Déli Hírlap, 1976. március (8. évfolyam, 51-77. szám)
1976-03-22 / 69. szám
Mi lar tja itt az embereket? Rozsdás fenyő ♦ Kiss Sándor: . ha elmentem volna, kereshetnék többet is, de.. " Órása mentiovek Elkészült, fölavatták, csak éppen a lét hiányzott a létesítményből, a gépek mormogása. Sebtében vezetéket húztak. idegiglenes kapcsolóberendezéseket szereltek fel, így jutott villamos energiához az új üzem. A többletkiadás nem elképesztő summa, csupán kétszázezer forint, csekélység a milliók árnyékában. Persze, elkerülhették volna. Ha fölfedik a tervezéskor elkövetett hibákat, ha az alvállalkozó alvállalkozója időben nekilát a szerelésnek, ha nem olyan ellenállásokat építenek be, amelyek az első üzempróbakor felmondják a szolgálatot, azaz, ha tervszerűen, szervezetten dolgoznak e mellékesnek tűnő, — de korántsem huszadrangú — feladaton, az energiaellátás, elosztás megteremtésén is. Egyetlen hiba. s fölborul a rend. veszik mások tisztességes munkájának kamata kérik a haszon. Persze, még mindig jobb az ideiglenes megoldás, mint a tétlen várakozás; végül is csak termelnek a gépek, s ez a lényeg. Ám ott a hiba, hogy már-már természetesnek látszik termelési gondoknál, fejlesztési fennakadásoknál az örökös mentőöv, az áthidaló megoldások igénybe vétele. Olyannyira, hogy sokan szinte berendezkednek erre. mondván, majd kitalálunk valamit, ha jön a baj, s fel sem merül: nem lehetne megelőzni a buktatókat? A fuldoklónak a mentőöv az életet adja vissza, esetünkben viszont azt hiteti el használóival, hogy ügyesek, mert legyűrték az akadályt, találékonyak, s így tovább. Ki firtatja, mibe került ez kisebb és nagyobb közösségnek, s hogy amit kifizettek, azt fordíthatták volna értelmesebb célra is? Ha valaki megtenné, adnák a sértődöttet. Törik magukat. s ez a köszönet? Lehetnek, s vannak is váratlan, előre nem látható akadályok bármilyen, szervezést; egyeztetést kívánó tevékenységnél. Ha ilyenkor kutatják lázasan az áthidaló, a munka folytatását biztosító megoldást, akkor semmi hiba, sőt. elismerés jár érte. Tapasztalataink azt mutatják, hogy nem az ilyesfajta ügyek a sűrűek, a jellemzőek. Hanem azok, melyek a gyatra előkészítő munkára vetnek fényt, melyek miatt polgárjogot kapott a „tűzoltás”, az embert; eszközt, pénzt nem kímélő hajrá — amit tétlenkedés, lazítás előzött meg—, a „csak ezen legyünk túl” szemlélet. Az áthidaló, az ideiglenes megoldások sokasodása azt a téves képzetet kelti, hogy ezek nélkül nincs is beruházás, termelés, azaz előre nem lehet alaposan megszervezni semmit sem. 9 Ez az igazi veszélye az örökös mentőöveknek! Az, hogy rendszerré változtatja — fából vaskarika — a szervezetlenséget, a kapkodást, sikernek tünteti fel azt, ami alapvetően kudarc, ami hiba, amiért felelni kellene. Az ideiglenes víz-, áram- és fűtővezetékek, az áthidaló megoldásként beszereltetett nem szabványos alkatrészek, az új lakásokban kapkodva felrakott — s néhány hét múlva falevélként lehulló — csempék úgy jeleznek egy mélyben megbúvó folyamatot, mint víz színén a gázlókat, homokpadokat tudatja a bója. Józan fővel ki hinné, hogyha elviszi, eltünteti a bóját, akkor már ^gázlóval, a homokpaddal sincs dolga? Mégis, e furcsa logikai bűvészmutatványt ismétlik újra meg újra azok, akik szívesen mutogatják, mekkora terhek alatt nyögnek, mi mindent vesznek a vállukra; tapsot várnak, holott maguk tömték degeszre zsákjaikat gonddal, maguk voltak azok, akik nem tették vállukat a teher alá, amikor kellett volna. MÉSZÁROS OTTÖ Színe és / br im i a • Erős ez a kötés • Máshol lakást kapott Sok millió forintjába kerülne a népgazdaságnak, ha hétszáz tehervagonnal kevesebb gurulna a síneken. A MÁV Miskolci Járműjavító Üzemében évenként hétszáz kocsit javítanak. Ezek között van tehervagon, vannak speciális szállítókocsik, külföldről vásárolt kocsik. Az üzem pártbizottsága a napokban tárgyalt a munkaerőhelyzetről. — Miért került napirendre a téma? Bárány Gyula párttitKár: — A munkaerőhelyzetről minden érvben tárgyalunk, de azt is mondhatnám, hogy naponta beszélgetünk. Miért? Hadd feleljek egy kis történettel; én 1945-ben kerültem tanulónak a MÁV-hoz. Régen volt, mondhatom: egy mázsa búzába került, hogy felvegyenek. Itt dolgozni rang volt. Most állandóan kint a táblánk, hogy „munkásokat felveszünk”. Ösztöndíjat adunk a tanulóknak, de a tanulóik nem akarják elfogadni az ösztöndíjat. Jelenleg 54 munkásunk hiányzik ... Van akit úgy veszünk fél, hogy a munkakönyvéből már tudjuk: nem marad meg nálunk; de kell a munkás. Egy példa: nyolc év alatt 150 targoncavezetőt képeztünk ki. Itt dolgozik most nyolc ... — A többiek? — A magasabb kereset, a tisztább munka, vagy éppen csak a vándorlási kedv vszi el őket. Miskolc szinte korlátlanul kínál munkalehetőségekét. A mi munkánk nehéz es felelősségteljes. Itt nem lehet selejt. Ha egy javított kocsival műszaki okok- bői baleset történik, a lakatost i6 meg tudjuk mondani, aki dolgozott a kocsin. Varga Zoltán igazgató: — Javítómunkát végzünk. Még kocsimosó telep sincs. Nagy darabokkal dolgozunk; a munka nehéz. Most már csarnokokban, de hajdan, nem Is régen, még a szabadban. Ezt a helyet szeretni kell, hogy itt maradjon vala. ki; a mesterséget kell szeretni és tudni nagyon. Most javítunk például egy kocsitípust, amihez alkatrész nincs. Mi gyártjuk az alkatrészeket. ■ ■ Ha az ember csak a telep udvarát látja. Irigykedik. Rozsdapor ül a fenyőfa ágán, de tömött-erős a fenyő. Mondják: tavasszal valóságos virágláz tör ki az üzemben. Saját kertészetük van. Széppé akarják tenni, amit szeretnek. Sok a kilépő, igaz. de az üzemben 147-en dolgoznak harminc, vagy annál több éve, 332-en húsz éve. 330-an tíz éve. 328-an öt éve (Központi rendelkezésük nincs rá, de ha szerényen Í6, a törzs- gardatagokat jutalmazzák.) Mi tartja itt az embereket? Kiss Sándor lakatos: — Tizenhatodik éve vagyok itt; 3200 forintot keresek. Becsületes és kemény munkával. Ha elmennék, akkor kereshetnék valamivel többet. Lenne is hely, hívtak, de itt utazási igazolványt ac»iak. itt az üzem minden 2« gát ismerem, a munkám tudom. Itt mindenkit ismerek és ez erős kötés... # Márton József: „...szerettem volna, ha a fiam idejön .. Márton József lakatos csoportvezető: — Én 1944 óta dolgozom itt. 3500 forintot keresek. A fiam tizennégy éves; szerettem volna, ha ide jön, de divatosabb szakmát keresett. Víz- és gázszerelő lesz. — Haragszik a fiatalokra? — Nem. A kezem alatt sok megfordult, sok betanult. Itt tanult és ment a boldogulásért. Én megértem ők"pt. Ez nehéz munka, erőt kíván. Másutt tisztább ... — Magát nem hívták? — Nem talál olyan becsületes szakembert, akit ne hívtak volna, de hát én itt is tanultam. Meg aztán, gondoljon bele: erre a munkára is kell ember .., # Beke György: „... az ember itt a munkájára büszke." Beke György szekrény javító csoportvezető: — Miért szeretjük ezt? Én még dolgoztam a szabad ég alatt is. öt forint hatvan fillér volt az órabérem. Ma 16 forint. Nem sok. de egyszer ezt a nehéz munkát is fogják becsülni úgy, ahogyan megérdemelné. Mi tartja meg az embereket egy nehéz munkahelyen? A hűség? A megszokás? Hiszem, hogy egy kicsit a fenyőfa is. amiről rozsdaport ráz a szél, dé él. A munkaerőhelyzettel foglalkozó .pártbizottsági ülés határozati javaslatokat fogadott el: a kilépők nyolcvan százalékáról szociográfiai feljegyzések készülnek, ezek alapján elemzik a kilépés okát, kutatva, hogy hol szükséges változtatni a vezetési módszereken, a munkahelyi hangulaton. Sor kerül bizonyos bérkorrekciókra, mert jóllehet. 1137 dolgozó öt év nél régebben van a vállalatnál (a jelenlegi létszám 1370 fő), a nem törzsgárdatagok közül nagyon kevesen, a fiatalok közül alig néhányan maradnak meg a vállalatnál. Az egyik határozati javaslat az. hogy az alkalmazotti és műszaki dolgozóknak adott prémiumok a fizikai létszám megtartására ösztönözzenek. Ez pedig nem kevesebbet jelent, mint a jó munkahelyi hangulat követelését. Nézegettük a kilépők névsorát. Néhány névnél az igazgató jegyezte meg: — Ez az ember máshol lakást kapott. Megértettük, elengedtük. De a múltkor kértek tőlünk véleményt egy volt dolgozónkról, aki hét helyen volt már. Most oktatónak akarják felvenni az egyik szakmunkásképző intézetbe. Az az ember ott tanítani és nevelni akar? A szigorúság, szerintünk, egy káros szemlélet ellen is kellene. BARTHA GABOR Munkásdalosok találkozója Komárom megyében régi hagyományai vannak a mun- kásdalos-mozgalomnak. A megye legrégibb kórusa a tokod-altárói bányászegyüttes megalakulásának 50. évfordulójára készül. A hagyományok ápolására a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa minden év tavaszán találkozót rendez a munkásdalosoknak. Immár a 18. ilyen fesztiválra került sor tegnap a nyergesül falui Magyar Viscosagyár művelődési otthonában. A találkozón kilenc együttes mintegy 500 dalosa szerepelt. Városi tanácstagok beszámolói Március 22.: Ökrös Béláné, 114. me. Szakmunkásképző Intézet, Gagarin u. 54., 17.30 órától; Sfcaniszló Bálint, 114. sz. Szakmunkásképző Intézet, Gagarin u. 54., 17.30 órától. Március 23.: Sebók Ferenc, Állategészségügyi Intézet, Dóczy u. 7„ 18 órától; Rózsavölgyi Károly, hcjó- csabai Szeretet utcai általános iskola, 17 órától; Szüc* Sándor, Tadrusz J. utcai általános iskola, 17 órától. Március 24.: Kovács Vilmosáé, Öprendék S. pártszervezet, 17 órától. AKUPUNKTÚRA Mostanában megint sokat lehet hallani, olvasni az akupunktúráról, azaz a tüszúrá- sos gyógymódról. Népszerű képes hetilapunk is egész oldalt betöltő ábrát közölt arról, hová kell szúrni, hogy gyógyuljon a beteg. Én nem értem, miért ez a nagy felhajtás. A szurkálásos módszert mi már régen feltaláltuk. S aki egy kicsit is járatos e tudományban, az jól tudja, hova kell, pontosabban hova tanácsos szúrni. Általánosságban azt mondhatom, hogy inkább a lábat, semmint a fejet kell megcélozni. bár még így is előfordulhat, hogy teszem azt a láb legkisebb ujját böki az ember, és mégis jóval fentebb fáj — a szisszenés után ítélve. Ha pedig túl éles a fájdalom, ami lentről felfelé végigfut az idegek titokzatos útjain, akkor a baj talán gyógyul, ám megbetegszik maga a szurkáló. A minap is az történt, hogy cikket írtam egy látszólag „kisujj-témá- ról” és mégis ... De ezt hagyjuk. Egy szó mint száz, vigyázva azzal aN tűvel, hölgyeim és uraim! FUT A GYEREK Talán még az akupunktúránál is divatosabb téma fiataljaink elpuhulása. Hosszúra nőnek, de nem elég edzettek, erősek, és a fiúk tekintélyes hányada még a katonai szolgálatra is alkalmatlannak bizonyul, fizikális okok miatt. Hogy így van. azért mi, szülők is felelősek vagyunk, mert túlságosan óvjuk, kényeztetjük csemetéinket. Ezért is hallottam nagy örömmel a baráti család kamaszfiától, hogy edzésre készül. Futóedzésre, mert atléti. zál a nyurga legény. Sorra beledobált a sportszatyorba min. den kelléket a melegítőtől a szöges cipőig, s már csak a „csókolom!” volt hátra, amikor aggodalmas hangon megszólalt a mama: — Aztán vigyázz magadra! Ne szaladgáljatok sokat ebben a ködös időben, és főleg ne kapkodd a szádba a hideg levegőt! A gyerek rutinszerűen rábólintott az intelmekre, aztán kiszáguldott az ajtón. Már lent trappolt valahol a ház előtt, amikor egymásra néztünk és kirobbant belőlünk a nevetés. Mert hogyan lehetne futóedzést tartani a mama intelmeit figyelembe véve? SZÍVKULDI Valahol fentebb azt írtam, hogy óvatosan a szurkálás- sal, hölgyeim és uraim. Ez az intelem teljesen felesleges azoknak, akik az óvatosságot olyan fokon gyakorolják, mint az egyik miskolci lakásszövetkezet vezetőségének levelezőpartnerei. De talán nem is helyes levelezőpartnereknek nevezni őket. mert ők maguk gondoskodnak róla, hogy választ sohase kapjanak. A leveleket ugvanis nem írják alá, s így mindeddig homály fedi. kik kívánnak — keresetlen szavakkal — ezt meg azt a vezetőségi tagoknak, no meg teljes rokonságuknak. Egészen sajátos az is. hogy a „szívkül- dit” néha szentképnyomatok hátuljára írják. Ha az a szándékuk, hogy a címzettek a mennyországban érezzék magukat, akkor módosítani kellene valamicskét a szöveget. Én például kissé erősnek találom a kötél általi halál kilátásba helyezését. Ez így együtt valahogy nem megy. De ha nekem nem hiszik el. akkor kérdezzenek meg valakit a máriapócsi búcsúban! (békés) A kazincbarcikai Irinyi János Vegyipari Szakközépiskola áiáus vegyész és vegyipari gépész szervez. A vizsgára jelentkezni lehet a szakirányú szakközépiskolai végzettséggel, illetve a vegyész és gépészeti jellegű szakmunkás-bizonyítvánnyal és érettségivel rendelkezőknek, akiknek kétéves üzemi gyakorlat után a munkáltató a továbbtanulását javasolja. Jelentkezési határidő; március 31,
