb, mint a Paláncz által megjelenített kedves, tiszta szándékú, elrontott életű alezredes Ezt a Versinyint — az egykori szerelmes őrnagyot” — úriemberségében, gyengeségében, dekadenciájában lehet és kell Másának megszeretnie. Versinyin ugyanúgy érez, mint Mása. Azt az egyenruhát hordja, melyre a lányok először nyitották szemüket a tábornok atya mellett. Micsoda iszonyatos távolságban van ettől az alezredestől a precíz, pedáns, beosztó kis Kuligin tanár! Abszolút értelemben ilyen nagy a különbség? Dehogy — csak Mása szemében. Kuligin, Natasa, vagy — a szí- v nen meg sem jelenő — Pro- 'topopov egyszerűen más minőség. mint a nővérek. Ezekhez nincs is igazán mércéjük a Forozorov-lányoknak. Így van a darabban, de nem az előadásban. Várady Zoltán jól öltözött, intellektuális Kuliginja nem taszít kellően. Fontoskodása, szánalmas próbálkozásai, mindig jó szándékú, de mindig fals ügybuzgalma, egyszóval szerencsétlenkedései teszik Kuligint azzá, aminek Csehov képzelte. Maszlay István Tuzenbach szerepében nagyon kellemes meglepetést szerzett. Zaklatottsága, utópisztikus gondolatainak már-már neuraszté- niás hevületű feltárása, s enerváltsága egységes, ethitető alakot teremtett. Szoijonij megformálója. Verebes István is kielégítette várakozásunkat. Egy vezérkari százados. aki kétségbeesetten próbálja kompenzálni, hogy emoerként és férfiként nem fogadtatok be igazán. Szoljor.ij nem oldódó görcseinek látta- tásával a figura jóval túlmutatott az ostoba krakéle- reken. Ebben az előadásban a százados egy volt a szenvedők közül, akit minden ellenszenves megnyilvánulása — sőt alkata — ellenére is szánni kellett. Fehér Tibor (Csebutkin katopaorvos) testre szabott szerepében elvétette az arányokat, "fiészegsé- ge látványos volt, de nem elég tragikus. Nagy Mari (Natasa) meglepően jó indítás után a figura karikatúrájává válik. A két fiatal tiszt (Somló István, Szikra József) jellegtelen. A két öreg közül (Anfisza: Márffy Vera, Fera- pont: Csapó János) az utóbbi váltotta be reményeinket. A három nővér kiválasztása jó rendezői szemre vall. A legkészebbnek Jan cső Sarolta alakját (Irina) láttuk. Irina tiszta gyermeki öröme, sugárzása, majd egyre jobban szorító magánya, kétségbeesett (még kislányos zokogását) kitörése, s végül kemény elszánása szép ívét rajzolja fel a szerepnek. Meszléry Judit alakítása még csak vázlata Másának. A sok gyönyörű pillanat (Csehov-i pillanat!) tükörszilánkként szóródik szét. Az állandó intenzív jelenlét megteremtése lenne a cél... Olga megfor- málójától, Gyöngyössy Katalintól nagyon sokat vártunk Egyelőre adósunk maradt. A Három nővérrel foglalkozva kiderült — írja az egyik neves rendező —, hogy egyáltalán nem babusgatják bánatukat, hanem éppen vidámságot, nevetést, elevenséget keresnek; élni akarnak, nem pedig tengődni. Nos, ez az élni akarás hiányzott leginkább Gyöngyössyböl. Amíg ismét megnézem az előadást, a spanyolfalakkal megosztott hálószoba kepe marad bennem. Ide szorult a két lány: Irina és Olga. Aztán jön Mása, s bevallja Ver- sinyinhez fűződő szerelmét, majd Andrej kitárulkozása következik. Ezekben a képekben foglaltatik össze (ren- dezőileg is! ) a legökonomi- kusabban és a legérzelem- gazdagabban a darab. Kár, hogy botladozások, s nem mindig csendek, hanem olykor üresjáratok közben jutunk el eddig Fehér Miklós szűkülő terű (jelképes) díszletében. # Könyvtárban (Solymos felv.) is. Szanatórium és iskola Fogadta az első turnust, mintegy 3Q0 g vermeket, a Minszk közelében épült új gyermekszanatórium, a „Szvicslocs”. A szanatórium két háromemeletes épületét átjáró folyosó köti össze. Tantermek jés szertárak, kiválóan felszerelt gyógykomp- lexum, ebédlő, a szakköri foglalkozásokhoz szükséges különtermek és lakószobák találhatók benne. A légzésszervi megbetegedésben szenvedő fiúk és lányok itt élnek majd az iskolaév idején. Hogy a velük eaykorúaktól ne maradjanak el, a gyerekeket nemcsak gyógyítják, hanem tanítják GYARMATI BÉLA Verseghydiáknapok Szolnokon A tavasz hármas forradalmi ünnepének köszöntésére Szolnokon hatodik alkalommal rendezték meg a Ver- seghy-diáknapokat, Szolnok megye diákjainak kulturális és művészeti seregszemléjét. A március 15-én megnyílt eseménysorozat tegnap, a Tanácsköztársaság évfordulóján ért véget. A Verseghy Ferenc Gimnáziumban ezúttal a versmondók tartottak bemutatót. Több mitit ötven fiatal adott elő forradalmi ihletésű költeményeket. A Tisza-parti gimnázium aulájában az éneklő ifjúsági körök léptek a színre: munkásmozgalmi dalokkal, forradalmi indulókkal szerepeltek. A néptáncegyüttesek népes mezőnye a Ságvári Endre megyei Művelődési Központban adta elő műsorát, majd a diák népizenekarok, népi hangszeresek, folk- és polbeat-együttesek szórakoztatták a nagyszámú érdeklődőt. A táncházak népszerűsége továbbra sem csökken; az Ady Endre Művelődési Házban minden alkalommal telt ház van egy-egy ilyen rendezvény alkalmával. Alighanem így lesz ez ma délután 4 órakor is a kicsik táncházában. nfflgn HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Éféli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.33: Tánczenei koktél. — 13.20': Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.35; Népi zene. — 14.00: Ezer- egy délután. — 14.30: Munkásdalok. — 14.40: Spirituálék. — 15.10: A magyar nyelv hete. — 15.15: „A nagy üzenetváltás.” Emil Boleslav Lukác szlovák költővel beszélget Albert Zsuzsa. — 15.41: Kirstein Flagstad Grieg-dalokat énekel. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Rádióiskola. — 16.45: Operettdalok. — 17.00: Hírek. — 17.05: Van új a nap alatt! — 17.20: Beethoven: Vir. szimfónia. — 17.55: Népzenekedvelőknek. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Rádiószínház. — 20.00: ver- di-műveltségl verseny.- — 22.00: Hírek. — 22.20: Sport. — 22.30: Világhírű vonósnégyesek. — 23.28: Nóták. — 24.00: Hírek. — 0.10: Régi kórusmuzsika. Petőfi rádió: 12.00: Népdalok. — 12.30: Hírek. — 12.33: Holt lelkek. Gogol regényének rádió- változata. Befejező rész. — 13.30: Hírek. — 13.33: Szovjet gyermekek énekelnek. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Ket- tötl ötig... — ]7.00: Az Ifjúsági Rádió órája. — 18.00: Az agykutatás hazai műhelyeiben. — 18.30: „Pro patria, et libertate!" III. rész: Mi fejedelem, felsővadászi Rákóczi Ferenc. — 20.00: Gyermekdalok. — 20.30: Hírek. — 20.33: Ázsia történetéből. — 20.53: A pódiumon: Zizi Jeanmarie. — 21.30: Hírek. — 21.33: Örökzöld dallamok. — 22.30: Hirek. — 22.33: Derűre Is derű. — 23.04: Daljátékokból. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Műsorismertetés. hírek — 17.05: Emberek, utak, járművek — közlekedési magazin. Tavasz az országutakon ... — 17.15: Versek zenével. — 17.25: Napjaink kérdései — jegyzet. — 17.32: Megyei sporter-edmények. — 17.40: Slágerkoktél. — 18.00: Borsodi Tükör. A stúdió krónikaműsora. — 18.15: Szórakoztató zene. — 18.25: Hírösszefoglaló, Időjárásjelentés, műsorismertetés. Kiállítások: Kossuth Művelődési Ház (10—18): Amatőr képzőművészek fóruma. — Rónai Sándor Művelődési Központ (10—18): Zenés Játékok mesés zenéiből Darumadár fenn az égen... Ez a címe a Bartók Béla Művelődési Ház ma délután 6 órakor kezdődő rendezvényének. A Miskolci Nemzeti Színház művészei zenés játékok mesés zenéiből adnak elő részleteket. Könyvespolc Nem improvizáció vök Az utóbbi években a tőkés országokban a memoár-irodalomnak nem egy olyan terméke jelent meg, amely a német fasiszták háborús tetteit afféle „szerencsenmosdatásként” úgy tünteti fel, mintha azok nem a humanizmus, az emberiség elleni leg- barbárabb, hanem a korábbi háborúkban elkövetettekhez hasonló cselekmények lettek volna. A történelemhamisitók között Jócskán akad olyan emlékiratszerzö is, aki azt bizonygatja, hogy Hitler Szovjetuniót megtámadó seregeinek veszte a felkészületlenségüknek tudható be. Improvizáció, azaz rögtönzés, előzetes felkészülés nélküli hadjárat volt a Szovjetunió megtámadása — ferdítik el a tényeket az NSZK-ban jó nyugdíjat élvező egykori Wehrmacht-tábornokok, s a velük egy húron pendülő történészek. Szándékuk világos: csillogóvá glancolni az úgynevezett porosz harci erényeket, elhitetni a közvéleménnyel, hogy előre megtervezett támadás számukra győzelmet eredményezett volna. Amiből logikusan következik, hogy a revanslzmus szellemét igyekeznek feltámasztani a hamis propaganda más eszközeivel is félrevezetett tömegekben. A szocialista országok — elsősorban a Szovjetunió — marxista történészei számos művükben zúzták már szét dokumentált tények felsorakoztatásával és az ezeken alapuló következtetéseikkel a szóban levő historikusok magyarázatait. Ezt teszi a Kossuth Könyvkiadó által nemrég közrebocsátott A titkos Barbarossa- dosszié című művében Bezi- menszkij is. Azoknak a neves szovjet történészeknek a sorába tartozik, akik között a művei révén nálunk is1 nagy népszerűségnek örvendő Tarle is helyet foglal. (S akiket az előtti vasárnap a tv A Hét műsorában mint a magyar marxista történészek példaképeit, tanítómestereit említette dr. Pach Zsigmond akadémikusunk.) Bezimenszkij megcáfolhatatlan tényekkel bizonyítja hogy a tőkés hatalmak — a fiatal szovjet állam megtámadásának kudarcba fulladása után — a húszas évek elejétől készítgették, módo- sítgatták az akkor még egyetlen szocialista ország leroha- násának tervét, aminek a végrehajtása végett hatalomra segítették Hitlert és náci pártját. A véglegesített terv aztán a „Barbarossa” fedőnevet kapta. S hogy mi lett a végrehajtásából, az már ismeretes. A kitűnő szerző nem csupán dokumentumokra, hanem az olyan személyekkel lefolytatott beszélgetéseire is hivatkozik, akik annak idején ismerték a terv készítésének egyes részleteit. S nem egy hamis következtetésre jutó nyugati történész tényszerű megállapításait is idézi, magyarán: a saját fegyverükkel semmisíti meg érveléseiket. Izgalmas és tanulságos olvasmány a mű, s értékét növeli a szerző lebilincselő stílusa. A szovjet kiadásban nem alaptalanul van a könyvnek alcíme is: „Dokumentumelbeszélés”. T. L Kiállítás n. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója alkalmából. filmszínházak BÉKE: Gawein és a zöld lovas Szí. angol film Kezdés: f4 és hn6 órakor A Chariot-k bejárlék Spanyolországot Szí. francia iüm Kezdés: 8 órakor KOSSUTH: Az ég velem van Szí. szovjet film Kezdés: 13 és hnS órakor Gyémánt Lady Szí. amerikai film Kezdés: 7 órakor Felemelt helyári HEVESY IVAN FILMKLUB*; Megátkozott tenger Kuwaiti film Kezdés: f5 és 17 órakor FÁKLYA: Mussolini végnapjai Mb. szí. olasz film Kezdés: f4, 16 és f8 órakor PETŐFI: Ulzana Mb. szí. NDK film Kezdés: f5^és f7 órakor SZIKRA: A vadon kiáltása Mb. szí. kanadai film 'Kezdés: 3; 5 és 7 órakor TÁNCSICS: *A kolas-lnl pokol Szí. jugoszláv—szovjet film Kezdés: f3, Í5 és f7 órakor TAPOLCA. ADY: Helga és Michael Mb. szí. NSZK film 16 éven felülieknek! Kezdés: 7 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.00; Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: A nap kulturális programjából. — 8.27: Népdalcsokor. — 9.10: Az agykutatás hazai műhelyeiben. 9.40: Liszt-művek. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 10.35: Poulenc: Tereslas keblek Opera — 11.23: Bágya András: Áprilisi tréfa. — 11.39; Rákóczi. Dramatizált epizódok. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: A 101 Strings zenekar Játszik. — 8.20: Bulgáriai beszélgetések. — 8.30: Hírek. — 8.33: Csillag a máglyán. — 8.54: Román művészek operafelvételel- ből. — 9.23: Délelőtti torna. — 9.30: Hírek. — 9.33: Nóták. — 9.50: A szakszervezet tárgyalta. — 10.00: A zene hullámhosszén. — Közben 10.30 és 11.30: Hírek. — 11.55: Látószög. Televízió: 8.00; Tv-toma. — 8.05: Élővilág. — 9.00: Énekeljünk együtt! — 9.05: Környezet- ismeret. — 10.05: Történelem. — 1T.00: Játsszunk bábszínházát! — 11.55: Földrajz. A CSŐSZER 1. sz. üzeme felvételre keres víz-, gázszerelőket, központifűtés- és csőhálózatszerelőket, lakatosokat, minősített és minősítés nélküli ív- és lánghegesztőket, betanított munkásokat és segédmunkásokat. 5 Minden héten szabad szombat, munkásszállást, különélés! pót- ? lékot biztosítunk. Tiszaoalkonya —Oszlár—Nemesbikk — Hejőbába j —Sa.jószöged útvonalon lakók fi részére naponkénti hazautazást bérelt autóbuszunkkal biztosít- iuk. Jelentkezés: Miskolc Kabar út 16., Leninváros, CSŐSZER 1. sz. üzem. munkaüsrvi csoport. A Miskolci Vendéglátóipari Vállalat felvételt hirdet az alábbi munkakörök betöltésére: lakatos, hegesztő, vízvezetékszerelő. Jelentkezés; Miskolci Vendéglátóipari Vállalat, Miskolc, Kóris ft. u. 4.
